Szolnok Megyei Néplap, 1977. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. szeptember 20. IffiMB ISII II hidrogén — a jövő energiaígérete A hidrogén színtelen, szagtalan és valamennyi gáz között a legkönnyebb. Igen jó hővezető, egyben a legkisebb atomsúlyú ké­miai elem.-Atomszerkezete egyszerű, mert egy proton­ból és egy elektronból áll. Meggyújtva vízzé ég el, a levegővel robbanóelegyet alkot. A hidrogén alkotó­része a városi gáznak. Elő­állítására többféle mód­szert alkalmaznak. Labora­tóriumi szinten a legegy­szerűbb, ha savakból állít­ják elő, de alkálifémek se­gítségével a vízből is fel lehet szabadítani. Az ipar­ban vízgőznek izzó kokszon történő átvezetésével is ki­nyerhető. Új __________________ e nergiaforrás? Földünk energiaforrásai nem kimeríthetetlenek, be­leértve az atomenergiát is. Vannak bizonyos természet­adta energiaforrások, így a nap- és a szélenergia. Ezek­nek az elosztása egyenlőt­len, kiaknázásuk viszont elég bonyolult berendezése­ket igényel, amennyiben elektromos energiává akar­ja az ember átalakítani. Ért­hető, hogy napjainkban, az emberiség energiaéhségének növekedésével új és új ener­giaforrások után kénytele­nek nézni a szakemberek, így kerül szóba a hidrogén, mint energiaforrás. Jelen pil­lanatban felhasználása mel­lett és ellene egyaránt lehet érveket felhozni. Az ellen­zői rendszerint azzal állnak elő, hogy a hidrogén robba­násveszélyes. Ez tény, de a városi gáz is robbanékony, mégis világszerte elterjedt az alkalmazása. Bizonyos azonban, hogy a hidrogén bevonása az energiaszolgál­tatásba új technológia alkal­mazását és fokozott bizton­sági intézkedéseket kíván. A hidrogén jelenlegi fel­használásánál az a legna­gyobb probléma, hogy nagy­üzemi előállítása drága, és ma még nem állja a ver­senyt más energiahordozók­kal. Igaz, folynak a kutatá­sok a hidrogén olcsó és egy­szerű technológiát igénylő előállításával kapcsolatban. Sajnos, amennyiben közvet­lenül a hőből indulnak ki, ez az ellenőrzött fúziós mód­szer csak igen magas hőfo­kon 2500—3000 C°) mehet végbe. Ez az út ma még nem járható. A vízdisszoci- ációs módszer viszont túl drága, így gazdaságtalansá- ga miatt, a hidrogénnek mint elterjedt energiahordozónak az alkalmazásáról egyelőre le kell mondani. A hidrogén olcsó nagy­üzemi előállításáig még to­vábbi kísérletekre van szük­ség. Szállítása viszont mára könnyebb feladatok közé tartozik. A Ruhr-vidéken például 204 kilométer hosz- szú hidrogénvezetéket épí­tettek ki, és Texasban is üzemel egy hidrogénvezeték­hálózat. A hidrogén gépjárműve­ken is szállítható. Napjaink­ban a hidrogén szállítása hozzávetőleg 30 százalékkal drágább, mint a metáné, de még mindig olcsóbb, mint az elektromos áramé. Alkalmazása _____ a háztartásokban Az előrejelzések szerint milyen területeken várható a hidrogénnek mint energia- hordozónak alkalmazása a közeli, vagy távolabbi jövő­ben? A kutatók elsősorban a háztartásokkal számolnak. A tűzhelyeknél, melegítők­nél és más fogyasztóknál csak az égőfejeket kellene kicserélni, tehát az átállás a hidrogéngázra nem igényel­ne különösebb beavatkozást. A hidrogént villanyerő­művek fűtésére is fel lehet használni. A szakértők úgy vélik, hogy az első hidro- gén-villanyerőműveknél ve­gyes tüzelési ' technikát al­kalmaznak, tehát hidrogént és olajat egyaránt lehet éget­ni ezekben. A jövő közleke­désének területén szintén nagy szerep vár a hidrogén­re. Az oklahomai egyetem (USA) kutatói jelenleg egy hidrogéntüzelésű motor kí­sérletein dolgoznak. Techni­kai szempontból különösebb problémát nem jelent az iyen motorok kifejlesztése. Olaszországban és Francia- országban sok tízezer gép­járművet hajtanak metán­nal. Átmenetileg célszerű­nek mutatkozik az olyan hib­ridjárművek kifejlesztése, amelyek az országúton ben­zinnel, a városok területén hidrogénnel üzemelnének. A repülőgép ______ ü zemanyaga ? A közlekedésben azonban a repülés az a terület, ahol a hidrogén a legnagyobb eséllyel startolhat. Azonos súlyú folyékony hidrogén­nek 2,5-szer nagyobb a haj­tóereje, mint a kerozénnek. Hidrogénüzem esetén azon­ban a repülőgépek alapos áttervezést igényelnek. Ez mindenekelőtt a tüzelőkam­rákra és az üzemanyagtar­tályokra vonatkozik. A mó­dosítások természetesen a repülőgépek aerodinamikai formáit is megváltoztatnák. A NASA kutatói több olyan témán dolgoznak, amelyek a hidrogénmeghajtású légi járművek kialakításával foglalkoznak. Lehetségesnek tartják, hogy a hidrogén mint üzemanyag a jövőben betör a légi közlekedés terü­letére. Napjainkban egyre több szó esik környezetünk szen­nyezéséről. Ebben a benzin­motorok kipufogógázai je­lentős szerepet játszanak. Bizonyos, hogy a hagyomá­nyos tüzelőanyagoknál tisz­tább hidrogén nemcsak a környezetet óvhatja meg, de jelentős energiaforrásként is számításba jöhet az emberi- ' ség szolgálatában. H. M. Napelemek terjedőben B fa mint energiahordozó Míg a gazdaságilag fejlett országok az energiát zömmel olajból, szénből vagy uránból nyerik, és energiagondjaik ezeknek az anyagoknak a hiányából eredhetnek, a fej­lődő országokban a fahiány okoz hasonló problémát. A FAO vizsgálatai azt mu­tatják, hogy Kelet- és Nyu- gat-Afrikában, valamint Dél- kelet-Ázsiában a lakosság 95 százaléka tűzifával vagy fa­szénnel főz vagy süt. A világ összes fejlődő országai a ki­termelt fa 85 százalékát tü­zelésre használják: ez 2 milli­árd tonna légszáraz fának fe­lel meg. Világviszonylatban 1975-ben a kitermelt fa 65 százalékát használták tüze­lésre — ez a famennyiség fű­tőértékben 1,3 milliárd tonna szénnek felel meg. A fejlődő országokban a fejenkénti fafogyasztás éven­ként egy tonna, s a faszük­séglet évenként 2,5 százalék­kal növekszik. Ez a növeke­dés gyorsabb ütemű, mint amilyen mértékben a termé­szet a kitermelt fát pótolja. A rablógazdálkodás a termő­talaj pusztulására, a talaj eróziójára vezet. A FAO sze­rint a nagy indiai árvizekben is jelentős szerepe van en­nek. A fejlődő országok növek­vő faigényének a kielégíté­sére a FAO gyorsan növő fák — például eukaliptusz — ül­tetését javasolja. Ezek a fa­fajok évente 8 tonna fát ad­nak kb. 4000 mJ területen, ami megelel egy család évi szükségletének, A Nap energiáját felhasználó szerkezetek fejlesztése az űrku­tatás előrehaladásával vett len­dületet. Nem csoda, hiszen az űrhajó berendezéseinek leggaz­daságosabb energiaforrása való­ban a Nap. A napelemek rendszerint szi­lícium- vagy gallium-arzenid diódák. Teljes napsütésben ezek teljesítménye általában négyzet- centiméterenként néhány watt- nyi. Az űrjárműveikre éppen ezért tekintélyes számú, nagy felületet kitevő napelemet kell felszerelni Földi viszonyok kö­zött olyanképpen lehet növelni a teljesítményt, hogy lencsék­kel vagy tükrökkel ráirányítják a napfényt a napelemekre. En­nek eredményeképpen a fény­erősség a természetes tiszta napsütésnek a kétszeresére is növelhető. E módszernek azon­ban határt szab az, hogy a nap­elemek ellenállása meglehetősen nagy, ha az áramerősség nö­vekszik, az elemek belső ener­giafelhasználása is nő. ICTjabban angliai kutatóknak sikerült kisebb belső ellenál­lású napelemeket kialakítaniuk. Ennek alapanyaga ugyancsak gallium-arzenid, de az azt fedő réteg gallium-aluminium-arze- nid. Ezen a napfény könnyen áthatolhat, Így vastag rétegben alkalmazható, ezért kis ellen­állású. Egy ilyen napelem kö­rülbelül egy volt feszültséget állít elő. Kétszáz napelem két­százas sorba, párhuzamosan kap­csolva már tekintélyes teljesít­ményű : 100 volt feszültségen négy kilowattot ad le. Érdekes — képünkön látható — napelemmel működő szerke­zeteket mutattak be a hanno­veri vásáron: órákat, amelyek napenergiával működnek. Hol épülhet atomerőmű? Világszerte épülnek az atomerőművek, mert az egy­re növekvő energiaszükséglet másként már nem elégíthető ki. Nagy gondot okoz azon­ban rendszerint az atomerő­mű helyének a kiválasztása. A széntüzelésű erőműveket — ha van rá lehetőség —, a bánya, az olajtüzelésűeket a finomítók mellé építik, a tü­zelőanyag szállításának a költsége így a legkisebb. Ar­ra is törekednek, hogy a vil­lamos energiát se kelljen nagy távolságra szállítani: lehetőleg ott történjék a ter­melése, ahol legnagyobb fo­gyasztói vannak. És mivel az erőműben nagyon sok vízre van szükség, a telepítést a vízkészletek is befolyásolják. Atomerőművek esetében ezek a megkötések némiképp módosulnak. Egy atomerőmű évi tüzelőanyagigénye mind­össze néhány vagonnyi, így szállítási költsége elhanya­golhatóan kicsi. Ennek elle­nére mégsem könnyebb egy atomerőmű helyének kijelö­lése, mint egy hagyományo­sénak: különböző biztonsági követelményeket kell ugyan­is kielégíteni. Az atomerőmű vízigénye nagyobb, mint a hagyomá­nyosé, közel másfélszerese a szén-, vagy olajtüzelésűek- nek. Legjobb megoldás az erőmű friss vízzel való hűté­se, ez azonban csak ott old­ható meg, ahol nagy vízho­zamú folyó áll rendelkezésre, nehogy a visszavezetett hűtő­víz „hőszennyezésével” el­pusztítsa a víz élővilágát. Az atomerőmű építését megelőzően a telephely kör­nyezetében meteorológiai- és hidrológiai megfigyeléseket végeznek. Ezeknek az adott­ságoknak az ismeretében ki­számítható, hogy az erőmű­ből kibocsájtott radioaktív szennyeződés miként oszlik el a légkörben, a talajban és vízfolyásokban. Kedvező, ha a telephelyen ritka a szél­csend, kevés a szélmentes napok száma. Vizsgálják a telephely tektonikai szerke­zetét is. összegyűjtik a múlt­beli földrengések adatait, hogy következtethessenek a jövőben várható földmozgá­sok előfordulásának a való­színűségére. Az atomerőműben keletke­ző radioaktív anyagokat gon­dosan összegyűjtik, s besűrí­tik, s általában az erőmű te­rületén levő radioaktív te­metőbe viszik. Ha mód van rá, az erőmű helyét úgy vá­lasztják meg, hogy körülötte nagyobb település ne legyen. Képünkön: Bulgáriában épül a „Kozloduj” atomerő­mű. Innen — onnan ROMLIK AZ EMBERI HALLÁS Az ember hallása nem a leg­jobb az élőlények között, és az új vizsgálatok tükrében még gyengébbnek mutatkozik — el­sősorban a környezet zajszintjé­nek a növekedése miatt. Az át­lagos emberi hallás felső határa 100 évvel ezelőtt 20 ezer Herzes hang meghailásáig terjedt, a mostani átlagos halláshatár pe­dig csupán 16 ezer Herz. Aacheni kutatók vizsgálatai sze­rint a 70 éves szudánl négerek hallóképessége lényegesen jobb, mint a nyugat-németországi 