Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-24 / 225. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 24. ENSZ-közgyűlés Elfogadlak a napirendi pontokat Carter fogadta Gromikót Folytatódnak a SIILT-tárgyalások Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaka csütörtökön jóvá­hagyta a 126 pontból álló napirendet. Egy kivételével közfelkiáltással fogadták el a napirendi pontokat. Törökor­szág tiltakozása miatt sza­vaztak arról, hogy a cipru­si kérdést plenáris ülésen vitassák-e meg. Hatvanki- lenc szavazattal, három el­lenében (Egyesül Államok, Pakisztán és Jordánia) —49 tartózkodás mellett — jóvá­hagyták, hogy a ciprusi kér­dés vitáját plenáris ülésen kezdik, de a különleges poli­tikai bizottságban folytatják, hogy meghallgassák a cip­rusi görög és török közösség képviselőit. Herzog izraeli nagykövet A „béke vagy szocializ­mus” demagóg és provokatív jelszavának jegyében nyílt meg tegnap Münchenben a Bajor Keresztény Szociális Unió 1977-es pártkongresz- szusa. Franz-Josef Strauss, a CSU elnöke bevezető beszé­dében hangsúlyozta, hogy a pártkongresszusra „árnyé­kot vet” a kölni merénylet, vagyis Hanns Martin Schle­yer közel három héttel ez­előtt történt elrablása. A CSU-elnök azzal fenyegető­zött, hogy a kongresszus „ne­vén nevezi majd az igazi bű­nösöket”, akik az NSZK-ban lehetővé teszik a szélsőséges terroristák garázdálkodását. A bajor politikus arra cél­zott, hogy pártja egyértelmű­en a szociálliberális kor­mányt, az NSZK-ban élő ha­ladó személyiségeket, a bal­oldali erőket teszi felelőssé a jelenlegi feszült belső hely­zetért. A terrorizmus külső támo­gatói között a CSU-bizottság tiltakozott amiatt, hogy a közgyűlés napirendre tűzi a megszállt arab területeken hozott törvénytelen izraeli intézkedések kérdését. Til­takozását figyelmen kívül hagyták, és a kérdés napi­rendre tűzését közfekiáltás- sal elfogadták. A napirendi pontok meg­vitatását felosztották a köz­gyűlés plénuma és a főbi­zottságok között. A napirenden szereplő kérdések között központi he­lyet foglalnak el a fegyver­kezési hajsza csökkentésével és a leszereléssel összefüggő kérdések — több mint 20 napirendi pont — amelyeket a közgyűlés politikai bizott­ságában vitattak meg, első helyen a szocialista álla­mokat nevezi meg, leszögez­ve, hogy „a terrorizmus el­leni harc egyben a baloldali radikalizmus, az anarchizmus és a marxizmus—leninizmus elleni küzdőimet is jelenti”. Ma kerül sor Franz-Josef Strauss elnöki beszámolójára és az új CSU-vezetőség meg­választására. A munkacsoport — amely­nek jelentését majd a kong­resszus plénuma hagyja jóvá — megoldásként az igazság­ügyi és rendőri intézkedések példa nélkül álló, a rendkí­vüli állapotokra emlékeztető megszigorítását javasolja. A „rend, igazság és szabadság” demagóg jelszavával a bajor párt önmagát kiáltja ki a polgári demokrácia valódi védőjének. Hasonlóképpen az éles bal­oldalellenes harc jegyében fogalmazódtak meg annak a munkacsoportnak a doku­mentumai is amely a CSU „külpolitikai elképzeléseit” volt hivatva rögzíteni. Dél-Libanon Súlyosbodó helyzet Az izraeli tüzérség és harckocsik által támogatott libanoni jobboldali erők teg­nap összpontosított támadást intéztek a baloldali és a pa­lesztin erők főhadiszállása, Khiam ellen. A falangista rádió a délutáni órákban az erődítmény elestét jelentet­te, a WAFA palesztin hír- ügynökség azonban cáfolta ezt. A helyszínen tartózkodó