Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. augusztus 20. MÁR AZ ÓKORBAN IS ISMERTÉK Hiába mutatja meg a tenyerét Nem egyszer előfordul, hogy amikor a hangulat már meglehetősen felenge­dett, így szól valaki: — Akarjátok, hogy jósol­jak? Mutassátok meg a te­nyereteket és megmondom a jövőtöket! Akár tréfás a felszólítás, akár komolyabb a hangvé­tele, jelentkező csaknem mindig akad. Sajnos, felmen­tés, magyarázat erre a ma­gatartásra, hiszékenységre könnyen található. Emberi gyengeség ez. Mindenki kí­váncsi a jövőjére, életének alakulására, korától függő­en érdekli, mit várhat a sze­relemben vagy éppen a munkahelyén, hosszú vagy rövid életű lesz-e fenyegeti-e valami baj az egészségét. A tenyérjósok ugyanis rava­szok, ilyenek voltak az ókor­ban és ilyenek napjainkban is, azzal kecsegtetnek, hogy a mindenkit leginkább izga­tó kérdésekre adnak választ. Tudományos mezben Szerencsésebb eset, ha a csalóka mondat: „Mutassá­tok meg a tenyereteket és megmondom a jövőtöket!” — csupán barátok, jó isme­rősök között hangzik el. Ve­szélyesebb, ha az utcán vagy vonaton történetesen egy vá­sári forgatagban vagy éjsza­kai mulatóhelyen mondják, és a kérdést „hivatásos” jós teszi fel. Ilyenkor kettős a veszély. Először is becsapják a sorsára kíváncsi embert a szépen hangzó, de- lényegé­ben semmitmondó jövendö­lésekkel, másodszor pedig e végén a jós tartja a tenye­rét. Nem azért, hogy szerep­csere történjék, hanem mert „tiszteletdíjat” kér a kéz vizsgálatáért. Ez már hagyomány. így tettek a mai tenyér jósok nagynak egyáltalán nem ne­vezhető elődei is, úgy négy­ötezer esztendővel ezelőtt. Foglalkozásuk mindig jó pénzkereseti forrás volt. Honnan ered a jóslásnak ez az ősrégi módja, formája? A kezdet, mint a misztikumnak több más ága, a régmúlt ho­mályába vész. Annyi bizo­nyosan megállapítható, hogy a tény ér jóslás, görög nevén a kiromantia, az ókorban kü­lönösen elterjedt a khaldeu- sok között. Később a zsidó misztikusok fejlesztették to­vább és általuk terjedt el a görögöknél, valamint a ró­Egy hiszékeny ember + egy kéz + egy szélhámos maiknál. Időnként különö­sen sokan hittek benne. Első virágkorához a te­nyérjóslás akkor érkezett, amikor az ókor Rómájában a császárok uralkodtak és ott divattá vált a rajongás minden titokzatos, „bűbájos tudományért”. Világbirodal­mak alakultak és dőltek ösz- sze, a misztikumnak ez az ága azonban túlélte, lega­lábbis addig, valamennyit. Jósoltak tenyérből a közép­korban, az újkorban is és napjainkban, a tudásukra­műveltségükre-felvilágo- sultságukra különösen büsz­ke legújabb kor emberei kö­zött is vannak, akik engedik becsapni magukat. Próbáljunk kissé közelebb jutni a kiromatia varázsához. A tenyérjóslás főleg azzal té­veszti meg az embereket, hogy tudományos mezbe öl­tözik. Hívei és terjesztői szí­vesen hivatkoznak olyan egyetemekre, ahol a kiro- mantiának jól felkészült elő­adói voltak. Kétségtelen- hogy a XVIII. században akadt erre példa. Ebben az időben több német egyete­men tanították a tenyérjós­lás eredetét, alapelveit, mód­szereit. A csillagjóslás testvére Mi a tenyérjóslás, leg­alább is a hívei szerinti ,-tu- dományos” kiindulási pont­ja? Ugyanaz, mint a csillag- jóslásnak. A kiromantia nem rendelkezik eredeti, különle­ges alappal. A lényeget a te­nyérjóslás ugyanis egysze­rűen kölcsönvette a csillag- jóslástól. A misztikum két ága édestestvér, a legközeleb­bi szellemi rokon. Mindket­tő hívei ugyanabból a felte­vésből indulnak ki, vagyis abból, hogy a világrendet és az ember sorsát szabályo­zó isteni akarat jövőt illető jelzései egyaránt kiolvasha­tók a makrokozmoszból, vagyis a világegyetemből és a kicsiny megfelelőjéből, a mikrokozmoszból, vagyis az ember életjelenségeiből. Könnyű tehát jósolni. Az is­ten. ha úgy tetszik istenek. a csillagokkal előrejelzik, előrevetítik a jövendőt. Üze­netük „leolvaasható” az ég­ről vagy éppenséggel az em­beri tenyérről, akárcsak a fo­gyasztott áram mennyisége a villanyóráról. Egyszerű az egész. Csupán ismerni kell a jeleket. Legalábbis a te­nyérjóslás áltudósai szerint. Nézzünk csak néhányat az állítólagos jelek közül. A kiromantia hívei szerint az ember tenyerét a hét bolygó­övnek megfelelő hét övre osztják a különböző felis­merhető vonalak, mint pél­dául az életvonal, a termé­szet- vagy fővonal és így to­vább. Eletvonal és társai Ezeken kívül a kézen van­nak mellékvonalak is. elne­vezésük arra utal, hogy a kiromantia és az asztrológia édestestvérek: Nap-, Mars-. Venus-, Saturnus-. a Házas­ság-, a Tejút- és a Döntő- vonalaka't. Az ezekkel hatá­rolt valamennyi tenyérfelü­letnek különös jelentőséget tulajdonítanak a jóslatok ké­szítésénél. __ — Boldog az — állapítja meg a kiromantia egyik apostola— akinek a kezén a fővonalak különösen jól kifejlődtek, valamennyi meg­van, a szabályos helyén, a tenyéren felfedezhető három­szöget nem szeli át zavaró kereszt- vagy harántvonal és a hegyek pontosan az ujjak tövében dudorodnak ki. Min­denkinél jobb sorsra számít­hat az az ember, akinek te­nyerén könnyen felfedezhető a Venus-öv. Ö a szerencse fia Sajnos, a tenyérjóslás még mindig talál magának hlye­ket. Talán azért, mert min­denkit érdekel a jövő, talán azért, mert sokak műveltsé­ge, ismeretanyaga meglehe­tősen felületes és azért is, mert a tenyérjósláshoz nem kell más. mint egy hiszé­keny ember, egy tenyér és egy szélhámos előre gyártott elemekből, többnyire általá­nosságokat tartalmazó jöven­dölése. És gyakran vala­mennyi szereplő és tényező megvan. Aki pedig csak egy kissé is elmélyed a tenyér­jóslás eredetében, módszerei­ben és jelrendszerében, az minden bizonnyal kiábrán­dul, nem hagyja magát be­csapni még csak egy társa­ságbeli játék kedvéért sem. M. K. Keresztrejtvény □ i 2 3 4 5 6 q 7 8 9 10 11 12 \ w TZ l5~ 9 l6~ • 17 • 18 m W 2Ö~ 9 21 22 23 24 25 9 26 27 28 30 31 ír 33 ÍZ ír ■ ír ~37 9 9 39 u n 40 n • ír c ■ □ 42~ 43 m 44 □ • 45 46 m 47 48 49 50 51 5T 53 5T • 55 56 9 57~ 58~ 9 ~59~ 60 □ 61 62 9 63* ~64~ 65 9 ~66~ n 9 60 69~ 70 □ 71 72 73 n □ □ # (17. sor) emlékét idéz­zük egyik szép versének két sorával (vízszintes 41., 1., és függőleges 13. sor) - az Alkotmány és az új kenyér ünnepére. VÍZSZINTES: 1. (Beküldendő.) 13. Próféta volt. 14. Ordítozó. 15. Bomán, osztrák, belga gépko­csik jelzése. 16. Fölé. 18. Or an­gol rövidítése. 19. Ropogós, gyorsan pirított. 29. 1B. 21. SA. 22. Vízi növény. 24. AÜ. 26. Azo­nos betűk. 27. Kerekes vagy gé- meskút védőpárkánya. 29. Jár­mű, szállítóeszköz. 30. Későn. 32. Cigarettavég. 34. Kicsi. 35. Város a Dráva partján. 36. Két­jegyű mássalhangzó. 37. Kinek a tulajdona. 39. Kés. szerszám fon­tos része. 40. Sajt fele. 41. (Be­küldendő.) 42. Közép-európai Kupa. 44. Munkadíj. 45. Söntés. 47. Fordított rangjelző. 48. Talp- pont (a zenit ellenpólusa). 50. Végtag. 52. Beborít. 54. Idegen férfinév. 55. Néha kilógd). i>7. Román író, államférfi, Ady ba­rátja volt (+’).- 58. Feltételes kötőszó. 59. Mértékegység a fo­tózásban. 61. Após. 63. JL. 64. Női név (—’). 66. Vissza: fran­cia váltópénz. 67. Vonatkozó névmás. 68. Maró folyadék. 69. Csukass. 72. Szándékosan. FÜGGŐLEGES: 1. Ruhakészítő szakember, előrajzoló. 2. Zseb mássalhangzói. 3. EA. 4. Kese- rűvíz-márka. 5. Desállás magán­hangzói. 6. NS. 7. Igevégződés. 8. Nehézipari Minisztérium. 9. Burkolatsúly. 10. AB. 11. Réei orosz uralkodói cím. 12. . Jól megfent evőeszköz. 13. (Bekül­dendő.) 17. (Beküldendő.) 21. Szellemi sport. 22. Határozatlan számnév. 23. Azonos betűk. 25. Verje. 28. Római hatos. 31. OZ. 33. Követ. 35, Ab ovo (kezdet­től fogva). 38. Rés betűi. 39. Csigafajta. 43. Sivatagi utascso­port. 44. Hím szarvasmarha. 46. Női név (+’). 47. Legjobbik ré­sze. 49. Római ötszázegyes. 50. Háziállat. 51. Apó. 53. LO. 55. Ázsiai állam. 56. Község a Bi­kái patak mellett. 60. Vissza: szokás. 62. Vashegyű, hosszú nyelű lándzsa (+’). 6'5. Mátka. 68. SRZ. 70. Mint a 10. sor. 71» Indíték. 73. Régi római váltó­pénz. Beküldendő: vízszintes 41.. 1., és függőleges 13. számú sorok megfejtése augusztus 26-ig. Oda című rejtvényünk helyes megfejtése: Az élet engem küz­deni hívott, / Szívem szervezte harcra, / Hogy a reményt ma­gasra tartsam . . . Könyvet nyert: Lantos István. Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNY SZELVÉNYE 1977. augusztus 20. Nevető nagyvilág Bukarest Egy kőműves leesik tíz mé­ter magasból, de nem törté­nik semmi baja: homokbuc­kára esik. — Óriási szerencséd van, Petre — mondja az építés­vezető. — Egy csudát van szeren­csém! — mérgelődik a kő­műves. — Nem látod, hogy elsza­kadt a nadrágtartóm? ... Varsó Fiatal pár áll az anya­könyvezett} előtt a házasság- kötő teremben. A hátuk mö­gött, a násznép tömegében egy idős asszonyság odasúg­ja a mellette álló öregúr fü­lébe: — Ezek csak egy héttel ezelőtt ismerkedtek meg, és máris egybekelnek! Mire az őszbajuszú férfi visszasúgja: — Na és? A házasság sem rosszabb módja az ismerke­désnek, mint az egyéb alkal­mak! ... Bécs Két barátnő beszélget: — Hallom, Paula, hogy férjhez mentél. Mondd, drá­gám, hány éves a férjed? — Hát... édes Helgám, ketten negyvenöt évesek va­gyunk. — Jó ég! Hiszen akkor még gyerek a férjed ... New York — Ki az a Joe? — kérdezi mérgesen a férj a feleségét. — Joe volt az első férjem. — Mondhatom, szép dolog, csak most még azt mondjad meg, hogy én talán az ötödik vagyok? — Jaj, de feledékeny vagy, csacsikám!... Az ötödik Jim volt... Skócia A haldokló skót így szólt a paphoz: — Ide hallgasson, szent­atyám! Mit gondol, ha min­den pénzemet az egyházra hagyom, akkor a mennyek országába kerülök? — Természetesen, nem ígér­hetem, kedves fiam — feleli a pap —, de meg lehet pró­bálni ... London Magas rangú angol kato­natiszt tizenkét évi külhoni szolgálatából tér haza. Meg­hívják egy fényes coctail- partyra. A terem sarkában elegáns hölgyre lesz figyel- gyelmes, aki valami módon ismerősnek tűnik. Szóba ele­gyedik vele, igyekszik kipu­hatolni, honnét az ismeretség. — Well, és hogy van az édesapja, asszonyom? — Az édesapám, sajnos, meghalt. — Öh, mennyire sajnálom. Es mit csinál a kedves báty­ja? — Nincs bátyám, csak nő­vérem. — Persze, persze, no és mi lett akkor a nővérével? — Még mindig ő a király­nő, uram... z egész szombat reg­gel kezdődött. Tizen­kettőkor már ideges lettem, kettőkor úgy éreztem, hogy hamarosan megőrülök; négy­kor megpróbáltam a falra mászni, hatkor azután végül rászántam magam. Fél óra múlva már belép­tem a fogorvosi rendelőbe; arcomat sálba bugyoláltam. A várószobában öt mártír ült: egy duzzadt arcú fiatal­ember, egy középkorú férfi, egy szomorú szemű, szép fia­tal lány, egy bizonytalan ko­rú hölgy, és végül egy apró, törékeny testalkatú kis öreg­ember. Leültem és vártam. De szinte azon nyomban odatele­Vannak még örömök pedett mellém a kis öregem­ber és részvéttel kérdezte: — Melyik fáj? — A bal alsó zápfogam ... — Csak egy? Attól tartok, fiatalember, magának csak úgy rémlik, hogy csupán egyetlen foga fáj. Ha alapo­san meggondolja, fáj talán öt is! Ha meggondolom, öt fogam fáj, vagy még több is. ördög vigye, a kis öregembernek igaza volt, A kis öregember élénken így folytatta: A lány fogát ki­húzzák, a férfiak Idegkezelést kapnak. Fájni fog! — És magának? A kis öregember mosolyra fintorította arcát, szeme paj­kosan csillant. — Nekem nem fáj a fogam. — Hogyhogy? Akkor mit üldögél itt? — Élvezem, hogy nekem már nincs egyetlen fogam sem. V. Kubelka írását fordította: Gellért György

Next

/
Thumbnails
Contents