Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-07 / 158. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 7. Sajtóértekezlet a tárgyalásokról (Folytatás az 1. oldalról) A sajtóértekezlet bevezetéseként Helmut Schmidt a következőket mondotta: „Szeretném kifejezni mélységes elégedettségemet azzal kapcsolatban, hogy erre a látogatásra sor került. Elégedett vagyok megbeszéléseink tartalmával és barátságos légkörével”. Ezt követően átadta a szót Kádár Jánosnak, aki a következő nyilatkozatot tette: — A Magyar Népköztársaságban népünk jő egyetértésben a szocialista társadalom építésén dolgozik. Külpolitikai tevékenységének — egyetértésben és szövetségben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, a KGST tagállamaival — fő célja a béke megszilárdításának, az enyhülés elterjedésének, és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szolgálata. — Ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság iparilag fejlett kapitalista ország, a NATO szövetségi rendszerének tagja, s a Közös Piac tagállama. Lehetőségeit kihasználva Nyugat- Európa jelentős politikai és gazdasági tényezője. — E két ország képviseletében találkoztunk Helsinkiben Schmidt kancellár úrral, s mindazok nevében, akik megbíztak bennünket az ottani munkával, mindketten aláírtuk az európai béke és biztonság megszilárdítására hivatott helsinki záróokmányt. Helsinkiben volt első ízben szerencsém külön is találkozni és jó szellemű beszélgetést folytatni Schmidt kancellár úrral. .Ilyen előzmények után került sor mostani NSZK-beli utamra. — Ami a kancellár úrral és a Német Szövetségi Köztársaság más vezetőivel folytatott tárgyalásokat illeti, azok számunkra valójában a Helsinkiben megkezdett beszélgetés folytatását jelentették. Tárgyalásaink fő elemeit illetően teljes mértékben osztom Schmidt kancellár úr itt elhangzott kijelentéseit. Elsőként én is aláhúznám, hogy megbeszéléseinknek nyílt jellege és kiváló atmoszférája volt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy eszmecseréink hasznosak voltak. Belső tárgyalásainkon sorra vettük sokoldalú kapcsolataink Számos konkrét kérdését. A nyilvánosság előtt is demonstrálni kívántuk elhatározottságunkat — s gondolom, az aláírt közös nyilatkozat ezt jól tükrözi —, hogy teljes egyetértés van közöttünk abban: célunk a megalapozott és Tegnap délelőtt plenáris üléssel folytatódott a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek lenin- grádi konzultatív találkozója. Felszólalt Horst Sinder- mann. az NDK Népi Kamarájának elnöke, Alois Indra, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke és Raul Roa Garcia, a kubai nemzetgyűlés alelnöke, a találkozón megfigyelőként jelenlevő kubai küldöttség vezetője. A leningrádi parlamenti találkozó résztvevői a nap folyamán koszorút helyeztek el a piszkarjovói temetőben, és lerótták kegyeletüket a hős város 900 napos fasiszta blokádja 600 000 áldozatának emléke előtt. A délutáni plenáris ülés Alekszej Sityikovnak, a szovHárom fő kérdést vitat meg nyári ülésszakán a genfi leszerelési bizottság: a földalatti atomfegyverkísérletek, a . vegyi fegyverek és az új típusú tömegpusztító fegyverek betiltásának problémáját. Ilyen értelmű határozatot hozott szerdai ülésén szépen fejlődő, sokoldalú kapcsolatainknak lendületes további szélesítése, mélyítése és erősítése. Abban a meggyőződésben szólok a kancellár úrral befejezett tárgyalásokról, hogy a későbbiek folyamán mindez meg is valósul. Ügy gondoljuk. hogy ezzel becsületesen szolgáljuk a két ország népének elemi érdekeit. Megbeszéléseink, megállapodásaink, s az az elhatározásunk, hogy közös erőfeszítéseket teszünk kétoldalú kapcsolataink további bővítésére, nem irányul más, harmadik államok ellen. Ellenkezőleg, az a meggyőződésünk: megállapodásaink a gyakorlatban igazolják, hogy — ha megvan rá a szándék — igenis lehetséges a különböző társadalmi rendszerű, a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között a gyümölcsöző együttműködés, a békés egymás mellett élés. Végül szeretném megemlíteni, hogy az időt nagyon akkurátusán igyekeztünk kihasználni, a program meglehetősen „erős” volt. Azt hiszem, a folytatás is hasonló lesz. Kevés alkalom nyílt a lakossággal való közvetlen találkozásra, bár egy-egy lehetőség adódott erre is. Hálás köszönetét mondok a Német Szövetségi Köztársaság állampolgárainak a barátságos fogadtatásért, önöknek pedig, az NSZK sajtója, rádiója és televíziója tisztelt képviselőinek, szeretném megköszönni korrekt munkájukat, amelyet a látogatással kapcsolatban végeztek. Mi, a jól