Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-10 / 187. szám
1977. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felvonók az építőiparnak Országszerte befejeződött az aratás Tegnap estére az egész országban befejeződött az aratás. a mezőgazdasági nagyüzemek idén 1 663 000 hektáron termesztettek kalászos gabonát, ebből a búza vetésterülete 1.3 millió hektár volt. A termés az átlagosnál egy héttel korábban érett be, az aratást megelőző heteikben ugyanis kánikulai volt a forróság, és ez siettette az érést. Az előnyt a mezőgazdasági üzemek jól kihasználták; a munka szervezettségére jellemző, hogy bár a nagy nyári munkát több ízben is meg kellett szakítaniok az esőzések miatt, mégis a szokásosnál tíz nappal előbb készültek el az aratással. Ezt az eredményt csakis az anyagi-műszaki ellátás megjavításával érhették el. Az előző évhez képest 10 százalékkal nőtt a kombájnok teljesítő képessége, és 1560 új nagy teljesítményű aratócséplő gép dolgozott a határban. Nehéz helyzetet teremtett, hogy az aratást megelőző időszak viharai a gabonát a termőterületnek mintegy harmadán megdöntötték, összekuszálták, emiatt a kombájnosok speciális felszerelést alkalmaztak, úgynevezett kalászemelőket szereltek a gépekre és lassított menetben vágták a búzát. Ebben a helyzetben újfajta anyagi ösztönzést alkalmaztak, ami a gépvezetőket fokozottabban tette érdekeltté a szemveszteség csökkentésében. Az esőzések miatt a szokásosnál nagyobb arányban kellett szárítani a gabonát. Az elmúlt évinél 500 ezer tonnával több gabonát szárítottak gépekkel, a gabona 90 százalékát a termelőszövetkezetek gépeivel. Jól rajtolt az Építőgépgyártó Vállalat legfiatalabb üzeme, a nagykanizsai. A volt vasipari vállalat telepe január elsejétől a kaposvári gyáré, a változás nem okozott zökkenőt. A régi gyártmányak fokozatos megszüntetése közben a kanizsai ÉPQÉP mind több berendezést készít az építőiparnak. Már export- megrendelést is teljesítettek: Algériában a házgyári elemeket részben kanizsai gépekkel szerelik. A legfontosabb termékcsaládjuk az épíkezéseken használt felvonó. A hat mázsa teherbírásúból az év elején száz berendezés gyártását tervezték, eddig elkészült hetvenöt. A két mázsa teherbírású felvonó sorozat- gyártása nemrég kezdődött. Az első szériát most bocsátják útjára. P A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat szolnoki péksütemény-üzemében naponta, két műszakban kifliből, zsem-1 léből és csaknem húszféle, úgynevezett nehézvajas termékből több mint százezret készítenek a megyeszékhely és tíz környékbeli község élelmiszer- és vendéglátó üzletei részére. Ügyes lányok formálják a perecet. „Bevetik" a zsemlét, amelyből 18 ezer készül naponta. Kisült a fonott kalács. A napi ötvenezer kifli sütése az éjszakai műszakra vár: Zsákai József és Bodnár Sándorné óránként három és fél ezer kiflinek való tésztát munkál meg a sodrógéppel (Fotó: T. F.) ..mint az apám A tenyérnyi udvaron pillanatok alatt megrakják a teherautót, útnak indul egy újabb szállítmány sör, vagy Pepsi. „Nem p'anaszkodha- tunk, nagy a forgalmunk. A Hortobágyi Lovasnapokra 300 ezer üveg sört és üdítőt szállítottunk. Mennyi kell majd a hídi vásárra? Ennél lényegesen több. De hétköznapra is akad elég megrendelés, szerencsére.” A Borsodi Sörgyár tiszafüredi kirendeltségének vezetőjével — Tihanyi Józseffel — beszélgetünk. Azaz, hogy beszélgetnénk, ha nem zavarna minduntalan bennünket a telefon csengése. Vevők jelentkeznek. — Hány órai munka az a napi nyolc? — kérdem. Nevet: — Hát, nem is teszek rá olyan sokat... — És a többi feladat ellátására? — Nem számoltam. Ha az ember szívesen csinálja, akkor az idő keveset számít. Szeretem a munkám is, a pártfeladatomat is. Bár amikor megválasztottak, féltem: hogyan tudok majd szót érteni ennyi idős emberrel. Hisz akkor csak 27 éves voltom. Ennek most három éve. És Tihanyi József rájött: a közös kötelesség elvégzésében nem az számít ki hány esztendős, hanem az, hogy mennyire akarnak emberek jól együtt dolgozni. És, hogy a pártmunkában is szerencse, ha összeötvöződik a fiatalok lendülete, újat keresése, az idősebbek élettapasztalatával, bölcsességével. Milyen út vezette Tihanyi Józsefet a sörgyári kirendeltség vezetői posztjához és a körzeti párt- alapszervezet titkári teendőinek ellátásához? — Itt születtem Tiszafüreden. Az apám az áfész elnöke volt Tiszaörsön. Most már nyugdíjas. Én iparL szakmát tanultam érettségi után, szerszámkészítő lettem Egerben. Aztán letöltöttem a katonaidőt, közben megismerkedtem egy kislánnyal, és amikor leszereltem, a kedvéért visszajöttem Füredre, öt éves házasok vagyunk, van két gyerekünk. Az apósom itt dolgozik a kirendeltségen, ő ajánlotta jöjjek ide én is. Voltam helyettes, most meg telepvezető vág vök.. Hogyan lettem körzeti pártitkár? Nos, én gyerekkoromban nagyon büszke voltam arra (ma is az vagyok), hogy a nagyapám fényképe is ott van a pártbizottságon látható tablón. Ö is öreg harcos, ’19-es. Most 86 esztendős. Az apám is kommunista. Azt hiszem az a természetes, hogy az ő útjukat követtem én is, a bátyám is. Jó néhány munkahely — ahol nincs olyan nagy taglétszám, hogy önálló pártszervezet lehetne — a területi pártalapszervezethez tartozik. Mi, a bíróság, a Volán, a téglagyár, a posta, az OTP, az MHSZ és természetesen a nyugdíjasok. És 1974-ben az alapszervezeti vezetőségek választásakor nekem is bizalmat szavaztak. — Mit szól az édesapja? — Ö is ebben az alapszervezetben dolgozik, sőt a bátyám is. Nem szólt semmit, de láttam, büszke rám az öreg. Nagyon jó érzés volt. Ma is egyike a legaktívabb párttagjainknak, legtöbbször ő az első felszólaló. — Azt mondta, félt először. — Ez érthető. Alapszervezetünknek 72 tagja van, közülük 43 nyugdíjas, és idős kora vagy betegsége miatt 14 felmentett a rendezvények látogatása alól. Annyi szerencsém volt, hogy régi ki- szes vagyok, nem volt teljesen új a mozgalom! élet. A vezetőség tagjai is biztosítottak: segítenek. Hogy _ most már örülök ennek a pártfeladatnak, azt nekik, meg a községi bizottság vezetőinek köszönhetem. — Ha valami eredményt elértünk, az nem egyedül az én.érdemem. Sőt, a többieknek ebben lényegesen nagyobb részük van. Nem volt zökkenőmentes a 3 év. Rengeteg gondunk volt amiatt, hogy nem megfelelő a megjelenés a taggyűléseken. — Hogyan próbáltak ezen segíteni? — Először is úgy készítettünk munkatervet, hogy megkérdeztük a tagságot: miről szeretnének hallani? Legutóbb például a nagyközségi tanács elnöke tartott beszámolót a község fejlesztéséről, gondjairól. Olyan vita kerekedett, hogy alig lehetett befejezni. Mindenkit írásban is értesítünk az időpontról, azóta nincs gond azzal, hogy határozatképes legyen a taggyűlés. — Nem okoz problémát, hogy olyan sok munkahelyről tevődik össze a tagság? És ahány munkahely, any- nyi érdeklődési kör, nem szólva a nyugdíjasokról. — Hat pártcsoportunk van. Egyelőre úgy látjuk, nehezen találják meg a tennivalóikat, sokszor formális a tevékenységük. Szeretnénk erősíteni őket. Jó volna elsősorban ott esne szó a hivatali, az üzemi feladatokról, gondokról. A taggyűléseken pedig olyan témákat tűzünk napirendre, amelyek mindenkit egyformán érintenek, például a kereskedelem, községfejlesztés, üdülőkörzet, társadalmi munka... — Véleménye szerint milyen egyéb teendőket találhat magának egy területi pártalap- szervezet? — Nálunk is van pártoktatás, harmincán tanultak az elmúlt tanévben. Magyari Laci