Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-13 / 163. szám
1977. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Székely Aladár, Ady fotóiból rendeztek kiállítást Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. Az Ady centenárium alkalmából összeállított kiállítást Karcag után Tiszafüreden láthatja a közönség. Nyári Tárlat ’77 A Középmagyarországi Területi Szervezet képzőművészeinek Nyári Tárlata a szolnoki müvésztelep átadásának 75. évfordulója napján, június 29-én nyilt meg a Damjanich Múzeum földszinti kiállítóhelyiségében. A jubileum ünnepi hangulata fog el amint sétálunk a művek között. Chiovini Ferenc Őszi piac és a Tehenek a karámban című alkotása csak azoknak volt meglepetés, akik néhány hete bezárult önálló kiállítását nem látták. Bárányé Sándor több képet mutatott be, közülük említsük meg a Rajzszakkör kitűnően megmunkált festői felületeit, összefogott kompozícióját, s az öreg nénike kulturáltan összefogott színeit, a témához ízesülő konstruktív formáit. Fazekas Magdolna a művésztelep egyik legmegbízhatóbb kiállítóművésze, egyre érettebb, könnyedéb- ben megoldott művekkel jelentkezik. Mint a jelen esetben is, Laci, Tavasz és a Fa alkonyaiban című alkotásaival. Ő és Meggyes László jutott talán legmesszebb az utóbbi húsz esztendőben saját kijelölt művészi pályáján. Meggyesnél ezúttal a különösen hangulatgazdag Téli Zagyva-part, a Szérű és a Vízpart ragad meg. A szobrászok közül Simon Ferenc Ülő leány című alkotásának gipszét élvezhetjük, amelynek létrehozásában ismét a klasszikus formák Simon Ference jelentkezik. Diogenész változata azt mutatja, hogy a kezében lámpásával igazságot-kereső görög bölcs továbbra is foglalkoztatja. Szabó László egy kis vázlattal, plakettal, s a vörös márványban sokszor megcsodált Feleségem portréjának bronz változatával adta nevét a kiállításhoz. Sajnálattal látjuk viszont, hogy Sem Berényi Ferenc, sem Bokros László, sem pedig Nagy István nem szerepel. Ha már a művésztelep jubileuma ürügyén a két megye, Bács-Kiskun és Szolnok Nyári Tárlatának bemutatását a szolnoki művésztelepiekkel kezdtük, engedtes- ség meg, hogy már a Szolnok megyeikkel folytassuk a sort. Papi Lajos talán a legtermékenyebb művészünk, s egyúttal mindig képes újat, mást hozni kiállításainkra, mint amit már láttunk tőle. Alig formázott, a fehér márványból lehelet- szerűen kibontott Ülő nő című alkotását említjük meg ez alkalommal, s azt a figyelemre méltó szándékát, hogy a kolónia elhunyt alkotóit plaketteken örökíti meg. Patay Mihály és Mészáros Lajos arcmása az első, formába öntött emléke a telep tragikusan fiatalon távozott művészeinek. A grafikai anyagból kiemelkedik Szabó Ágnes három munkája. Két, gazdagon munkált felületű, asszociatív tartalmú, nagyméretű tusrajza, érzékletesen épített rézkarca maga’s mércét állít a továbbiakban illetően a fiatal művész elé. A jászberényi Sáros András egyik legkövetkezetesebb művészünk. A Havas utca, a Belvizek munkájának szürkés-ködös tónusai a jászsági táj hangulatainak újra és újra megvallatott képi változatai. Makay József színei szintúgy következetesen harsannak, mint ahogy az előbbi tárlatokon láttuk tőle, s Benke László is ugyanazokat a fényeket, tájakat idézi két képén. A budapesti Bényi László a közelmúltban a telep beutalt művésze volt, expresszív indulaté munkái közül a Csónakhúzók