Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÚJABB SIKEREK A JUBILEUMI MUNKAVERSENYBEN Hz alföldi olajbányászoknál és a KÖTIVÍZIG-nél Púja Frigyes hazaérkezett a KNDK-ból Tegnap hazaérkezett Púja Kőolaj- és Földgázter­melő Válla­lat szocialis­ta brigádve­zetőinek határozata alapján az idei munkaversenyt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében kezdték meg. A csepeli munkások felhívása újabb lendületet adott a munkaversenynek, s lehető­séget a többletvállalások számbavételére, a szükséges feltételek megteremtésére. A jubileumi munkaverseny központi feladatává vált a kőolajértékesítési terv 15 ezer tonnával való túlteljesí­tése. Augusztus végére az olajbányászok vállalásaik­ból több mint tízezer tonnát teljesítenek, és november 7- re reális lehetőség a 15 ezer tonnás termeléstöbblet. Emellett ugyancsak figye­lemre méltó, hogy a válla­latnál a termelési érték 410 millió forintos növekedése teljes egészében a termelé­A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság munkájára jelentős hatással volt az év eleji, 72 napig tartó, ár- és belvíz elleni védekezés. Több mint kilenc kilométernyi szakaszon kellett elhárítani­uk a hullámverés okozta ve­szélyt, s több, mint tízezer földes zsákot kellett beépí­teni a védekezési területe­ken. összehasonlítva a tíz évvel ezelőtti időszakkal — akkor jelentkeztek hasonló ár- és belvízproblémák —az akkori 2 ezer 480-nal szem­ben az idén csak 1550-en vettek részt a munkákban. Mindez a technikai fejlődés eredménye, de jelentősen ki­vették részüket a feladatok­ból a szocialista brigádok is. A több hónapos árvíz elle­ni védekezés visszavetette az egyéb munkálatokat. Az első negyedévben növekedtek a költségek, s július elsejéig a 273 millió forintos éves ter­melési tervüket csak 39,1 szá­zalékra tudták teljesíteni. A kenység emelése révén való­sult meg. Az eredmények eléréséhez nagyban hozzájárultak a szo­cialista brigádok. A hajdú- szoboszlói üzem brigádjai például az első félévben az importvegyszer és -alkatré­szek hazaival való pótlásá­val 750 ezer forint megtaka­rítást értek el üzem- és ke­nőanyagokból. Iskolákkal, gyermekintézményekkel kö­tött Szerződések alapján az üzem brigádjai közel 2 ezer 500 óra társadalmi munkát végeztek. De hozható példa más üzemből is: a határmen­ti mezők termelésbe állítá­sának meggyorsítása, Al- győn a 2-es számú gázfel­dolgozó beindítása, a próba­üzem idejének csökkentése elképzelhetetlen lett volna a Szocialista brigádok eredmé­nyes munkája nélkül. Az első félév eredményei alapján megállapítható, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tisztele­tére indított szocialista mun­kaverseny maradandó mun­kasikerek forrása. beruházások építésénél, így a III. nagykunsági öntöző­fürt, vagy a tiszakécskei partbiztosítás készítésénél, szervezett munkára csak jú­nius-júliusban kerülhetett sor. Az öntözőfürt ez évi be­ruházási értéke 26 millió fo­rint. A KÖTIVÍZIG alvállal­kozói félév végén felvonul­tak a területre, velük együtt kezdtek dolgozni az igazga­tóság gépei is. Az igazgatóság kollektívái csatlakoztak a csepeliek fel­hívásához. Azóta kiegészítet­ték vállalásaikat. A jászkisé- ri szakaszmérnökség dolgo­zói például elhatározták, no­vember 7-re hiánypótlás nél­kül első osztályú minőség­ben elvégzik a sajfoki III. ütem kivitelezési munkáit. A karcagi szakaszmérnökség kollektívái vállalták, hogy december 31. helyett novem­ber 7-re megvalósítják a kis­újszállási öntözőfürt átkap­csolását, hozzátéve azt: nem lépik túl az előirányzott 5,7 millió forintos beruházási költséget. A szállítási üzem szocialista brigádjai felaján­lották, a Tisza úszókotró 10 millió forintos éves termelé­si tervét ugyancsak erre az időpontra teljesítik. A mező­túri szakaszmérnökség dol­gozói a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére vállal­ták, beruházási feladataikat 100 százalékra teljesítik, s a Nagykunsági Főcsatorna ke­leti ágán a földmunkák el-, végzésével és a hozzátartozó berendezések átadásával biz­tosítják az öntözővíz útját a Berettyóig, ök egyébként az esztendő első felében a Nagy­kunsági Főcsatorna éves híd­építési tervét 61,8 százalékra, a kútréti V. számú csatorna beruházási tervét 103,9 szá­zalékra teljesítették. Frigyes külügyminiszter, aki Ho Dam miniszterelnök-he­lyettes, külügyminiszter meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatáson járt a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ságban, előzőleg pedig a Mongol Népköztársaságban, ahova a kormány hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. Púja Frigyest a Ferihegyi repülőtéren Kácz Pál külügy- minisztériumi államtitkár fo­gadta. Jelen volt V. J. Pav­lov, a Szovjetunió, B. Düger- szüren, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykö­vete és O Szang Gvan, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. A budapesti Mátraplast Műanyagfeldolgozó Ipari Szövetke­zet kenderes! részlegében az idén mintegy két és fél millió pár műanyag szatyorhoz készítenek füleket a fröccsöntő rész­legben, ahol ötvennégy helybeli nő dolgozik BENKE VALÉRIA LÁTOGATÁSA HEVES MEGYÉBEN Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke tegnap Heves megyébe látogatott. Egerben, a megyei pártbizottság székházában Vaskó Mihály első titkár fo­gadta és tájékoztatta a me­gye politikai, gazdasági, kul­turális életéről. Ezt követő­en Benke Valéria az egri Agria Bútorgyárat, majd pe­dig a kiskörei Tisza II. víz­lépcsőt, és a vízlépcső kör­nyékére tervezett vízparti üdülőkörzet kialakításának előkészületeit tekintette meg. A látogatás Hevesen folyta­tódott. A Politikai Bizottság tagja ott a háziipari szövet­kezet helyzetéről, munkájá­ról tájékozódott, s megnézte az ügyes kezű hevesi asszo­nyok ma már világszerte vá­sárolt készítményeit. A program a vidék híres zöldségtermelő nagyüzemé­ben, a hevesi Rákózci Ter­melőszövetkezetben fejező­dött be. FOLYTATTA MUNKÁJÁT A NYELVÉSZKONGRESSZUS Tegnap Nyíregyházán a magyar leíró nyelvtani kuta­tások helyzetének és felada­tainak elemzésével és érté­kelésével folytatta munkáját a magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusa. A vitaindító referátumot köve­tően a kongresszus hazai és külföldi résztvevői szekciók­ban üléseztek s fejtették ki a témához kapcsolódó szak­mai véleményüket, összesen 35, köztük több külföldi résztvevő előadása hangzott el. Ma a kongresszus a nyelv­tan tanításának, a felső- és közoktatásban szerzett ta­pasztalatairól tanácskozik. A TISZA HAJÓJA LEHET Üj típusú szovjet motoros siklóhajót mutattak be teg­nap Budapesten a hajózási szakembereknek és az újság­íróknak. A Zár ja motoros ha­jó 86 személyes, utazósebes­sége 40 kilométer óránként. Hajtóműve megegyezik a ná­lunk is jól ismert Rakéta szárnyashajóéval, de mind formája, mind szerkezeti fel­építése eltér azokétól. Az utasok elhelyezése kényelme­sebb, s az utastérben csök­kentették a zajszintet. Ma­gyarországon most mutattak be először olyan utasszállító kishajót, amely úgynevezett vízalatti hajtószerkezettel van ellátva, s így a Zarja a kikötő nélküli partra is ki tud siklani. Ezért a szovjet szakemberek elsősorban a tiszai hajóforgalomhoz ajánl­ják, mert itt sokkal kevesebb a jól kiépített kikötő. GYÓGYSZERÜGYI SZERVEZÉSI KONFERENCIA VESZPRÉMBEN Veszprémben, a Vegyipari Egyetem aulájában tegnap megnyitották a III. országos gyógyszerügyi konferenciát. Az ünnepélyes megnyitó után a plenáris ülés első elő­adását Harangi György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője . tartotta, amelyben a féléves tapaszta­latok birtokában összegezte az 1977. január 1-én életbe léptetett gyógyszerellátás új rendjének eredményeit. A plenáris ülés után két szek­cióban megkezdődtek a szak­mai tanácskozások. NÖVEKVŐ EXPORT A múlt évhez képest az idén 30 százalékkal, 3,5—4 millió dollárra növeli tőkés exportját az évi 900 millió forintos termelési értékkel dolgozó Vörös Október Fér­firuhagyár, a VOR. A szo­cialista szállítások értéke a tavalyi 9,5—10 millió rube­les szinten marad. EGY MONDATBAN — A Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia elnökségének meghívására tegnap hivata­los látogatásra Csehszlová­kiába utazott Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. — A környezetbiológia gondjaival és feladataival foglalkoztak tegnap Vesz­prémben az országos biológus napok utolsó ülésszakán, A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében készülnek ezek a tüskés szerkezetek - egy vízszintes levegőztető beren­dezés forgó részei. A mátészalkai víztisztító telep részére szál­lítanak a kunhegyesiek nyolc ilyen rotort Mi várható a bútorellátásban Újdonság a cipzáras párnázatú ülőbútor A bútoripar nagyszabású újjászervezése tavaly befeje­ződött. Az előző ötéves terv­időszakban kétmilliárd forin­tot költöttek e beruházások­ra. Részben ennek köszönhe­tő, hogy tavaly az iparág csaknem tízmilliárd forint értékű árut gyártott. A bútorok kiskereskedel­mi forgalma éveken át di-' namikusan növekedett, hi­szen a rekonstrukció egyik alapvető célja a lakosság megfelelő mennyiségű bútor­ral való ellátása volt. Űj munkahelyek létesültek. Fő­ként vidéken számolni lehe­tett és kellett is a munkás- lótszé.’rn növekedésével. Két éve tazonban erre már vidé­ken sincs mód, új munkahe­lyek létesítését ezért a bú­toripar nem tervezi. Az iparágnak sokfajta igényt kell kielégítenie. Egy­részt a hazai lakossági ellá­tásra termel. Természetesen a közületek, iskolák, bölcső­dék ellátása is elsőrendű fontosságú. Miután azonban a belkereskedelem idei ren­delése például jóval szeré­nyebb a korábbinál, már csak a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásának ér­dekében is növelni kell az exportot és szilárd külföldi piacokat kell teremteni. A szocialista országokba 13 szá­zalékkal, tőkés viszonylatban 24 százalékkal kívánják nö­velni a kivitelt. A mennyiségi . növekedés­sel egyidpben, a minőség ja­vítása, s a választék bővíté­se is az eddiginél hatásosabb erőfeszítéseket követel. Az egyes vállalatoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a tényleges igényeket, amelyek idén elsősorban a szekrény­elemek és a kisbútorok irán­ti kereslet növekedésében je­lentkeznek. Nagy feladat vár tehát a gyártmányfejlesz­tőkre. Jelenleg , is készülnek új­donságok. Leemelhető, cip- záras párnázató ülőbútorok például, amelyek a könnyebb tisztítást segítik elő. Sok gondot enyhített a Domus-program A bútoripari fejlesztéshez szorosan kapcsolódott és kapcsolódik az úgynevezett Domus-program. Ma már az ország szinte valamennyi nagyvárosában épül, vagy már felépült egy-egy nagy négy-, vagy nyolcezer négy­zetméter alapterületű Domus bútoráruház. Persze, sok még a gond, a megoldásra váró feladat a bútoriparban. Korszerűsíteni kell a csomagolást, a szállí­tást, kószáruraktárakat kell építeni. De tény az is (s er­ről bárki meggyőződhet, ha nyitott szemmel jár), hogy az utóbbi években a búto­roknak nemcsak a választé­ka, de minősége is javult. D, K, Modern, kényelmes, könnyen alakítható A bútorok forgalma szoro­san összefügg a lakosság re­áljövedelmének növekedésé­vel, az új lakások teremtette igényekkel. A vállalatok piackutató szakemberei a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron és a vidéki kiállításokon mérhetik föl legeredménye­sebben a lakossági igényeket. Sajnálatos azonban, hogy a prototípus bemutatása és a szériagyártás között másfél— két év el eltelik. S bár a bútor nem tartozik a sűrűn változó divatcikkek közé, ma már mind, nagyobb az igény valóban modem, ké­nyelmes és könnyen alakít­ható bútorokra. A népesedéspolitikai intéz­kedésekkel összhangban a gyermek- és csecsemőbúto­rok iránti kereslet is fokozó­dik. A bútoripar fejlesztési tervei között éppen ezért fontos helyen szerepel ezek gyártásának fejlesztése. Rö­videsen várható is, hogy az e téren még tapasztalható el­látási zavarok megszűnnek. Amit pedig a hazai ipar nem tud előállítaná, importból kell és lehet pótolni. A bú­torforgalomban jelenleg 15 százaléknyi az import ter­mék. Természetesen az sem mind­egy, hogy milyen áron jut­hatunk hozzá lakásunk be­rendezéséhez. Sajnos az elő­ző tervidőszakban a bútor- árak négy-öt alkalommal is emelkedtek. Ez elsősorban az alapanyagárak növekedésé­nek volt a következménye. Igaz azonban az is, hogy az utóbbi években a korszerűt­len, bár olcsó bútorokat mind kevesebben keresték; a régi konyhabútorok iránti érdeklődés például szinte tel­jesen megszűnt. Egyre töb­ben gondolkodnak úgy és ezt meg is tehetik, hogy ha már bútort vesznek — amit nem tesz évenként az ember —i, akkor az legyen tetsze­tős, korszerű, akkor is, ha esetleg drágább.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents