Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-07 / 158. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 7. Sajtóértekezlet a tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezlet beveze­téseként Helmut Schmidt a következőket mondotta: „Szeretném kifejezni mélységes elégedettségemet azzal kapcsolatban, hogy er­re a látogatásra sor került. Elégedett vagyok megbeszé­léseink tartalmával és ba­rátságos légkörével”. Ezt követően átadta a szót Kádár Jánosnak, aki a következő nyilatkozatot tet­te: — A Magyar Népköztársa­ságban népünk jő egyetér­tésben a szocialista társada­lom építésén dolgozik. Kül­politikai tevékenységének — egyetértésben és szövet­ségben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országai­val, a KGST tagállamaival — fő célja a béke megszilár­dításának, az enyhülés elter­jedésének, és a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének szolgálata. — Ismeretes, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság iparilag fejlett kapitalista ország, a NATO szövetségi rendszerének tagja, s a Kö­zös Piac tagállama. Lehető­ségeit kihasználva Nyugat- Európa jelentős politikai és gazdasági tényezője. — E két ország képvisele­tében találkoztunk Helsinki­ben Schmidt kancellár úr­ral, s mindazok nevében, akik megbíztak bennünket az ottani munkával, mind­ketten aláírtuk az európai béke és biztonság megszilár­dítására hivatott helsinki záróokmányt. Helsinkiben volt első ízben szerencsém külön is találkozni és jó szellemű beszélgetést folytat­ni Schmidt kancellár úrral. .Ilyen előzmények után ke­rült sor mostani NSZK-beli utamra. — Ami a kancellár úrral és a Német Szövetségi Köz­társaság más vezetőivel foly­tatott tárgyalásokat illeti, azok számunkra valójában a Helsinkiben megkezdett be­szélgetés folytatását jelentet­ték. Tárgyalásaink fő ele­meit illetően teljes mérték­ben osztom Schmidt kancel­lár úr itt elhangzott kijelen­téseit. Elsőként én is aláhúz­nám, hogy megbeszéléseink­nek nyílt jellege és kiváló atmoszférája volt. Nem túl­zás, ha azt mondjuk, hogy eszmecseréink hasznosak voltak. Belső tárgyalásain­kon sorra vettük sokoldalú kapcsolataink Számos konk­rét kérdését. A nyilvános­ság előtt is demonstrálni kí­vántuk elhatározottságun­kat — s gondolom, az aláírt közös nyilatkozat ezt jól tükrözi —, hogy teljes egyet­értés van közöttünk abban: célunk a megalapozott és Tegnap délelőtt plenáris üléssel folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek lenin- grádi konzultatív találkozója. Felszólalt Horst Sinder- mann. az NDK Népi Kama­rájának elnöke, Alois Indra, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke és Raul Roa Garcia, a kubai nemzetgyű­lés alelnöke, a találkozón megfigyelőként jelenlevő ku­bai küldöttség vezetője. A leningrádi parlamenti találkozó résztvevői a nap folyamán koszorút helyeztek el a piszkarjovói temetőben, és lerótták kegyeletüket a hős város 900 napos fa­siszta blokádja 600 000 áldo­zatának emléke előtt. A délutáni plenáris ülés Alekszej Sityikovnak, a szov­Három fő kérdést vitat meg nyári ülésszakán a gen­fi leszerelési bizottság: a földalatti atomfegyverkísér­letek, a . vegyi fegyverek és az új típusú tömegpusztító fegyverek betiltásának prob­lémáját. Ilyen értelmű hatá­rozatot hozott szerdai ülésén szépen fejlődő, sokoldalú kapcsolatainknak lendüle­tes további szélesítése, mé­lyítése és erősítése. Abban a meggyőződésben szólok a kancellár úrral befejezett tárgyalásokról, hogy a ké­sőbbiek folyamán mindez meg is valósul. Ügy gondol­juk. hogy ezzel becsületesen szolgáljuk a két ország né­pének elemi érdekeit. Meg­beszéléseink, megállapodá­saink, s az az elhatározá­sunk, hogy közös erőfeszíté­seket teszünk kétoldalú kap­csolataink további bővítésé­re, nem irányul más, har­madik államok ellen. Ellen­kezőleg, az a meggyőződé­sünk: megállapodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű, a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó orszá­gok között a gyümölcsöző együttműködés, a békés egy­más mellett élés. Végül szeretném megemlí­teni, hogy az időt nagyon ak­kurátusán igyekeztünk ki­használni, a program megle­hetősen „erős” volt. Azt hi­szem, a folytatás is hasonló lesz. Kevés alkalom nyílt a lakossággal való közvetlen találkozásra, bár egy-egy le­hetőség adódott erre is. Há­lás köszönetét mondok a Né­met Szövetségi Köztársaság állampolgárainak a barátsá­gos fogadtatásért, önöknek pedig, az NSZK sajtója, rá­diója és televíziója tisztelt képviselőinek, szeretném megköszönni korrekt munká­jukat, amelyet a látogatással kapcsolatban végeztek. Mi, a jól végzett munka ér­zetével és — ismétlem — az­zal a meggyőződéssel térünk haza, hogy azok a fontos .te­endők, amelyekről tárgyal­tunk, meg is fognak valósul­ni. Ez alkalommal is szeret­nék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívás­ért, a kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tartózkodásom napjaiban biz­tosított. A legjobbakat kívá­nom az NSZK szorgos, dolgos népének és tisztelt vezetői­nek. Ezt követően Kádár János és Helmut Schmidt válaszolt az újságírók kérdéseire. Népszabadság: Ez az utazás az Ön harmadik látogatása féléven belül nyugat-európai országban. Miben foglalná össze e látogatás közös ta­pasztalatait különös tekintet­tel most véget ért bonni tár­gyalásaira? KÁDÁR JÁNOS: A közel­múltban, szinte gyors egy­másutánban. valóban alkal­mam volt három kapitalista országba ellátogatni. A relá­ciók között természetesen vannak különbségek, de e jet küldöttség vezetőjének el­nökletével folytatódott. A küldöttek jóváhagyták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróok­mányát aláíró államok par­lamentjeihez és parlamenti képviselőihez intézendő fel­hívás szövegét. Megállapod­tak abban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek követ­kező konzultatív találkozóját 1978-ban Prágában tartják. A kétlapos leningrádi par­lamenti találkozó Alekszej Sityikev zárszavával ért vé­get. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi és Nem­zetiségi Tanácsának elnöke szerdán este fogadást adott- a konzultatív találkozó részt­vevőinek tiszteletére. a leszerelési bizottság nem­hivatalos ülésén, amelyen a most kezdődött nyári ülés­szak munkaprogramját te­kintették át. A fő kérdések között első helyen a földalatti atomfegy­verkísérletek betiltása áll. három látogatásnak van kö­zös mondanivalója is. — Az említett három or­szágban tett látogatásom kö­zös mondanivalója számom­ra — s ez itt,, az NSZK-ban megerősödött bennem —, hogy polgári berendezkedé­sű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a hel­sinki tanácskozást létrehoz­ta. Él az a felismerés, hogy az emberiség lényegében két út között választhat: a há­ború vagy a béke útja kö­zött. Magyar Rádió: Kancellár úr az imént ön már beszélt gazdasági kapcsolatainkról. Hogyan ítéli meg részleteit tekintve e kapcsolatok kilá­tásait? HELMUT SCHMIDT: Min­denekelőtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az elmúlt évben jelentős mértékben fellendült. Ma­gyarországnak természetesen érdeke fűződik ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege ki­egyenlítettebbé váljék. A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lénye­gesen javult, és biztos va­gyok abban, hogy e javulás a jövőben még tovább foly­tatódik. A magyar fél ér­dekelt abban is, hogy a ma­gyar áruk behozatalának fel­tételei tovább liberalizálód­janak mind a Német Szövet­ségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Kö­zösség egészét tekintve. Már történtek lépések ebben az irányban. Érdekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Végül megemlítem, hogy kiváló együttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövetségi Bankja, illetve több NSZK- beli magán pénzintézet kö­zött. Magyarország hitelhely­zete az NSZK-ban jó és ab­ból indulok ki, hogy a bank­közi együttműködés a követ­kezőkben tovább mélyülhet. Deutschlandfunk (nyugat­német rádióállomás): Ön úgy tudjuk, nem nagyon szeret utazni. Tervezi-e mégis más nyugat-európai országok meglátogatását a jövőben? KÁDÁR JÁNOS: A jövőt senki sem ismeri. Szerin­tem azonban a dolgok logi­kája, a békés egymás mel­lett élés, az enyhülés térhó­dítása magával hozza, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok képviselői­nek sűrűbben kell találkoz­nak. S bár természetem sze­rint valóban nem vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barátságát lehet szolgálni. ELEX ■E N GENF Genfben tegnap megtar­tották a SALT-tárgyaláso- kon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség soron következő találkozóját. MOSZKVA Piment, Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrenddel. Az egyházi vezető a béke vé­delmében kifejtett kiemel­kedő hazafias tevékenységé­vel érdemelte ki a magas kitüntetést. PRÁGA Tegnap befejeződött az Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezette len­gyel párt- és állami kül­döttség Csehszlovákiában tett háromnapos hivatalos baráti látogatása. A lengyel párt- és állami küldöttség tegnap este hazaérkezett Varsóba, Véget ért a leningrádi parlamenti találkozé Ülést tart a leszerelési bizottság Közös nyilatkozat a látogatásról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására 1977. július 4-e és 7-e között hi­vatalos látogatást tett a Németországi Szövet­ségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját fogadta Walter Scheel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kap­csolatairól és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. A látogatás alatt találkozóra és megbeszé­lésre került sor Púja Frigyes és Hans-Diet- rich Genscher külügyminiszter, valamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és d,r. Hans Friderichs szövetségi gazdasági minisz­ter között. A látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország kulturális együttműkö­dési egyezményét. Bonni tartózkodását követően Kádár János látogatást tett Észak-Rajna—Vesztfália tar­tományban. A megbeszéléseken a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja és a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja elégedetten állapította meg, hogy a két ország kapcso­latai eredményesen fejlődnek, s különösen a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta számot­tevően tovább szélesedtek. Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, valamint az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet záróokmá­nyával összhangban további erőfeszítéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és elmélyí­tésére. Egyetértenek abban, hogy a két or­szág politikusainak, parlamenti képviselőinek és más vezető személyiségeinek találkozói, valamint a két kormány közötti politikai vé­leménycserék jelentékenyen hozzájárulnak eh­hez. Aláhúzzák, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése megfelel mind, a Magyar Népköztársaság, mind a Németországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdítását. A felek üdvözlik a két ország gazdasági kapcsolatainak kedvező fejlődését. Megelége­déssel állapítják meg, hogy különösen, az áru­csere és a vállalati kooperáció fejlődött és szélesedett dinamikusan. A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november 11-én Budapesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dással összhangban és a kölcsönös előnyök alapján a jövőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együttműködés fejlesz­tésének. Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének bizto­sítását és az árucsere szerkezetének javítá­sát. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglevő lehetőségeik keretén belül megszün­tessenek minden nehézséget, amely a gazda­sági együttműködés továbbfejlesztését akadá­lyozza. Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci együttműködés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további kiépí­tésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvételét is. Mind,két fél hangsúlyozza a hosszú távú gazdasági együttműködés nagy fontosságát a két ország kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a 10 éves együttműködési megállapodás je­lentőségét és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi ve­gyesbizottság sikeres tevékenységét. Meggyő­ződésük, hogy ennek a bizottságnak igen hasznos szerepe van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében, különösen az együttműködés elmélyítésében. A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kap­csolatok más területen Is jelentős előrehala­dást értek el, és a kölcsönösen előnyös együtt­működés számos formája jött létre. Megálla­pították, hogy a két ország között eddig alá­írt egyezmények végrehajtása kielégítően ha­lad. Megvizsgálják, hogy mely területeken célszerű és lehetséges újabb egyezmények kötése. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Az a véleményük, hogy a kulturális kap­csolatoknak nagy jelentőségük van a két or­szág és a két nép viszonyában. Ebből kiin­dulva az a .szándékuk, hogy ezeket, a kapcso­latokat ápolják és a kulturális együttműkö­dést fejlesszék. Azt várják, hogy a mai na­pon aláírt kulturális együttműködési egyez­mény végrehajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez. A felek bátorítani fogják a szakszervezetek, a sportszervezetek, a szakmai szövetségek, valamint más szervezetek és egyesületek kap­csolatait. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsági cseréknek, és megvizsgálják együtt­működési egyezmény lehetőségét ezen a te­rületen. Elő kívánják segíteni a két ország állam­polgárainak közvetlen kapcsolatait és a turiz­must. Ebből a célból tovább szándékozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a má­sik ország jobb megismerését és a kölcsönös megértés erősítését szolgálják. A nemzetközi helyzetről folytatott eszme­csere középpontjában az enyhülés, a leszere­lés, az európai biztonság és együttműköd,és kérdései állottak. Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelentő­ségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meggyőződésük, hogy az enyhülés politikájá­val szemben nincs ésszerű alternatíva. Kife­jezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá tételére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s az 1971. szep­tember 3-i négyoldalú megállapodást, ame­lyek megkötése jelentősen hozzájárult az európai enyhüléshez. Egyetértettek abban, hogy lemondás a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkal­mazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről a béke és a biztonság megszilárdítását szol* gálja. A két fél nagy történelmi jelentőségű ese­ménynek értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely már is kedvezően hat az európai helyzetre. Az a vé­leményük, hogy a biztonság és az együttmű­ködés megszilárdításának fontos feltétele a résztvevő államok kapcsolatairól szóló alap­elvek figyelembe vétele és a záróokmány va­lamennyi ajánlásának teljes végrehajtása. Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldalú eszmecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontos­ságot tulajdonítanak az ezévi belgrádi talál­kozónak, s azon lesznek, hogy a találkozó konstruktív szellemben folyjon le és ezzel hozzájáruljon az enyhülés és a kölcsönös bi­zalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatá­sának, a biztonság megerősítésének Európá­ban és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Ki­fejezték reményüket, hogy a stratégiai fegy­verek korlátozására irányuló szovjet—ameri­kai tárgyalások hamarosan pozitív eredmény­re vezetnek. Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről, és az azzal összefüggő intézkedésekről Bécsben fo­lyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek. Kifejezték elégedettségüket, hogy az atom­sorompó egyezmény aláíróinak száma növe­kedett, azonban az a véleményük, hogy to­vábbi erőfeszítésekre van szükség a szerződés egyetemessé tétele érdekében. Mind,két fél aggodalmát fejezte ki a közel- keleti helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy mielőbb szükséges a konfliktus teljes és tartós megoldása a Biztonsági Tanács ismert hatá­rozatai alapján. Egyetértettek abban, hogy figyelembe kell venni a térség valamennyi államának és népének törvényes jogait, bele­értve a palesztin népet is. Ennek során érvé­nyesíteni kell a térség minden államának jo­gát, hogy békében, biztos és elismert határok között éljen. Aláhúzták, hogy az igazságos és tartós béke megteremtésében fontos szerep hárul a genfi értekezletre, amelynek munká­ját minél előbb fel kell újítani. A ciprusi helyzetről folytatott véleménycse­re során a felek megerősítették álláspontju­kat, hogy meg kell őrizni a Ciprusi Köztár­saság függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Az Afrika déli részén kialakult helyzettel kapcsolatban aláhúzták, az Egyesült Nemze­tek Szervezete nyilatkozatának és az azt kö­vető határozatainak jelentőségét, amelyek a gyarmati népek és országok függetlenségé­nek megadásáról szólnak. Kinyilvánították szándékukat, hogy elősegí­tik a fejlődő országok egyenjogú részvételé­nek kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együttműködésben. A felek megerősítették, hogy támogatják az Egyesült Nemzetek alapokmányának céljait és elveit, valamint a világszervezet szerepé­nek erősítését a béke és a biztonság megszi­lárdításában, az államok együttműködésének fejlesztésében. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a megbeszélések szívélyes és konstruk­tív légkörben folytak. Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, együtt­működésének elmélyítéséhez, a kölcsönös bi­zalom erősítéséhez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja hivatalos magyarországi látogatásra hív­ta meg Helmut Schmidt szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Bonn, 1977. július 6. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja.

Next

/
Thumbnails
Contents