köt le inkább. Az alaty- tyáni Gecse Árpád három képe bizonyítja, hogy az idős művész megváltozott jelenünket is frissen figyelemmel kíséri. A Nyári Tárlat anyagában már csaik a Kecskemét és Baja környéki táj eltérő sajátosságai miatt is külön .egységet képviselnek a Bács- Kiskun megyei alkotók. Ifj. Eber Sándor pasztell bozótosai, dombos-lápos, Sugovi- ca-ihlett képei ugyanúgy ösz- szetéveszthetetlenül Baját idézik, S mindenkiétől különböznek stílusban, felfogásban, mint B. Mikii Ferenc látomásos finomságú akvarell táj-átköltései, asz- szociatív tartalmú festményei. Kun István bajai házsora éppen konkrétságában különbözik Weinträger Adolf erős színvilágú, vörös- sárga variációkra épülő motívumaitól, a kunszentmikló- si Gál Sándor expresszívebb, ellentettebb színekre épülő gouache és vizeskréta munkáitól. Bozsó János felerősítve közvetíti Koszta ellentétekre épülő színhagyományát, Vöröshagyma címmel kiállított munkája kompozíciójában, festői harmóniáiban a tárlat egyik legjobb munkája. Bodri Ferenc konstruktív építésű Kendős nő képe még kívánt volna néhány hasonló indítású munkát maga mellé, ugyanígy az először jelentkező Kovács László ígéretes Két kapu című tempera képe is. Kecskemétről Marostordai Anna következetesen szerkesztett, visszafogott tónusokkal épített munkái a művész útjának újabb állomásai, Patkó József, sajnos kevés rézkarca a művész biztos rajztudását, akotó fantáziáját bizonyítja. Klossy Irén Magyar tájak fametszet-sorozata igen szépen kivitelezett, hangulatgazdag munka, bár egyénisége jobban érvényesül a csak általa művelt, apró vonalkákkal komponált izgalmas tusrajzokban. összességében sokszínű, ■stilárisan és tematikailag széles skálán mozog a Nyári Tárlat anyaga. A hét végétől már a kecskeméti múzeumlátogatók ismerkedhetnek a kiállítással. Egri Mária Felhívás a munkásfiatalok vers- és prózamondó versenyére A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet és az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete a költészet napja tiszteletére 1978. április 7—8-án Salgótarjánban megrendezi a vers- és prózamondó munkásfiatalok IV. országos találkozóját. A találkozón az 1977. évben megrendezendő munkahelyi (üzemi, vállalati, intézményi), valamint megyei és budapesti vers- és prózamondó versenyeken legjobban szereplő munkásfiatalok vesznek részt. Az országos találkozón szakzsüri előtt kerül sor a munkásfiatalok vers- és prózamondó versének országos döntőjére, ahol a legjobbak arany, ezüst és bronz diplomát kapnak, illetve elnyerik a rendező szervek és Salgótarján társadalmi szervezeteinek és üzemeinek díjait. A versenyeken kizárólag 30 éven aluli munkásfiatalok (szakmunkástanulók, üzemek, vállalatok, intézmények fizikai állományba sorolt dolgozói és közvetlen termelésirányítók: technikusok, művezetőik) vehetnek részt. Egy kötelező és egy szabadon választott verssel, vagy prózával lehet versenyezni. A vers, vagy próza előadásának maximális időtartama 8 perc lehet. A versenyekre a munkás- fiatalok a munkahelyi és megyei (budapesti) rendező szerveknél jelentkezhetnek. Hz egészséges életmódra nevelés intézete Július 1-től az Egészség- ügyi Minisztérium egészség- ügyi felvilágosítási központja Országos Egészségnevelési Intézetként folytatja működését. Korántsem csupán névváltozásról van szó: az intézkedő miniszteri utasítás tükrözi ezt a szemléleti változást, amely az egészség- nevelés megítélésében országszerte végbement. A központ a minisztérium más országos szakintézeteivel azonos rangra ikerült Az intézet korábban sem elszigetelten tevékenykedett. A jövőben a többi országos szakintézet az eddiginél intenzívebben vesz részt az egészséges életmódra nevelés tartalmi feladatainak kidolgozásában. Ha kilométeróra lenne A kézbesítés ■ ■■ rr ■ jovoje a lábukon...A Magyar Posta a hírlapkézbesítő szolgálatban többet nyújt, mint korábban. Például ideiglenes címváltozás esetén, ha valaki mondjuk két hétig a Balatonnál üdül, s ezt bejelenti, akkor két héten keresztül a magyar tenger mellett kapja a megszokott napilapokat. Sok országban vasárnap nincs hírlapkézbesítés: nálunk van. Ezekkel a szolgáltatásokkal járó többletterheket pedig nagyon sokan nem vállalják, már csak emiatt sem vonzó ^ez a munkakör. No meg az a tapasztalat is taszít, hiszen például eső idején úgy néznek ki a hírlapkézbesítők, mint a madárijesztők. A karcagi postahivatal helyettes vezetője, Kovács Pál mondta. Hevés a munkaerő — Nincs elég hírlapkézbesítő. Igényeinkben mi már lementünk a lehetséges színvonal alá, ide mégis csak végszükség esetén jönnek, akkor, ha máshová nem kellenek. így persze egyre több lesz a problémánk, egyre több a hiba, s ennek nyomán az újságlemondás. — Az általános és középiskolákból rendkívül gyenge utánpótlást kap a posta, s most nem csak a kézbesítőkről beszélek — vélekedett Velkei Gabriella, a jászberényi postahivatal vezetője. — Olyan fiatalok kerülnek a katonásan precíz postahivatalokba, akik számtani alapműveletekkel s alapvető helyesírási szabályokkal nincsenek tisztában. Talán azért sincs elég hírlapkézbesítő, mert ez nem szakma, csak segédmunkának számít. Segédmunkát pedig máshol is találni, olyan helyen, ahol kevesebbet követelnek, s többet fizetnek. A postának olyan nyomasztó munkaerőgondjai vannak, hogy az újságok példányszám-emelési terveit (és terjedelem növekedését) ismerve pillanatnyilag fogalmunk sincs, hogyan vészelik át a következő éveket. — A kézbesítők képzését talán meg lehetne oldani a szakmunkásképző intézetekben, ahol a szaktárgyakat a városi postahivatalok szakemberei oktathatnák, s minden mást az iskola tanárai — vélekedett a jászberényi hivatalvezető. — Ez nem megy —mondta a karcagi Kovács Pál.— Ahogy kézbesítőnek nincs jelentkező, úgy a szakmunkásképzőbe se lennemnkább a posta szaktanfolyamainak kellene nagyobb tekintélyt adni. Az egyesített kézbesítőknek levelező szakmai tanfolyamon adják át a tudnivalókat, míg a hírlapkézbesítőknek csak házi oktatáson. Tételezzük fel, hogy • a kézbesítőket elismernék szakmunkásnak, munkájukat szakmának. Ennek az intézkedésnek leghevesebb ellenőrzői alighanem a postánál lennének a távírászok, felvevők, továbbítók, feldolgozók (stb.) személyében, ugyanis az sem számít szakmának, amit ők csinálnak. A hírlapkézbesítők fizetése igen változó, erősen függ a darabszámtól és attól a területtől, amelyet ellátnak újsággal: ezer és háromezer forint között ingadozik. Köztudott, hogy a Szolnok megyei Néplapot lassan egy esztendeje új nyomdatechnikával állítják elő. Bele kellett jönnie az új technológiába a szerkesztőségnek, a nyomdának, de gondokat okozott ez a postának is, hiszen néhányszor „úszott” a lap, vagyis késve került az olvasóhoz. Ha eltörik 3 nyomdagép és késik az újság, addig a posta várakozási időátalányt fizet a kézbesítőnek. Kétszer járatja a teljesítményben dolgozókat. És senki sem tudja megmondani, mikor lesz lap. Pedig a kézbesítőnél otthon gyerek van, beteg várja, főznie kellene stb. Erre a várakozási időre — ami szerencsére egyre ritkábban fordul elő — vonzóbb bért kellene fizetni. Segítenek az aktívák Maguk a kézbesítők emlegetik a lapszervezésben nagyon sokat segítenek nekik a társadalmi aktívák, akik nélkül a tavalyihoz hasonló feladatokat nem tudtak volna megoldani. A posta persze igen nehéz helyzetben van: 1949- ben - átvették az államosított postamesteri hivatalokat, amelyek többnyire magánlakásokban voltak. Most újakat kell építeni, az igazgatóság területén nyolcvan korszerűtlen hivatal van, s 1976-ban a Nyírségben, a Hajdúságban és Szolnok megyében tizenegy új postahivatalt építettek. Természetesen az idén folytatják az építést. A vasútiról áttértek a közúti szállításra, így javultak a dolgozók munka- körülményei. A debreceni Postaigazgatóság 310 gépkocsit üzemeltet, de alkatrész- hiánnyal küzd. A gépkocsival való szállításra építve szervezték meg a külterületi kézbesítést, ami megyénkben jelentős fejlődést hozott a postai szolgáltatásban. Ezen kívül á postán különféle gépeket szereztek be, így például a kézbesítő leszámolása is gyorsabban megy. Az irányítósaém bevezetése is könnyített a postai dolgozók munkáján. Minderre nagy szükség volt, hiszen a posta forgalma öthat százalékkal növekszik évente, s ezt létszámmal nem tudják követni. A gépesítést kell továbbfejleszteni, s amit eddig végeztek ebben a dologban, az csak a kezdet, vallják a vezetők. — A technikai fejlesztést úgy kell végrehajtani, hogy a Szolgáltatás színvonala ne csökkenjen — mondja dr. Kiss Zoltán, a Debreceni Postaigazgatóság igazgató- helyettese. — Világjelenség ma már, hogy egy kicsit a lakosság is közreműködik a szolgáltatásban (pl. villamosjegyet kezel, levélre ráírja az irányítószámot, levélszekrényből kiveszi az újságot). A posta a gazda — Mi a kézbesítés jövője? — Több lehetőség van: blokklevélszekrények, támpontok belterületen való alkalmazása; előreszállítás; kézbesítőknek gépkocsin való kiszállítás. A fokozott gépesítés és a meglévő dolgozók nagyobb anyagi megbecsülése. A hírlapárusok bérét januárban rendezték, a kézbesítők bérezési rendszerét most dolgozzák ki. Itt azt szeretnénk, ha nagyobb tényező lenne a megtett út, hogy a nagy területet bejárók többet kapjanak, mint az egy helyen (lakótelepen) sok lapot leadó kézbesítők. Másik feladat az előfizetők megtartása. A pártszervezetek a napilapokat valóban olvasó emberek számát szeretné növelni, hogy megyénk minél több lakosa frissen tájékozott legyen életünkről, szocialista valóságunkról. Ezért is lett lényeges pont a szociálista brigádmozgalomban a sajtó terjesztése. Ennek a nem is könnyű feladatnak azonban mégiscsak a posta a gazdája, s minden nehézsége ellenére az ő kötelessége e szolgáltatásnak a lehető legjobb megoldása. Körmendi Lajos Vége Vízirendőrök Meleg nyári napokon a Dunai Vízrendészeti Rendőrkapitányság munkatársainak megsokszorozódik az ellenőrző munkája: vigyáznak a fürdczőkre, a csónakázókra, a tiltott helyen fürdözőket pedig kiemelik a vízből és felelősségre vonják. (MTI, Fotó - Várkonyi Péter felvétele — KS)
