Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-02 / 180. szám

1977. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 NÉPLAP PÁLYÁZATA Élményeim a Szovjetunióból A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor- CQ ^j\ dulója tiszteletére szerkesztőségünk Élményeim a yy II Szovjetunióból címmel sajtó- és fotópályázatot hir­det. A pályázat célja, hogy felelevenítsük, köz- kinccsé tegyük a testvéri szocialista országban járt olvasóink emlékeit, élményeit, és ezzel is erősítsük barát­ságunkat a szovjet emberekkel. I. A pályázatot olvasóink számára hirdetjük — írók, új­ságírók nem vehetnek rajta részt — minden műfaji megkö­töttség nélkül. Minden pályázó a Számára legmegfelelőbb, a sajtóban szokásos műfajban írhatja le a Szovjetunióban tett utazás, a szovjet emberekkel való találkozás élményeit. Az írások terjedelme három ritkán gépelt oldalnál hosszabb nem lehet. A pályázat jeligés. Kérjük a pályázókat, hogy nevüket, lakcímüket és foglalkozásukat a pályamunka mellett lezárt borítékban küldjék be szerkesztőségünk címére. (5001 Szol­nok, PF. 105.) A pályamunkákat szakemberekből álló zsűri bírálja el. I. díj 3000 Ft II. díj 1500 Ft III. díj 1000 Ft A legjobb írásokat lapunkban megjelentetjük, és értük a szokásos szerzői honoráriumot fizetjük. A beküldési ha­táridő 1977. október 15. A pályázat eredményét az 1977. no­vember 4-i lapszámunkban közöljük. II. A Szovjetunióba látogató olvasóink többségének nélkü­lözhetetlen útitársa a fényképezőgép, ezért az amatőr fotó­sok számára is pályázatot hirdetünk a fentebb megjelölt témakörben. Pályázni lehet minden olyan, Szovjetunióban készült fényképfelvétellel, amely a testvéri szocialista or­szág megismerését szolgálja, a szovjet emberek életét mu­tatja be. Egy-egy pályázó maximálisan öt felvétellel vehet részt a pályázaton műfaji megkötöttség nélkül. A képek hosszab­bik oldala 18 cm. (riportkép, képriport, montázs, portré, zsá­nerkép, stb.) A képriport egy felvételnek számít. A képek­hez tartozó aláírást — képszöveg — írógéppel írva kérjük a fotókhoz mellékelni, s terjedelme a képriport esetében sem lehet 20 sornál hosszabb. A pályázatra beküldött felvé­teleket szakemberek bírálják el. ' I. díj 2000 Ft II. díj 1000 Ft III. díj 800 Ft A legjobb felvételeket megjelentetjük, és a szokásos ho- noráiumot fizetjük. Ez a pályázat is jeligés. A beküldési ha­táridő 1977. október 15. A bíráló bizottság döntését az 1977. november 4-i lapszámunkban tesszük közzé. Kéziratokat, fotókat — az általános szerkesztőségi gya­korlatnak megfelelően — nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden kedves olvasóiknak sok szerencsét kívánunk a pályázaton való részvételhez! A Szolnok megyei Néplap szerkesztősége , Megnyílt a tokaji írótábor Cirkusz? Tiltakozom! iwtiíümíiúimyi Umbulda Könnyű, nyári szórakozást ígért, — s kitűnő Szatíra lett Kaposy Miklós egyelőre két­részes műsora. A rádióújság riport-szatírának nevezi ezt a műfajban is új, tar­talmában pedig hallatlanul szellemes, életünk mai fo­nákságait megmutató mű­sort. Mi az umbulda? A büntetőjogász szerint a sza­bályok, törvények tisztesség­telen kijátszása. A szövetke­zeti elnök, a fogorvos, a hi­vatalnok szerint „kiskapuk” keresése. A köznyelv a fő­néven kívül ismeri igéjét is, két formában: lehet umbul- dálni és umbuldázni. E téma körül forgott a szombaton és vasárnap dél­előtt a Kossuth adón hallott műsor. Pesti és vidéki embe­rek mondtak példát az um- buldára, már megtörtént ese­teket idéztek az ország nyil­vánossága előtt. Talán a leg­jobban az a poén élt, ame­lyiket egy fővárosi nagy­üzem igazgatója mondott el. Pár évvel ezelőtt bizonyos szerszámgépekhez 120 ten­gelyt kellett volna esztergáld niuk. Méghozzá elég gyor­san. Mivel esztergályosuk kevés volt, umbuldáltak. Or­szágon esztergályos versenyt hirdettek, kellő jutalmakkal, s egy nap alatt legyártották a szükséges, nagy szakmai hozzáérést, rutint igénylő munkadarabokat. Persze a fogorvos sztorija se volt akármilyen: mint az egész­ségnevelés hivatásos aposto­la, úgy építették fel egy er­dei tornapályát, szabadtéri színpadot. hogy sódertől kezdve sokmindent umbul­dáltak azoktól, akik a fog­orvosi székbe ültek. Még gyönyörű plakátokat is így csináltak, hiszen az üzemi fogorvos az ország híres nyomdájában in nélkülözhe­tetlen. A szerző-szerkesztő a két­részes műsor végén azt kér­te a hallgatóságtól: írják meg egy-egy ..tisztességes” umbulda történetét a Ma­gyar Rádiónak. Szeretnék ugyanis a műsort tovább folytatni, bemutatni, mit je­lent igazából az umbulda ná­lunk. Gondolom, lesznek tol­lat ragadó emberek. Aztán ilyen témában az se árt. ha a szerkesztő megígéri: tisz- teletdí.iat is umbuldálnak az umbuldák fölfedőinek. Röviden Nem számoltam, hánya­dik riporter mutatkozott be eddig főszerepben a Magyar Rádió új sorozatában. Rész­ben azért nem. mert volt néhány kevésbé érdekes, s néhány valóban egyórás adást érdemlő műsor eddig. A Petress István Kikérem magamat című összeállítása legutóbb, tetszett. Olyan volt. mint Petres’s. a riporter. Ki­csit bőbeszédő, különösen ha a munkáról, a riporteri hi­vatásról szólt — de minden­képp kellemes. Telkemen az Erzsébet-híd — ez volt a címe Oláh Gá­bor dokumentumjátékának. A tény: az Erzsébet-híd pes­ti lejárójának egyik fele ma­gántulajdonban lévő telken épült. A tulajdonos végig­járt minden elképzelhető hi­vatalt és fórumot, hogy meg­szabaduljon birtokától. Ezt az utat kísérte végig mikro­fonjával a szerző, megmu­tatva. mennyire tud packáz­ni a hivatal, — ha jobbat nem tud. Hiányzik s rádiókabaré. Talán ezért is volt sokaknak jó műsor a Humorról-hu- morral című, amelyet a Fé­szek Művészklubból közvetí­tettek, Tabi Lászlóval. Ezzel együtt se lehet azonban azt mondani, hogy a nyári hétfő esték mindig kellemesen el­tölthetők a rádió mellett. (SJ) Ünnepélyes külsőségek kö­zött nyitották meg vasárnap a hatodik tokaji írótábort. A táborban a Borsod megyéből ■elszármazott és a ma itt élő és alkotó írók, a Miskolcon megjelenő „Napjaink” irodal­mi folyóirathoz kötődő, a lapban rendszeresen publiká­ló alkotók, művészek, szocio­lógusok vesznek részt. Az Elkészült az új ABC-s könyv kézirata. A még szükséges technikai mun­kák után néhány héten belül nyomdába kerül, ősszel kezdik a nyomását. Megjelenése 1978 máju­sára várható, és 1978 szeptemberétől - az új pedagógiai dokumentu­mokkal összhangban - már belőle tanulnak a kisdiá­kok. Az ABC-s könyv írói gyakorló pedagógusok. Az új könyv tartalmában és formájában is más lesz, és az alkotók szándéka sze­rint megfelel a korszerű igé­nyeknek. A lényege az, hogy állandó aktív közreműködés­sel, munkáltatással sajátítsák el a kisdiákok az olvasás és az írás tudományát. A köny­vek lapjaira rajzolhatnak is a kicsinyek: a tanító néni majd jónéven is veszi, ha az arra a célra szánt ábrákat kiszínezik, a szavakat alá­húzzák, bekeretezik.­Az új ábécés könyv tulaj­idén első ízben vannak jelen nagyobb számban — a Mis­kolcon áprilisban megrende­zett Ady ülésszak folytatása­ként — a fiatal írók József Attila körének tagjai is. Az idei tábor fő témája: a szocialista életmód, az értel­mes és korszerű lét, a szo­cialista életeszmények és életvitel. donképpen két kötetből és az ezekhez tartozó munkafüzet­ből és feladatlapokból áll. Az elsősök az első félévben az „Olvasni tanulok” című szí­nes borítójú könyvet, vala­mint az „írni tanulok” című munkafüzetet használják, a második félévben az „Olva­sókönyv” és a „Feladatlapok” segítik majd őket, az olvasás és az írás elsajátításában. Az új ábécés könyv terjedelmé­ben nem haladja meg a ma még érvényben levőt. A mai magyar ábécés könyvek tör­ténetében rekordidőt élt meg. 1963 óta van érvényben és az idei elsősök forgatják majd lapjait utoljára. A Tankönyvkiadó Vállalat­nál elmondották, hogy felfi­gyelve a sajtóhangokra, ki­kérték a Nyelvtudományi In­tézet véleményét, szerepel­jen-e az új ábécés könyvben a dz és a dzs betű. Nem fog szerepelni, ez a szakemberek véleménye, megtanításuk- a második osztály feladata. Az ábécés könyv megköze­lítően 200 ezer példányban jelenik meg. Az NSZK-beli cég whi'skyjéről híres világszerte, ná­lunk pedig arról, hogy magyar bo­rokat forgalmaz, a Horto- bágyhoz pedig annyi közük van, hogy évente négy-öt- ször bejárják Magyarorszá­got, s szinte sohasem hagy­ják ki a pusztát. Most sem. Begördül a busz, átszáll­nak a „pusztabuszra”, vagy ahogyan a csikósok nevezik, a „cirkuszos kocsira”. Két gumikerekű ponyvás kocsi indul a vendégekkel a má- tai pusztára. A kedves és fontos csoport fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy az idegenforgalmi hiva­tal kirendeltségének vezető­je fogadja, kíséri, s móka­mester módjára vidámítgat- ja, körülsürgi — forogja a jövevényeket. „Das soll mit uns kommen!” rikkantja, s beemeli a 'sörösládát a ko­csiba nevetéstől kísérve, je­lezvén, ez a nedű velünk jön. Körülöttünk a végtelen­ben lebegő szélű puszta, kat­tognak a fényképezőgépek (ilyet még nem láttunk!) az utasok nyelik a lovak felver­te port és a maguk bontotta sört. Az idegenvezető kedves, mosolygós, és némileg tájé­kozatlan. „A puszta igen nagy. A második legna­gyobb ... (nem is) legna­gyobb az országban. Hatszáz hektár (nem is) ... hatezer héktár”. A potyautasként odaszegődött magyar képes­lapfotós segít: „Hatvannégy­ezer hektár. Hortobágyi Nemzeti Park!” Gémeskút, kontyos kuny­hó, pásztorpihenő, kikötött hátaslovak. Az egyik csikós éppen akkor vizet húz, s töl­ti a tele vályúba. Hadd foly­jon. Fényképezőgép kait. Egy másik idegenvezető elő­ugrik, s széles mozdulattal mutat a nádkerítés mögé bújt kunyhóra, s környéké­re: itt a pásztorok világa. (Fotó-klatty.) Pásztorok elő az ő vilá­gukból, "s bemutatnak. Ló­fektetés. Kevesebb vendég, több ló a földön (most négy! több csergetés. Bravó! (Klatty.) A kirendeltségve­zető rendelkezik. — Lajos! Szalagtépés! — Nincs szalag! Nem szól­tak, hogy kell. — Jaj, hát ne vacakolja­nak már. ‘ akkor csinálják zsebkendővel. — Nem tiszta! — Mit bánom én, csak csi­nálják! A szalagnak egyáltalán nem nevezhető textíliát a pitykés mellény újjkivágá- sába tűzi az egyik csikós a vállánál, s kezdődik a haj­sza. Másik két társának el kell vennie. Három ugrás, négv — állj meg. az anyád ... — kurjantás — el­Honismereti nyári egyetem Hatvanegy, Magyarország­ról és Csehszlovákiából ér­kező vendége lesz az augusz­tus 4-én kezdődő harmadik nyíregyházi honismereti nyá­ri egyetemnek. A Nyírség immáron hagyományos ren­dezvénye résztvevőinek prog­ramjában Ady Endre élete és munkássága, valamint a magyar századforduló histó­riája szerepel a középpont­ban. vették. Der Sieger bakommt -eine Flasche Bier! (A győz­tes kap egy üveg sört.) Mondja az idegenvezető. Győztes — de nehéz volt! — van, s kap egy üveg sört. (Borsodi világos. Bocs.) — Lajos, csikósverseny! (Der Sieger bekommt eine Flasche.) Háromszáz méternyire elügetnek, rajtra készülnek, rajt, s „ereszd el a kantár­szárat!” A rövidvágtába sar­kallt lovak patái magasra vágják fel a sziki görön­gyöket, s Süvítve szágulda­nak át a képzeletbeli célvo­nalon. A kedvükre megira­modott hátasokat alig lehet lefékezni, a csikósok vidám arccal ugranak földre. Jól esett — s ezúttal mindenki „bekommt eine Flasche”. — Méneshajtás! Elő a karikást, s pár perc múlva morajlik a föld. Elő­renyújtott nyakkal, lobogó sörénnyel, tágra nyílt, fúj­tató orrcimpákkal dübörög­nek el a kocsik védelmébe húzódott turisták orra előtt az erőtől duzzadó két-három éves csikók olyan lendület­tel, hogy szinte azt hinné az ember, meg sem állnak a láthatárig. Pedig dehogyis futnak ők a végtelenbe. Nem bizony. Fordulnak. A vezérlő feltételes reflexe diktálja, hogy most be kell dőlni a kanyarba, mint a motorosnak, s következzék a második kör. Még egyszer körbedübürgik a lassan ma­gukhoz térő vendégeket és szűnő lendülettel visszatér­nek oda, ahol eddig legel­tek. Taps, klatty-klatty (a világ összes filmkockája ke­vés erre!) és vége. Lehet lo­vagolni. Lovaglás — a bátrabbj át egyedül engedik. Danke schön, danke schön, gyerünk haza, a szállásra a Pussta Interkonti-ba. A nyugatné­met borász szakembereknek nyújtott külön szolgáltatás a mátai csikótelepen: alvás az istállóban, ök tették ki a cég jelvényével díszített fel­iratot: Pussta Interkonti. A megszépült szentélyben nagy ütemben folyik a lelá­tók építése, a világítás sze­relése, a díszletek készítése. Az Isis-szentély ugyanis ti­zenötödik éve augusztusban nyári szabadtéri színházzá alakul. A Savaria ünnepi na­pok rendezvényeinek jó ré­sze ott zajlik. A páratlan an­tik miliőben augusztus 5-én és 7-én csendülnek fel Mo­zart Varázsfuvolájának, a Dr. Angyal Lászlótól, a Hortobágyi Intéző Bizottság titkárától kérdezem a prog­ramok után, nem cirkusz-e a pusztai lovasbemutató. — Cirkusz? Tiltakozom! Ezt a megfogalmazást nem lehet elfogadni. Mi más ez, ha nem annak bizonyítása, mennyire összeszokott a ló és lovasa. Kérem, ez min­dig is hozzátartozott" a csi­kósok életéhez, vetélkedé­sükhöz, hogy ki mit tud pa­rancsolni a jószágának. Ezt a csikós nem azért teszi, hogy pénzt kapjon ... Götz Csaba, a Hortobágyi Állami Gazdaság igazgató- helyettese ugyanerről. — Miért várjuk el a turis­tától, hogy Hortobágyra jö­vet ne a kilenclyukú híd. a szürke gulya, meg a csikó­sok és a lovasbemutató ér­dekelje. A turista a szenzá­ciót, a kuriózumot keresi, és nem az érdekli, hogy itt egy mezőgazdasági nagyüzem dolgozik. A vendég nem a munkát akarja nézni, ha­nem a látványosságot! Fintha Gábor a lótenyész­tési telep vezetője: — A fektetés, ültetés cir­kuszi attrakció. A ménes­hajtást pedig eltörölném, ha rajtam állna. A múltkor itt voltak a filmesek, s kérték, legyen méneshajtás, szeret­nék tudni, milyen az. Jó, mondom, de előbb jöjjenek velem. Bemutattam nekik a lesántult, vérző lábú, kiha­sadt bőrű csikókat, amelyek egymásra tapostak, nekimen­tek a nagy porban a kútnak, vályúnak. Na látják, ez a méneshajtás. Cirkusz ide, cirkusz oda, az igazsághoz tartozik ez is: az állami gazdaságnak, az idegenforgalmi szolgáltatá­sai több mint egymillió fo­rintot hoztak a vállalati kasszába. (A gazdaság 1976. évi össztermelési értéke egyébként meghaladta a 800 milliót.) Igriczi Zsigmond KÖVETKEZIK: Birkák, irány a nagyvilág. Savaria rendezvények ha­gyományos előadásának hangjai. "Az idei bemutatóra a Magyar Állami Operaház és a Drezdai Operaház mű­vészeinek tolmácsolásával kerül sor, Huszár Klára ren­dezésében. A Savaria ünnepi napok a szombathelyi szimfonikusok ünnepi Bartók-termi kon­certjével zárulnak augusztus 19-én, Uj ABC-s könyv Jövő szeptembertől forgathatják az elsősök Felújították a szombathelyi Isis-szentélyt Lóra magyar! HORTOBÁGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents