Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
Alkotmány és új kenyér A József Attila-i vágy — „Szabadság, te szülj nekem rendet ...” — 1945 tavaszán a Szovjetunió felszabadító háborúja nyomán váltl valósággá. A szocialista forradalom győzelme visszatükröződött az 1949 májusi országgyűlési választáson, hiszen a népfrontlista megkapta a szavazatok 95 százalékát. Az új országgyűlés — a képviselők 48 százaléka munkás, 23 százaléka dolgozó paraszt — 1949. augusztus 18-án elfogadta a Magyar Népköztársaság alkotmányát, mely deklarálta: a szocializmus felépítése nemzeti cél. Most, huszonnyolc évvel később, az alkotmány és az új kenyér ünnepén néhány mondatban felelevenítve az elmúlt idők emlékeit, a ma szocialista valóságára, a ma feladataira kell gondolnunk. Az alkotmánymódosító törvény népünk munkájának és harcának eredményeként kimondhatta, hogy hazánk szocialista állam, a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezet» ereje. A fejlett szocialista társadalom építésének korszakát éljük, mely egyben azt is jelenti, hogy a párt és a munkásosztály vezetésével a magyar nép nemcsak él alkotmányos jogaival, hanem teljesíti az alkotmányban foglalt kötelességeit. Az alkotmány tehát tükre a teremtő szándéknak, valamennyiünk művének, annak, hogy a párt minden tervéhez elnyerte, és nap mint nap elnyeri a munkásosztály, a nép egyetértését és cselekvő támogatását. Miként az új kenyér megszegése magában rejti az új vetés mozzanatát, úgy a legalapvetőbb emberi jog, a munkához való jog forrása és alapja, mi több, követelménye: hogy munkakötelességeit mindenki a tőié telhető legjobb módon teljesítse. A munka társadalma vagyunk, ezért céljaink elérése alapvetően azon múlik, hogyan dolgozunk. Nem ünneprontás erről is említést tenni, hiszen a fejlett szocializmus építése megköveteli, hogy anyagi és szellemi lehetőségeinket a legésszerűbben, a leghatékonyabban használjuk fel. Ezért vívmányainkra, eredményeinkre büszkén gondolva, a bonyolult és nagy erőfeszítések árán teljesíthető feladatokról sem feledkezhetünk meg. , , rpárt XI. kongresszusa, a fejlett szocialista társadalom építésének közeli és távlati céljait megjelölve, arra is felhívta a figyelmet, hogy szövetségi politikánk folytatása, a nemzet összes alkotó erőinek tömörítése, a szocialista nemzeti összefogás szélesítése még fontosabbá válik. Erre most mindenekelőtt a gazdaságpolitikai cólbk valóra váltásában, az ötödik ötéves terv teljesítésében van múlhatatlan szükség. Azt, hogy a dolgozó emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek felismerték, megértették és cselekvőén kiállnak a párt általános politikája mellett, bizonyítja: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére a testvéri barátság jegyében született széles körű munkaversennyel, a gazdaságpolitikai feladatok teljesítésével készülnek. A munkaverseny-mozgalom kifejezi a résztvevők alkotásvágyát, szocialista hazafiságát, internacionalista gondolkodását, a szovjet nép világtörténelmi jelentőségű harcának és eredményeinek elismerését. Egyben azt a meggyőződésüket is bizonyítja, hogy az elmúlt három évtized sikerei, a jö- • vő feladatainak teljesítése a szocialista közösséghez való tartozás,- a Szovjetunió internacionalista támogatása nélkül, melyet felszabadulásunk első napjától kezdve élvezünk, elképzelhetetlen lenne. Ez a gondolkodásmód és cselekvő magatartás teljes összhangban van alkotmányunk betűjével és szellemével. Az októberi forradalom tiszteletére kibontakozott munkaversenyben résztvevő szocialista brigádok nem pusztán kötelezettségeik teljesítését, hanem azon felüli feladatokat vállaltak magukra.- Példát mutatnak abban, hogy a jog és kötelesség kapcsolatában első helyre a kötelességek teljesítésének kell kerülnie, hiszen a jogok alapját a munka teremti meg, s ebben követendő erkölcsi felfogásuk is kifejezésre jut. Az alkotmány alaptörvény, melyben „gyönyörű képességünk” a szocialista rend a jog-kötelesség egységében foglaltatik. A mostani ünnepen se tévesszük szem elől, amit Kádár János elvttárs egyik beszédében így hangsúlyozott: „A szocializmus építésének tulajdonképpeni célja, hogy a nép még szilárdabb birtokosa legyen szabadságának, jogainak, és azokat használni tudja, alkotó módon tudjon élni velük. Általános emberi értelemben, anyagilag, szellemileg, jó közérzettel és magasabb életszínvonalon éljen minden egyes ember.” xxviN. évf. 196, sí., 1977. augusztus 20., siombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A teremtő jó szándék széles útra talál Borbély Sándor, a párt KB titkára mondott beszédet a debreceni nagygyűlésen A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága alkotmányunk törvénybe iktatásának 28. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett tegnap délután Debrecenben. A város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozói mellett részt vettek a nagygyűlésen a hajdúsági termelőszövetkezetek küldöttségei is. Ott volt: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Alberth Béláné, a népfront megyei titkára. A Himnusz hangjai után Sikula György köszöntötte a résztvevőket, majd Borbély Sándor mondott beszédet. Borbély Sándor bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, majd alkotmányunk lényegéről szólva hangsúlyozta: Alkotmányunk, amely népünk történelmi harcainak eredménye és vívmánya, forrása jogrendszerünknek, fejlődő demokráciánknak, •szocialista törvényességünknek. A benne foglalt jogok és kötelessége gyakorlásában nincs és nem is lehet hatalma senkinek meggátolni bárkit; valamennyi rendelkezését megtartjük és • megtartatjuk mindenkivel. Természetesnek tartjuk — mint ahogyan^ egész, életünk formálásában mindig és mindenütt —, hogy a szocialista jogrend érvényesítésében és betartásában is elsősorban nekünk, a párt tagjainak kötelességünk példát mutatni. Ez a feladat azonban korántsem olyan egyszerű. mint némelyek gondolják, hiszen még a csendes hétköznapokon is bátor, kommunistákhoz méltó kiállást követel a párt tagjaitól. Mégis azt mondhatjuk, a kommunisták ma emelt fővel állhatnak társaik elé az üzemekben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Biztonságos emberi életet ígérünk, olyan körülményeket, amelyek közepette a teremtő jó szándék mindig széles útra talál, -álljuk a szavunkat. A KB titkára ezután, belpolitikai életünkről szólva, a következőket hangsúlyozta: Fejlődésünk eredményeként ezrek és százezrek keresik a lehető legkedvezőbb módját annak, hogy kell értelmesen, szocialista módon élni és dolgozni. És kiktől várnák az útkeresők a meggyőző feleletet, ha nem azoktól, akik az eddigi győzelmeikben vezették őket? Jogos tehát, az igényük, hogy korunkhoz méltó életforma megismerésében, a környezetünkben élő és dolgozó párttagok mutassanak példát és személyes helytállásukkal is bizonyítsák: Valóban ez az egyetlen helyes életút, amely az ember igazi boldogulásához vezet. E szüntelen példamutatás követelménye megint csak gyakran a kemény megpróbáltatások sorozatát igényli. Mégis, hogy a párt tagjaihoz méltóan álljuk a próbát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint például a szocialista brigádmozgalom tömegmozgalommá válása. Éppen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyben érünk el minden korábbinál gazdagabb és értékesebb eredményeket. Elismerően szólt Hajdú-Bihar megye gazdasági fejlődéséről, a kimagasló ipari és mezőgazdasági eredményekről, a lakásépítési program nagyszerű megvalósításáról, a tudományos, kulturális élet gyors fejlődéséről — megváltozott életünk legfőbb jellemzőiről. A megye fejlődésének beszédes számai után hangsúlyozta: Pártunk a nép hű szolgálataként értelmezi történelmi küldetését; politikánk szocialista társadalmunk érdekeit testesíti meg, és minden igyekezetünk az emberi fel- emelkedésért történik. Párttagságunk és egész társadalmunk, egybehangzó akaratának megfelelően folytatjuk ezt a politikánkat, együtt kovácsoljuk a jövőben is közös győzelmeinket. Jogos tehát az ünnep öröme, dolgos, boldog népünk ünnepli honfoglalását; küzdelmes, de sikeres életét — mondotta befejezésül Borbély Sándor. A beszéd elhangzása után a polgári Táncsics termelőszövetkezet két fiatal tagja új búzából sütött kenyeret nyútott át Borbély Sándornak. A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival fejeződött be. KÖZÖS AZ ÖRÖM, DE KÖZÖS A GOND IS A Tiszamenti Vegyiművekben a pártalapszervezetek miként segítik a gazdasági feladatok teljesítését 3 old. AZ ALFÖLD ARANYA A BÚZA Interjú Szabó Bélával, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnökhelyettesével a kenyérgabona-termesztés helyzetéről 4. oldal RÉGI EMLÉKEK MAI FÉNYBEN Kádár János, a párt Központi Bizottságának első titkára éppen húsz esztendeje járt Kisújszálláson, a Nagykun Napokon. Riportunkban az akkor tartott történelmi jelentőségű nagygyűlés részvevői szólalnak meg 5. old. „HÉTKÖZNAPI" SZÖVETSÉGBEN A Tisza Cipőgyár dolgozói mondják el véleményüket a termelőszövetkezetekről, a mezőgazdaságról 6. old.A SZIGLIGETI ÉS A KORTÁRS DRÁMA Nemcsak műhelye, hanem otthona is lehetne a mai magyar drámának a színház 7. old. KIJELENTI-E ÖN . ..? IGEN Riport egy nem mindennapi esküvőről 10. old. EGY ÉJ ÉS MÁS SEMMI Miért egyéjszakás város Szolnok az idegennek, erre keres választ a cikk 11. old. ISP». - • yi . .j Kunszentmárton 1977 Fotó: T. Katona László % ijr~