újságírók, a palesztin köz­léssé] egybehangzóan, a har­cok folytatódásáról számol­tak be. Faud Butrosz libanoni kül­ügyminiszter tegnap a dél­libanoni helyzetről tárgyalt Richard Parker bejrúti ame­rikai nagykövettel, aki pár­napos távoliét után csütör­tökön este tért vissza állo­máshelyére. Ugyancsak a súlyosbodó dél-libanoni helyzetről tár­gyalt tegnap délutáni ülé­sén az izraeli parlament hadügyi és külügyi bizottsá­ga. Az ülésről részletek nem ismeretesek. Valery Giscard d’Estaing francia államfő tegnap, a Párizsban tartózkodó liba­noni maronita pátriárka tiszteletére adott díszebéden a dél-libanoni harcok azon­nali beszüntetését sürgette, s az ország területi egységé­nek tiszteletben tartására szólított fel. Francia baloldali csúcs Megegyezés és újabb ta­lálkozó kitűzése nélkül vál­tak el tegnap hajnalban — hely] idő szerint 1 óra 20 perckor — a francia balol­dali csúcstalálkozó résztve­vői, de mind a szocialisták, mind a kommunisták szóvi­vője óvakodott attól, hogy szakításról beszéljen. A há­rom résztvevő párt kapcso­latban marad egymással, és „megfelelő időpontban” ha­tároz egy új találkozóról. A szocialiták, kommunis­ták és baloldali radikálisok szeptember 14-én kezdődött, majd egy hétre félbesza­kadt, és csak 21-én felújított — összesen több mint 24 órás — maratoni csúcsmeg­beszélésen végülis az álla­mosítás kérdésében bizonyul­tak feloldhatatlannak a né­zeteltérések. A tárgyalások meghatáro­zatlan időre történt felfüg­gesztésével kialakult súlyos, a baloldali szövetség fenn­maradását veszélyeztető helyzet megvizsgálására teg­nap délutánra összehívták a francia Kommunista Párt Központi Bizottságát. A Szo­cialista Párt vezetősége rög­PRÁGA Tegnap együttes ülést tar­tott a CSKP Központi Bizott­ságának elnöksége és a cseh­szlovák kormány. Az ülésen a Gustáv Husák vezette párt- és kormányküldöttség ma­gyarországi hivatalos baráti látogatásának eredményeit vitatták meg. WASHINGTON James Carter amerikai el­nök november végén 11 na­pos utazást tesz. Utjának ál­lomásai: Venezuela, Brazília, Nigéria, India, Irán, Francia- ország, Lengyelország végül pedig a NATO brüssezli köz­pontja. BONN Hanns Martin Schleyer nyugatnémet nagyiparos el­rablói többnapos szünet után ismét felvették a kapcsolatot a bonni hatóságokkal. A ren­dőrség tegnap bejelentette, hogy a terroristák csütörtö­kön újabb üzenetet juttattak el hozzájuk. A szövetségi bűnügyi hivatalt válaszolt az üzenetre. Részletek nem ismerete­sek, de jólértesült körök úgy tudják, hogy az emberrablók nem tűztek ki új határidőt követeléseik teljesítésére. A Washingtonban tartóz­kodó Gromiko szovjet kül­ügyminiszter tegnap újabb megbeszélést folytatott Cy­rus Vance amerikai külügy­miniszterrel is. Az eredeti napirenden nem szereplő délutáni külügyminiszteri találkozó hírét csütörtökön maga Vance jelentette be újságírók előtt. Ezzel egyidőben Moszkvá­ban hivatalosan bejelentet­ték: egy korábban létrejött megállapodás alapján Wa­shingtonban szeptember 26-án kezdődik meg azok­nak a szovjet—amerikai tár­gyalásoknak második fordu­lója, amelyeken a felek az Indiai-óceánnal összefüggő kérdéseket tekintik át. James Carter, az Egyesült Államok elnöke tegnap a Fe­hér Házban fogadta And.rej Gromikót, a Szovjetunió kül­ügyminiszterét. A találkozón mindenekelőtt a hadászati fegyverzetek korlátozásával összefüggő kérdésekről volt szó. Hírügynökségi jelentések szerint Carter felkérte Gro­mikót, hogy tolmácsolja üd­vözletét Leonyid Brezsnyev- nek, majd kifejezte remé­nyét, hogy „nem túl sok idő elteltével” személyesen meg­ismerkedhet az SZKP KB fő­titkárával, a Legfelsőbb Ta­tön a tárgyalás befejeztével összeült. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága tegnap levélben fordult a Szocialista Párt és a balol­dal] radikális mozgalom ve­zető szerveihez és rámutatott a csúcstalálkozó kudarca után létrejött helyzet sú- lyossságára. A Központi Bi­zottság, amelynek döntéseit Georges Marchais, az FKP főtitkára ismertette a ta­nácskozás végeztével rende­zett sajtóértekezleten, leve­lében állást foglal a tárgya­lások folytatása mellett, de leszögezi, hogy a Kommunis­ta Párt a maga részéről nem szándékozik az elmúlt na­pokban tett engedményeken túlmenő lépést tenni. A szo­cialistákra és a baloldali ra­dikálisokra tartozik tehát olyan új javaslatok megtéte­le, amelyek lehetővé tennék a zsákutcából való kilépést. A Központi Bizottság má­sik döntése értelmében a kommunista vezetők szom­baton országszerte 13 gyűlé­sen ismertetik pártjuknak a tárgyalások felfüggesztésével kapcsolatos álláspontját. ATHÉN A görög parlamentet októ­ber 20-i hatállyal feloszlat­ták, s az ország politikai pártjai megkezdték előkészü­leteiket a november 20-ra ki­írt általános választásokra. Politikai megfigyelők sze­rint a 70 éves Karamanlisz számíthat arra, hogy pártja, az „Űj demokrácia” megszer­zi a döntő többséget a 300 tagú egykamarás parlament­ben, ahol az előző választá­son 1974-ben 216 mandátu­mot biztosított magának. LISSZABON Mario Soares portugál mi­niszterelnök csütörtök este fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Párt főtitkárát. Cunhal a találko­zón megismételte pártjának nács elnökségének elnöké­vel. A tervezettnél egy órával tovább, összesen három órát tanácskozott tegnap a Fehér Házban James Carter ame­rikai elnök és Andrej Gro­miko szovjet külügyminisz­ter. Gromiko a megbeszélése­ket követően tárgyszerűnek minősítette az eszmecserét. Még fontos kérdések várnak megoldásra a tervezett má­sodik SALT-egyezményről folyó tárgyalásokon — mon­dotta a szovjet külügyminisz­ter. Nem erősítheti meg, de nem is cáfolja az értesülése­ket, hogy a két nagyhatalom külön-külön nyilatkozatban készül bejelenteni: az új egyezmény megkötéséről fo­lyó tárgyalások idején tisz­teletben tartja az október harmadikán lejáró első SALT-egyezmény előírásait. A Carterrel folyt tárgyalá­sokon egyébként a kétoldalú kapcsolatok mellett más kér­déseket, így a Közel-Kelet problémáit is érintették — mondotta Gromiko. „Mind­két fél kifejezte készségét, hogy dolgozni kíván a hadá­szati fegyverkorlátozás kér­déseinek megoldásán és sze­retném kifejezni bizalmamat, hogy a tárgyalások sikerre vezetnek” — hangsúlyozta. A faji megkülönböztetés szégyenletes rendszerének eltörléséért folytatott nem­zetközi kampány szélesítésé­re szólított föl az ENSZ apartheidellenes bizottsága. Leslie Harriman, a bizott­ság elnöke és Nigéria állan­dó ENSZ-képviselője, az In­terparlamentáris Unió Szó­fiában folyó, 64. konferenciá­jához küldött táviratban ki­fejezte meggyőződését, hogy „a világ minden országának parlamentje értékes hozzájá­Az A1 Ahram kairói napi­lap tegnap, washingtoni kü- löntudósítójának jelentésére hivatkozva közölte: Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterel­nökhelyettes, külügyminiszter Carter amerikai elnöknek át­adott javaslatában indítvá­nyozta, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa fogadjon el új határozatot, amely ki­mondja, hogy a közel-keleti rendezés alapja a BT 242. aggályait a jelenlegi kor­mánypolitikával kapcsolat­ban, amely — mint ezt han­goztatta — nem képes meg­oldani az ország problémáit. RÓMA VI. Pál pápa tegnap dél­előtt audiencián fogadta Cal­laghan brit miniszterelnököt, aki négynapos látogatáson tartózkodik az olasz főváros­ban. Callaghan csütörtökön es­te sajtóértekezleten ismertet­te Andreotti miniszterelnök­kel és az olasz kormány tag­jaival folytatott megbeszélé­seinek tartalmát. KAIRÓ Anvar Szadat egyiptomi el­nök és Mamduh Szalem mi­niszterelnök külön-külön fo­gadta a 2 legnagyobb egyip­tomi egyház: a muzulmánok és a koptok vezetőit. A mu­zulmán vezetők csoportját Abdalhalim Mahmud, az A1 Azhar nagysejkje, a kopto­két III. Senuda kopt pápa vezette. A két találkozónak szemmelláthatóan békítő jellege volt. Az elnök az or­szág „nemzeti egységéről” a két egyház együttműködésé­nek „mély gyökereiről” be­szélt és hangsúlyozta, hogy „nem lehet teret engedni az összeesküvésnek” a vallási csoportokon belül, Leonyid Brezsnyev és James Carter találkozójáról nem tárgyaltak konkrétan, de fi­gyelembe vették e lehetősé­gét, hangoztatta Gromiko, hozzátéve, hogy e találkozó nemcsak a kétoldalú kapcso­latok, hanem a világbéke szempontjából is nagy jelen­tőségű lenne. Vance amerikai külügymi­niszter a maga részéről meg­erősítette, hogy folytatódnak a SALT-tárgyalások. Az ame­rikai kormánynak egyébként a jelek szerint nem lesz könnyű legyőznie a törvény­hozási körök ellenállását a SALT-tárgyalások különböző időszerű kérdéseiben, míg a képviselőház külügyi bizott­sága tudomásul vette a kor­mány tervét, hogy egyolda­lú nyilatkozatban meghosz- szabbítja az első SALT- egyezmény érvényét, a sze­nátus egyes hangadói, köz­tük Henry Jackson szenátor, ellenzik a tervet, illetve kongresszusi jóváhagyástól teszik függővé. A külügyi szóvivő tegnapi nyilatkozata szerint a kormány a terve­zett nyilatkozatot nem tekin­ti kötelező érvénnyel bíró egyezménynek, pusztán „a szándékot kifejező” emlék­iratnak, amelyhez ilyenfor­mán nincs szükség a tör­vényhozás jóváhagyására. rulást tehet az apartheid el­törlésére és Dél-Afrika vala­mennyi népének az önrendel­kezéshez való elidegeníthe­tetlen jogának szavatolására irányuló nemzetközi erőfeszí­tésekhez”. A kormányoknak, a parla­menteknek, a világ népeinek — hangsúlyozza a távirat — mindent meg kell tenniük az idén augusztusban Lagosban rendezett apartheidellenes világkonferencián hozott ha­tározatok megvalósításáért. számú határozata, de tekin­tetbe veszi, hogy a Paleszti­nái probléma a válság lénye­ges eleme, s magában foglal­ja azt is, hogy a palesztinai- aknak joguk van az önren­delkezéshez, jogaik helyreál­lításához, így az önálló ál­lamalapításhoz. A lap úgy tudja, hogy az Egyesült Államok jelenleg gondosan tanulmányozza az egyiptomi javaslatot. Folytatja munkáját az IPU-konferencia Az Interparlamentáris Unió Szófiában folyó 64. konferen­ciáján tegnap délben lezár­ták az első két napirendi pontról folytatott vitát. A felszólalók többsége egyetér­tett a főtitkári beszámoló, valamint „a parlamentek szerepe az enyhülés és a le­szerelés előmozdításában” cí­mű beszámoló alapvető meg­állapításaival. A tegnap délutáni teljes ülésen a küldöttek megkezd­ték a