Szolnok Megyei Néplap, 1977. augusztus (28. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-19 / 195. szám

1977. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Meghalt Déry Tibor Déry Tibor Kossuth-díjas író 83 éves korában, tegnap hajnalban elhunyt. Temetése augusztus 22-én, hétfőn 12.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Szeptember a láthatáron Köpenyek, egyenruhák nagy választékban Mennyibe kerül az alkoholizmus? Kulturális Minisztérium Évről évre elmegy valaki a nagy öregek közül, a ma­gyar irodalom a korszakvál­tás éveit éli. Veres Péter, Szabó Pál, Illés Béla, Len­gyel József után most Déry Tibortól búcsúzunk. Nyolc­vanhárom éves volt, élete irodalomtörténeti korszakot ível át. Ady még javában írta háborúellenes verseit, amikor Déry első novellái megjelentek a Nyugatban, s kortársai, a ma induló fiata­lok jóval az ezredforduló után is számon tartják majd, hogy Déry Tibor kortársai voltak. Ez a sokszínű és gazdag élet így ölel át egy jó évszázadot a magyar iro­dalomból, de az .életmű — ennek kijelentéséhez szük­ségtelen a távolságtartó elem­zés bizonysága — ennél sok­kal tovább jelen lesz, hatni fog irodalmi életünkben. Ö volt a magyar irodalom egyik leghányatottább életű - alkotója, aki sikerből és si­kertelenségből, elismerésből és üldözésből egyaránt ré­szesült, aki mindig képes volt belátni, ha zsákutcába tévedt, s kellő időben meg­újítani művészetét. Natura­lizmus és romantikus túlfű­töttség, fantasztikum, szür­realizmus, lektűr után jutott él nagy regényeiben a szocialista realizmushoz. Vitákat is jócskán kavaró Magyar írók Szövetsége életműve a felszabadulás után teljesedett ki igazán. Már egy évtizede is a ma­gyar irodalom nagy öregje, méltán köztiszteletből álló írója volt, hátralévő éveit a pihenésnek szentelhette volna. Déry Tibor azonban nem tudott pihenni. A fiata­lokat is megszégyenítő szel­lemi frissességgel kereste és találta meg a válaszokat ko­runk nagy kérdéseire. Min­den újabb műve esemény­számba ment, gondoljunk csak a Kedves bóper és a Képzelt riport fogadtatásá­ra. Azután, amikor a töré­keny test már nem bírta követni a szellem csapongá- sát, amikor összefüggő nagy mű már nem készülhetett, megírta a „Napok hordalé­kát” e némileg rezignált, de egy hosszú és tevékeny élet minden bölcsességét maguk­ba sűrítő jegyzeteket hét­köznapi életünk kisebb-na- gyobb eseményeiről. Déry Tibor életműve most lezárult, jegyzetei, reflexiói nem segítenek többé eliga­zodni a világ dolgaiban. A művek azonban megmarad­nak, s. a bizonyára hamaro­san meginduló irodalomtör­téneti kutató-feltáró- érté­kelő munka nyomán talán egy sokadik megújulásnak is tanúi lehetünk. Ma zárja kapuit Zebegényben a Szolnok megyei ipari szö­vetkezetek szocialista brigádvezetőinek első olvasótábora. A mintegy negyven résztvevő öt napig előadásokat hallga­tott, többek között a kulturális vállalások szerepéről, az ön­művelésről; írókkal, költőkkel, képzőművészekkel találkozott. Képünkön a táborozó brigádvezetők Zebegénnyet ismerked- ' nek 9. Bálint felült a Szamosháza felé induló vonatra. Ahogy a vonat ment, egyre közeledve a faluhoz, mind jobban érez­te: nem fejeződött be semmi. Szorongó érzésekkel teltek a percek. És mi lesz, ha Zsuzsa azt mondja: hagyjon neki békét. Sötét volt, mire a vonat a szamosházi állomásra ért. Bálint megkerülte a papla­kot, benézett az ablakon óva­tosan-, és aztán könnyű szív­vel — lesz ami lesz — odalé­pett az ajtóhoz, bekopogott. — Ki az? — kérdezte be­lülről valaki. Járó Bálint. Az ajtó kinyílt. Zsuzska mamája. — Hát szemtől-szembe lát­hatom magát! Nem nagy öröm! Sokat hallottam magá­ról. Sok mindent... A mama aztán egész este nem mutatkozott. —Hogy kerülsz ide? Mit akarsz te itt? — kérdezte Zsuzska. A hét szál rózsa az aszta­lon volt egy vázában. „Nem dobta el, vázába tet­te.” “ — Ne haragudj, nem akar­talak megbántani.... megle­pődtem, hogy váratlanul megláttalak... Ügy vér a szívem, mint egy fruskáé. — Mit akarok itt? Semmit! Még egyszer akartalak látni, meg arra voltam kíváncsi, mi lett azzal a rózsával, amit küldtem, amivel vártalak. Csak ennyi... — Itt van, látod! Ne menj még el! 1— Azt ígérted, hogy be­jössz ... — Ne menj el, annyi min­den történt velem tegnap óta... de ha nem történt volna semmi... akkor se mentem volna be ... Tegnap értesítést kaptam! Berci fog­ságba esett. Miért nem segí­tesz, ha szeretsz? Olyan jó, hogy eljöttél, hogy láthat­lak ... Hadd lehessek én ez­után is őszinte hozzád. Nem bírtam bemenni... nem tu­dok ... félek, hogy majd egy­szer mindent megbánok. Én úgy akarlak szeretni, hogy Bár még több mint két hé­tig tart az „aranyszabad­ság”, egyre több kis és nagy diákot láthatunk iskolatás­kával, hengerbe tekert kék csomagolópapírral, rajztáb­lával az utcákon. Sokan ki­használták a tanszervásár­lási akció előnyét, a forintok megtakarítása mellett azt is figyelembe vették az előre­látók, hogy augusztusban még minden kapható. A ruházati boltokban a legnépesebb osztály a köpe­nyeket, egyenruhákat árusító részleg: a leendő elsősök ko­moly pillantásokkal mérik a tükörbeli képet. (A nagyob­bak, főleg a felsősök, már többnyire anukára bízzák a választást, vagy éppen nem túl lelkesen bólintanak amo­lyan „úgy is a táskában hor­dom három hét múlva...”) Sok fajta anyagú, szabású — és nem utolsósorban árú iskolaköpeny kapható az üzletekben. A hagyományos stopáras köpenyek mellett — eddig tízezret adott át a Felsőruházati Nagyker a megrendelőknek ebből a faj­tából — válogathatnak a vá­sárlók a Habselyemárugyár új kelméi, a prakszilon kö­penyek közül is. Kis hímzés a galléron, tűzés, esetleg cse­regallér ... a könnyen ke­zelhető műszálas ruhanemű bár 40—50 forinttal drágább a hagyományostól, kelen­dőbb. Az elmúlt hetekben 16 ezret szállítottak belőle a megye üzleteibe, de van „utánpótlás” is. Szoknyák, blúzok, pantal­lók, ingek sorakoznak a pol- cdkon. A kedvezményes nyá­ri vásár — ha nem is min­denre — de a vékonyabb anyagú (köpeny alá remekül viselhető) ruhaneműekre is kiterjedt. Aki tehát augusz­tusban szerezte be fezeket a ruhákat, megtakaríhatott akár egy cipőre valót is. Szolnokon a Sport- és Kultúrcikk Áruházban és a Sztár Áruházban, vidéken a sport- és ruházati áruházak­ban vásárolható egyenruha és tornafelszerelés. Az idei tapasztalat: minden úttörő- és kisdobos-felszerelésből (még a kisebb kellékekből is) nagy a választék. Fiúknak, lányoknak egy­aránt kapható minden szín­ben és formában torna- dressz, olcsó tomanadrág és atléta trikó. Szeptemberre tehát jól fel­készült a kereskedelem. A nagykereskedelmi vállala­tok raktáraiban — bár több hete folyamatosan szállítják a boltokba az árut — még van „aranytartalék”. — t. sz. e. — soha semmit ne kelljen meg­bánnom ... Bálint nem is látogatott ha­za a szüleihez, nagyon soká­ig beszélgettek Zsuzskával. Hajnalodott, amikor kiment a vonathoz. Reggel korán ért be Szat- márra, úgy gondolta, nem vár estig, felkeresi Béla bá­csit most. Az állomáson és az utcá­kon rengeteg német katona. Szeges dróttal elzárt vago­nokban orosz hadifoglyok. Az utcán is fesapatostul vonultak német fegyveresek kísérete mellett. Nem messze az állo­máshoz egy udvarra tódult be a sok hadifogoly. A vályú tele volt vízzel, annak estek neki, a kísérők puskatussal ütötték az embereket, idő kellett, míg el bírták verni őket a vályútól. Aztán újra elindultak a foglyok. Bálint alighogy kiért az állomásról, Matheidesz Zoli­val találkozott. Látta a fiút már a vonatnál is, ott ólál­kodott, de nem köszönt, elfor­dult, amikor egymás mellé értek. A fiú előtte ment az utcán. Lehetetlen, hogy észre ne vette volna őt. A fiú körülnézett, megállt, és anélkül, hogy hátrafordult volna, megvárta, amíg Bálint utoléri. • Akkor visszafordult az állomás felé, de azalatt egy összehajtogatott papír­A szakemberek szerint a hazai sze­M szesital-fogyasztás mértéke átlépte a népgazdaságilag veszélyesnek tekinthe­tő küszöböt. Számításaik szerint napja- ■ inkban már a gazdasági kár is több, mint a haszon. Az eddig megtett intézke­déseket, az erőfeszítéseket hosszan sorolhatnánk, de nyomban hozzátehetjük, hogy azok nem bizonyultak elég hatásosnak, nem sike­rült az alkoholizmus terjedé-« sének útját állni. A negatív jelenségek a kilengések kap­csán mind határozottabb a felháborodás, gyarapszik az alkoholizmus elleni harc tá­bora. A harc azonban csak részben szervezett és tuda­tos. Némelyek drákói szigort követlenek, s a kormányza­tot liberálisnak tartják, a belkereskedelmet pedig haszonleső cinkossággal vá­dolják. Sokan úgy gondolják, hogy ha több a kár, mint a haszon, akkor a döntés ma­gától adódik: korlátozzák a szeszesitalok termeléséit és kiszolgálását. De hogyan? Korlátozzák az eladást né­hány kijelölt üzletre? Emel­jék fel a jelenlegi árakat többszörösére? Vezessenek be jegyrendszert? Vagy tilt­sák meg — a narkotikumok­hoz hasonlóan — a szeszes­italok mindennemű terjesz­tését, fogyasztását? a CSALÓD FIZETNÉ MEG A tapasztalatok félreért­hetetlenül bizonyítják, hogy kényszerítő eszközökkel, ad­minisztratív nyomással nem jutunk messzire. Az áreme­lés például nem csökkenti a szeszesitalok fogyasztását, az alkoholistákat pedig még átmenetileg sem. Legfeljebb a család, a környezet fizet nagyobb árat a szenvedé­lyért. A legális termelés és forgalom mindenféle korlá­tozásával a józanéletűek el­látását is nehezítenénk és növelnénk az egyébként is tiltott zug-pálinkaiőzé’s- és kimérés konjuktúráját. Az alkoholisták mértéktelensé- ge nem vezethet a másik véglethez: a szeszesitalok árulistáról való törlésé­hez. Gyors javulás nem várha­tó, mert nincs csodaszer, nincs radikális és hatásos megoldás. Az alkoholizmus összetett társadalmi és gaz­dasági jelenség, terjedésének megfékezése, visszaszorítá­sa a társadalom és a gazda­sági vezetők közös ügye. De az egymásra mutogatás, a fellépés, az intézkedés má­soktól, fentről való várása ezúttal sem célravezető. A kormányzat, a belkereskede­lem, illetve a vendéglátás, az üzlethálózat dolgozói sok mindent tehetnek még, hogy kedvezőbb feltételeket te­remtsenek az alkoholizmus elleni harchoz. A nagyobb szigor és következetesség, a céltudatosan szabályozott és kulturált eladás, kiszolgálás, az egészségügyi ellátás, az utógondozás fejlesztése még sokféle lehetőséget kínál, nem mondhatunk le róluk. SZESZMENTESÍTENI A legnagyobb tartalékok azonban a társadalom, a la­kosság és mindenekelőtt a munkahelyi kollektíva és vezetés szervezettebb tuda­tosabb fellépésében rejlenek. Legfőbb ideje például, hogy érvényesítsék a vezetők sze­mélyes felelősségét a munka­helyek szeszmentessé tételé­ben is. Az ellenőrzés, a pat- ronálás megszervezése és szükség esetén a büntetés, vagy a munkahely-, a mun­kakörcsere biztosítása ve­zetői feladat. De ahhoz, hogy munka előtt és munkaidőben minden dolgozó sértődés nélkül elutasíthassa az italra invitálást — ahogyan ezt a gépkocsivezetők többnyire már megteszik és megtehe­tik — a kollektíva egyetértő támogatása szükséges. A dolgozók, a lakosság kellő aktivitása nélkül nem, vagy nehezen leplezhetők le az alkoholizmus törvényen kí­vüli vámszedői: a zug-pá­linkafőzők és munkahelyi bizományosaik. Társadalmi ellenőrzés híján sok más, . szigorú intézkedés szintén hatástalan marad. LEGHUMÓNUSABB FELADAT A brigádmozaglom 2 mil­liós tagságán túl a fejlett szocialista társadalom építé­sén munkálkodó népünk mind szélesebb köre is azon van, hogy szocialista módon dolgozzon, tanuljon, éljen. A szocialista embertől, a szo­cialista életmódtól idegen az aszkétizmus, de idegen min­denfajta gátlástalanság, mér- téktelenség. A mi életideá­lunk, hogy az ember feszte­lenül saját örömére, kitelje­sedésére éljen a természet, a társadalom, a gazdaság, a kultúra értékeivel, lehetősé­geivel. Az emberi szabadság nélkülözhetetlen feltétele, hogy uraljuk ezeket az eszkö­zöket, lehetőségeket és ne váljunk rabjaivá. Az alkoho­lizmus megelőzése, testet- lelket, családot pusztító ha­tásának visszaszorítása, fel­számolása, ezért a leghumá­nusabb — és ha egyáltalán lehet ezt fokozni — a leg­szocialistább feladatok egyi­ke. (VÉGE) Kovács József Négyszázágyas pavilon épül a megyei kórházban Több a rendszeres segély Szövetkezeti klub épül Kisújszálláson Csaknem 600 négyzetmé­ter alapterületű, új klubhá­zat építenek közösen a kis­újszállási termelőszövetke­zetek. Az új létesítményben egy 400—500 személyes ta­nácskozótermet alakítanak ki, ott tarthatják majd köz­gyűléseiket és egyéb rendez­vényeiket a Tisza II. és a Nagykun Tsz tagjai. Az épület átadását a jövő év végére tervezik. darabkát csúsztatott Bálint zsebébe. „Igazgató urat letartóztat­ták az éjszaka, a névsor a németeknél van. Azonnal tes­sék menekülni, minél mesz- szebb a várostól!” Bálint a gyerek után né­zett, de ő már eltűnt a házak közt. A névsor ... a névsor... miféle névsor? Megvan! Amit Béla bácsi írt, hogy kikre számíthatnak... ekkora os­tobaságot! Civil karszalagosokból és katonákból álló járőrcsoport tűnt fel az utca végében. Bá­lint megfordult, és elindult az állomás felé, de nem ment a pályaudvarig, hanem letért a Szamos töltéséhez. Besötétedett, mire hazaért. Vigyázott, hogy senki ne lás­sa meg. A szüleihez nem ment. Felzörgette Sándor bátyját, vele beszélt meg mindent. —Ehhez mit szól, Sándor bátyám? A szénapadlást találták a legalkalmasabbnak. Átrakták a takarmányt a szénatartóba, Bálint kényelmesen elfért az üregben. — Csak legalább csinál­tunk volna valamit! A szénapadlásról Bálint csak este jött ki, amikor már jól besötétedett, és nem lát­hatta senki. , (Folytatjuk) 1977. január 1-től a megyei tanács és a vá­rosi tanácsok gyógyító- megelőző intézményei a testületek előző évi döntése alapján - új szervezeti egységben mű­ködnek. A Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőinté­zethez tartozik az újszászi volt Tüdőgyógyintézet, a megyei Idegbeteg- és Bőr- Nemibeteggondozó Intézet. Szervezeti egység jött létre a megyei tüdőkórház és tüdő­gondozó között. A városi ta­nácsok által fenntartott gyó­gyító — megelőző intézmé­nyek teljes egységben mű­ködnek. A létrejött integráció idő­pontjától megszűnt az újszá­szi Tüdőgyógyintézet tüdő- gyógyászati profilja, és az intézetben részben belgyó­gyászati betegek ápolását végzik. Az első félév végére részben * elkészült az átala­kítás, mivel a 170 ágyas in­tézmény 85 ágyán 1977. jú­lius 1-től elmegyógyászati- munkatherápiás osztály kezdte meg működését. Az intézet teljes átalakítására folyamatosan kerül sor, még a jelenlegi tervidőszakban. Az ötödik ötéves terv egészségügyi beruházásának tervezése, a kivitelezés kez­dése, illetve folytatása 1977- ben a megállapított ütem szerint folyt. A megyei kór­ház új. 400 ágyas pavilonjá­nak alapozási munkálatait .az Állami Építőipari Válla­lat kezdte, és folyamatosan végzi, a konyha rekonstruk­ciója üzemelés mellett tör­ténik. A kórház régi pavilonjai­ban elvégzett átalakítási, felújítási munkák lényege­sen javították a fekvőbeteg­ellátást és az egészségügyi doígozók munkakörülmé­nyeit. , Karcagon az egészségügyi gyermekotthon építését — bár lassú ütemben — de fo­lyamatosan végezte az ÉP­SZER Vállalat, és gyorsítot­ta a szociális otthon építé­sének ütemét. A tervidőszak későbbi éveire ütemezett be­ruházások (bölcsőde, szociá­lis otthon) műszaki előkészí­tését a helyi tanácsok meg­kezdték. A gyógyszerrendelés vál­tozása ás az árrendezés be­vezetése viszonylag nagyobb zökkenés nélkül megtörtént. A tudományos munka ke­retében májusban több or­szágos intézet részvételével kétnapos tudományos ván­dorgyűlés volt Szolnokon. A megyében dolgozó gyer­mekgyógyászok részére az Orvostovábbképző Intézet öt alkalommal cardiológiai tárgykörben továbbképzést tartott. A felnőtt védelmi szociá­lis gondoskodás területén bő­vült a házi gondozónői szol­gálat. Jogszabály jelent meg a szociális étkeztetés bővítésére, melyre az Egész­ségügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal egyetértésben pótelőirány­zatot biztosított. Ezzel lehe­tővé vált, hogy a megyében kétszáznyolc, olyan idős em­ber kapjon naponta egyszer meleg ételt, akik korábban ehhez nem jutottak hozzá. Ugyancsak lehetőség nyílt arra is, hogy a rendszeres szociális segélyben részesü­lők számát ötvenhattal emel-

Next

/
Thumbnails
Contents