Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

s 4 SZOLNOK- MEGYEI NÉPLAP 1977. július 27. A tragikus balesetek háttere Öt év alatt 250 halott Vasúti vendégszoba Utazásaim során több alka­lommal igénybe vettem már a kisújszállási állomásfőnök­ségen a szép, vasúti vendég­szobát. Az ágynemű, a tö­rülköző mindig kifogástalanul tiszta. A vidéki vasutasok va­lóban pihenést találnak a mo­dern, hangulatos vendégszo­bákban. Mindezt kiegészíti, hogy az utasellátó étteremben udvarias a kiszolgálás, kitű­nő a konyhájuk és speciális ételekben válogathatunk. Az állomásfőnökség dolgo­zói előzékenyen fogadják a vidéki vasutasokat és a vá­rosba érkező vendégeket. Gondolom, véleményemmel nem vagyok egyedül. Farkas Mihály / Kaposvár Sportszerető brigádtagok A túrkevei Tanács V. B. Testnevelési Sportfelügyelő­sége kérte az AF1T (Túrke- ve) Kossuth szocialista bri­gádjának tagjait: segítsenek. A most épülő atlétikai pálya, illetve futópálya korlátainak áthelyezésére volt szükség. A brigád vállalta a munkát, már el is készültek vele. Ez­zel megteremtették a lehető­séget arra, hogy a futópálya megépüljön. Köszönjük a se­gítséget. Soós Lajos sportfelügyelő Túrkeve Örülünk a jó ivóvíznek Bagimajor külterületi la­kott település, amely közsé­günkhöz tartozik. Több mint négyszáz ember él itt, akik az utóbbi időben sokat nél­külöztek egy, a felszabadulás előtt épített, egyre csökkenő vízhozamú kút miatt. Az ivó­víz hiányát tetézte, hogy a kúttest is elavult, régi volt és sokszor elromlott. A Szolnok megyei Víz- és Csatornaművekhez fordul­tunk segítségért. Megvizsgál­ták a kutat. A törökszent­miklósi kirendeltség Dózsa György szocialista brigádja a vállalati döntésnek megfele­lően példás gyorsasággal ki­tisztította, fertőtlenítette a kutat. Az elavult - kútoszlop és szivattyú helyett újat sze­relt fel, a lakosság legna­gyobb örömére. Köszönjük a vállalat veze­tőinek a jóindulatú segítsé­get, a szocialista brigádnak a példás szorgalommal, gyorsa­sággal végzett munkát. Zsíros József tanácselnök Kengyel A balesetmentes közlekedésért A Szolnok megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács a balesetmentes közlekedés ér­dekében versenymozgalmat kezdeményezett. Csatlakozott ehhez a Magyar Autóklub, illetve az autóklub kunhegye- si csoportja is, 180 gépkocsi­tulajdonossal. Értékes ponto­kat lehet szerezni a klubtag­ság szervezésével, és rendez­vények, túrák szervezésével is. Mi 15 autóval, negyvenhat utassal tíznapos túrát szer­veztünk az NDK-ba. Július 8-án indult a „karaván”. Az emlékezetes kirándulás során mintegy 3200 km-t tett meg a társaság. Július 17-én este­felé 14 kocsi szerencsésen megérkezett Kunhegyesre. Egy autó műszaki hiba miatt — amelyet a túra résztvevői anyag hiányában nem tudtak elhárítani — Karlovy Vary- ban maradt. Csehszlovák ba­rátaink másnapra ígérték a kocsi megjavítását. Így az is hazaérkezett 18-án déltájban. A túra jól szolgálta a bal­esetmentes közlekedést; az ismeretlen hegyi terep jó „is­kola” volt. Dr. Pap Kálmán Kunhegyes Az önkéntes tűzoltóról Gyújtogatott, hogy olthas­son — avagy a sikerélmény szerzésének igen különös módja címmel írt munkatár­sunk március 4-i lapunkban Tarjányi István tiszaföldvári lakosról, aki „mellesleg” ön­kéntes tűzoltó ... A főcím és az alcím tulajdonképpen minden lényegest „elmond”, amit az ügyről tudni kell. Az újságíró azzal zárta cikkét: Tarjányi István aktáit rövi­desen átadj aK az ügyészség­nek. Így is történt. A Szolnoki Városi Járási Ügyészség tár­gyalta az esetet, a nyomozást azonban megszüntette. Tar­jányi István kérésére közlünk egy részletet a nyomozást megszüntető határozatból: „... A