Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 4. GENF Genf ben szer Ián újabb ülést tartott a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség. MADRID Kedden Madridban megtartotta alakuló ülését az új összetételű spanyol királyi tanács, amely a parlament két házának tagjaiból megválasztott tíz, és a hivatalból kinevezett hat királyi tanácsosból áll. WASHINGTON Ä legutóbbi népszámlálás adatai szerint augusztus 1-én 217.4 millió volt az Egyesült Államok lakossága. MAJNA-FRANKFURT Kevésbé látványos akcióban, csekély rendőri erő be- vetéssével, és a szokásostól eltérően ellenállás nélkül tartoztatta le kedden este a maina-frakfurti rendőrség Jürgen Ponto nyugatnémet bankár egyik feltételezett gyilkosát. A 23 éves Elenore Pönsgent az éjszakai órákban frankfurti lakásából vitték el. Egyidejűleg kiadták a körözést tettestársa a 26 éves Susanne Albrecht ellen is. PÁRIZS Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára szerdán a francia televíziónak adott nyilatkozatában „érthetetlennek” minősítette a Francia Szocialista Párt állásfoglalását, nevezetesen Francois Mitterandnak a Szocialista Párt első titkárának azt a javaslatát, hogy népszavazás döntse el, fenntartják-e a francia nukleáris erőt. Vance Damaszkuszba érkezett Az egyiptomi hivatalos álláspont Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tegnap délután közel-keleti kőrútjának harmadik állomására, Damaszkuszba érkezett. Ütőn a Szíriái főváros felé, Vance rövid időre megállt Bej rútban, s megbeszélést folytatott Eliasz Szárkisz libanoni köztársasági elnökkel és Fuad Butrosz külügyminiszterrel. Amerikai forrásokból származó értesülések szerint Vance a tárgyalások során 100 millió dollár összegű amerikai katonai segélyt ajánlott fel a libanoni hadsereg fejlesztésére. Libanoni forrásból a hírt nem erősítették meg. A libanoni vezetőkkel folytatott megbeszéléseit követően Vance sajtóértekezletet tartott, s többek közt a genfi konferencia felújítása jó előkészítésének szükségességét hangsúlyozta. A palesztin részvételről érdemben nem nyilatkozott, csupán annyit mondott, hogy ezt a kérdést még meg kell vitatnia a többi érdekelt féllel is. Néhány órával azután, hogy Cyrus Vance elutazott Alexandriából, Egyiptomban nyilvánosságra hozták annak a jegyzéknek a szövegét, amelyet Szadat elnök adott át az amerikai külügymir niszternek, s amely a közel- keleti rendezésre vonatkozó egyiptomi hivatalos álláspontot tartalmazza. A dokumentum szerint: — Izraelnek ki kell vonulnia az 1967 óta megszállva tartott összes arab területekről; — meg kell valósulniok a palesztin nép elidegeníthetetlen nemzeti jogainak, beleértve az önrendelkezésre és a saját állam létrehozására való jogot is; — a térség minden államának joga van arra, hogy megállapodáson alapuló elrendezés és „szükséges nemzeti garanciák” révén biztos és elismert határok között éljen; — a térség minden államának tiszteletben kell tartania az ENSZ alapokmányát, különös tekintettel a vitás kérdések békés eszközökkel történő megoldására. Súlyos harcok Etlúpiában A Mogadishui Rádió szerdai jelentése szerint az eti- ópiai Ogaden tartományának elszakításáért küzdő szervezet a „nyugat-szomá- liai felszabadítási front” fegyveresei koncentrált támadást indítottak Dire Da- wa városa ellen. A rádió egyúttal megismételte a Szomália támogatását élvező szervezet korábbi jelentését, mely szerint a több mint 600 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Ogaden „85 százalékát kezében tartja”. Pravda-cikk Dire Dawa egyébként egyike annak a három nagyobb településnek, amelyről a mogadishui rádió azt állítja, hogy rajtuk kívül minden város a szervezet hatalmában van. Dire Dawa fontos csomópont és az etiópiai kormány egyik jelentős támaszpontja. Hírek szerint az elmúlt napokban a központi kormány csapaterősítéseket küldött a városba hogy onnan indítsa el nagyarányú Szovjet—amerikai kapcsolatok KARACHI Ali Bhutto elnökletével szerdán Karachiban megkezdte tanácskozását a pakisztáni Néppárt Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vesznek Bhuttó katonai államcsínnyel eltávolított kormányának tagjai, a párt vezető politikusai, a nemzet- gyűlés és a tartományi törvényhozó testületek volt néppárti tagjai. NEW YORK A New York-i Lincoln kulturális központ egyik termében nagygyűlésen emlékeztek meg a kubai nemzeti felkelés 24. évfordulójáról. A szolidaritási rendezvényen több, mint 2700-an vettek részt: társadalmi szervezetek, szak- szervezetek, ifjúsági- és diák- szervezetek képviselői, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttei, valamint az ENSZ mellett akkreditált számos diplomáciai képviselet tagjai. Tovább folytatódnak a zimbabwei népi erők fegyveres támadásai. Képünkön: egy gerillatámadás következtében megrongálódott épület (Telefoto - KS) A szovjet-amerikai kapcsolatokat eleműi Georgij Arbatov akadémikus, az Egyesült Államok és Kanada kutatásával foglalkozó moszkvai intézet főigazgatója a Pravda tegnapi számában. „A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok politikai légköre az utóbbi időben rosszabbodott — írja Arbatov — ez egyenes következménye az Egyesült Államokban az „emberi jogok védelme” ürügyén a Szovjetunió és a többi szocialista ország belügyeibe való beavatkozásra tett kísérleteknek. Arbatov rámutat arra, hogy nem történt lényeges előrelépés a hadászati fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyalásokon”. A tárgyalások folynak, ez igaz. A fő kérdések azonban változatlaSzeptember 4—11, Lipcse A nemzetközi kereskedelem fejlesztése és a műszaki haladás jelszavával rendezik meg szeptember 4—11-ig az idei lipcsei őszi vásárt, a világ legnagyobb nemzetközi szakvásárát. A vásáron 2080 ezer négyzetméteren 50 ország több, mint 6 ezer kiállítója vesz részt, s a kiállí-' tás idején mintegy 100 ország ipari, kereskedelmi és pénzügyi szakembereinek látogatására számítanak. Friedrich Wonsack, a vásár vezérigazgatója berlini nemzetközi sajtóértekezletén közölte, hogy a bemutatóra „minden négyzetméter elkelt”, ami jól kifejezi, a kelet—nyugati kereskedelem e fontos találkozási pontjának a szocialista országok állandóan erősödő gazdasági együttműködése jegyében és nul megoldatlanok, néhá- nyukat tekintve pedig az Egyesült Államok visszalépett azoktól az álláspontoktól, amelyekben már megállapodás született. Különösen veszélyes, hogy miközben a tárgyalásokon nincs haladás, az Egyesült Államok és NA10-szövetségesei fokozzák a fegyverkezési hajszát, új fegyverzetrendszereket fejlesztenek ki, növelik a katonai költségvetéseket. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtett és megtesz annak érdekében, hogy leküzdjék a két ország kapcsolataiban keletkezett fennakadást. Az ilyen irányú fejlődéshez megvannak a szükséges feltételek. Ez a fejlődés egyenlő mértékben megfelel mind az amerikai és a szovjet nép, mind pedig földünk más népei alapvető érdekeinek. Jó lenne, ha ennek végre tudatában lennének az Egyesült Államok politikáját meghatározó körök. Helsinki szellemben egyre inkább növekvő jelentőségét. A kelet—nyugati kereskede- delem 1965—76-ig hétszeresére emelkedett, s a lipcsei vásár ebben a folyamatban a jövőben i6 fontos szerepet kíván betölteni. A vásáron 12 szocialista ország lesz jelen, így a KGST valamennyi tagországa, közülük a legnagyobb áruválasztékkal a Szovjetunió, amely 12 ezer négyzetméteres kiállítását á Nagy Október 60. évfordulójának jegyében állította össze. A magyar népgazdaság — a magasszintű és nagyvolumenű magyar— NDK gazdasági kapcsolatoknak megfelelően — gazdag anyaggal jelentkezik most is Lipcsében: 24 magyar vállalat 2500 négyzetméteres területen állít ki, A világ legnagyobb szakvására Haladás Belgrádban Az őszi belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozót előkészítő nagyköveti tanácskozás tegnap délelőtt újabb plenáris ülést tartott. Az ülésen a Szovjetunió küldöttsége bejelentette, hogy elfogadja a spanyol delegáció múlt hét végén előterjesztett javaslatának az őszi találkozó befejezési idejére vonatkozó 13. pontját. A szovjet állásfoglalás a szocialista országok kompromisz- szumra való készségét és messzemenő megegyezési törekvését tanúsítja. A küldöttségek a délutáni nem hivatalos megbeszéléseken tisztázták az előkészítő találkozó még megoldatlan kérdéseit. Értesülések szerint — ugyancsak nem hivatalosan — megállapodás született az őszi értekezlet gyakorlatilag összes lényeges napirendi és szervezeti kérdésében. Ezeket az előzetes megállapodásokat a küldöttségek várhatóan a mai plenáris ülésen foglalják majd írásba. Előkészületek a KKP kongresszusára Pekingben minden előkészület megtörtént a 30 millió tagot számláló Kínai Kommunista Párt XI. kongresszusára. Ügy hírlik a tanácskozást még augusztusban megtartják. A kongresszus már nyilvánosságra hozott napirendjén a Központi Bizottság politikai beszámolója, a párt programjában és szervezeti szabályzatában végrehajtandó változások, valamint a vezető testületek újraválasztása szerepelnek. Pekingben senkinek sincs kétsége afelől, hogy a kongresszus, azaz a Központi Bizottság ismét Hua Kuo-fenget bízza meg a KB elnöki tisztének betöltésével. A külföldi kommunista és munkáspártokat nem hívták meg a tanácskozásra. Ez a gyakorlat a párt 1969-ben megtartott IX. kongresszusa óta van érvényben. Meghalt Makariosz érsek Tegnap hajnalban, közep- európai idő szerint 4 óra 15 perckor, Nicosiában szívinfarktus következtében elhunyt Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke. Makariosz, aki augusztus 13-án töltötte volna be 64. életévét, az esti órákban szenvedte el 4 hónapon belül második szívrohamát. Makariosz 1960 óta a szigetország függetlensége óta volt a Ciprusi Köztársaság államfője. Az alkotmány értelmében az államelnöki tisztséget az elnök halála után a parlament elnöke veszi át. Ennek megfelelően az új köztársasági elnök megválasztásáig Szpirosz Kipri- anu, a demokrata párt elnöke fogja betölteni az államfői tisztséget. Makariosz 1913-ban született a ciprusi Paphosz körzetében, paraszti családban., 1948-ban nyerte el a rnetro- polita címet, két évvel később pedig Ciprus érsekévé választották. Makariosz vezető szerepet tölöttt be a brit gyarmati uralom alatt a sziget nemzeti függetlenségi mozgalmában. A görögországi katonai diktatúra idején több ízben kíséreltek meg merényletet ellene. Az első merénylet 1970 májusában történt — amikor helikopterét lelőtték — az utolsó pedig 1974. július 15-én, amikor ciprusi jobboldali szélsőségesek és görög katonatisztek athéni sugallatra államcsínyt hajtottak végre Cipruson. Ekkor az államfő átmenetileg külföldre menekült. A jobboldali puccsot követően a szigetország területére török csapatok hatoltak, s azóta Ciprus 37 százaiéba áll idegen megszállás alatt. A Ciprus elleni invázió következményeként Athénben összeomlott a görög katonai diktatúra s az érsek 1974 decemberében visszatérhetett Nicosiába. Azóta 3 éven át, egészen haláláig megszakítás nélkül küzdött Ciprus államegységének helyreállításáért, el nem kötelezett politikájáért, a ciprusi menekültek hazatéréséért, a szigeten tartózkodó idegen csapatok kivonásáért. A tegnap hajnalban elhunyt Makariosz elnök gyászszertartása jövő héten lesz a Nicosia egyik külvárosában álló Palluriotissza templomban és még ugyanezen a napon a Troodps hegység közelében fekvő Kykkóban temetik el, abban a monostorban, amelyben papnövendék korában élt. Nagy tömeg kezdte meg az elvonulást Makariosz ravatala előtt, amelyet a nicosiai Szent János székesegyházban állítottak fel. Konsztantin Cacosz görög köztársasági elnök részvéttáviratot küldött a ciprusi kormánynak és ebben kijelentette: „Makariosz érsek halálával újabb sorscsapás érte Ciprust és éppen történelmének egyik kritikus időpontjában”. Karamanlisz görög kormányfő, mélységes fájdalmának adott hangot a ciprusi elnök halála fölött. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Szpirosz Kiprianunak, a Ciprusi Köztársaság ügyvezető elnökének, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke elhunyta alkalmából. A szárazföldi csapatok visszavonása után az Egyesült Államok szükség esetén atomfegyverrel is megvédi Dél-Koreát. Carter amerikai elnök a nyár elején nyilatkozott így és a közelmúltban hasonló szellemű levelet küldött hadügyminiszterével a dél-koreai bábrezsim vezetőjéhez. Maga Harold Brown is Dél- Korea katonai erejének fokozásáról tárgyalt Szöulban, holott — legalábbis Washingtonban ezt közölték — látogatásának elsődleges célja az ott állomásozó amerikai szárazföldi csapatok kivonása volt. A megbeszéléseken mindössze 6000 katona távozását irányozták elő 1978. végéig, és ami még szembetűnőbb, elhatározták, hogy az amerikai hadsereg legharcképe- sebb egységeként számon tartott 2. gyalogos hadosztály egészen a csapatkivonások befejezéséig Dél-Koreá- ban marad. Jelenleg több mint 40 ezer amerikai katona tartózkodik Dél-Koreá- ban, s ebből 33 ezer szárazföldi csapatoknál szolgál. De ott állomásozik — mégpedig meghatározatlan ideig, ahogy Carter elnök közölte — a hétezer főnyi légierő is, sőt ennek megerősítését napirendre is tűzték. A dél-koreai támaszpontokon elhelyezett nukleáris robbanó fejekkel is ellátott föld-föld rakéták sorsát még csak meg sem említi az amerikai hadügyminiszter tárgyalásairól kiadott közlemény, pedig az Egyesült Államok délkoreai bázisaira 680 különböző típusú atomfegyvert telepített. Carter még a választási kampány idején vetette fel a Dél-Koreában állomásozó 1 amerikai szárazföldi csapatok visszavonását. Kijelentésével akkor elsősorban Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor idegeit borzolta fel. És tegyük mindjárt hozzá, okkal. A szöuli rezsim titkos- szolgálata közvetítésével a 70-es évek elejétől dollár- milliókat fordított amerikai politikusók megvesztegetésére, hogy ezzel garantálja a Dél-Korea számára kedvező politikai, gazdasági és katonai döntéseket Washingtonban. A megvesztegetés eredményesnek bizonyult, az Egyesült Államok egyszer sem emelt szót a Pák Csöng Hi-rezsim jogellenes terrorja ellen, még az emberi jogokra igen „kényes” Carter elnök sem. A botrányban, amelyet a Watergate példáján csak Koreagate-ként emlegetnek, több mint 90 volt, vagy még jelenleg is tevékenykedő képviselő, szenátor és magasrangú kormánytisztviselő „érdekelt”. A most folyó vizsgálat azonban — ami a felelősségre vonást illeti, — nem sok jóval ke-; csegtet. A viharossá váló Koreaga- te ellenére Carter már nem sokkal a választások után módosította korábbi csapatvisszavonási ígéretét, és azt mondta, hogy a kérdés eldöntésére csak Japán és Dél- Korea bevonásával kerülhet sor. Nem véletlen tehát, hogy az amerikai hadügyminiszter útja Szöulból egyenesen Tokióba vezetett. Harold Brown itt is biztosította a magas- rangú katonai vezetőket, hogy „az Egyesült Államok a szárazföldi csapatok tervezett visszavonása után is kelet-ázsiai hatalom akar maradni”. És az sem titok, hogy Washington ázsiai és csendea-óceánj terveiben egyre nagyobb szerepet szán Tokiónak, Dél-Koreát pedig Japán „előretolt védvonalának” tekinti. A fegyverkezés fokozására, a dél-koreai diktatúra fenntartására „egy esetleges északi támadás” hamis ürügye szolgál. Pedig ha egybevetjük a két országrész katonai erejét, a számok éppen ellenkező irányból jelzik a veszélyt. Dél-Korea (most nem számítjuk a rendelkezésére álló amerikai katonai erőt) a világ ötödik legnagyobb — 630 ezer főnyi — hadseregét építette ki. És ez nyugati adatok szerint 160 ezer katonával több, mint amennyi a KNDK fegyveres erőinek állománya. A Brown által beígért újabb dollármilliárdok és amerikai fegyverek, köztük F—16-os korszerű Vadászbombázók csak fokozzák a veszélyt. A koreai kérdés több mint két évtizede a világpolitika egyik megoldatlan problémája. Az 1953 júliusában megkötött fegyverszüneti egyezmény értelmében már akkor — három hónapon belül — meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat az ENSZ lobogó alatt Szöul oldalán beavatkozott 16 tőkés állam, köztük az Egyesült Államok csapatainak kivonásáról Dél-Koreából és a rendezésről. A KNDK számtalan kezdeményezést tett a párbeszédre, az Egyesült Államokkal való békeszerződés megkötésére és a kettészakított ország békés, külső beavatkozástól mentes egyesítésére. És hogy eddig hiába, az a Pák Csöng Hi- rezsim és Washingtonon múlott. K. M. Hadügyminiszteri látogatás ÚGY MENNEK, HOGY MARADNAK?