bácsi a propagandistánk, ő vezette a tanfolyamot. De alapszervezetünk tagjai között többen propagandisták a munkahelyükön. Elég sok kommunistának van társadalmi megbízatása: többen társadalmi ellenőrök, van nőklub-vezető. Minden évben kétszer a lakásukon meglátogatjuk az idős, beteg párttagjainkat. Gondolunk arra. hogy szervezünk üzemlátogatásokat. A tagság egyet is értett ezzel, aztán valahogy mégsem sikerült. Nem jöttek el. Szóval, lehet, hogy ennél lényegesen több tevékenységre is mód nyílna, de mi örülünk, hogy idáig jutottunk. Ha nagyobb gyakorlatra teszek szert, talán még jobb pártmunkát tudunk végezni. — ön szerint mim. kellene változtatni, hogy élénkebb legyen az élet a területi pártalapszer- vezetben? — Túl kellene már jutnunk azon a nézeten, hogy a területi pártszervezet az öregek gyülekezete. Mert kik mennek ma nyugdíjba? Olyanok mint az apám, akik életük legnagyobb részében ezért a társadalmi rendszerért dolgoztak, és akiknek a vérükben van, hogy az életnek értelmet a munka ad. Üjabb és nagyobb feladatokat kellene bízni a területi pártszervezetekre, biztosítani a szervezett, politikai tevékenységet. Hogyan? Látja ez az, amin én is sokat töröm a fejem. — Személyes vágya? — Nincs különösebb. A kereskedelmi főiskolára akarok jelentkezni. A marxista egyetemet sikeresen elvégeztem. És szeretnék a magam munkaterületén, a pártmunkában is olyan megbecsült ember lenni, mint az apám volt. Varga Viktória Tovább bővül a ruházati ellátás Növendékbikák exportra A napoikban újabb 70 növendék hízóbikáról állapították meg a minőségi ellenőrök és a Húsipari Tröszt képviselői a jászberényi Kossuth Tsz- ben: súlyuk megfelel az előírásoknak, minőségük kitűnő, exportra alkalmasak. A szállítmányt a Szovjetunióba indították. A közös gazdaság az idén 2590 mázsa súlyban, 11 millió forint értékben 470 növendékbika hizlalására kötött szerződést a TERIMPEX-szel. Konténerben a görögdinnye Az idén már konténerben „utazik” a görögdinnye is Győr—Sopron megye zöldségboltjaiba. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat 350 konténert vásárolt, s ezekbe egyenként 3 mázsa dinnyét tudnak berakni. A ládákat géppel emelik rá a gépkocsira, s azzal is rakják le. A könnyűipar és a belkereskedelem érintett vezetői a közelmúltban ismételten áttekintették a ruházati ellátás helyzetét és a II. félévre várható alakulását. Előreláthatólag az év hátralévő részében hazai termékből 6,7, importból pedig 4,2 százalékkal több terméket hoznak forgalomba^ mint a múlt év azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy a II. félévben fogyasztói áron számítva összesen mintegy 22.8 milliárd forint értékű ruházati cikk áll a lakosság rendelkezésére. Az iskolás gyermekek számára összesen 350 ezer úttörőin^ készül, s így aligha lesz kielégítetlen igény. Ugyancsak nem lesz hiány a különféle fazonú iskolaköpenyekből. amelyek jó része már az üzletekben van. A legkisebbek ruházati „igényeinek” kielégítése továbbra is zökkenőmentes lesz. Annál is inkább, mert ez évre nem kevesebb, mint 2 millió 600 ezer darab sztreccs, frottír, valamint egyéb kötött, hurkolt bébiholmit kapnak a hazai termelőktől. Hasonlóan az első félévhez, a másodikra is mintegy tízmillió darab felső kötöttárut kap a belkereskedelem hazai termelésből, s ezen belül mintegy másfél millió tréningruhát. A terveknek megfelelően az őszi—téli szezonra kerül forgalomba a hazánkban idén készülő mintegy egymillió felnőttkabát 70 százaléka. A II. félévben felnőtt-lábbelikből az ellátás egészében véve kiegyensúlyozottabb lesz, mint az előző év hasonló időszakában volt. Erre az időszakra a hazai termelők belföldre összesen 12 és fél millió pár cipőt készítenek, illetve készítettek.
