Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-12 / 189. szám
1977. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kirakat vonzásában Fotó: Tabák Lajos Hozzászólás a Tető helyett per című cikkünkhöz Lapunk július 28-i számában Tető helyett per címmel a Szolnoki Galériáról közöltünk cikket, melyben megírtuk, hogy az épület beázik, kiállítások rendezésére jelenlegi állapotában alkalmatlan, s a hibákat kijavító Szolnok és Környéke Egyesült Építő- és Szakipari Szövetkezet késlekedik, illetve nem megfelelő minőségben végzi el a munkákat. Cikkünkre Tóth Albert, a szövetkezet elnöke válaszolt, aki a többi között a következőket írta, hogy teljesebb legyen a kép a kiállítási csarnok állapotáról, az ott visszatérően jelentkező problémákról : Az 1972-ben átadott Galéria generál kivitelezője mellett a többi szak- és szerelőipari kivitelezők egyike volt a Szolnoki Építő- és Szakipari Szövetkezet. Kivitelezésében készült el a Galéria kupolájának horgany- lemez fedése, az ablakpárkányok és falfedések, továbbá a lefolyó csatornák homlokzati szakaszai, mintegy 800 ezer forint értékben. E szerkezetek szavatossági hibáit javította ki a megyei bíróság ítélete alapján a szövetkezet 1976 végéig. Az ezt követő, és ismételten bírói ítélet alapján végzett belső vakolatjavítási- és meszelési munkákat szövetkezetünk — az ítélet kihirdetését megelőzően — annak rögzítése mellett vállalta, hogy ugyan kijavítási kötelezettségünk ezekre a munkákra már nem áll fenn, de a további viták végleges lezárása érdekében — saját költségünkre — elvégezzük a mintegy 25 ezer forint értékű javítást. Az így vállalt vakolatjavítást és meszelést 1977 májusában elvégeztük. Az, hogy a javítási munkákat követően még a mai napig is beázik a Galéria, nem a szövetkezet kivitelezésében elkészült szerkezetek hibáira vezethető visz- sza. A Galéria kialakítására fordított mintegy 8 millió forint ellenére az 1974. évi felülvizsgálatot követően több alkalommal is megállapításra került, hogy a Galéria beázását nemcsak szavatossági hibák, hanem a fémlemezzel fedett tetőrészek korrodálása, és a falszerkezetekbe beépített lefolyók hibája okozza. (Ezeket a szerkezeteket nem a szövetkezet építette). A vakolat mállását nemcsak beázások, hanem falszigetelési hibák is okozzák. (Erről készült a lapban közölt felvétel is.) E meghibásodások okát ismerve, merült fel az idén a Galéria teljes mértékű felújítása, beleértve az lerozsdásodott fémlemez fedések cseréjét is, melyre — tudomásom szerint — finanszírozási problémák miatt nem kerülhetett sor. Három „ezüst” Japánból A postásról mondják: ha van küldemény, mindennap mindenhová bekopog. Olyan hírt azonban, amelyet a jászai sószentgyörgyi József Attila művelődési háznak hozott tegnap, nem mindennap kézbesít. A művelődési ház képzőművészeti szakkörének három tagja Marton Rita, Varga Andrea és Berényi István a Japánban megrendezett VII. nemzetközi gyérmekrajz kiállításon jól szerepelt. Az ifjú képzőművészejt az idén egy-egy linómetszetet küldtek el a rangos kiállításra. A nemzetközi zsűri mindhárom kiállító alkotását ezüstéremmel jutalmazta. A díjakat szeptemberben az Országos Pedagógiai Intézetben adják át. Vándorkiállítás Huszonegy, Hajdú-Bihar megyében élő és dolgozó festőművész alkotásából állítottak össze kiállítási anyagot, amelyet a . Szakszervezetek Kulturális Bizottsága és a Keletmagyarországi Képző- művészeti Szövetség közös rendezésében ősszel és télen a megye üzemeiben mutatnak be. Hatodik alkalommal kerül sor, a korábbi kedvező tapasztalatok alapján az üzemi tárlatok megszervezésére, összesen 10 hajdúsági nagyüzemben, három iskolában tekinthetik meg a nézők a festményeket, rézkarcokat, linómetszeteket. ,, Ifjú zenebarátok Felsőtárkányban Felsőtárkány nevét jól ismerik, akik gyakran lapozgatnak idegenforgalmi prospektusokban. Az Eger közelében lévő, patakvölgybe települt falu környéke bővelkedik természeti szépségekben. Remek egésznapos gyalogtúrákat lehet innen tenni a Bükk mélyébe. A falu határában elterülő festői Barátrét pedig tíz perc gyaloglással elérhető: Mostantól kezdve talán a zenei életben is „jegyezni” fogják Felsőtárkányt. Idén nyáron első ízben rendezték meg augusztus 5. és 12. között a Heves, Borsod, Nógrád, Szolnok megyei ifjú muzsikusok táborát. A több mint nyolcvan résztvevő többsége azokból a fiatalokból került ki, akik kiemelkedően szerepeltek az egri diáknapokon. Meghívottként négy fiatal Franciaországból egy pedig az NSZK-ból érkezett Felső- tárkányba. * * * A környezet ideális a muzsikáláshoz: a Heves megyei KISZ Bizottság vezetőképző tábora szép, csöndes hegyoldalban épült — hatalmas fák, ápolt pázsit, virágok. Nem csoda hát, hogy a fiatal zenészeknek úgyszólván reggeltől estig kedvük van gyakorolni a Zeneakadémiáról, az Operaházból és az egri, a salgótarjáni, a jászberényi, a hatvani, a gyöngyösi zeneiskolából érkezett tanárok irányításával. A környék énekesmadarai „vetélytársra” találtak Vivaldiban, Beethovenben, s a zeneirodalom más nagyságaiban, illetve az őket megszólaltató hegedű- söKoen, csellistákban, fúvósokban. Zenével ébrednek, zenével alusznak el a táborlakók. Nem is akrmilyennel: az ébresztőt és a takarodót Petz Pál, az Operaház szólistája — a fúvósokat tanítja — ját- sza trombitán. Farkas István, az Egri szimfonikus zenekar karnagya, a tábor vezetője így mutatja be a tábort: — Nem hasonlítható ez a pécsi ifjú zenebarát-találko- 'zókhoz: ott hivatásosok, itt pedig a diáknapokon feltűnt tehetséges fiatal zenészek képezhetik tovább magukat. A program összeállításakor különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a fiatalok minél többet muzsikáljanak közösen. Ezt szolgálják az itt megalakított alkalmi kamaraegyüttesek és a nagyzenekar próbái. Természetesen bőven jut idő az egyéni foglalkozásokra is. * * * íme egy csellós társaság Jászberényből: Fekete Katalin, Kerti Mariann, Kövér Tünde és Katona Gábor a Lehel Vezér gimnáziumból. A rövid ebéd után pihenés alkalmat nyújt beszélgetni velük és tanárukkal, Papp Lászlóval: — Közvetlen meghívást kaptunk ebbe a táborba — mondja Papp László. — Az iskola zenekara ugyanis aranyérmet nyert az egri diáknapokon. — Nagyon jól érezzük magunkat — mondja Katona Gábor. — Pihenés, kikapcsolódás ez, de rengeteget lehet tanulni is. — Itt jobban esik a muzsikálás mint otthon — teszi hozzá Kerti Mariann. * * * Kora délután megkezdődik a gyakorlás: a fák alatt vidám fuvolatrillák hangja fut szét, a központi épület egyik ablakából férfias csellóhang felel, s közbe-közbeszól valahonnan egy hegedű. A szomszédos úttörőtábor lakói ál- mélkodva hallgatják a csodát. Számukra csoda, a résztvevőknek öröm — az amatőr komolyzenei mozgalomban pedig új színfolt a felsőtár- kányi tábor, amely ma zárja kapuit. Szabó János zajlás 3. Csák Albert tiszteletes úr az asztalterítő fekete mintáit nézte. Sándor — a halott testvérbátyja — azt kérte, rövid legyen a szentbeszéd. A tiszteletes úr fiatalember volt. Nem most temetett először. De ezt a két halottat ... Mégiscsak az lett volna jó, ha eljön a temetésre a felesége is. A pap intett Angyal- Sándornak. Jöhet a második versszak. Ügy gondolta, azalatt rendbe szedi magát; előbb a biblia, az imádság, utána a halotti beszéd. „Az embereket te meghagyod halni”. Csák Albert tiszteletes úr már nem énekelt. Mindjárt rajta a sor. Nem lehet elodázni ! Csak addig jusson el, amíg meghallja a saját maga első hangos szavát. „És azt mondod az emberi nemzetnek”. Tegnap este Járó Sándor elment a tiszteletes úrhoz, és azt mondta: eljöttem, tiszteletes úr, hogy megbeszéljük, ami az Isten dolgából ránk tartozik. Hogy mondhatta volna neki: nem, Sándor bácsi, magukra igen, de rám semmi! „Légyetek porrá, kik porból lettetek” Hangos beszéddel kell szóljon, ő a pap. Jó lenne elintézni mindent csendben ... otthon is, és most ezen a temetésen is... „Mert ezer esztendő előtted annyi...” A tiszteletes asszony a temetés előtt — életében most először igazán — könyörgött az Istenhez. Bátorságot kért tőle. „Mint a tegnapnak ő elmúlása” Felhő mögé húzódott a nap, érdes, hideg leheletével idecsapott a szél a Szamosról. Angyal Sándor az ének utolsó sorát is elkezdte. „És egy éjnek rövid vi- gyázása.” Teherautó zakatolt az úton. Lassított már a falu közepén, és ide, a falu végére — lábujjhegyen jött. A harmadik ház előtt álltak meg, azután csendesen kiszálltak az emberek. Először három civil, Balogh István — az új' főispán — két társával, aztán egy katona: Ivan Ivanovics Karpatov, a kapitány. A kapuban Ivan Karpatov kapitány sapkájához emelte kezét. A többiek levették a kalapjukat, aztán óvatosan beálltak a gyászolók gyülekezetébe. Reggel indultak el, az első útjuk nem ide, hanem ki a Tisza grófok tanyájára vezetett. Ott voltak majd délig. Sokáig beszélgettek az emberekkel. Először Kun Mihályt keresték, vele tárgyaltak meg mindent. Megnézték a hidat a túlsó oldalról, aztán fel kellett hogy menjenek messze Szat- márig, hogy átjöhessenek a Szamoson. Eljött Kun Mihály is az embereivel. Mind kemény, mogorva paraszt, összehúzták a szemüket, nézik a koporsót, káromkodnának, de nem lehet! Ügy jöttek, hogy nem is mennek haza egy ideig, elszállásolnak a faluban, szerszámokat is hoztak. Csák tiszteletes úron a sor... „Kegyelem Néktek és Békesség ..,” Felnézett, végig a koporsókon, a halotti gyülekezeten túl, az utcáig. Feketébe öltözve egy asz- szony fordult be a kapun. Nem lassan jött, nem is sietett. Minden lépésében elszánt erő volt; eljutni ide a koporsóig ... Vissza? Beért a kapun. „Kegyelem Néktek és Békesség ...” Akik szélről álltak, megfordultak. Az asszony arca szelíd és megnyugodott volt. Nem állt be a gyászoló gyülekezetbe, megnézte a koporsókat, aztán odament Bálint koporsójához. Zokogott, nem nézett senkire, magának sírt. A gyülekezet néma volt. Az özvegyet — az anyát — bevitték a szobába. „Kegyelem Néktek és Békesség ...” Rátette kezét a koporsóra, aztán két karral átölelte a deszkát. Mi lett a szépen, csendesen indult temetésből ? A pap bibliát olvasott, és elkezdte halotti beszédét. Röviden szólt. Az asszony a koporsóra borulva fájdalmasan zokogott. Közelebb léptek a koporsót vivő férfiak... Sándor — a halott apa bátyja — ment oda, Először óvatosan megfogta a nő kezét, hogy levegye a koporsóról. Aztán erősebb fogással próbálta. Nem lehetett, mert azasz- szony ujjait görcs szorította a deszkákhoz. — El kell vinni a koporsót — mondta halkan remegve Sándor, tessék elengedni — súgta —, tessék szíves lenni elengedni a koporsót, tiszteletes asszony. (Folytatjuk) Fazekasház Tiszafüreden Az ősszel megkezdődik Tiszafüreden a Nyúzó-féle fazekasház felújítása, amelyben a nagy múltú tiszafüredi fazekasságot bemutató kiállítás nyílik majd. Korábban azért nem lehetett az építést megkezdeni, mert nem volt elegendő pénz. Ez az „akadály” megszűnt a közelmúltban, mert az idegenforgalmi alapból 300 ezer forintot kapott a füredi tanács a fazekasmúzeum megvalósítására. II tanyaszínház bemutatói A 25. Színház társulatából alakult Tanyaszínház augusztus 9-i csepeli bemutatója után a főváros több peremkerületében is fellép a Moliére színművéből készült „Duda Gyuri elindul” című nagysikerű előadással. Az idei előadássorozatukat augusztus 20-án a nagyhírű hortobágyi hídi vásáron délelőtt 10 órakor, ugyanaznap Debrecenben 15 órakor és 21-én a Békés megyei Nagyszénáson délelőtt 9.30 órakor kezdődő előadásokkal zárják, Szövőnők, Fo»Ó! T. k. L.