végzett munka érzetével és — ismétlem — azzal a meggyőződéssel térünk haza, hogy azok a fontos .teendők, amelyekről tárgyaltunk, meg is fognak valósulni. Ez alkalommal is szeretnék köszönetét mondani a kancellár úrnak a meghívásért, a kitűnő feltételekért, a légkörért, amit NSZK-beli tartózkodásom napjaiban biztosított. A legjobbakat kívánom az NSZK szorgos, dolgos népének és tisztelt vezetőinek. Ezt követően Kádár János és Helmut Schmidt válaszolt az újságírók kérdéseire. Népszabadság: Ez az utazás az Ön harmadik látogatása féléven belül nyugat-európai országban. Miben foglalná össze e látogatás közös tapasztalatait különös tekintettel most véget ért bonni tárgyalásaira? KÁDÁR JÁNOS: A közelmúltban, szinte gyors egymásutánban. valóban alkalmam volt három kapitalista országba ellátogatni. A relációk között természetesen vannak különbségek, de e jet küldöttség vezetőjének elnökletével folytatódott. A küldöttek jóváhagyták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró államok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez intézendő felhívás szövegét. Megállapodtak abban, hogy a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek következő konzultatív találkozóját 1978-ban Prágában tartják. A kétlapos leningrádi parlamenti találkozó Alekszej Sityikev zárszavával ért véget. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi és Nemzetiségi Tanácsának elnöke szerdán este fogadást adott- a konzultatív találkozó résztvevőinek tiszteletére. a leszerelési bizottság nemhivatalos ülésén, amelyen a most kezdődött nyári ülésszak munkaprogramját tekintették át. A fő kérdések között első helyen a földalatti atomfegyverkísérletek betiltása áll. három látogatásnak van közös mondanivalója is. — Az említett három országban tett látogatásom közös mondanivalója számomra — s ez itt,, az NSZK-ban megerősödött bennem —, hogy polgári berendezkedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta. Él az a felismerés, hogy az emberiség lényegében két út között választhat: a háború vagy a béke útja között. Magyar Rádió: Kancellár úr az imént ön már beszélt gazdasági kapcsolatainkról. Hogyan ítéli meg részleteit tekintve e kapcsolatok kilátásait? HELMUT SCHMIDT: Mindenekelőtt arra utalnék, hogy a két ország közti árucsere az elmúlt évben jelentős mértékben fellendült. Magyarországnak természetesen érdeke fűződik ahhoz, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok mérlege kiegyenlítettebbé váljék. A korábbi években nem ez volt a helyzet. Az elmúlt esztendőben a mérleg lényegesen javult, és biztos vagyok abban, hogy e javulás a jövőben még tovább folytatódik. A magyar fél érdekelt abban is, hogy a magyar áruk behozatalának feltételei tovább liberalizálódjanak mind a Német Szövetségi Köztársaságban, mind az Európai Gazdasági Közösség egészét tekintve. Már történtek lépések ebben az irányban. Érdekünk az, hogy e folyamat tovább tartson. Végül megemlítem, hogy kiváló együttműködés alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és az NSZK Szövetségi Bankja, illetve több NSZK- beli magán pénzintézet között. Magyarország hitelhelyzete az NSZK-ban jó és abból indulok ki, hogy a bankközi együttműködés a következőkben tovább mélyülhet. Deutschlandfunk (nyugatnémet rádióállomás): Ön úgy tudjuk, nem nagyon szeret utazni. Tervezi-e mégis más nyugat-európai országok meglátogatását a jövőben? KÁDÁR JÁNOS: A jövőt senki sem ismeri. Szerintem azonban a dolgok logikája, a békés egymás mellett élés, az enyhülés térhódítása magával hozza, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok képviselőinek sűrűbben kell találkoznak. S bár természetem szerint valóban nem vagyok szenvedélyes utazó, amint a példa mutatja, kész vagyok mindenhova elmenni, ahol a jó ügyet, a népek békéjét, barátságát lehet szolgálni. ELEX ■E N GENF Genfben tegnap megtartották a SALT-tárgyaláso- kon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség soron következő találkozóját. MOSZKVA Piment, Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrenddel. Az egyházi vezető a béke védelmében kifejtett kiemelkedő hazafias tevékenységével érdemelte ki a magas kitüntetést. PRÁGA Tegnap befejeződött az Edward Gierek, a LEMP KB első titkára vezette lengyel párt- és állami küldöttség Csehszlovákiában tett háromnapos hivatalos baráti látogatása. A lengyel párt- és állami küldöttség tegnap este hazaérkezett Varsóba, Véget ért a leningrádi parlamenti találkozé Ülést tart a leszerelési bizottság Közös nyilatkozat a látogatásról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására 1977. július 4-e és 7-e között hivatalos látogatást tett a Németországi Szövetségi Köztársaságban. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját fogadta Walter Scheel, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Kádár János és Helmut Schmidt beható megbeszéléseket folytatott a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás alatt találkozóra és megbeszélésre került sor Púja Frigyes és Hans-Diet- rich Genscher külügyminiszter, valamint dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és d,r. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter között. A látogatás alkalmával a külügyminiszterek aláírták a két ország kulturális együttműködési egyezményét. Bonni tartózkodását követően Kádár János látogatást tett Észak-Rajna—Vesztfália tartományban. A megbeszéléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja elégedetten állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek, s különösen a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta számottevően tovább szélesedtek. Elhatározták, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmányával, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányával összhangban további erőfeszítéseket tesznek kapcsolataik szélesítésére és elmélyítésére. Egyetértenek abban, hogy a két ország politikusainak, parlamenti képviselőinek és más vezető személyiségeinek találkozói, valamint a két kormány közötti politikai véleménycserék jelentékenyen hozzájárulnak ehhez. Aláhúzzák, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése megfelel mind, a Magyar Népköztársaság, mind a Németországi Szövetségi Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdítását. A felek üdvözlik a két ország gazdasági kapcsolatainak kedvező fejlődését. Megelégedéssel állapítják meg, hogy különösen, az árucsere és a vállalati kooperáció fejlődött és szélesedett dinamikusan. A feleknek az a szándékuk, hogy az 1974. november 11-én Budapesten aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodással összhangban és a kölcsönös előnyök alapján a jövőben is különleges figyelmet szentelnek a gazdasági együttműködés fejlesztésének. Fontos feladatnak tekintik a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozott növelésének biztosítását és az árucsere szerkezetének javítását. Ennek megfelelően azon fáradoznak, hogy meglevő lehetőségeik keretén belül megszüntessenek minden nehézséget, amely a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését akadályozza. Törekszenek a vállalati kooperáció és a harmadik piaci együttműködés elmélyítésére, valamint közvetlen kapcsolatok további kiépítésére a két ország vállalatai között. Ezzel kapcsolatban kívánatosnak tartják a közepes és kisvállalatok részvételét is. Mind,két fél hangsúlyozza a hosszú távú gazdasági együttműködés nagy fontosságát a két ország kapcsolatainak megszilárdítása szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelik a 10 éves együttműködési megállapodás jelentőségét és méltatják az e megállapodás végrehajtására létrehozott kormányközi vegyesbizottság sikeres tevékenységét. Meggyőződésük, hogy ennek a bizottságnak igen hasznos szerepe van a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében, különösen az együttműködés elmélyítésében. A két fél elégedetten nyugtázza, hogy a kapcsolatok más területen Is jelentős előrehaladást értek el, és a kölcsönösen előnyös együttműködés számos formája jött létre. Megállapították, hogy a két ország között eddig aláírt egyezmények végrehajtása kielégítően halad. Megvizsgálják, hogy mely területeken célszerű és lehetséges újabb egyezmények kötése. Hangsúlyozottan elő kívánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést és az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megállapodásokat is kötnek. Az a véleményük, hogy a kulturális kapcsolatoknak nagy jelentőségük van a két ország és a két nép viszonyában. Ebből kiindulva az a .szándékuk, hogy ezeket, a kapcsolatokat ápolják és a kulturális együttműködést fejlesszék. Azt várják, hogy a mai napon aláírt kulturális együttműködési egyezmény végrehajtása lényeges hozzájárulás lesz ehhez. A felek bátorítani fogják a szakszervezetek, a sportszervezetek, a szakmai szövetségek, valamint más szervezetek és egyesületek kapcsolatait. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az ifjúsági cseréknek, és megvizsgálják együttműködési egyezmény lehetőségét ezen a területen. Elő kívánják segíteni a két ország állampolgárainak közvetlen kapcsolatait és a turizmust. Ebből a célból tovább szándékozzák könnyíteni az utasforgalmat. Támogatják mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek a másik ország jobb megismerését és a kölcsönös megértés erősítését szolgálják. A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere középpontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműköd,és kérdései állottak. Mindkét fél aláhúzza az enyhülés jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Meggyőződésük, hogy az enyhülés politikájával szemben nincs ésszerű alternatíva. Kifejezték, hogy támogatnak minden erőfeszítést, amely e folyamat tartóssá tételére irányul. Méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alapszerződését, s az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodást, amelyek megkötése jelentősen hozzájárult az európai enyhüléshez. Egyetértettek abban, hogy lemondás a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről a béke és a biztonság megszilárdítását szol* gálja. A két fél nagy történelmi jelentőségű eseménynek értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, amely már is kedvezően hat az európai helyzetre. Az a véleményük, hogy a biztonság és az együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a résztvevő államok kapcsolatairól szóló alapelvek figyelembe vétele és a záróokmány valamennyi ajánlásának teljes végrehajtása. Hasznosnak tartják és készek folytatni a kétoldalú eszmecserét a helsinki ajánlások végrehajtásáról, s tevékenyen hozzá kívánnak járulni a záróokmány által a résztvevők elé tűzött célok megvalósításához. Nagy fontosságot tulajdonítanak az ezévi belgrádi találkozónak, s azon lesznek, hogy a találkozó konstruktív szellemben folyjon le és ezzel hozzájáruljon az enyhülés és a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez, a záróokmány ajánlásai végrehajtásának meggyorsításához. Mindkét fél nagy fontosságot tulajdonít a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásának, a biztonság megerősítésének Európában és az egész világon. Hangsúlyozták az általános és teljes leszerelés szükségességét, hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló szovjet—amerikai tárgyalások hamarosan pozitív eredményre vezetnek. Aláhúzták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről, és az azzal összefüggő intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások jelentőségét. Remélik, hogy ezek a tárgyalások sikeresek lesznek. Kifejezték elégedettségüket, hogy az atomsorompó egyezmény aláíróinak száma növekedett, azonban az a véleményük, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szerződés egyetemessé tétele érdekében. Mind,két fél aggodalmát fejezte ki a közel- keleti helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy mielőbb szükséges a konfliktus teljes és tartós megoldása a Biztonsági Tanács ismert határozatai alapján. Egyetértettek abban, hogy figyelembe kell venni a térség valamennyi államának és népének törvényes jogait, beleértve a palesztin népet is. Ennek során érvényesíteni kell a térség minden államának jogát, hogy békében, biztos és elismert határok között éljen. Aláhúzták, hogy az igazságos és tartós béke megteremtésében fontos szerep hárul a genfi értekezletre, amelynek munkáját minél előbb fel kell újítani. A ciprusi helyzetről folytatott véleménycsere során a felek megerősítették álláspontjukat, hogy meg kell őrizni a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi integritását és szuverenitását. Az Afrika déli részén kialakult helyzettel kapcsolatban aláhúzták, az Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozatának és az azt követő határozatainak jelentőségét, amelyek a gyarmati népek és országok függetlenségének megadásáról szólnak. Kinyilvánították szándékukat, hogy elősegítik a fejlődő országok egyenjogú részvételének kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együttműködésben. A felek megerősítették, hogy támogatják az Egyesült Nemzetek alapokmányának céljait és elveit, valamint a világszervezet szerepének erősítését a béke és a biztonság megszilárdításában, az államok együttműködésének fejlesztésében. A felek megelégedéssel állapítják meg, hogy a megbeszélések szívélyes és konstruktív légkörben folytak. Meggyőződésük, hogy ez a látogatás jelentősen hozzájárult a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, együttműködésének elmélyítéséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Helmut Schmidt szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Bonn, 1977. július 6. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja.