Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
1977. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 II HÉPLBP PÄLYfiZBTB Élményeim a Szovjetunióból A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor- dulója tiszteletére szerkesztőségünk Élményeim a yM 1) Szovjetunióból címmel sajtó- és fotópályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy felelevenítsük, köz- kinccsé tegyük a testvéri szocialista országban járt olvasóink emlékeit, élményeit, és ezzel is erősítsük barátságunkat a szovjet emberekkel. I. A pályázatot olvasóink számára hirdetjük — írók, újságírók nem vehetnek rajta részt — minden műfaji megkötöttség nélkül. Minden pályázó a Számára legmegfelelőbb, a sajtóban szokásos műfajban írhatja le a Szovjetunióban tett utazás, a szovjet emberekkel való találkozás élményeit. Az írások terjedelme három ritkán gépelt oldalnál hosszabb nem lehet. A pályázat jeligés. Kérjük a pályázókat; hogy nevüket, lakcímüket és foglalkozásukat a pályamunka mellett lezárt borítékban küldjék be szerkesztőségünk címére. (5001 Szolnok, FF. 105.)’ A pályamunkákat szakemberekből álló zsűri bírálja el. I. díj 3000 Ft II. díj 1500 Ft III. díj 1000 Ft A legjobb írásokat lapunkban megjelentetjük, és értük a szokásos szerzői honoráriumot fizetjük. A beküldési határidő 1977. október 15. A pályázat eredményét az 1977. november 4-1 lapszámunkban közöljük. II. A Szovjetunióba látogató olvasóink többségének nélkülözhetetlen útitársa a fényképezőgép, ezért az amatőr fotósok számára is pályázatot hirdetünk a fentebb megjelölt témakörben. Pályázni lehet minden olyan, Szovjetunióban készült fényképfelvétellel, amely a testvéri szocialista ország megismerését szolgálja, a szovjet emberek életét mutatja be. Egy-egy pályázó maximálisan öt felvétellel vehet részt a pályázaton műfaji megkötöttség nélkül. A képek hosszabbik oldala 18 cm. (riportkép, képriport, montázs, portré, zsánerkép, stb.) A képriport egy felvételnek számít. A képekhez tartozó aláírást — képszöveg — írógéppel írva kérjük a fotókhoz mellékelni, s terjedelme a képriport esetében sem lehet 20 sornál hosszabb. A pályázatra beküldött felvételeket szakemberek bírálják el. I. díj 2000 Ft II. díj 1000 Ft III. díj 800 Ft A legjobb felvételeket megjelentetjük, és a szokásos ho- noráiumot fizetjük. Ez a pályázat is jeligés. A beküldési határidő 1977. október 15. A bíráló bizottság döntését az 1977. november 4-i lapszámunkban tesszük közzé. Kéziratokat, fotókat — az általános szerkesztőségi gyakorlatnak megfelelően — nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Minden kedves olvasónknak sok szerencsét kívánunk a pályázaton való részvételhez! A Szolnok megyei Néplap szerkesztősége Október elsején kapják kézhez Emelik a közművelődési intézmények dolgozóinak alapbérét . .• -ft ..■ , Az augusztus elsejei Művelődésügyi Közlönyben jelent meg a kulturális és a munkaügyi miniszter együttes rendeleté a közművelődési intézmények dolgozóinak munkabéréről. Erről nyilatkozott az MTI-nek dr. Keresztúri Sándor a Kulturális Minisztérium terv-, pénzügyi-, és munkaügyi főosztályának vezetője. — A Minisztertanács ez év májusában hozott határozatot a második félévi bérpolitikai intézkedésekről. Ennek alapján került sor szeptember elsejétől a közművelődési intézmények dolgozóinak béremelésére ■ A béremelés kiterjed a közkönyvtárakban, a levéltárakban, a múzeumokban, a művelődési otthonokban, valamint az egyéb közművelődési intézményekben, például a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívumban, a kiállítási intézményekben, a Magyar Színházi Intézetben, a Népművelési Intézetben, az állat- és növéoykertekben — dolgozókra. — A bérrendezés körülbelül 17.5 ezer közművelődési munkást érint. Az érintettek mintegy kétharmada tanácsi közművelődési intézményekben dolgozik, de nagy arányban részesülnek a központi kulturális- és a SZOT-intéz- mények alkalmazottai, s ezenkívül béremelést kapnak más minisztériumok és országos hatáskörű szervek közművelődési munkakörben foglalkoztatott dolgozói is. Az alapbérek átlagos emelkedésé megközelíti a 20 százalékot. A személyi alapbérek növelését differenciáltan végzik, de meghatároztuk a különböző munkakörökkel kapcsolatos kötelező emelés mértékét. Az ezen felüli összeget a dolgozók mennyiségi és minőségi munkájának figyelem- bevételével osztják szét, A rendelkezésre álló összes bérkeretnek több mint a felét a kötelező béremelésre fordítják, s csaknem ennyi jut a differenciálásra. — A rendkívüli bérfejlesztéssel egyidőben került sor a besorolási rendszer módosítására és új, korszerű tarifa- rendszer bevezetésére, továbbá az eddig meglévő korpótlék alapbéresítésére is. A tarifarendszer kialakításánál arra törekedtünk, hogy áttekinthető egyszerű, egyértelműen alkalmazható bérutasítás fogalmazódjon meg. — A végrehajtás lebonyolításának segítésére augusztus 10-ig minden felügyeleti szerv megkapja a szükséges összegeket s a végrehajtást könnyítő irányelveket. Ugyancsak központilag gondoskodunk az átsoroláshoz nélkülözhetetlen nyomtatványokról, űrlapokról. A gondokat okozó kérdések tisztázására megbeszéléseket szervezünk s információs szolgálattal segítjük a bérrendezés lebonyolítását, Hintafaluk rendeletre? Megnyitották a Savaria napokat Tegnap nyíltak meg Szombathelyen az 1977. évi Savaria Ünnepi Napok. Az idén a tizenhatodik alkalommal jelentkezik a nyugatmagyarországi város a rangos nyári eseményekkel. Az előadások, kiállítások az egész országból, s szinte á világ minden részéből vonzzák az érdeklődőket. A Savaria programok az idén minden eddiginél gazdagabbak. Tizedszer fogadja az ősi Savaria a nyári egyetem hallgatóit, a számos esemény nyújt színvonalas kulturális élményt az érdeklődőknek. Az ünnepi napok első eseményeként nyílt meg a III. ipari textilművészeti bienná- lé a Savaria Múzeumban. Este a kétezer éves Isis szentélyben Mozart Varázsfuvolájának hangjai csendültek fel. Az idei 15. bemutató a Magyar Állami Operaház és a Drezdai Operaház művészeinek összefogásával került színre. Színes nyelvlecke A Magyar Televízió 16 részes színes orosz nyelvleckesorozat forgatását kezdte meg — általános iskolások részére. A főszerepekre ismert szovjet színészéket hívtak meg, a gyermekszereplők orosz anyanyelvű diákok. A felvételek két hónapig tartanak, az egyes epizódok más és más színhelyen játszódnak, megfelelő lehetőséget biztosítva a gyakorlati életben használatos szókincs elsajátítására. A nyelvleckéket az iskolatelevízió 1978—79-es tanévében fogja Sugározni. Margitsziget Grúz táncegyüttes, zenekari est, operaparádé Négy alkalommal — augusztus 18-án, 19-én, 21- én és 22-én — mutatja be műsorát a Margitszigeten a Szovjetunió Állami Akadémiai Grúz népi táncegyüttese. Augusztus 10-én Jeanne- Marie Darré és a MÁV szimfonikusok közreműködésével ugyancsak a Margitszigeten zenekari estet rendeznek. Az operairodalom legszebb részleteiből csendülnek fel dallamok az augusztus 15-i Margitszigeti gálaesten, amelyen többek közt közreműködik Déry Gabriella, Szőriyi Olga, Kováts Kolos, Melis György, valamint a MÁV szimfonikusok Lukács Ervin vezényletével. Nagyiván mintafalu. Amikor említem ezt újdonsült nagyiváni sofőr ismerősömnek, kitör belőle az indulat. — De jó az nekünk! Azt akarják itt, hogy megálljon az élet. Csak a régi, csak a régi! Rendeletben írják elő, hogy mit szabad, meg mit nem. Építkezzünk, de nem ám úgy, ahogy mi akarjuk. Nem ám, hanem úgy, ahogy odafönt elhatározzák, hogy így meg így a szép. Kérem, ha nekem a sátortetős ház tetszik, akkor miért nem olyat építhetek? Azért, mert az nem tájba illő. Csak a nyeregtetős százéves formájú ház. Az igen, az már beleillik! Meg a nádtető, az is. Hát kinek kell ma már a nádtető? Akinek olyan van, az is kicseréltetné, hisz nem divat az már. Pala, az igen, szebb is jobb is, egyszerűbb is. Miért nem hagynak fejlődni minket is? Divat, — nem divat, a rendelet valóban szabályozza, milyen NÉM lehet a nagyiváni épület. “Aki épít, választhat: a nyeregtetős hosz- szú házára nádtetőt, vagy cserepet rakathat. Eddig a Hortobágyi Nemzeti Park három új, faluszéli házán kívül egyetlen egv nádtetős nem épült. Csőke István ötszobás nyeregtetős házat épít. Búboskemence is lesz az egyik helyiségben — nem mondhatja senki, hogy nem kedveli a régit. De azért ő sem örül. — Kilenc éve vettem meg a palát, ott állt a góréban letakarva. Akkor Karcagról szállítottam ide. Most kiderült, nem használhatom fel. Pedig már a lécek is fel voltak szögélve a gerendára, s mégsem. Azt is át kellett rakatnom, hogy a cseréphez pászoljon. Eladtam a palát, olcsóbban ahogy vettem, én szállíttattam Tiszaőrsre, a cserepet meg Kunmadarasról hozattam. Hát mondja meg. miért az én pénzemre rendelkeznek? Én fizetek és más táncol ? Nekem ez a ház nem tetszik. Nem modern! Sátortetőst pedig nem lehet építeni. Pedig az olcsóbb is. Csak végig kell menni Nagyivánon, s ezt a kérdést- feltenni az „újházasoknak”, hogy felbolyduljon a falu. A tanácstitkár hivatali időben kioktatja a méltatlankodó állampolgárt, értse meg, nem lehet Nagyivánba a magyarországi egykaptafa sátortetőt becsempészni. Később, ha otthon van nyeregtetős új házában, mint magánember dühönghet: ő is azt akart építeni, mert olcsóbb. Rövidebb szarufák, gerendák — egyszóval kevesebb anyag — szükségesek a „modern” házakhoz. No és nem kell „vértelek” (tűzfal) ami ugyancsak eszi az anyagot. S a nagyivániak különösen az előírásoknak megfelelő anyagot csak nagy utánajárással tudnak beszerezni. (Egyébként a rendeletet mindenki betartja: most nyeregtetős „egykaptafa” házak épülnek.) Említem a nagyiváni „mintafalusiak” sérelmeit Rakonczay Zoltánnak az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének. — Nem tetszik nekik? Mit csináljak velük? Ez rendeletben van, mindenkire nézve kötelező. Mi lenne, ha mindenki azt csinálná, amit akar? Annak a tájnak meg kéil őrizni a jellegzetességét, s nem engedhetjük, hogy kacsalábon forgó torzszülöttekkel elcsúfítsák. Ez még nem jelenti, hogy megkötjük a kezüket, azt meg végképp nem, hogy rájuk kényszerítjük a maradiságot. A mi nagyiváni házaink Sem múzeumok, hanem lakóépületek — dolgozószobákkal. S ez igaz. Miközben a mintafaluban a még mindig nehezen csillapodó, fel-fel- lobbanó indulatok az „azt csinálok a pénzemmel, amit én akarok” jegyében a nemzeti park ottani képviselőit bombázzák, a falu szélén új nádtetős, formára az ottani népi építészeti stílust őrző házakat épített a Hortobágyi Nemzeti Park. A fecskefészkes eresz alatt nyíló ablakon a villanyboy- leres konyhai mosogatóra látni, s a csempézett hidegmelegvizes fürdőszoba mellett a központi fűtéssel melegíthető dolgozó és nappali szobák nyílnak. Nagyiváni kísérlet — így nevezte Kovács Gergelyné néprajzkutató, az OTVH munkatársa azt a most megvalósuló lakberendező munkát, amelynek nyomán a nemzeti park régi formájú házait népművészeti ihletésű modem berendezésekkel látják el. Az új típusú, mai funkcióhoz alkotott tetszetős pa- rasztbútorok méltó vetéiy- társai a sorozatgyártott „for- mabútoroknak” — s ami meglepő — nem drágábbak, mint amazok. Alighanem szívesen megmutatnák a még mindig dühös nagyivániaknak is... Igriczi Zsigmond KÖVETKEZIK: Vendégek és vendégek Egy másik mintafalu, ahol már nem méltatlankodnak, csak építenek: Hortobágy ■ * rés mező. Pusztaság. Amerre a szem ellát, még egy törött lábú kutyát se látni. Csak ő állt ott. Többé-kevésbé a pusztaság közepén. Egyedül. Egyes egyedül. — Miért áll itt? — kérdeztem. És erre ő: — Valami újdonság lesz. Valószínűleg valamilyen új áru. — Talán színes televízió? — Lehet, hogy még annál is jobb. Fogalma sincs magának, mekkorát fejlődik az elektronika. Maga is ideáll? — Mit gondol, érdemes? — Már akinek? Nekem érdemes. — Hát akkor én is ideáitok. Csak tudná az ember, mennyit kell várni? Nem tudja véletlenül, mikor jön? — Azt soha nem lehet tudni előre. Egy jóidéig biztos eltart. És különben is a puszta mezőre nem hoznak semmit. Előbb kereskedelmi központot kell építeniük. — A fene egye meg, akkor ez eltart... — Ma már az ilyesmi gyorsan megy. Előregyártott elemekből ... — Sikerült megnyugtatnia. De micsoda gondolat! — Melyikre gondol? — Hát, hogy ide, erre a pusztára kereskedelmi központot építeni. Egy teremtett lelket sem találni erre! — Csak idő kérdése. Biztosíthatom magát, hogy nem sokáig lesz így. Megtelik. Még panaszkodik itt maga a tömegre. — Az biztos, hogy nem szeretem a tömeget. Éppen ezért jólesik itt magával állni. Nagy a légtér. Senki nem tapossa senkinek semmijét, nem nyomorgatják az embert. Jó állni ilyen szabadon. Függetlenül attól, hogy miért áll az ember, már az álldogálásért is megéri. Nincs idegesség, feszültség, már ez is csodálatos. Csak fedezék nincs, ha fúj a szél. — Na, elhatározta magát? Beáll a sorba, vagy nem? — Mit érdekli az magát? Így is maga mögött állok! — Nem egészen. Éppen azért kérdem, mert nem. — Hogyhogy nem? , — Mert mögöttem már áll egy űr, aki egy pillanatra elment. Megkért rá, ha jönne Valaki, figyelmeztessem, ő már mögöttem áll. — Engem ez nem érdekel — mondtam. — Gyűlölöm ezt a ravasz kapzsiságot. Különböző agyafúrt fickók egyszerre tíz sorba is beállnak. — Ez azt mondta, hogy ő csak kettőben áll. — Mivel én senkit nem láttam itt, maga mögött állok. — Tulajdonképpen igaza van. Mivel az az úr kérte, hogy mondjam meg, én megmondtam. Különben is nem az én dolgom, hogy mi történik a hátam mögött. — Nagyon helyes! — De azért csodálkozom, hogy úgy erősködik. Ha jön egy nyomorék, úgyis előre kell engednie. — Az egészen más. — Végeredményben mégiscsak segítenünk kell egymáson. Az embereknek itt-ott elintéznivalójuk van. Megértőknek kell lennünk. — Én nem szeretem, ha bolondot csinálnak belőlem* Itt állok, ő meg közben intézi az ügyeit. — Ez nem magyarázat. Előttem már hárman állnak, akik elmentek valahová, és én nem szólok semmit, csak állok. — Maga előtt még hárman állnak? — Hát persze. Csak elmentek, hogy elintézzenek valamit. — Ezt nem tudta volna rögtön mondani? Maga miatt álltam most itt feleslegesen. Én hülye, hagytam magamat rászedni ezen a mezőn! Ilyen szerencsétlenséget. — Miért szerencsétlenség? — Mert ha maga előtt hárman állnak, maga után még egy, akkor én vagyok a hatodik. — Már messze voltam tőle, de a szél még elhozta szemrehányással teli szavait: — Maga nagyon pesszimista. Varga Magdolna fordítása