30 éveseké , Még régebben általában csak az idősebbek hallása romlott, újabban — főleg a zaj miatt — gyorsan növekszik a fiatal hal­lássérültek száma is. Ezenkívf” gyakran okoznak hallássérülést a gyermekbetegségek (vörhely, kanyaró), az agyrázkódás (köz­lekedési balesetek), továbbá né­mely anyagcsere- és vérkerin­gés! zavar is. SZÁMJELZO STOPPERÓRA Bizonyára igen népszerű lesz a sportolók és a bírók körében a legújabb típusú dlgitálisz stop­peróra. Elindítani ugyanúgy gombnyomással kell, mint bár­mely más stopperórát. A gomb második lenyomására pedig jól olvasható számjegyekkel jelenik meg rajta az eltelt idő. A szá­zadmásodperceket is mutatja. VÁLTOZTATHATÓ FŰTŐMŰ Az európai országok vasutal­nak nyomtáva 1435 mm, kivéve az 1668 mm nyomtávú spanyol és az 1524 mm-es szovjet vas­utakat. A Nemzetközi Vasút- egylet a Spanyol Vasutak ké­résére pályázatot irt ki változ­tatható nyomtávú futómű ter­vezésére, amelyet a határon át­haladó nemzetközi vonalakon használhatnának. A nemzetközi zsűri az első díjat egy svájci cégnek Ítélte. A céget megbíz­ták javaslata továbbfejlesztésé­vel és 30 keréktengely-prototlpus elkészítésével. E különleges ke­réktengelyek a különböző nyom­távokhoz alkalmazkodnak: egy kényszerpályán áthaladva meg­rövidülnek vagy meghosszabbod­nak. A kerekek mindkét hely­zetben reteszelhetők. A nyom­távváltás és a reteszelö-beren- dezés nyitása-zárása automati­kusan történik. A kocsi az egész folyamat alatt 5 km-es sebes­séggel, a kerekeken gurul. Ezek a különleges futóművek azon­ban meglehetősen drágák. Közös áram — kevesebb gond A Bulgáriát, Csehszlovákiát, Magyarországot, Lengyelországot, az NDK-t, Romániát és a Szovjetunió Ívovi villamosenergia-rendszerét egyesítő „Barátság” távvezeték-hálózat évente 20 milliárd kilowatt­óra energiát továbbít, mindig akkor és oda, ahol éppen szükség van rá. E rendszer működésének operatív irányítását a prágai köz­ponti diszpécserigazgatóság bonyolítja le. Mióta létrejött az egyesí­tett energetikai rendszer, egyenletesebbé vált a részt vevő országok áramellátása, minthogy a „Bőke"-rendszer révén néhány gomb­nyomással átcsoportosíthatók a csúcsfogyasztási időszakok más-más terheléseiből adódó tartalékok. A távvezeték-hálózatba bekapcsolt országok ilymódon több, mint másfél millió kilowatt erőmű­kapacitás építését takaríthatták meg. A ,,Béke”-rendszert a hálózat mind tökéletesebb kiépítésével egy kivételesen nagy feszültségű, 756 kilovoltos, energiaátviteli szakasz megépítésével és sok más módon fejlesztik tovább az érdekelt országok. Az is bizonyos mér­tékű továbblépést jelent, hogy a KGST tagjain kívül más orszá­gok is részt vehetnek az együttműködésben; Ausztriával és Tö­rökországgal már meg Is valósult az áramcsere, A „Béke” táwezetékhálózathoz a Szovjetunió lvovl villamos- energia-rendszere csatlakozik, amely csupán egy a hatalmas or­szág Egységes Energia Rendszerének 11 körzeti egysége közül. (A 11 közül 7 a Szovjetunió európai területén található.) A kolosszá­lis energetikai szervezet hatósugara körülbelül 6 millió négyzet­kilométerre terjed ki, s az energiatermelés eléri az évi 700 milli­árd kilowattórát. Az energiahálózat továbbfejlesztése rövidesen aktuálissá teszi egy 1150 kilovoltos váltóáramú, valamint egy 1500 kV-os egyenáramú távvezeték megépítését. Képünkön; alállomás építése a közös energiarendszerben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents