Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

1977. július 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Biztató terméskilátások, Undrikó Miklós látogatása Fegyverneken Andrikó Miklós, Tukares Sándor kombájnos és Czimmer József elnök a terméskilátásokat latolgatja A tegnapi napot a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz- ben töltötte Andrikó Mik­lók. a megyei pártbizottság első titkára, akit elkísért Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és Nádas József, a szolnoki já­rási pártbizottság első titká­ra. A vendégeket Czimmer József, a jó hírű szövetkezet elnöke tájékoztatta a Fegy­verneken folyó munkákról. A tájékoztató után a ven­dégek megtekintettek egy 65 hektáros szép, új rizstelepet. A tavalyi gyenge termés el­lenére a Vörös Csillag Tsz- ben 24 mázsás hektáronkénti rizstermést várnak. Ezt kö­vetően az 1639 hektárnyi ka­lászos egy részén folyó be­takarítási munkákat tekintet­te meg Andrikó Miklós és kísérete. A szövetkezet ve­zetői elmondták, hogy az idei aratás előtt jól sikerült a felkészülés, az alkatrész- hiány ellenére is kevesebb gondjuk volt, mint az előző években. A június elején tar­tott gépszemlén jó állapot­ban találták a kombájnokat, s két szárító, öt tisztító se­gíti a nagy munkát. Az ara­tásban résztvevő negyven ember, a kezelő és kiszolgáló személyzet, a kalászosok 28 százalékát már maga levág­ta. A jó ütemű munka biz­tató átlagterméseket ígér: őszi árpából és takarmány- búzából 50 mázsa, a kenyér- gabonából — aminek az ara­tását tegnap kezdték — 45 mázsa hektáronkénti hoza­mot várnak. A megyei pártbizottság el­ső titkára megtekintette a húscsibenevelő alumínium épületeit melyek mindegyi­kében 27 ezer csirkét ne­velnek. Ezek helyén tavaly még erdő volt, s még két újabb, ezeregyszáz négyzet- méteres csibenevelő építését tervezik. A beruházás befe­jezése után, 1980-ban már egymillió háromszázezer csir­két nevelnek évente a fegy- verneki Vörös Csillag Tsz- ben. Andrikó Miklós nagy érdeklődéssel figyelte a kö­zös gazdaság szép, korszerű gyümölcsösét, a raktárakat, a hűtőtárolót. Évente kö­rülbelül 120 vagon gyümöl­csöt exportálnak erről a gyümölcstermesztésre alkal­matlannak hitt helyről, de a szövetkezet első számú part­nerei a konzervgyárak. Ko­/vács Sándor, gyümölcstdr- mesztési főágazatvezető té­nyekkel bizonyította, hogy Fegyverneken az országos szövetkezeti átlagnak két- háromszorosát is megterme­lik, hét év viszonylatában például kajsziból 95 mázsa, szilvából 155 mázsa, ősziba­rackból 100 mázsa, almából 111 mázsa, körtéből 120 má­zsa a Vörös Csillag Tsz ter­mésátlaga. A szövetkezet dolgozóinak fele szocialista brigádtag, a csepeliek felhívásához csat­lakozván vállalásaik értéke meghaladja az egymillió fo­rintot. Ezekre a kitűnő kö­zösségekre és a jól képzett szakemberekre lehet építeni a jövőt, mondotta Czimmer József elnök. A növényter­mesztésben tovább akarják növelni a hozamokat, s kü­lönösen a gyümölcsösben és a gyepgazdálkodásban, s az utóbbira épített juhtenyész­tésben látnak nagy lehetősé­get. Az 1980-ra tervezett ter­melési értéket már megha­ladta a szövetkezet, a hangu­lat jó, áz átlagjövedelmek nagyon szépek. A látogatás végén And.rikó Miklós elégedetten nyilatko­zott a látottakról. Elmondta, hogy főleg a gyümölcsös tett rá nagyon jó benyomást. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben látottak igazolták a közös gazdaság jó hírét. * Harmincnyolc kombájnnal aratnak az elmúlt hét vége óta a karcagi Május 1. Ter­melőszövetkezet 2788 hektár­nyi gabonatermő területén. A termelőszövetkezet búzából 41,8 mázsa, árpából 22 má­zsa hektáronkénti átlagter­mésre számít. A keddi próbaaratás után szerdán elkezdték a ke­nyérgabona betakarítását a jászberényi Lehel Tsz-ben is. Az aratók 10 kombájnnal láttak munkához, és ha az időjárás engedi, napi 40 va­gon terményt takarítanak be. Néhány napja a tiszafüre­di járás termelőszövetkeze­teiben befejezték a 2200 hek­tár repce és a 660 hektár őszi árpa betakarítását. A búza aratását elsőként az abádszalóki Lenin Tsz-ben kezd.ték el, de most már a járás minden közös gazdasá­gában aratják. Tegnaptól a kunszentmár­toni Körösmenti Tsz 'mind­három kerületében vágják a kenyérnek valót, az őszi ár­pával végeztek. A kombáj­nok hátrahagyta földeken is gépek zajától hangos a kun­szentmártoni meg a kungya­lui határ. Az aratással egy- időben naponta 100 hektáron végzik a tarlóhántást, szór­ják a műtrágyát: már az őszi vetés alá készítik elő a talajt a tsz-ben. Ha az idő­járás nem szól közbe, akkor július 18—20-ig befejezik a tsz-ben a búza aratását. Javuló felvásárlás, kínálat, árak Helyzetkép a zöldség- és gyöniölcsellátásról x Az első félévben tizenhárom százalékkal több burgo­nyát, 15 százalékkal több zöldséget értékesítettünk, mint tavaly. Sajnos az időjárás okozta nehézségek miatt 16,3 százalékkal kevesebb gyümölcsöt adtunk el - mondta a zöldség-gyümölcs koordinációs megyei bizottság tegnapi ülésén Kosik István, □ ZÖLDÉRT igazgatója. A tanácsko­záson különben nemcsak a ZÖLDÉRT, az élelmiszer kiske­reskedelmi vállalat és az áfészek felvásárló, valamint ér­tékesítő eredményeit, hanem a munka tapasztalatait is megvitatták. Megállapították, hogy kö­zös összefogással és alapos szervező munkával sokat ja­vítottak a megye és a me­gyeszékhely ellátásán. Az árak sem emelkedtek, in­kább csökkenő tendenciát mutatnak — amely részben ugyan összehasonlítás, vi­szonyítás a tavalyi meglehe­tősen aszályos esztendő ma­gas áraival. Mégis, általában kiegyensúlyozottnak és árai­ban mérsékeltnek mondható az idei zöldség-, burgonya- és gyümölcspiac. A bizottság ülésén el­mondták, hogy a kora nyári gyümölcsök kedvezőtlen ter­mése miatt a lakosság igé­nyeinek kielégítése érdeké­ben bizonyos exportértékesí­tésről is lemondtak a keres­kedők. A korai gyümölcsök után két hét múlva valósá­gos dinnyevásárokat rendez­nek, akkorra ugyanis beérik a görögdinnye is az Alföl­dön. Az ellátásban nagy szere­pet játszott, hogy a megye termelőszövetkezetei közül sokban „beérett” a korábbi beruházások, tervek első „gyümölcse”. így például a paradicsomellátáson sokat lendített a rákóczifalvi Egye­sült Rákóczi Termelőszövet­kezet már termelő üveghá­za, a cseresznye- és a meggy értékesítésében pedig döntő szerepük volt a tisza- burai, nagykörűi, kőtelki és jászberényi szövetkezetek­nek. Elhangzott, hogy a ZÖLD­ÉRT 10 évre szóló megálla­podást kötött a rákóczifalvi tsz-szel üvegházi primőrjei­nek teljes termésére. Ugyanígy tárgyalnak hosszú távú megállapodásról a vö­röshagyma-termesztő nagy- gazdaságokkal is. A jászbe­rényi Zagyvamenti szövetke­zettel pedig a hatodik ötéves terv végéig érvényes papri­katermelési és értékesítési szerződést kötöttek. — sj — Uj kerékvágásban Tavaly augusztusban új főmérnök, decemberben má­sik termelésvezető, idén má­jusban újabb gyáregységve­zető került az üzem élére. És ugyancsak az idén ta­vasszal új üzemi pártveze­tőséget is választottak a kommunisták. Ügy mondják: megtörtént az őrségváltás a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében. Mindez pedig azt, bizonyítja, hogy nem voltak minden alap nélküliek azok az ész­revételek, kritikai megjegy­zések, amelyeket a pártta­gok tettek a párttagsági könyvek cseréjét megelőző elvtársi eszmecseréken, és amelyeknek azután hangot adtak taggyűléseken éppen- úgy, mint termelési tanács­kozásokon, brigádértekezlete­ken. Az őrségváltás végső célja az volt, hogy a feladat­ra alkalmas emberek legye­nek a gyáregység vezetői, akik persze otthonuknak is elfogadják Tiszafüredet. A beszélgeté­seken a gyár­Véle­egységben dől­mények gozó mintegy nyolcvan kom­munista közül egy sem volt, aki ne tette volna szóvá a gazdasági munkában megle­vő gondokat, ne hívta volna fel a figyelmet arra, hogy nem érvényesül kellően a pártellenőrzés. Milyen véle­mények hangzottak el? Pél­dául, hogy nem megfelelő a feladatok teljesítésének ellen­őrzése, hogy nem mindig von­ják felelősségre azokat, akik nem végzik el becsületesen a rájuk bízott munkát, hogy az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai miatt sok az ál­lásidő, hogy nagyobb figyel­met kellene fordítani az üze­men belüli tartalékok feltá­rására (mert van bőven), hogy a szocialista brigádok vállalásaiban nem tükröződ­nek eléggé a hármas jelszó­ból fakadó követelmények. Jelenti-e az új vezetők megbízása, hogy egyúttal egy új szellem is kibontakozóban van a gyáregységben? Egy olyan üzemi légkör, amely­ben természetes, hogy igé­nyes, következetes a mun­kák számonkérése, ahol ma­gától értetődő, hogy igyekez­nek lehetőségeiket messze­menőkig kihasználni. Beke András, az üzem; szakszer­vezeti bizottság titkára sze­rint : igen! — Még csak a kezdet kez­detén vagyunk — mondja Járdán József, az üzemi pártvezetőség májusban meg­választott titkára. — Bőven van tennivalónk. De azt már­is mondhatom: a gyáregység gazdasági és politikai, tömeg­szervezeti vezetői megtalál­ták a közös nevezőt. így könnyebb megbirkózni a fel­adatokkal. kedni az állásidők megszün­tetésére — vagyis munkát keresnek. Ezek a köte­lezettségek A fel- eléggé jelentő­adatok sek. A tiszafü­redi üzem a Magyar Hajó- és Darugyár hatodik gyáregysége, jelen­leg hétszáz embernek ad munkát. Tiszafüredieknek, környező községekből bejá­róknak. Az idén negyven 5 tonnás és huszonegy 16 tonnás darualkatrész és öt 5 tonnás portáldaru komp­lett gyártása, és‘ leszállítá­sa a Szovjetuniónak a fel­adatuk. Ez utóbbiból jövőre már húszat, 1980-ban pedig negyvenet kell gyártaniok. Ezért még mindig újabb munkásokat alkalmaznak, de ez nem jelenti azt, hogy el­hanyagolják a termelés in­tenzív növelését. Más szóval — ami a beszélgetéseken oly nagy hangsúllyal szerepelt — arra törekednek, hogy ki­használják a lehetőségeiket. A forgácsoló üzemben pél­dául a jelenlegi kétműsza- kos termelésről áttérnek a három műszakra, ennek elő­készítése napirenden van. Ez a gyárrészlegük ugyanis túl­terhelt munkával, két mű­szakban már nem tud eleget tenni a követelményeknek, nem szólva arról, hogy így a termelőberendezéseket is teljesen kitudják majd hasz­nálni. Ez persze nemcsak belső szervezési munkát igé­nyel a gyáregység vezetőitől. Sok a bejáró munkás, ezéft most például a MÁV illeté­keseivel tárgyalnak, hogy egy vasúti megálló létesüljön az üzem szomszédságában és természetesen ami ezzel együtt jár: a munkaidőhöz igazodjon b vonatok Me­netrendje is. Munka kell Amíg a for­gácsoló üzem túlterhelt, ad­dig az acélszer­kezeti üzem­részekben nincs elég munkájiík az embereknek. Az idei terv nem kellő körültekintéssel készült, a munkások joggal teszik szóvá, hogy nagyon sok az állásidő. Amíg ta­valy az anyag- és alkat­részellátás ingadozása, elég­telensége okozott gondokat, addig az idén az, hogy nincs elegendő munkájuk. Tavaly szervezési hibák és anyag­hiány miatt 2 ezer 287 óra volt az állásidő. Az idén ez már 4 ezer 600 óra, ebből 2 ezer 900 a munka hiányából adódott. Az acélszerkezeti üzem kapacitásából egyelő­re még 38 ezer óra nincs le­kötve munkával. A gyáregy­ség vezetői most igyekeznek gyorsan, hathatósan intéz­— A sok állásidő nemcsak a gazdaság; vezetők gondja — mondja Járdán József —, hanem a miénk is. Mert ha az emberek nem tudják a munkaidőt hasznosan elköl­teni, rosszkedvűek, elégedet­lenek (hisz az időbér nem azonos a teljesítménybérrel) és rendszerint a munkafe­gyelem is meglazul. Tegyük hozzá: a szigorú ellenőrzésnek is csak akkor van létjogosultsága, ha van mit számon kérni. Az MHD tiszafüredi gyáregységében az üzem vezetői a közelmúlt­ban háromtagú bizottságot hívtak életre, amelynek fel­adata az éves komplex in­tézkedési terv időarányos végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, vizsgálata. A pártszervezetek is egyre in­kább érvényesítik gazdaság­ellenőrző szerepüket: július­ban például a gazdasági ve­zetők taggyűléseken számol­nak be a párttagságnak ar­ról, hogyan áll a gyáregység éves kötelezettsége teljesíté­sével, milyen intézkedések születtek a hibák kiküszöbö­lésére. És pártcsoportértekez- leteken is mind többször ke­rülnek szóba az üzem mű­ködésével összefüggő kérdé­— Amikor idejöttem dol­gozni — mond­ja Mező Béla gyáregységve­zető — feltűnt, milyen szaka­dékok vannak az egyes szak­területek. üzemrészek, embe­rek között. Azt hiszem, el­sőrendű kötelességem, hogy e „szakadékok fölé hidat építsek”, mert csak közös összefogással válthatjuk va­lóra céljainkat. Beke András szerint: „Re­méljük, hogy most már a szocialista brigádok is mara­déktalanul eleget tudnak ten­ni vállalásaiknak, mert ez eddig munka hiányában nem mindegyiknek sikerült. Irán­tuk pedig egyre nagyobbak a követelmények, ez megfo­galmazódott az új munka­verseny szabályzatban is. Negyedévenként kell előké­szíteniük a saját tevékeny­ségükről szóló önértékelésü­ket, hogyan tettek eleget a hármas jelszó követelményé­nek. Hiszen továbbra is részt vesznek az Alkotó emberért pályázaton és nem utolsó­sorban a 60. évforduló tisz­teletére vállalták, hogy ha­táridőre leszállítjuk a Szov­jetuniónak az öt komplett portáldarut. Ha ez sikerül, nagy eredmény lesz. sek. A válla­lások V. V. A Kereskedelmi és Minőségellenőrző intézetben évente csaknem ötezer új terméket vizs­gálnak meg, mielőtt kereskedelmi forgalomba kerül. Képünkön az új Skodát vizsgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents