Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

xxviii. évf. 178. si., 1977. július 30. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hatékony növényvédelem, . több cukorrépa Szakemberek tanácskozása Szolnokon Karcag határában az OVIT szakemberei végeztek az or­szághatártól Albertirsáig kiépülő 750 kilovoltos távvezeték oszlopainak felállításával. A vezetékek felszerelését a na- ' pókban kezdik el Újabb településekre terjesztették ki az akciói II munkáslakás-építésröl tárgyalt az SZMT titkársága Kölcsönösen előnyös Érdekes kérdés került szó­ba a minap egy beszélgeté­sen, amelyet államigazgatá­si és vállalati szakemberek folytattak egymással a szo­cialista gazdasági integráció mindennapos gyakorlatáról. A kérdező azt feszegette: a szocialista piac, a nagy vo­lumen, a több évre szóló szállítási szerződések vajon nem kényelmesítik-e el a vállalatokat, e kapcsolatok biztonsága nem hat-e a mű-- szaki fejlődés, a termék­megújítás követelményével szemben? A jelenlévő vállalatvezetők — a nehéziparból éppúgy, mint a gépiparból, kisüze­mek és nagyvállalatok kép­viselői egyaránt — határo­zottan - cáfolták, hogy e ve­szély reális lenne. Az integ­ráció, a nagyobbfokú gazda­sági összefonódás kritikus szemlélői rendszerint azt ál­lítják, hogy az egymásközti kapcsolatok fokozása befelé forduláshoz, a külvilág ki­zárásához vezet. Nos, ezek a vállalati szakemberek ép­pen azt bizonyították, hogy a külvilág versenye — a partner KGST-országok ép­púgy, mint az integrációs szervezethez nem tartozóké — hajtja-űzi őket abban az irányban, hogy ne üljenek ölhetett kézzel egy-egy na­gyobb megrendelés birtoká­ban, hanem tudatosan ké­szüljenek arra, hogy legkö­zelebb is megszerezhessék azt. És az sem mindegy, hogy a már érvényes szerző­déseknek milyen színvona­lon tesznek eleget. Amióta a KGST-ben új árképzési elv az úgynevezett csúszó árbá­zis rendszere érvényesül — az árakat többé nem egy-egy tervidőszakra rögzítik, hanem évről-évre korrigálják — megnőtt a minőségi tényezők, a termelékenységi mutatók szerepe is. A vállalatok szeretik, ha kapacitásuk jó részét a KGST partnerek kötik le. Néha túlságosan is . . . Ez nagyfokú_ biztonságot jelent számukra középtávú terveik elkészítésében, a várható ár­bevételeik kalkulálásában és számos területen. Ezért azután sokszor kevesebb ér­deklődéssel fordulnak a ha­zai megrendelők és még ke­vésbé a KGST-n kívüli piac felé. Ez viszont már nem szerencsés, legalább két ok­ból sem. Az egyik: nem biz­tos, hogy ami jó a vállalat­nak, áz minden esetben hasznos a népgazdaságnak is. A szocialista exportnak — különösen a gép- és könnyűiparban — rendsze­rint jelentős tőkés import­vonzata van, és ma még csak kevesen vállalkoznak arra, hogy az ehhez szüksé­ges devizát maguk kiter­meljék. A másik: nem mindegyik partnerország ‘ tudja olyan mértékben növelni szállítá­sait számunkra, mint ami­lyen mértékben a magyar vállalatok elégítenék ki az ő keresletüket. Ezért is és a nemzetközi méretű munkamegosztás tendenciáit figyelembe véve is szerencsésebb, messzebbre mutató, ha vállalataink a késztermékexport minden­áron való erőltetése helyett több figyelmet szentelnek a szakosításnak, a kooperáció­nak, a részegység- és alkat­részgyártásnak. Vagyis olyan viszonyok kialakításá­nak, amikor két vagy több ország vállalatai megosztják egymás közt a fejlesztés és a termelés terheit és egyben biztosítják egymás szállítá­sainak ellentételezését. L. I. Az öt Szolnok megyei álla­mi gazdaság és a huszonegy termelőszövetkezet 9235 hek- * tárnyi gépesített és kemizált cukorrépa-termelését koordi­náló Héki Cukorrépatermesz­tési Rendszer szaktanácsadás­sal, a rendszerben már ki­próbált és jól bevált terme­lési technológiák adaptálásá­val is segíti a partnergazda­ságok munkáját. Ezzel a cél­lal rendezték meg tegnap azt a szakmai tanácskozást is, amelyen a cukorrépa gyom­irtásának idei tapasztalatai­ról és újabb lehetőségeiről váltott szót a megye nagy­üzemi gazdaságainak csak­nem száz szakembere. A termelési rendszer bázis gazdaságának, a Héki Állami Gazdaságnak az igazgatója, dr. Szijj József nyitotta meg a szolnok—alcsiszigeti köz­pontban megtartott tanácsko­zást. Élénk érdeklődést vál­tott ki a szakemberek köré­ben a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztálya fő­előadójának, Kádár Aurélnak előadása, aki elemezte, hogy az időjárási viszonyok az idén nem kedveztek a cukor­répa növényvédelmének. Sok MAGYAR-LENGYEL IFJÚSÁGI BARÁTSÁGI NAPOK SZEGEDEN . Tegnap az ország különbö- I zö megyéiből különvonatok- I kai és külön autóbuszokkal s mintegy négyezer fiatal érke- í zett Szegedre a XI. szegedi ’ ifjúsági napokra. A hagyomá- í nyos Tisza-parti ifjúsági ta- | lálkozón tegnap már Szege­I den fogadták a magyar—len­gyel ifjúsági barátságnapok­ra hazánkba látogatott több mint háromszáz lengyelorszá­gi fiatalt is. Rajtuk kívül I belgiumi, franciaországi, ju­goszláviai, NSZK-beli, szov­jetunióbeli és az ÜSA-ban j élő fiatalok kisebb-nagyobb j csoportjai is megérkeztek § már a városba. A háromna- j pos szegedi programon részt- I vevő külföldi fiatalok száma j így meghaladja a hétszázat. A nagyszabású ifjúsági ta- j lálkozót tegnap délután az I újszegedi liget szabadtéri | színpadán ünnepélyesen nyi- i tolták meg. MAGYAR KERAMIKUS VILÁGSIKERE Magyar siker született a vi- I lág kerámia művészetének gazdaságban a belvíz miatt nem tudták a tervezett föld­területre vetni a répát, ahol korábban megteremtették a kémiai gyomirtás és a táp­anyag-utánpótlás feltételeit. A hónapokig tartó aszály pe­dig azért volt rossz hatással a gyomirtásra, mert sokhe­lyütt olyan vegyszereket al­kalmaztak a növényvédők, amelyeknek hatékonysága a csapadék mennyiségétől függ. A jövő évi cukorrépater­mést — hangsúlyozta a MÉM főelőadója — már most meg kell alapozniuk a gazdasá­goknak, A répát megelőző kultúra, azaz a kalászosok betakarítása utáni talajmun­kák minősége és a vetés előt­ti vegyszeres kezelés megha­tározó a növény további fej­lődésében. A talaj elporoso- dását eredményező mechani­kai megmunkálás helyett ap- ró-morzsás szerkezetű vető­magágyat kell kialakítaniuk, ezt igénylik a jelenlegi leg­hatékonyabb gyomirtó vegy­szerek. Előbbre kell lépniük a mezőgazdasági nagyüze­meknek saját gyomflórájuk megismerésében is. Ahol szükséges, már a tarlóhántás­fellegvárában, az olaszországi Faenzában megrendezett ok­tóber 2-ig tartó 35. nemzet­közi kerámia biennálén. A versenyen — melyre a világ minden tájáról több száz, kö­zöttük tizenegy magyar ke­ramikus művész küldte el al­kotásait — a nemzetközi zsű­ri az Olasz Köztársaság el­nökének aranydiplomájával Polgár Ildikó fiatal budapes­ti keramikus művészt tüntet­te ki. KIÁLLÍTÁS LÁSZLÓ KIRÁLY EMLÉKEZETÉRE Kilencszáz esztendeje, 1077- ben koronázták királlyá I. Lászlót, aki 1095. július 29- én halt meg. Az évforduló al­kalmából tegnap emlékkiállí­tást nyitottak az esztergomi Keresztény Múzeumban. Fest­mények, freskók, falfest­mények színes reprodukciók, régi kiadású krónikák szem­léltetik I. László életét, a személyéhez fűződő legendák, mondák jelneteit, kor, de a vetőmagágy elké­szítésekor mindenképpen al­kalmazni kell olyan vegysze­reket, amelyek elpusztítják az évelő gyomnövényeket. A cukorrépa különböző fejlődé­si szakaszaiban használt vegyszerek ugyanis a legtöbb esetben csak a magról kelő gyomokat távolítják el a ré­paföldeken. A legújabb gyomirtószerek — használatukat a MÉM en­gedélyezte és vásárolhatók is, — alkalmazásának ismerteté­sével zárult tájékoztató után a tanácskozás résztvevői megtekintették a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti ötven hektáros kísérleti cukorrépa- tábiaját. A helyszínen tapasz­talhatták a növényvédelmi szakemberek a megfelelően alkalmazott kemizálási tech­nológia eredményét, a külön­böző vegyszerek hatását. Az optimális tőszámú, szépen fejlett és gyommentes répa mellett összehasonlításként vegyszerrel nem kezelt répa­táblákat mutattak be a gaz­daság és a megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más szakemberei. T. F. Az emlékkiállítást dr. Lé­kai László bíboros prímás, érsek nyitotta meg. Dr. Me- zey László professzor, a tu­dományok doktora előadást tartott 1. László történelmi szerepéről, majd bemutatta a kiállítást. KERESKEDELMI MINŐSÉGELLENŐRZŐ EGYESÜLÉS Minőségellenőrző egyesülés alapítását határozta el 22 ru­házati nagy- és kiskereske­delmi vállalat, annak érde­kében, ha— minőségvédelmi tevékenységében megfeleljen a kormány érvényes határo­zatának. Az egyesülés — amelynek létrehozását a Bel­kereskedelmi Minisztérium is jóváhagyta — ,1978. január elsején kezdi működését. Legfontosabb feladata a ke­reskedelmi minőség megha­tározása, a meó-hálózat szak­szerű munkájának javítása, ellenőrzési rendszerének fej­lesztése, korszerűsítése. ­— Több céllal tűzte napi­rendjére az SZMT titkársága a munkáslakás-építési akció megyei helyzetéről szóló je­lentés megvitatását — hang­súlyozta Árvái István veze­tőtitkár, a tegnap délelőtt megtartott tanácskozáson. — Az ötödik ötéves terv fél­idejéhez közeledünk, a hely­zet ismeretében akartuk meg­határozni újabb feladatain­kat, amelyekkel az akciót segíthetjük. A felszínre ke­rült gondok között van olyan is, amelynek megoldásához a SZOT, a Pénzügyminiszté­rium segítségét kérjük. Kétségtelen ugyanis, hogy a szakszervezetek, ha ered­ményesen akarnak megfelel­ni érdekvédelmi jogkörüknek, akkor ezzel a nagyon fontos társadalom- és szociálpoliti­kai feladattal is foglalkoz­niuk kell. És mint az tegnap délelőtt kiderült, van is mit tenniük a különböző szak- szervezeti szerveknek. A jelentés — amelyet Szűcs Ferenc, az OTP megyei igaz­gatója terjesztett a titkárság elé — eredményes munkáról adott számot. Tavaly a me­gyében 260 millió forint la­kásépítési alapot képeztek a munkáltatók. A megyei szék­helyű vállalatok közül 124 rendelkezett lakásépítési alap számlával. És még néhány adat. A megyében 1975-ben EGY MONDATBAN — Huszonöt munkahelyes „üzemet” hoztak létre a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek­ben azoknak a kismamák­nak, akiknek az üzemorvos javaslatára —■ tekintettel egészségi állapotukra — könnyebb munkát kell vé­gezniük. — Túljutottak a szülés utá­ni szokásos súlycsökkenésen s kielégítően fejlődnek a kecskeméti négyes ikrek. — Papp Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottság Irodája politikai .munkatár­sának nyugállományba vonu­lása alkalmából és eredmé­nyes munkássága elismerése­képpen a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát adományozta. — Tegnap befejeződött az aratás Győr-Sopron megyé­ben. — Virágkötészeti versenyt és kiállítást rendeztek tegnap a debreceni Bartók Terem­ben. 782, tavaly 694 építési köl­csönt engedélyezett az OTP társasházák építésére. Ezek­ből 424, illetve 400 a mun­káslakás-építési akció kereté­ben valósult meg. Figyelmez­tető viszont, hogy az idén az első félévben engedélyezett 267 kölcsönből mindössze 102 tartozik e nagy kedvezmé­nyeket nyújtó akcióhoz. (Ter­mészetesen az OTP szerve­zésén kívül a MÉSZÖV köz­reműködésével is sok mun­káslakás épül a megyében.) A titkárság éppen ezért ki­mondta: törekedni kell arra, hogy a lakásépítési támoga­tás mértéke a vállalatoknál ne csökkenjen, sőt újabb munkahelyeket is szükséges bekapcsolni az akcióba, erre minden lehetőség megvan. Ezt a szakszervezeti szervek­nek is szorgalmazniuk kell. Korábbi ‘ kérésére 1977. ja­nuár 1-től megyénk újabb három települése meghatáro­zott lakásszámmal (Török- szentmiklós 37, Karcag 51, Tiszafüred 15) kapott jogot munkáslakások építésére. A testület, most állást foglalt: javasolja a megyei tanács elnökének, hogy az SZMT vezető titkárával együtt kér­jék a Pénzügyminisztérium­tól, hogy újabb megyei tele­pülésekre — Mezőtúrra, Jász- árokszállásra, Kunszentmár- tonra — terjessze ki a mun­káslakás-építési akciót. A jelentésből az is kide­rült, hogy legnagyobb meny- nyiségben családi házakat építettek és építenek a mun­kások, ahol viszont megkö­töttség, hogy a költségek 50 százalékával (anyagban, pénzben stb.) az építkezőnek rendelkeznie kell. Ök nem kaphatnak sem állami tá­mogatást, sem szociálpoliti­kai kedvezményt. További hátrányt jelent számukra, hogy a telket is* a szabad­forgalmi áron kell megvá- sárolniok. Ezért a titkárság úgy foglalt állást, hogy a SZOT illetékes titkárához fordul javaslatával: tárgyal­janak az országos szervekkel annak érdekében, hogy va­lamilyen kedvezményben a családi házat építő munkások is részesüljenek. Például a szociálpolitikai kedvezmény összegével egyezően maga­sabb hitelt kaphassanak, hosszabb lehessen a törlesz­tési idő stb. A testület elismerését fe­jezte ki a takarékpénztár dol­gozóinak a munkáslakás­építés szorgalmazásáért, se­gítéséért. Munkájuknak nagy része van abban, hogy a me-, gyében országosan is jó ered­mények születtek az akció során. V. V. A tanácskozás résztvevői a különböző vegyszerek gyomtalanító hatását a helyszínen ta­nulmányozzák

Next

/
Thumbnails
Contents