nyomozás során a Tarjányi István gyanúsított bűnösségére vonatkozó to­vábbi bizonyítékokat felderí­teni nem sikerült, és ez az el­járás folytatásától sem vár­ható. A rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek vol­tak az alapos gyanú megala­pozására. de nem elégségesek ahhoz, hogy a bűncselekmé­nyek elkövetését egyértelmű­en bizonyítani lehessen ...” Törökszentmiklósra kapcsolják . Szakállas. A Törökszent- miklóshoz tartozó, 245 lakost számláló településről munka­társunk „Holtág” címmel írt június 14-i lapunkban. Az írás egyik alcíme: Telefon. Egy van, a volt iskolaépület­ben. Ez egy nyilvános (segély­kérő) állomás, Surján posta- központhoz csatlakozóan — tájékoztatta szerkesztőségün­ket a Debreceni Postaigazga­tóság. Amikor a surjáni pos­ta bezár, Szakállast a török­szentmiklósi folytonos köz­ponthoz kapcsolják át. A nyilvános állomást jelenleg a volt iskolaépületben lakó (A jogszabályok egységes szerkezetbe foglalva megta­lálhatók többek között a Ma­gyar Közlöny 1975. évi 42-es számában és a Munkaügyi Közlöny 1975. évi 8-as szá­mában.) Amennyiben a dolgozó nyugdíjkorhatára elérésekor nem veszi igénybe a nyug­díjat, hanem régi munkahe­lyén tovább dolgozik, ösz­tönző nyugdíjpótlékban része­sül. [Ösztönző nyugdíjpótlék jár annak, aki nyugdíjjogo­sultságának megszerzése után — a nyugdíj megállapítása nélkül — munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagként legalább egy évet (365 nap­tári napot) munkában tölt.] Az ösztönző nyugdíjpótlék a termelésben és a forgalom­ban, valamint a lakosság el­látásával kapcsolatban álló fizikai munkakörökben, mun­kában töltött minden év után az öregségi nyugdíj 7 száza­léka, egyéb munkakörökben 3 százaléka. (Az 19Í2. január 1-ét megelőzően munkában töltött időre az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke fizikai munkakörben az önegségi nyugdíj 3, egyéb munkakö­rökben 1 százaléka.) Az öreg­ségi nyugdíj megállapítása után munkában töltött idő alapján — az előzőekben fog­laltakat figyelembe véve — ösztönző nyugdíjpótlék jár annak a nyugdíjasnak, aki­nek a nyugdíját kérelmére, vagy a foglalkoztatási keret kimerítése után szüneteltetik. A szüneteltetés iránti kérel­met az év január 8-ig, ké­sőbbi munkába állás esetén a munkába állást követő 8 napon belül kell a nyugdíj- folyósító . szervnek benyújta-» ni. (Nyugdíjfolyósító Igazga­Sánta Ferencné kezeli.A nyil­vános állomás más helyre, il­letve helyiségbe történő át­helyezését az iskola nem kér­te. A távbeszélő állomás — a debreceni nyilvántartás szerint — ebben az évben nem volt üzemképtelen, így nem is értik a nyilatkozót: „sokszor kihúzzák a zsinórt, nagyon nehéz telefonálni.. A Postaigazgatóság 1977. évi terveiben szerepel a sur­jáni előfizetők bekapcsolása a törökszentmiklósi főköz­pontba (ide értendő a szakál- lasi telefon is!), amellyel megszűnne a jelenlegi átkap- csolásos rendszer. Az anyag biztosításától függ a terv va- lóraváltása. A Vídia nem ígérhet mindent Keresik a kézikapát — Hiány­cikkek nyomában a Jászságban. Ez volt a címe munkatársunk írásának, amely június 14-én je­lent meg. Olyan árufélék nyomá­ba szegődött az újságíró, ame­lyeket kiskertek, szőlők és gyü­mölcsösök gazdái keresnek, több­kevesebb sikerrel. A Vídia Délmagyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Válla­lattól alapos, részletes választ kaptunk cikkünkre, amelyből ki­tűnik: valóban mindent megtet­tek, megtesznek annak érdeké­ben, hogy működési területükön — Csongrád, Békés, Bács, Szol­nok megye — a lehetőségekhez mérten a legjobb legyen az el­látás. Több évtizede foglalkoz­nak a mezőgazdasági munkák­hoz szükséges szerszámok, esz­közök forgalmazásával, s annak megfelelő ellátására mindig meg­különböztetett figyelmet szentel­tek. Még a fokozott kockázatvál­lalástól sem idegenkednek. Nem vitatják: az ellátásban voltak és vannak hibák, nekik is akadnak gondjaik. A mező- gazdasági szeráruknál pl. a bel­földi gyártók az igényeknek csak mintegy 60—70 százalékának a le­gyártását vállalták. Ezért im­portból is próbálják a hiányt pó­tolni. Sarlóból nem lesz elegen­dő a közeljövőben. A gumitöm­lők és szivattyúáruk keresletét tóság, 1820 Budapest, XIII. Váci út 69—79. sz.) A külön­böző mértékű ösztönző nyug­díjpótlékra jogosító idők szá­mításának részletes szabá­lyait a 3/1975. (VI. 15J SZOT sz. szabályzat 47—48—49—50. §-ai; az ösztönző nyugdíjpót­lékra jogosító fizikai mun­kaköröket a szabályzat 1-es számú melléklete tartal­mazza. A munkáltató — ameny- nyiben nyugdíjast foglalkoz­tat — nyugdíjas-nyilvántartó lapot köteles vezetni, (SZOT szabályzat 261—266. §) és a nyugellátást folyósító szerv­hez 8 napon belül köteles jelenteni a 840—1260 órás ke­ret illetve a 9 ezer forintos keretösszeg túllépését. Az öregségi, rokkantsági, a bal­eset-rokkantság; nyugdíjas, valamint a kivételes nyugel­látásban részesülő személy köteles a fenti szervhez ugyancsak azonnal bejelente­ni, hogy keresőfoglalkozást folytat. Általában évenként 840 órát dolgozhat a munka- viszonyban, ipari-szövetke­zeti tagként, bedolgozóként foglalkoztatott öregségi-rok­kantsági nyugdíjas a nyug­díja korlátozása nélkül. (Vannak olyan munkakörök — felsorolásuk megtalálható a 3/1975. (VI. 14.) számú SZOT szabályzat 2. számú mellékletében — amelyek­ben 126Q órát engedélyez a jogszabály.] A nyugdíj korlátozása nél­kül foglalkoztatható: a taka­rító, amennyiben egészség- ügyi, oktatási, gyermek- és szociális intézménynél, vala­mint közforgalmi gyógyszer- tárban dolgozik; a népgaz­daság minden területén a portás, a telepőr, az éjjeliőr, az időjárás alapvetően befolyá­solja. Tavaly csak jelentős ár­mérsékléssel tudták értékesíteni. (A II. félévben nem lesz hiány­cikk . ..) A kör bezárult Biztosan emlékszik még minden olvasónk Hegyes Ist­vánná szolnoki olvasónk le­velére, amelyet június 22-én közöltünk „Egyszerű” áruvá­sárlás, szállítás címmel. Jú­lius 21-én jelent a Volán 7. sz. Vállalat válasza, amely szerint: az ő dolguk csupán a szállítás. Ekkor tettük szó­vá: az ügyben illetékes Tü- zép még „nem szólalt meg”. Nos, a Keletmagyarországi Tüzelőszer és Építőanyag Ke­reskedelmi Vállalat Szolnok megyei Kirendeltségétől is nálunk van már a válasz. „... Szolnoki telepünk egy­részt vagonbóli kavicsérté­kesítést végez, melyet Dél­egyházáról, illetve Nyéklád- házáról szerez be, másrészt a Szilikátipari Vállalattal kö­tött szerződés alapján... a Tisza-partról. Ez utóbbi hely­ről értékesített a telep He­gyes Istvánná részére kavi­csot, és a vásárláskor egyér­telműen közölték vele, felra- kóról neki kell gondoskodnia, mert sajnos, sem a Tüzép, sem a Szilikátipari Vállalat nem rendelkezik rakodógép­pel. Nagyon jól tudjuk, hogy az egyes építőanyagok felraká­sát megkönnyítené a gépesí­tettség ... de a rakodógép árához fejlesztési fedezet kell, és ezzel egyelőre vállalatunk kellő anyagi forrással nem rendelkezik...” Akkor tehát marad minden a régiben. Aki sódert, kavi­csot vagy akármit vásárol, intézze, ahogy tudja. A kör bezárult? ... az öltözőőr, a parkőr, a csa­tornaőr, a mezőőr, a hegyőr, a vadőr, a halőr és az egyéb rendészeti feladatokat ellá­tó dolgozó, valamint a fűtő. (1977. július 15-e és novem­ber 15-e között, amennyiben a nyugdíjas a mezőgazdaság­ban a kézi munkaigényes növények betakarítási mun­káiban vesz részt, letöltött munkaideje a jogszabályban meghatározott foglalkoztatá­si keretbe nem számít be.) Az a nyugdíjas, aki teljesen vak és 1975-ben 1000 forint­nál nem volt több a nyug­díja, bármilyen munkakör­ben dolgozhat nyugdíj korlá­tozás nélkül. Amennyiben több munkáltatónál dolgozik a nyugdíjas egy naptári év­ben, a foglalkoztatások ide­jét össze kell számolni. Fi­gyelembe kell venni mindazt az időt, amelyre munkabér illeti meg, beleértve azokat a napokat, amelyekre táp­pénzt, baleseti táppénzt vagy terhességi-gyermekágyi se­gélyt kapott. Pedagógusoknál minden órát kétszer kell számolni. A mezőgazdaságban 1 mun­kanap 10 órának felel meg. A bedolgozóknál — amennyi­ben a jogszabályok a mun­kaidőt nem határozzák meg — a kifizetett munkabért 14 forintos órabérrel kell szá­molni- Nem számít munka­bérnek a feltalálói díj, a ki­küldetési napidíj, a szabad­ság megváltása, az év végi részesedés, a jubileumi juta­lom,- a miniszteri vagy en­nél magasabb kitüntetéssel járó jutalom, valamint a munkáltatótól kapott juta­lom 500 forintig, a szakszer­vezeti és vállalati segély, az anyasági és gyermekgondo­zási segély és a temetési se­gély. Arra a hónapra, amelyben a nyugdíjas a foglalkoztatási keretet túllépte, az öregségi nyugdíj folyósítását szünetel­tetik, a rokkantsági nyugdíj­nak egyharmadát, a baleseti nyugdíjnak felét folyósítják. Dr. Pápay Mihály a megyei tanács vb munkaügyi osztály jogi főelőadója A közúti biztonság helyze­tében hazánkban, és ezen be­lül Szolnok megyében az el­múlt években — a forgalom növekedése -ellenére — hatá­rozott javulás tapasztalható. Ez többek között az új KRESZ bevezetését megelőző intézkedésnek, a közlekedés- biztonság fejlesztését célzó erőfeszítéseknek és a tudatos balesetmegelőző tevékenység­nek köszönhető. Szolnok megyében a sze­mélyi sérüléses közúti közle­kedési balesetek száma na­gyobb mértékben csökkent az országosnál, és így a megye helyzete az előző évekhez ké­pest ezen a téren javult. Figyelemre méltó azonban, hogy egy baleset a megyében átlagosan több áldozatot kö­vetelt, mint országosan. A 100 balesetre jutó sérültek szá­ma, az országos csökkenéssel szemben a megyében növeke­dett. 1976-ban 100 közlekedé­si balesetnél ugyanis átlago­san 138 ember sérült meg, héttel több, mint az országos átlag. Még ennél is rosszabb a helyzet a halálos balesetek tekintetében. Az elmúlt öt év­ben ugyanis 231 halálos ki­menetelű karambol történt, mely a baleseteknek 11 szá­zaléka! Országosan ez jóval kedvezőbb, csupán 6,6 száza­lék. A halálos balesetek során 251 ember vesztette életét, és ugyanakkor további 146 meg is sérült. Ezek a tények tet­ték szükségessé annak felde­rítését, hogy kik, milyen jár­művel és milyen körülmé­nyek között okozták a tragé­diákat. A nők óvatosak Figyelemre méltó, hogy a halálos balesetet okozók kö­zött mindössze kilenc volt a nő. ök tehát közismerten megbízhatóbban vezetnek, mint a férfiak. Az életkort tekintve pedig elsősorban a vezetésre legalkalmasabbnak tűnő 19—30 év közötti kor­osztály követte el a balese­tek nagy részét, de igen je­lentős volt a 60 év felettiek aránya is, akiknél már foko­zottabban számolni kell a reflexek és az ítélőképesség csökkenésével. A megyében a személyi sé­rüléssel végződő balesetek 58 százaléka történt városokban, a halálos baleseteknek pedig közel 21 százaléka. Kiemelke­dően sok történt Szolnokon, majd sorrendben Jászberény, Törökszentmiklós és Karcag következik. A megyét átszelő főútvona­lak-szerint vizsgálva a halá­los kimenetelű balestek szá­mát, az derült ki, hogy a 4-es főútvonal a legveszélyesebb. Különösen az 1976-os és 17 halálesete feltűnő, ugyanis előzőleg korszerűsítették a főútvonalat, és azt remélték, hogy a jobb közlekedési le­hetőség nagyobb biztonságot jelent majd. Ugyancsak sok volt a halálos baleset a Szol­nok—Jászberény közötti úton, melynek 1972 előtt fejeződött be a korszerűsítése. Mindez egyértelműen arra mutat, hogy az útvonal-korszerűsíté­sek átmenetileg növelik a balesetveszélyt, mert a veze­tők egy része az út korsze­rűsítésével párhuzamosan feltételezi a közlekedésbizton­ság automatikus növekedé­sét. Gyorshajtás és kanyarodás A balestet előidéző okok közül a „relatív” gyorshajtás volt legnagyobb számú és arányú. A második helyen a szabálytalan kanyarodás sze­repel, majd sorrendben az elsőbbségi jog meg nem adá­sa következik. A balesetek természetének vizsgálatánál az derül ki, hogy igen jelen­tős a szembe haladó jármű­vek összeütközése, mely nyil­vánvaló kapcsolatban van az előzés szabályainak megsérté­sével. Nemcsak a közlekedési szakembereket, hanem a pszichológusokat, szociológu­sokat is foglalkoztatja, hogy milyen körülmények idézik elő a balesethelyzetet. Ezért megvizsgáltuk a halálos bal­esetek megoszlását naptári hónapok szerint is, és azt ta­pasztaltuk, hogy a június— október hónapokra jutott a halálos balesetek 57 százalé­ka, s ezen belül különösen kiemelkedett az augusztus és a szeptember. Az okok diffe­renciáltak: ugyanis az ittas­ságtól a sebességkorlátozás be nem tartásáig minden megtalálható. Nemcsak az egyes hóna­pokban, hanem a hét egyes napjai között is egyenlőtle­nül oszlott meg a balesetek száma. A legveszélyesebb eb­ből a szempontból a szombat, A balesetek előfordulási gyakoriságát napszakonként vizsgálva az tűnik ki, hogy az indulás utáni első órában sűrűsödnek a halálos kimene­telű balesetek, ugyanis a munka befejezése utáni első órában a fáradtság jelei ha­tározottabban jelentkeznek. Ezt valóban igazolni látszik a balesetek megoszlása az egyes napszakokban, tehát a munka befejezése utáni csúcsforgalom — a már em­lített élettani sajátosságok miatt — igen kritikus. Ugyancsak figyelemre méltó a balesetek sűrűsödése 13— 15 óra között. Ebben a mű­szakváltás, részben a pénteki illetve szombati munkarend is szerepet játszik. Közismert, hogy a gépjár­művezetők között is egyre többen vannak a meteoropa­ták, akik igen érzékenyek az időjárás változására, például már 4 órával előbb reagál­nak a bekövetkező frontátvo­nulásra. A látási viszonyokat figye­lembe véve, a nappali, — természetes — fénynél tör­tént a balesetek 59 százaléka, ezután sorrendben az éjsza­ka, világítás nélküli úton be­következett halálos balesetek aránya jelentős. E rövid áttekintésből is ki­derül, hogy megálljt kell pa­rancsolni a fegyelmezetlenül közlekedőknek. Minden erő­vel növelni kell a közlekedési kultúrát: hatékonyabb okta­tással és neveléssel, a jár­művek jó műszaki állapotá­nak biztosításával, de ha szükséges az eddiginél szigo­rúbb felelősségre vonással is. Dr. Lukács Pál II nyugdíjasok foglalkoztatásáról A nyugdíjas korú, munkaképes emberek három formában dolgozhatnak: 1. A nyugdíjkorhatár elérésekor régi, begya­korolt munkakörben teljes munkaidőben és csak később veszik igénybe nyugdíjukat. 2. A nyugdíjkorhatár elérésekor igénybe veszik nyugdíjukat és mint nyugdíjasok — a jog­szabályok által engedélyezett időben és kereseti lehetősé­gekkel élve, részmunkaidőben — munkát vállalnak válla­latnál, szövetkezetnél vagy intézménynél. 3. Igénybe veszik a nyugdíjat, de nem vállalatnál, szövetkezetnél vagy intéz­ménynél vállalnak munkát, hanem engedélyt kérnek rész- munkaidőben, a lakosság részére javítószolgáltatás végzésére. A szabályok megszegésének következménye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents