Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-27 / 227. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 27. Izraeli bejelentés Tűzszünet Dél-Libanonban Az izraeli fővárosban hivatalosan bejelentették, hogy tűzszünet! megállapodás jött létre és lépett érvénybe hétfőn délelőtt a dél-libanoni hadszíntéren. Ezzel szemben a libanoni baloldali-hazafias erők és a velük együtt harcoló pa- lesztinaiak nem tesznek említést tűzszünet! megállapodásról. Egyetlen utalás sem történt arra, hogy beszüntették volna a harcot a libanoni jobboldali keresztény erőkkel. A Reuter iroda tudni véli az „amerikai diplomáciai csatornákon” keresztül kialakított tűzszüneti megállapodás részleteit. Ezek szerint a tűzszünet biztosítaná 1. a libanoni keresztény-jobboldali erők jelenlegi állásait; 2. a további „szabad átkelést” a libanoni—izraeli határon; 3. azt, hogy a palesztinaiak távolabb húzódnak az izraeli határtól; s azt, hogy 4. helyüket a libanoni kormány hadseregének egységei foglalják el. A dél-libanoni tűzszünet tényét tegnap este megerősítette a libanoni kormány is. Az arab fővárosokban szinte egyértelműen negatív visszhangot keltett hétfőn az az izraeli kormánynyilatkozat, amely elfogadja ugyan az amerikai javaslatot a genfi közel-keleti békekonferencia újbóli összehívására, de azzal 3 kikötéssel, hogy a konferencián résztvevő együttes arab küldöttség soraiban helyet foglaló palesztinaiak ne legyenek a PFSZ tagjai. Abd.el-Aziz Husszein ügyvezető kuvaiti külügyminiszter rámutatott: az izraeli nyilatkozat nem tartalmaz újat. „Elutasítjuk ezt az álláspontot, mivel nem vesz tudomást arról, hogy a Palesztinái nép egyetlen jogos képviselője a Palesztinái Felszabadítási Szervezet” — jelentette ki. Kommentárunk Nyitva hagyott ajtók Mondjuk ki kereken; a francia jobboldal újjong, amiért újabb időpont kitűzése nélkül, eredménytelenül ért véget — szakadt félbe — a francia baloldali pártok csúcstalálkozója. A jobboldal öröme érthető. Márciusban országos választások lesznek a Francia Köztársaságban és a baloldalt nem is olyan régen mindössze egy hajszál választotta el attól, hogy átvegye az ország irányítását. A legutóbbi' felmérés adatai arról tanúskodnak, hogy ha ma tartanák meg a választásokat, a baloldal jelöltjei kapnák meg a szavazatok ötvenhárom százalékát. Ilyen helyzetben, ilyen előzmények után nemcsak Franciaországban, de világviszonylatban is érthető érdeklődéssel tekintettek a francia szocialisták, kommunisták és radikálisok legmagasabb szintű tanácskozása elé. Kétségtelen: ha létrejön a megegyezés, ha a baloldal már szeptember végén deklarálhatja az 1972-ben elfogadott program „áramvonalasított”, tehát az új követelményekhez igazított változatát — ez jelentős siker, nagy előrelépés lett volna a márciusi választások felé. A korántsem egységes jobboldal ugyan viszonylag simán tető alá hozta a maga diaclalmasan beharangozott „ellenprogramját” még a polgári sajtó is ironikus felhanggal állapítja meg, hogy ez aztán — nem volt nagy teljesítmény. A program ugyanis egyenes, rezzenéstelen folytatása annak a gazdasági-politikai vonal- vezetésnek, amelytől — a legutóbbi választások és a jelenlegi felmérések egybehangzó tanúsága alapján — a francia közvélemény megcsömörlött. Ráadásul valamennyi fogalmazás elkerül minden „kényes” kitételt és általánosságokra, fennkölt frázisokra szorítkozik. Ilyen értelemben a baloldali vita őszintébb, felelősségteljesebb mint a jobboldali álegység. A három baloldali párt hisz abban, hogy inkább most, a program elfogadása előtt legyenek viták, akár viharos viták is, mint a választások küszöbén, esetleg a szavazás után. A legtöbb nézeteltérés az államosítások mértékében jelentkezett. Félreértés ne essék: mint Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentette, ez nem holmi számháború, hanem olyan tartalmi kérdés, amely az egységes baloldali politika egyik pillére. A párt értésre adta: nem mehet bele az 1972-es program fontos vívmányainak „visszacsinálásába” — ennél a tanácskozás felfüggesztése is jobb — és becsületesebb. A baloldali egység azonban változatlanul az egyetlen alternatíva. Az ajtók nyitva maradtak. MPVELEMENYEK Kádár János és Joszip Broz Tito találkozója MADRID Tegnap Madridban ülést tartott a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen elhatározták, hogy a jövő év első napjaira összehívják a Spanyol Kommunista Párt IX. kongresz- szusát. PRÁGA Prágában tegnap bejelentették, hogy október elején csehszlovák párt- és állami küldöttség utazik az NDK- ba Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, a Köztársaság elnökének vezetésével. A delegációt az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa és Minisztertanácsa hívta meg hivatalos baráti látogatásra. JOHANNESBURG A dél-afrikai fajüldöző rezsim rendőrsége hétfőn Kingwilliamstown feketék lakta negyedében lőfegyverrel és könnygázbombákkal támadt a Steve Biko diákvezető eddig tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halála miatt tiltakozó fiatalokra. A rendőrség lövedékei egy fiatalembert halálra sebeztek. WASHINGTON Korábban létrejött megállapodás alapján tegnap Washingtonban folytatódtak a tárgyalások a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége között néhány, az Indiai-óceánnal kapcsolatos kérdésiről. Al : Szovjetunió küldöttségét Lev Mengyele- jevics, különleges megbízatású nagykövet, az Egyesült Államok delegációját Paul Warnke, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója vezeti. MOSZKVA Sebestyén Nándornénak, az Országos Béketanács főtitkárának vezetésével Le- ningrádba érkezett a magyar békemozgalom küldöttsége, amely részt vesz a szovjet testvérszervezetnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségein. TOKIO Tokióban tegnap megkezdődött a Japán Szocialista Párt 41. kongresszusa. Az ország legnagyobb ellenzéki pártjának kétnapos tanácskozásán résztvevő 509 küldött, közöttük 179 szocialista parlamenti képviselő a JSZP- nek a legutóbbi kongresszus óta kifejtett tevékenységét megvitatva gondosan elemezni fogja a júliusi felsőházi váasztásokon elszenvedett vereségeit. A vasárnapi jugoszláv lapok vezető témája Kádár János és Joszip Broz Tito szombaton véget ért találkozója. A Borba fényképekkel illusztrált beszámolót közölt a látogatás utolsó napjáról, ismertette a tárgyalásokról kiadott közös közleményt, és első oldalas szalagcímében kiemelte: még jelentős területek vannak az együttműködés további bővítésére. Jugoszlávia és Magyarország kapcsolatai jó példaként szolgálhatnak Európában nemcsak két szomszédos szocialista ország együttműködése szempontjából, hanem szélesebb értelemben is. Együttműködésünk minden területre kiterjed. A két ország közötti árucsere évről évre növekszik, s ebben az ötéves időszakban — a megelőzőhöz képest — megkétszereződik. A Tito—Kádár találkozó elvtársi, baráti, őszinte légkörben folyt le, mindkét fél építő jellegűen közelítette meg a kétoldalú kapcsolatok további előre- vitelét. Tegnap megkezdődött az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános vitája. A rendszerint december derekáig tartó vitára eddig 142 szónok iratkozott fel, a beterjesztett határozati javaslatok száma 130 körül mozog. Az idei ülésszak tanácskozásainak előterében a közel-ke- let'i rendezés, valamint Afrika déli részének helyzete áll. A vitát — hagyományosan — a brazil külügyminiszter nyitotta meg, másodikként pedig Donald Jamieson kanadai külügyminiszter beszélt. Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn háromnapos látogatásra Ivano-Frankovszkba, Szovjet-Ukrajna területi székhelyére, a KGST közös beruházásában megvalósuló orenburgi gázvezeték magyar kivitelezésben épülő V. szakaszának központjába érkezett. A látogatáson szovjet részről Borisz Scserbina, a Szovjetunió kőolaj és gázipari vállalatépítési minisztere és Pavel Jeszipenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese vesz részt. A Politika aláhúzta, hogy Kádár János látogatása „jelentős hozzájárulás a jugoszláv—magyar barátság és együttműködés további erősítéséhez”. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Jugoszláviában tett baráti látogatása, Joszip Broz Titóval, a JKSZ elnökével, jugoszláv államfővel folytatott megbeszélései ismét megerősítették a két ország arra irányuló készségét, hogy tovább szilárdítsák a baráti kapcsolatokat és a minden- oldalú együttműködést — írta hétfőn Vlagyimir Csernyi- sev, a TASZSZ hírügynökség szemleírója. — A felek rámutattak arra, hogy mind- ehhe/ megvannak a kedvező feltételek. Továbbra is pozitívan fejlődnek az MSZMP és a JKSZ kölcsönös kapcsolatai. Minden alap megvan annak feltételezésére, hogy a legmagasabb szintű magyar —jugoszláv találkozó elősegíti a két állam gazdasági kapcsolatainak további megszilárdítását. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, aki — a kialakult szokásnak megfelelően — szintén a közgyűlési vita eső napján szólalt volna fel, váratlanul lemondta beszédét, mivel ugyanaznap részt kellett vennie Washingtonban a szenátus külügyi bizottságának a Panama csatornáról kötött szerződés törvénybeiktatásával kapcsolatos vitájában. A tervek szerint ma szólal fel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Dr. Szekér Gyula a délelőtti órákban Ivano-Fran- kovszkban megtekintette azt a 60 két-háromszobás, összkomfortos lakást magába foglaló ötszintes épületet, amely a 21-es Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében a magyar—szovjet kompenzációs ügylet keretében épült fel. A Minisztertanács elnökhelyettese innen az Iva- no-Frankovszktól 20 kilométerre fekvő járási székhelyre, a magyar építési terület három állomásának egyikére, Bogorodcsanyba látogatott el. Nemzetközi űrhajózási kongresszus A Nemzetközi Űrhajózási Szövetség (IAF) 28. kongresszusa tegnap megkezdte munkáját Prágában. A tanácskozáson 37 ország mintegy 1000 vezető tudósa és szakértője tart eszmecserét a világűr hasznosításának mai helyzetéről és jövőjéről. A szovjet küldöttséget Borisz Petrov akadémikus, az In- terkozmosz — a Szocialista Országok Űrkutatási Együttműködési Szervezete — Tanácsának elnöke vezeti, tagjai között pedig szerepel egész sor ismert szovjet űrhajós: Vlagyimir Akszjonov, Valerij Kubászov, Alekszej Leonov és Vitalij Szevaszty- janov. * * * A szocialista országok által a világűr békés célú kutatására és felhasználására kidolgozott együttműködési programnak megfelelően 1977. szeptember 24-én a Szovjetunióban földkörüli pályára bocsájtották az „In- terkozmosz—17” elnevezésű mesterséges holdat. A mesterséges hold fedélzetén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió tudósai és szakemberei által kidolgozott tudományos berendezést helyeztek el. Sarlós István felszólalása Havannában A központi beszámolóról szóló vitával folytatta munkáját vasárnap a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok első kongresszusa. A küldöttek hozzászólásai és javaslatai mellett szót kaptak a kongresszuson résztvevő delegációk vezetői. Vasárnap az első felszólalóként Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kubai testvérszervezet kongresszusát. Súlyos harcok Etiópiában A mogadishui rádió jelentése szerint vasárnap súlyos harcok folytak az etióp kormánycsapatok, illetve a Szomáliái lázadók között az Ogaden fennsíkon fekvő Ha- rar város környékén. Harar két másik várossal, Jijigával és Diredawával együtt, az etióp védelmi vonal legfőbb pontját képezi. Ho Si Minh-múzeum A Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottsága Ho Si Minh-múzeum létesítésére hozott határozatot. A határozat hangsúlyozza Ho Si Minh hatalmas szerepét a párt, a népi fegyveres erők és a munkás-paraszt állam megteremtésében. ENSZ-közgyűlés Megkezdődött az általános vita Látogatás az orenburgi gázvezeték építőinél Dr. Szekér Gyula Ivano-Frankovszkban ....Lemondok a trónról...” M a már senki sem vitatja, hogy 1917-ben valami gyökeresen új született Oroszország — és az emberiség történetében. Februárban a Minden Oroszok Cárjának félelmetes elnyomógépezetét elsöpörte az egyetlen erő, amely elsöpörhette — a Minden Oroszok Népe. A földkerekség egyhatodán hihetetlenül rövid idő alatt összeomlott a világ leg- reakciósabb birodalma. Mi épüljön a birodalom romjain? Milyen hatalom lépjen a régi helyébe? A legjobb elmék világszerte már akkor felismerték, hogy az erre a kérdésre adandó válasz nemcsak a közvetlenül érintett, népek, hanem hosszabb távon az egész emberiség számára sorsdöntő. „Néhány hónap leforgása alatt — írja Konsztantyin Pausztovszkij — Oroszország mindent kimondott, amiről évszázadok óta hallgatott. Ezer- kilencszáztizenhét februárjától őszéig az egész országban éjjel-nappal gyű- léseztek, szüntelenül és a legnagyobb összevisszaságban. A városok terein, emlékművek tövében, klórszagú pályaudvarokon, gyárban, falun, piactéren, minden valamennyire lakott ház udvarán, lépcsőházában embertömegek zúgtak. Esküvések, felhívások, leleplezések, szónoki hév — mindez tomboló „Le vele!” kiáltásokba, vagy lelkes, rekedt éljenzésbe fúlt. Mintha kocsi dübörögne végig macskaköves úton, úgy hangzott fel ez a kiabálás minden útkereszteződésnél.” Oroszország akkor a történelem útkereszteződése volt. Nemcsak az emberek hangulatát jellemezte valami különös lebegés, hanem a hatalom jellegét is. Március másodikén megalakult egy kabinet, amely igen stílszerűen nevezte magát Ideiglenes Kormánynak: az „ideiglenes” volt egyetlen jelző, amelynek jogosságában e kormánnyal kapcsolatban sen- kisem kételkedett... A burzsoá kadetpárt képviselője, Miljukov a kabinet megalakulásakor kijelentette: „A nép által létrehozott első társadalmi hatalmat nem a nép hozta létre, a nép „csak” elsöpörte a gyűlölt régit. A népuralom csíráját nem ez a testület képviselte, hanem az a másik, amely már egy héttel korábban megalakult a cári Duma székhelyéül szolgáló Tauriai-palotá- ban: a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetje, amelynek eredetileg kétszázötven, nem sokkal később már kétezer tagja volt. A szovjet újtípusú, néphatalmi szerv volt, tévedései is tükrözték a benne képviselt tömegek tévedéseit. Március 2-án. az Ideiglenes Kormány megalakulásának napján még egy esemény híre járta be a világot: II. Miklós cár Pszkovban délután 15 órakor lemondott. Egyik főtisztje, Danyilov tábornok, aki jelen volt a történelmi pillanatban, így emlékezik: „ ... Síri csend támadt. A cár felállt és látszólag nem is tudva, mit tesz, az elfüggönyözött ablakra meredt. Szája lebiggyedt, amit még sosem láttam és ettől egyébként oly nyugodt arca eltorzult. Látszott, hogy hihetetlen harc dui a lelkében. Miklós cár hirtelen felénk fordult és szilárd hangon így szólt: — Döntöttem. Döntöttem, hogy lemondok a trónról Alekszej fiam javára ...” A lemondás és a kormány megalakulásának időbeli egybeesése véletlen. De a történelemben néha a véletleneknek is megvan a maguk jelképes jelentősége. Az Ideiglenes Kormány ugyanis nem a cárizmust akarta megdönteni, hanem — éppen a monarchia megmentése érdekében — ezt a cárt lemondatni. Azok az emberek, akiket a vihar első szélvésze a bársonyszékekbe repített, tehetetlenül, semmit sem értve álltak. Az események sodorták őket, nem ők irányították az eseményeket. Nem volt egy tettük, sőt szavuk, amely el ne késett volna. És mit értettek meg az eseményekből a régi világ képviselői? ..Szárnysegédem — emlékezik Alek- szandr nagyherceg — hajnali szürkületkor, elkékült szájjal ébresztett fel. A lemondó okirat volt... Felültem az ágyhan, mégegyszer elolvastam. Nikinek (ez volt Miklós, azaz Nyikolaj cár beceneve a cári családban) nyilvánvalóan elment az esze. Mikor mondott le egy uralkodó azért, mert a fővárosban kenyérhiány miatt zavargások voltak? A tartalékcsapatok árulása Petrográ- don? De hiszen tizenötmilliós hadsereg felett rendelkezett!.. A cár végül is — féltve a fiát — testvére, Mihail nagyherceg javára mondott le, Mihail viszont magát féltette. „Eltökéltem — jelentette ki március 3-án —, hogy csak abban az esetben fogadom el a legfelső hatalmat, ha ez lesz nagy népünk akarata ...” Ez volt a Romanovok történetében az első eset, amikor a cári família tagjait hirtelen szenvedélyesen érdekelni kezdte az orosz nép akarata ... a z Ideiglenes Kormányt azonban most sem érdekelte. Március 4-én Miljukov külügyminiszter táviratot intézett a szövetséges hatalmaknál akkreditált orosz nagykövethez, amelyben kijelentette: „A kormány, amelynek tagja vagyok, minden erejével igyekszik majd kivívni a győzelmet...” Az orosz nép azonban nem katonai sikereket akart, hanem azonnali békét. Harmat Endre KÖVETKEZIK: Kezén-lábán gúzsbaköti..,