harmadik napirendi pont, az új nemzetközi gaz­dasági rend kialakításának megvitatását. A témához ma­gyar részről Nagy Miklós or­szággyűlési képviselő, az In­terparlamentáris Unió Taná­csának tagja szólt hozzá. Be­szédében hangsúlyozta: a je­lenlegi nemzetközi gazdasági életben alapvető változásokra van szükség, mivel a nemzet­közi gazdasági rend struktú­rái az imperializmus korában alakultak ki. A tegnapi nap eseményei­hez tartozik még, hogy Vla­dimir Bonev, a bolgár nem­zetgyűlés elnöke baráti be­szélgetésen fogadta a konfe­rencián Barcs Sándor veze­tésével résztvevő magyar küldöttséget. Kommentárunk Müncheni sörök és sorok Drága sör és olcsó demagógia — így jellemezhetnénk a nyugatnémet CSU tegnap kezdődött kongresszusát. A Strauss-párt sorainak rendezése ugyanis egybeesik Münchenben az idén már szeptemberben megnyílt, ha­gyományos Oktober-Festtel, a sörivás népünnepélyé­vel. S miközben 35 pfenniggel ismét megemelkedett egy korsó „folyékony kenyér” ára — a keresztényszo- ciálisok, eszközökben és módszerekben nem válogatva, nagyarányú támadásra indultak a kormánykoalíció ellen. Ennek a rohamnak zászlaja és közponja a Schleyer- ügy, s az elburjánzó terrorizmus. Az NSZK jelenlegi közállapotain van mit aggódni, de a jobboldal a ter­roristák által felidézett tűznél saját pecsenyéjét sze­retné sütögetni. Az „erős kéz” szükségességének ürü­gyével (s milyen visszataszítóan hangzanak ezek a sza­vak éppen német földön!) szükségállapot-törvényeket követelnek, korlátozni próbálnak minden demokratikus erőt, útszéli hangon ócsárolnak olyan politikusokat, mint Willy Brandt, szociáldemokrata pártelnök. Nyugat-Németország politikai szerkezetéből követke­zően a CSU (keresztényszociálisok) csak Bajorország­ban szervezkedik, igaz ott a szavazatok mintegy 60 szá­zalékát megszerezték, a többi tartományokban viszont a CDU (kereszténydemokrata) szolgálnak a kormány- koalíciótól jobbra álló erők gyűjtőmedencéjeként. Nem szerelmi, hanem érdekházasság ez, de csakis együtt le­het reményük a hatalom visszaszerzésére. Strauss vi­szont-úgy képzeli el ezt a manővert, hogy maga kerül­hessen majd a kancellári székbe, noha a bajor párt negyedannyi mandátummal rendelkezik csak, mint partnere. Miközben a tavalyi szakítás után, most már formálisan újra együtt van a CDU—CSU, Strauss igyekszik leszorítani a közös pályáról Kohlt, a CDU vezetőjét. Minden bizonnyal ezen a kongresszuson sem maradnak el az övön aluli ütések, hiszen Kohl is ott van a müncheni díszvendégek között. Strauss gyakran hangoztatja azt is, hogy visszavonul Bonnból a bajor végvárba, s ott átveszi a tartományi miniszterelnökséget. Csakhogy Goppel, a mostani CSU tartományi vezető és társai nem sietnek önként átadni helyüket, s tartanak attól, hogy Strauss müncheni ural­kodása (ami nyilván ugródeszka kíván lenni a kancel­lárság felé) súlyos következményekkel jár majd a he­lyi hatalmasságok számára. Dehát a legjobb védekezés a támadás, s a CSU — súlyos belső gondjait ellensúlyozandó — az egész NSZK-ban feszültséget, valóságos polgárháborús pszi­chózist akar kelteni. Amivel kapcsolatban a nyugat­német átlagpolgár alighanem jobban örülne, ha a sör lenne olcsóbb és a demagógiára fizetnének rá mű­velői ... Réti Ervin Megnyílt a CSU-kongresszus az NSZK-ban Nincs megegyezés Hz apartheidellenes bizottság felszólítása Egyiptomi javaslat a közel-keleti rendezésre

Next

/
Thumbnails
Contents