Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-30 / 203. szám
1977. augusztus 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évente 20 millió forint értékben készítenek női felsőruházati cikkeket a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki telepén. A 114 asszonyt és lányt foglalkoztató üzemben az idén kezdték meg a női átmeneti kabátok gyártását. Edd[g 12 ezret készítettek, és novemberig még ötezret szállítanak szovjet exportra az ötféle színben gyártott, divatos kabátokból ...... (Fotó: T. F.) lói halad a dohány feldolgozása ülést tartóit a SZOT elnöksége Napirenden: a testedzés A szakszervezetek XXIII. kongresszusa óta a tömegszervezetek működési területén mintegy 1,7—1,8 millióan vettek részt a . testedzésben — állapította meg tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. A szakszervezeti sportmozgalomban tevékenykedő 14 ezer társadalmi aktivista erőfesztíésének eredményeként az utóbbi években megsokszorozódott) a sportrendezvények száma, kibontakoztak a tömegsport versenyformái. Hagyományossá váltak a megyei, szakmai sportnapok, a szakmunkástanuló olimpiák és a szocialista brigádok vetélkedői. A múlt évben már 110 ezer dolgozó használta ki a testedzéseknek ezt a lehetőségét. A SZOT elnöksége megvitatta a vegyipar ötödik ötéves szociálpolitikai terve időarányos részének teljesítéséről előterjesztett beszámolót is. Majdnem háromszor annyit költenek szociális és jóléti célokra, mint az előző tervidőszakban. A vegyipari vállalatok tavaly egyebek között kétmilliárd forintot költöttek a biztonságosabb munkakörülmények kialakítására. Augusztus elején kezdték meg a nyers dohány feldolgozását a szolnoki Dohány- fermentáló és Beváltó Üzemben. Az eddig eltelt időszak kiemelkedő eredményt hozott: mintegy négyezer mázsa hevesi és VP—9-es dohányt fermentáltak az üzemben, míg tavaly csak 2 ezer 800 mázsa készült el ennyi idő alatt. A jó minőségű, gazdag termésű növény feldolgozása a fermentálóknak is kevesebb gondot okoz. Sikeresen teljesítették exportfeladataikat is: az eltelt négy hét alatt már annyi feldolgozott „füstölnivaló” indult külföldre, mint amennyi az elmúlt évben az egész szezon alatt. A Szakma ifjú mestere címért Jól „vizsgáztak“ a fiatal molnárok Törökszentmiklóson — Beszéljen a granulálás előtti kondicionálásról... A kívülálló számára meghökkentő feladat, ám a kérdezett — a Veszprém megyét képviselő fiatal molnár, Markó János, aki a sümegi malomból jött a törökszentmiklósi versenyre — a beavatottak biztonságával beszél a 'táptakarmányok kezeléséről. A zalai Ferencz László a hengerszék meghajtásának variációival és az adagolás működési elvével „birkózik”. Tíz éve keverőüzemben dolgozik, a malomgyakorlat már csak a korábbi tanulmányok emléke, nehéz feladványt kapott. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat törökszentmiklósi központjában vagyunk. Vasárnap délelőtt egyidőben három helyen — a kultúrteremben, , az ebédlőben és a pártirodában — zajlik a verseny utolsó fordulója a Szakma ifjú mestere címért. A vállalat KISZ-bizottsága kezdeményezte a szakmai ismereteket felfrissítő „akciót”, amelyet örömmel nyugtázott a tröszt, sőt segített a szervezésben, pénzt biztosított a jutalmazáshoz. A harminc éven aluli molnárok vetélkedőjét előbb megyénként rendezték meg, majd az elődöntők két-két legjobb versenyzője találkozott itt szombaton, az országos döntőben. Az első nap délelőtt írásbeli feladatokat oldottak meg, délután gyakorlatból vizsgáztak. A szóbelin röpködnek a kérdések: Mit ért defektes búzán? Mire használhatók a tüskés triőrök? Mi a si- kér? Mennyi az egy lakosra jutó évi hús-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás? A tervidőszak alatt hány százalékkal kell emelni a nemzeti jövedelmet? Milyen magasságig kell burkolni a forgó és mozgó gépeket? A harminchat versenyző között két nő is van. Hogyan lesz egy nőből molnár? — Édesapám több mint negyven évig dolgozott ebben a szakmában, most ment nyugdíjba, Jászladányban volt főmolnár. Voltaképpen nő is el tudja látni ezt a szakmát, csak üzemzavar esetén vannak olyan munkafázisok, például Szíjfeltevés, szíjvarrás, ami fizikailag nehéz... és ami a nőknek nem kedvező, a három műszak. Három éve csinálom ... ha férjhez megyek, még nem tudom, hogyan lesz tovább. Egyébként a vőlegényem is molnár ... — jegyzi meg búcsúzóul, és megy tételt húzni. A nevét az eredményhirdetéskor jegyeztem meg: Bezzeg Anna, a jászberényi malomból. Ö nyerte el az első díjat. — rónai — TÖBB MINT EGY ÉVTIZED A barátság útján ÍRTA: HENNO TOMING, _______________________ H Z ÉSZT KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJE ★ A szovjet emberek nagyra értékelik a barátságot, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért vívott harcban egyre fejlődő, erősödő testvéri szocialista országok népeivel. E barátság megnyilvánul pártjaink együttműködésében, a széles körű. kölcsö- inös kapcsolatok kiépítésében. Sokoldalú együttműködés A hosszú évek során a testvéri népekkel hagyománnyá vált a küldöttségek cseréje: munkások, parasztok, tudósok, közművelődési dolgozók százai, ezrei látogatnak el egymás hazájába, cserélik ki tapasztalataikat. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt dokumentumaiban, határozataiban világosan megfogalmazódnak a jövő feladatai is, a népeink közötti kapcsolat további fejlesztése, a sokoldalú együttműködés kiszélesítése, a gazdasági integráció elmélyítése. Az SZKP XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev, a párt főtitkára hangsúlyozta, hogy „a testvérpártok kapcsolata ma a" közös ügyért harcolók ezreinek, a szocializmus és a kommunizmus építőinek sokoldalú rendszeres együttműködését jelenti. E kapcsolatok, a tapasztalat- csere értékes, kiapadhatatlan forrásai. Segít a biztos előrehaladásban, megsokszorozza erőinket, éppen ezért az egyik legfontosabb feladatunk az együttműködés további elmélyítése, fejlesztése.” Az SZKP határozatát szem előtt tartva az Észt Kommunista Párt célul tűzte ki a baráti kapcsolatok hatékonyságának fejlesztését, az együttműködés és az internacionalista összetartás erősítését, a párt- és állami szervekkel, az ipari és mezőgazdasági üzemekkel, szövetkezetekkel, a fiatalok tömegszervezeteivel ; s igyekszik lehetőséget teremteni a kommunizmus és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatok kicserélésére, átadására. Az Észt SZSZK és Szolnok megye baráti kapcsolata évről évre erősödik, szélesedik, a gazdasági és kulturális élet területén egyaránt. Találkozókra került sor, amelyeken pártvezetők, üzemek, vállalatok pártszervezeteinek munkásai cserélhették ki tapasztalataikat. Az elmúlt években pártmunkásdelegációink a pártirányítás kérdéseit tanulmányozták Szolnok megyében; megismerkedtek az MSZMP gazdaságpolitikájával. Hazatérve elvtársaink elmondták, hogy a Szolnok megyei párt- bizottság széles körű politikai szervező tevékenységével miként irányítja a munka termelékenységének javítását. Néhány módszert mi is átvettünk ezen a területen magyar barátainktól, s eredményesen hasznosítjuk munkánkban. Cserelátogatások, tapasztalatcserék Az együttműködés további fejlesztését segítette elő a Szolnok megyei tanácsi dolgozók delegációjának látogatása. Vendégeink megismerkedtek iskolai és iskolán kívüli gyermekintézményeinkkel. A magyar elvtársak érdeklődtek arról is, hogy hogyan sikerül megvalósítani a köztársaságban az SZKP XXV. kongresszusát, s a X. ötéves terv határozatait, kérdéseket tettek fel a Szovjetunió Kommunista Pártjának nemzetiségi politikájáról, s arról, hogyan készül az Észt SZSZK a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplésére? Töretlenül fejlődött a baráti kapcsolat a köztársaság és a megye szakszervezetei között is. 1976-ban például Szolnok megyei küldöttség tanulmányozta országunkban az ipari üzemek, vállalatok, szakszervezeti bizottságainak munkáját, s a dolgozók kommunista nevelésében betöltött szerepüket. Hasonlóan gyümölcsöző együttműködés jött létre a KISZ- és a Komszomol-alap- szervezetek között. A Szolnok megyei KISZ-delegáció fiataljai legutóbb komszomolis- táink társadalmi megbízatásaival, vállalásaival ismerkedtek meg. Érdekes, tartalmas találkozások, beszélgetések zajlottak le az alapszervezeteink aktivistáival. A magyar fiatalok látogatását viszonozta az Észt Komszo- mol Központi Bizottsága. A fiatalok internacionalista nevelésének egyik, már hagyománnyá vált formája úttörőink cseretáboroztatása. A magyar pajtások legutóbb megnézték iskoláinkat, együtt pihentek az észt úttörőkkel, énekeltek tábortűznél, részt vettek az őrsi, a raj- és csapatfoglalkozásokon, megismerkedtek az úttörőházainkban folyó munkával. A ba- rátkozás, ismerkedés Szolnokon folytatódott; úttörőink egy csoportja nemrégiben érkezett haza élményekkel gazdagodva Magyarországról. Évek óta hagyománnyá vált az előadók, s az újságírók cserelátogatásai is. Szolnok megyében járt előadóink megismertették az Észt SZSZK lakosságát az MSZMP politikájával, a fejlett szocialista társadalom építésében elért eredményekkel, s a XI. kongresszus határozataiból adódó feladatokkal. Az észt sajtó, a rádió és a televízió cikkekkel, riportokkal, útijegyzetekkel, interjúkkal mutatja be rendszeresen Szolnok megyét, s lakóinak életét, eredményeit. Feltétlenül szólni kell azokról a gyümölcsöző kapcsolatokról is, amelyek üzemeink, gyáraink, kulturális és tudományos intézményeink között jött létre. Csak néhány példa; az észt onkológiai rendelőintézet és a jászberényi kórház orvosai rendszeresen találkoznak, kicserélik a rákkutatásban szerzett tapasztalataikat. Hasonlóan eredményes az együttműködés az észt „Kommunar” s a martfűi Tisza Cipőgyár között is. Az észt zeneművészet megismertetését szolgálta Ants Üleoja „Érdemes művész” múlt évi látogatása Szolnok megyében. Az észt rádió karnagya hangversenyt adott a szolnoki Kodály Zoltán kórussal, s megtanított néhány népdalt a magyar énekeseknek. A Szigligeti Színház igazgatója és főrendezője pedig az észt dráma történetét, s színházaink munkáját tanulmányozta Tallinnban. A kölcsönös meg- iismerést szolgálja az a kiállítás is, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének jubileuma alkalmából nyílik Szolnokon október elején. A fotókiállítás az Észt SZSZK gazdasági és kulturális életét mutatja be. Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága időről időre értékeli az üzemek, gyárak, intézmények, szervezetek között kialakult baráti kapcsolatot. Bár a száraz adatok, tények nem minőig tükrözik egy-egy folyamat tartalmának igazi mélységét, mégis megállapíthatjuk, hogy a delegációk növekvő számú cserelátogatásai, tapasztalat- cseréi szorosabbra fűzték a két nép barátságát, s ez a testvéri együttműködés a jövőben továbbszélesedik, mélyül. 1976-ban öt ipari üzem és néhány intézmény delegációi látogattak el egymáshoz, a következő években ez a szám a tervek alapján megsokszorozódik majd. A tartui és a jászberényi bútorgyár például máris megszervezte a cserelátogatások menetrendjét. Az Észt KP Központi Bizottsága és az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága azonban nemcsak a látogatások számának növelését jelölte meg a barátság további elmélyítésében. Ennél sokkal fontosabb feladat az együttműködés tartalrfíának, színvonalának emelése. Tökéletesíteni kell az információcserét a tudományos kutatásokban, a termelésben, s a kulturális életben egyaránt, hogy ezáltal is gyorsuljon az új társadalmi rendszer felépítése országainkban. A kapcsolatunk ilyen irányú fejlesztésében nagy szerep vár az üzemek, intézmények, pártbizottságaira, az ő feladatuk a partnerrel való együttműködés irányítása, szervezése, a tapasztalatcsere új formájának keresése. A jövő feladatai Jó kezdeményezés, amelyet a „Kommunar” bőrfeldolgozó üzem, a „Püdrangu” szov- hoz, a „Rahva' Vüjt” kolhoz, s magyar partnereik: a martfűi Tisza Cipőgyár, a Palo- tási Állami Gazdaság, és a Május 1. Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kollektívái dolgoztak ki. Terveik szerint a következő évtől az üzemi, szövetkezeti pártbizottságok jóváhagyása alapján a legjobb munkások ellátogatnak a testvérüzembe, s két héten keresztül tanulmányozzák egymás munkáját. Napjainkban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV., a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa után, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 60. évfordulója előestéjén, amikor minden kollektíva a tervek, a felajánlások sikeres teljesítéséért küzd. a közös tapasztalatcserék, cserelátogatások új ösztönzést, lendületet adnak munkánkhoz, a szocialista és kommunista társadalom felépítéséhez. Bátran kijelenthetjük, hogy az észt dolgozó nép, kapcsolata a testvéri Szolnok megyével az internacionalista összefogás, a közös nagy cél elérését szolgálja; a szocialista országok munkásai, parasztsága és értelmisége vállvetve a Szovjetunió népeivel együtt halad a kommunizmus felé, Tö6b száz Szolnok megyei vendég vásárolt már o tallinniak kedvelt áruházában, a Tallinna Kaubamajában Röpködnek a kérdések a szóbelin ...
