Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 28. 4 Százhúsz vasúti kocsi A vasút vezetői felhívással fordultak dolgozóikhoz: segítsék elő az őszj szállítási feladatok teljesítését. A szolnoki vontatási főnökség kocsijavító műhelyének dolgozói megértették, miről van szó. A szocialista brigádok kezdeményezésére szeptemberben két vasárnapon dolgoztak teljes műszakban, hogy egy nappal előbb forgalomba kerüljenek a javított kocsik. Szeptember 11-én ötvenet, 18-án hatvanöt vasúti kocsit adtak át. Ez jelentősen segítette Szolnokon és Szolnok környékén a hét eleji áruszállítást. Vállalásunkban szerepel még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére egy kommunista vasárnap ledolgozása is. Fontos József Szolnok Megértenek, segítenek Újszászon, a Tüdőgyógyintézetben tízéves munkaviszonyom van. Kilenc éve vagyok gyesen, öt gyermekem van, 1968 óta minden évben kétszer —■ külön kérés nélkül — segélyt ad az intézet és a szakszervezeti bizottság. Egy- égy alkalommal 800—1000 forintot kapok. Bizony, nagyon jól jön ez az összeg a beiskolázáshoz, a karácsonyi ünnepekre. Az elmúlt években munkahelyem illetékesei kétszer tették lehetővé, hogy két-két hetet Galyatetőn üdülhessünk. Ügy érzem, el kell mondanom, hogy a Tüdőgyógyintézet vezetői és szakszervezeti bizottsága emberségből jelesre vizsgáztak. Átérzik és megértőén támogatják pártunk és kormányunk nagy- családosokat segítő politikáját. Figyelmességüket és segítőkészségüket ezúton köszönöm meg. Balogh Lászlóné Üjszász „Kinőttük" a várótermet A közelmúltban fejezték be a zagyvarékasi vasútállomás felújítását. Igen kellemes, megnyerő lett külső és belső képe egyaránt. A tisztaságot azonban meg is kellene őrizni, hogy minél tovább jól érezzék magukat a várakozó utasok. Ez a feladat ránk, utasokra és az ott dolgozókra hárul. Az örömbe azonban némi üröm is vegyült. A tatarozással ugyanis nem bővült a váróterem, maradt minden a régiben. Ugyanakkora most is minden, mint volt az ötvenes években. Jóllehet, azóta egy s másban történt változás. Hogy csak egyet említsek: például a megyeszékhely iparosodásával jelentősen megnőtt az utasok száma. Előre irtózunk az esős, hűvös idők közeledtétől, hiszen sok utasnak a zord időben is a szabad ég alatt kell majd a vonatra várakoznia. A kis várótermen kívül ugyanis semmilyen helyiség nincs a közelben, ahová el lehetne húzódni. A vonat érkezését pedig nem lehet „kicentizni”. Annál is inkább érthetetlen ez számunkra, mert alig 10 kilométerre tőlünk európai szinten álló, korszerű pályaudvart adtak át néhány éve. Vajon mi, zagyvarékasiak, megérjük-e, hogy nagyobb, korszerűbb vasútállomásunk lesz? Gaál Mihály Zagyvarékas Csak ötven forint... „Jár” a kiegészítés... — írtuk szeptember 21—i lapunkban V. J. szolnoki olvasónk érdeklődésére, aki a nyári szünidőben egy nagyvállalatnál vállalt munkát. Az elszámoláskor azonban nem kapta meg az 50 + 60 forint „energiapótlékot”. Megírtuk, mikor jár az 50,— Ft bérkiegészítés. Majd egyik mondatunk így hangzott: „A fentiekhez hasonló szabályok vonatkoznak az úgynevezett 60,— Ft-os bérkiegészítésre is...” Hasonló, de nem azonos szabályok! E jogszabály — a 22/1976. (VII, 4.) MT számú rendelet — is tételesen felsorolja azoknak a dolgozóknak a körét, akik e kiegészítésre nem jogosultak: a második vagy további munka- viszonyban álló dolgozók; a nyári szünidőben szervezetten vagy egyénileg elhelyezkedő közép-, szakközépiskolai, valamint technikumi tanulók; az olyan foglalkoztatottak, akik nyugellátásban vagy egyéb ellátásban részesülnek V. J.-nek tehát a nyári munka idiejére csak a havi 50,— Ft bérkiegészítés jár. Nyugdíjjogosultság „Arra szeretnék választ kapni!, hogy a sok, magamfajta háztartásbeli asszony, aki tehéntartással és malacneveléssel foglalkozik, jogosult lesz-e valaha is nyugdíjra? Nemcsak a saját szükségletünkre, hanem az állam részére is neveljük a jószágot, amelyet hétköznap, vasárnap egyaránt gondozni kell. A férjem is állatgondozó a tsz-ben, itthon csak a szabad napon tud segíteni... Huszonnégy éves házasok vagyunk, azóta csinálom ezt. Közben két fiút is felneveltem ...” — írta F. K.-né ken- deresi olvasónk. Az égvilágon senki nem állítja, hogy levélírónk — és hozzá hasonló társai — nem dolgozott a hosszú évek alatt... Csak nem biztosított munkaviszonyban! És ez a lényeges. Kérdésére a jogi tanácsunk a következő: A nyugellátásoknak két csoportja van — a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátás. A saját jogú nyugellátás általános feltétele meghatározott szolgálati idő elérése, így például öregségi nyugdíjra az jogosult, aki legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezik, és elérte az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Ez nőknél 55 év, férfiaknál 60 év. Szolgálati időnek számít a munkaviszonyban, a tsz-tagként töltött idő is. Ha belép a termelőszövetkezetbe, vagy másutt ún. biztosított munkát vállai az idén, 55 éves koráig nyugdíjjogosultságot szerezhet. EU lenkező esetben csak a tsz- tag férj jogán kaphat nyugellátást, mégpedig özvegyi nyugdíjat. A feleség ugyanis özvegyi nyugdíjat kaphat, ha a férje a rokkantsági, vagy az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő után, vagy öregségi nyugdíjasként hal meg. Érthető az aggodalom Szeptember 17-i lapunkban „Részegítő számok” címmel jelent meg munkatársunk írása. Kínálják, megveszik a féldeciket — tájékozódhattak az olvasók — mindenkor és mindenhol az élelmiszerboltokban, az ABC-áruházak- ban. Megírta azt is, hogy egy- egy üzletben hány féldecis (nem kevés!) rum-konyak- pálinka talál reggelente gazdára. Jónéhány levelet kaptunk a cikk megjelenése óta. Az egyik szolnoki olvasónk a következőket javasolja. Az élelmiszerboltokban a korareggeli órákban ne áruljanak féldecis italokat! Legalább próbálják meg, s majd meglátják, lesz-e eredménye... Nem tudni miért, K. L, nem írta meg a nevét. Mégis idézünk soraiból, ugyanis főleg kisközségekből, hasonló tartalmú leveleket kaptunk már korábban is. Ügy látszik tehát, nem egyedi esetre hívja fel figyelmünket K. L. De a „gebines kocsmát” — amelyikről szól — mi sem nevezzük meg. íme a levélrészlet: „ ... Meg is értem az újságíró és az illetékesek aggodalmát, hiszen munkába induló, vagy már éppen hazatérő sok-sok dolgozó társamról van szó. De vajon önök megértenek-e engem, vagy azokat, akik helyett is tollat ragadtam? Ugyanis (ismert nagy áfész) üzemeltet a (község, pontos hely) egy gebines kocsmát, amelyben isten- igazában be lehet rúgni. De onnan néhány üveg sört hazavinni, és családi vagy baráti körben elfogyasztani nem lehet. Azt mondja a kiszolgáló, hogy akkor nagyon kevés vendége lesz ... Sokan szeretnénk tudni, ha van sör, köteles-e a vendéglős kiszolgálni bárkit, vagy csak helyben lehet elfogyasztani az üveges sört? Az nem baj, hogy sokan „keverik”, s közben alaposan betörölköznek? ...” Kártérítés jogtalan fegyelmi után Elvált — mikor láthatja gyermekét? Egy vállalat boltvezetője ellen fegyelmi eljárás indult. Az illető nem várta meg, amíg ügyében döntenek, hanem kilépett és egy másik vállalatnál ugyanolyan munkakörben helyezkedett el. Nem sokkal ezután a volt munkáltató meghozta a fegyelmi döntését, amellyel eladóvá minősítette vissza az illetőt. Ezt közölték az új munkáltatóval, mire ott az alkalmaztatási szerződést úgy módosították, hogy az illető kisebb fizetéssel eladó lett. Később azonban az első vállalat munkaügyi döntő- bizottsága a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte, és ezt a munkaügyi bíróság jogerősen helyben hagyta. Ezekután a másik vállalat az illetőt a boltvezetői munkakörbe visszahelyezte. Ilyen előzmények után a boltvezető volt munkáltatója döntőbizottságától a jogtalan fegyelmi határozat következtében felmerült kárának megtérítését kérte. A bizottság a panasznak részben helyt adott, és a vália- la1)ot kártérítésre kötelezte. A határozat hatályon kívül helyezéséért a vállalat a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a döntőbizottság által megítélt összeg megfizetése alól mentesítette. A boltvezető fellebbezett, de a másodfokú bíróság elutasította, kimondva: a munkaügyi bíróság ítélete ellen nem lehet fellebbezni. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A vállalat anyagi felelőssége a munkavisziny keretében okozott kár minden esetére kiterjed. Ha a dolgozó a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt máshol helyezkedett el, a kiszabott büntetést az új munkáltató köteles végrehajtani, aminek az esetben eleget is tett, mert a boltvezetőt kisebb fizetéssel eladóvá minősítette,- aminek következtében az illetőt kár érte. Az ügyben jogerősen okozott kár megtérítése iránti igényről van szó, amit a Munka Törvénykönyve alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi bíróság ítélete megfellebbezhető. Törvénysértően járt el tehát a másodfokú bíróság, amikor a fellebbezést — mint törvényben kizárt jogorvoslatot — hivatalból elutasította. * * * A házastársak — a bíróság jóváhagyásával — megegyeztek, hogy elválnak, és abban is megállapodtak, hogy az apa kiskorú fiukat, akit az anyánál helyeztek el, minden délután három óra hosszat meglátogathatja. Az apa kikötötte: ha volt felesége a gyerek 16. évének betöltése előtt férjhez menne, a kisfiút neki átadja. A bíróságnak a gyermek láthatására és elhelyezésére vonatkozó döntése ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és ebben a vonatkozásban a járásbíróságot új eljárásra utasította. — Aggályos az egyezségnek az a része — hangzik a határozat —, amely szerint az anya, amennyiben a gyermek 16. évének betöltése előtt házasságot köt, a fiút. az apának' átadja. Nem állapítható meg, hogy ez a kikötés a gyermek érdekeinek megfelel-e, ellenkezőleg, a felek között csak, újabb vitákat és pereskedést eredményezhet. A szülő és a gyermek érintkezése kérdésében a bíróság a vonatkozó gyámügyi szabályok alapján dönt; és csak olyan szülői egyezséget hagyhat jóvá, amely ezeknek megfelel. A gyám- hatósági eljárásról szóló rendelet szerint a láthatást a gyámhatóság rendszeres és rendkívüli formában biztosíthatja. Az előbbi időtartama havonként 36 óránál, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben 48 óránál több nem lehet, és naptári évenként az egy hónapot nem haladhatja meg. Mindezekre tekintettel a láthatás kérdésében kötött egyezség a gyámügyi szabályoknak nem felelt meg, ezért a bíróság nem hagyhatta volna jóvá. Egy másik válóperben, amelyet az asszony, férje ellen indított, az alsófokú bíróságok a házasságot felbontották, a kiskorú fiút az anyánál helyezték el, egyben azt is megállapították, az apa mikor látogathatja gyermekét. Az ítéletnek ez utóbbi szabályozására vonatkozó része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A szülőnek akkor is joga van gyermekével érintkeznie, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetve szünetel. Ebben a kérdésben a bíróság ítélettel csak akkor dönthet, ha a bontóper a házastársak egyező akaratnyilvánítása alapján folyik és a gyermekkel való érintkezés bírósági rendezése iránt mindketten kérelmet terjesztettek elő, s csak az előtte kötött egyezséget hagyhatja jóvá. Ezúttal ebben a bontóperben ilyen közös akaratnyilvánítás nem történt, tehát a gyermek láthatásának szabályozása tárgyában a -bíróságnak nem volt hatásköre. Ezért a törvényességi óvással megtámadott rendelkezést hatályon kívül kellett helyezni. Hajdú Endre Tqmásiből Kétszázezer doboz pempos mez A tamási Koppány-kaposvölgyi Afész-ben már nyolcadik .éve készítenek pempos mézet, dr. Deák Gábor gimnáziumi tanár, méhész szakcsoportvezető kezdeményezésére, a Táplálkozástudományi Intézet jóváhagyásával. A körzeti szakcsoport száz tagja közül harminchat rendszeresen „termel” pempőt, amelyet mézzel keverve tartósítanak és három dekagrammos dobozokban élelmiszerként hoznak forgalomba a Herbária budapesti Csemege-szaküzleteiben. továbbá Pécsett, Szekszárdon, Dombóvárott és másutt. A pempos méz rendszeres fogyasztói elsősorban az élsportolók és a művészek körében vannak, külföldön azonban gyógyászati célokra is használják. Az idén az Országos Méhészeti Vállalattal kötöttek szerződést 200 000 doboz pempős méz átadására, s így kapható lesz az ország más tájain, nagyvárosaiban is. Hogyan kell tapétát választani? Viszonylag nagy bátorság kell ahhoz, hogy ha a lakás festése helyett a tapétázás mellett döntünk, egyúttal bele merjünk vágni a munka elvégzésébe is. A „házilagos kivitele- iezésser ugyan meg lehet takarítani a nem is alacsony munkabért, de a kockázat is nagy, mert ha a munka félresikerül, sok pénzünk bánja. Az anyag kiválasztása azonban mindenképpen ami feladatunk, akár tapétázunk, akár tapétáztatunk, s a választás döntő jelentőségű lehet, például a tartósság, a tisztíthatóság, az esztétikai kívánalmak és persze a költségek szempontjából. Az üzletekben (S ma már egyre több vállalat üzleteiben) a tapéták választéka időnként az első pillantásra meglehetősen nagy. A nekünk tetsző, és sokféle követelményt kielégítő mintázat megtalálása sem könnyű, de nagy hiba lenne kizárólag a minta alapján választani. Megköny- nyíti viszont a döntést, ha tudjuk, hogy a tapéták — sok tulajdonságuk alapján — néhány alcsoportba sorolhatók. A NAGYlllÖ, a fogyasztók lapja szeptemberi számában jelent meg a fali tapéták tesztje, azaz a kapható fajták minőségi összehasonlítása. A cikk tisztázza a fogalmakat, hogy milyen anyagú és típusú tapéták vannak; hová célszerű papír-, és hová műanyagtapétát használni stb., majd szó esik a minősítés szempontjairól is. A papíranyagú tapéták minőségét a tartósság, a dörzsállóság, a fényállóság (vagyis a fakulásra mutatott hajlandóság), a ra- gaszthatóság és a tisztíthatóság értékelése alapján határozták meg. A műanyagtapétákat olyan külön vizsgálatoknak i's. alávetették, amelyek elvégzését az alapanyag indokolta. A tesztben 23 tapéta-alaptípust minősítettek (ézen belül több mint 80 féle mintázat ismeretes), amelyből három volt műanyagtapéta. Közöttük hazai, NDK-beli, csehszlovákiai és romániai termékek is szerepeltek. A minőségről alkotott összkép kedvező, mert „közepes” minőségűnél rosszabb tapétát nem találtak a KERMI szakemberei, tizenháromról pedig „kiváló” minőségi bizonyítványt állítottak ki. Ezek az eredmények főként laboratóriumi méréseken és vizsgálatokon alapulnak, a lap azonban szükségesnek tartotta, hogy a tapétával foglalkozó gyakorlati szakemberek véleményét is kikérje. A laboratóriumi és a gyakorlati tapasztalatok az esetek többségében egyező eredményt adtak, egy terméknél azonban (éppen egy olyannál, amelyik a laboratóriumban „kiváló”-nak bizonyult) teljesen ellentétes volt a két vélemény. E terméket (a Romániában készülő, CTC elnevezésű műanyagtapétát) például a Javszer — az egyik legnagyobb tapétázó vállalkozó — általában el sem fogadja, mert tapasztalatai szerint nem tud vele elfogadható munkát végezni. A teszt mellett a NAGYÍTÓ tanácsokkal is szolgál a tapétázott falak időnként szükséges tisztításához, s külön ír a tapétázást vállaló jelentősebb vállalatokról, szövetkezetekről, • az egymástól erősen eltérő vállalási árakról, valamint a tapétázó cégek „saját beszerzésű” — kiskereskedelmi forgalomban nem kapható — tapétáiról. R. P. Ir i i ........ ........... jmmmmmamm I I III I I11 I I Jii WI jvr’.^•fV?'V; tfc’'V
