Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. július 26. 4 „Takarékos” atomerőmű A világ első atomerőművének — 1954-ben — mindösz- sze 5 MW teljesítménye volt. Nem egészen másfél évtized alatt az üzemelő atomerőművek összteljesítménye elérte a 10 ezer, 1980-ra pedig megközelíti a 300 ezer megawattot. A fejlett tőkés országok energiagazdaságában az atomenergia ma még nem játszik jelentős szerepet. Kivétel Nagy-Britannia. A szigetországban az atomenergia már ma is több mint 10 százalékkal részesedik a fűtőanyagtermelésben, s a tervek szerint 1985-re a felhasznált energia 22—25 százalékát atomerőművekben állítják majd elő. Nagy-Britannia egészen a legutóbbi időkig teljes egészében importból fedezte kőolaj- és földgázszükségletét, ezért is kezdtek hozzá az elsők között az atomenergetika intenzív fejlesztéséhez. Kérdés hogy a közeljövőben, amikor — a szigetország körüli tenger alatti lelőhelyek jóvoltából — kőolajból önellátóvá lesz, foly- tatja-e az atomerőművek hálózatának építését. A madártávlati felvétel az egyik legújabb angol atomerőműről készült, amely világviszonylatban egyike a leggazdaságosabban üzemelőknek. A szakirodalomban az angolszász elnevezés rövidítéseként SGHWR betűkkel jelölik az ott megépített reaktor-típust, amely tulajdonképpen egy elgőzölögtető könnyűvizes, nehézvízzel moderált változat (moderálásnak a neutronok sebességének „lefékezését” nevezik az atomenergetikában.) Nehézvíz moderátorral olyan reaktort is lehet építeni, amely kisebb dúsítású, vagy dúsítat- lan urániummal működik. A fúziós erőmüveké a jövő? Az emberiség második tűzgyújtásaként .-mlegetik a fúziós energiatermelést. A jövőkutatók szerint az ezredfordulóra várható, hogy á világ energiaszükségletét fúziós reakcióval elégítik ki. A fúziós energiatermelés gondolatának alapja az a természeti folyamat, amely Napunkban is lejátszódik. A fúziós reakciót, vagyis a köny- nyebb atommagok nehezebb atommagokká egyesülését, például a hidrogén átalakítását héliummá, hasznosítják hőenergia termelésre. Világszerte építettek olyan berendezéseket, amelyekben néhányszor tíz-, ill. százmillió fok hőmérsékletű plazmát állítanak elő. A fúziós energiatermelés nagy előnye, hogy nyersanyagforrásai szinte korlátlanok (pl. a tengerek vizében levő hidrogén és deutérium évmilliókig fedezné az emberiség szükségleteit) és a fúziós berendezések radioaktív szennyezése is kedvezőbb, mint a maghasadáson alapuló reaktoroké. A fúziós energiatermelésnek ma már világhírű eszköze a moszkvai Kurcsatov Intézetében működő Tokomak —10 nagyberendezés. Ennek sikeres előkísérletei nyomán az Egyesült Államokban is megkezdték a Tokomak kísérleteket. Kiszámították, hogy 1 kg hélium fúziós előállításakor hétszer annyi energia szabadul fel, mint 1 kg urán hasadásakor. Ha ezt a hőenergiát hagyományos módon, pl. 7000 kalóriás szén eltüzelésével kívánnánk előállítani, akkor 21 ezer tonna szenet kellene elégetni. A Kurcsatov Intézet igazgatója szerint 1975—85 között fejezik be a kísérletek második szakaszát, a berendezés félüzemi próbáját. Az 1985—95 közötti harmadik szakaszban kerül sor az első erőmű-prototípus kipróbálására. A negyedik, záró szakasz öt évet vesz igénybe: 2000-re kereskedelmi forgalomba kerülnek az üzembiztos, gazdaságos fúziós erőművek. Úton az „energiasebezhetetlenség” felé Az atomenergia a fejlett tőkés országok energiagazdálkodásában — Nagy-Britannia kivételével — ma még nem játszik jelentős szerepet, de az 1973—74 évi energia- válság nyomán világszerte olyannyira felgyorsult az atomerőművek építésének üteme, hogy rövidesen hirtelen megváltozhat a helyzetkép. Míg 1970-ben 16 ezer megawatt volt az atomerőművek kapacitása, 1980-ra várhatóan 2200 ezer megawatt lesz! Az Egyesült Államokban a jelenleg működő atomerőművek az ország energiatermelésének 5 százalékát adják. Tíz éven belül meg akarják valósítani ,|energiasebez- hetetlenségüket”, amiben az atomerőművek építése is fontos szerepet kap. Jóllehet az atomerőművek építési költsége 70—80 százalékkal meghaladja a hagyományos energiahordozókkal üzemelőkét, a többletkiadás a számítások szerint hamar megtérül. Mivel az USA megfelelő urándúsító kapacitással is rendelkezik, és ismert nagy világcégei — Westinghouse, General Electric stb. — a készülékgyártásra is berendezkedtek, csak a beruházások ütemét kell gyorsítaniuk. S úgy tűnik, hogy e törekvésben nincs is hiány. A Tennessee államban' épülő Sequoyah Atomerőmű első, 1200 megawattos egysége az 1977 végére tervezett átadási határidő előtt egy évvel még a képen látható készültségi fokon volt, pedig bizonyos, hogy akkorra el kell készülniük vele. Csupán egy nehézség lehet, ami hátráltatja az USA atomenergetikai terveinek megvalósulását. Az Egyesült Államok ösz- szes uránigénye 2000-ig 3,4 millió tonna körül lesz, de ebből jelenleg csak 1 millió tonna biztosított, ami azt jelenti, hogy a következő 23 év folyamán kell gondoskodnia a tetemes differencia előteremtéséről. Ehhez a hazai lehetőségeken kívül számításba veszik a Niger Köztársaság, Űj-Mexikó, Argentína, Pakisztán és India uránérckincsét is. III 1 ;> V* . m A szocialista szénnagyhatalom Az olajválság nagy lendületet adott a széntermelés fejlődésének. Az 1971-es átmeneti visszaesés után előbb lassan, újabban azonban egyre gyorsabban növekszik a kitermelt szénmennyiség. A szénhidrogének drágulása következtében ma már olyan széntelepeket is érdemes kiaknázni, amelyek a közelmúltban gazdaságtalannak számítottak. Emellett egyes szénhidrogénben szegény országok a biztonság érdekében is fokozták széntermelésüket. Talán kevesen tudják, hogy széntermelésben Lengyelország — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után — a negyedik helyen áll, míg exportját tekintve csupán az Egyesült Államok előzi meg. 1945- ben Lengyelországban mindössze 27 millió tonna kőszenet bányásztak (igen jó minőségű, jórészt 6000 kalória fűtőértékű kőszenet), 1976- ban azonban csaknem 180 millió tonnát termeltek ki, s 1980-ra szeretnék elérni az évi 210 millió tonnát. A lengyel bányák 1975- ben: szocialista országokba 14,6 millió tonna, egyéb európai országokba 21,2 millió tonna, tengerentúlra 2,6 millió tonna szent szállítottak. A nyugateurópai országok közül a legnagyobb vásárlók: Franciaország, Dánia és Finnország, de az NSZK, Olaszország, Belgium és Spanyolország is jelentős partner. A tengerentúli országok közül Brazilia a legnagyobb vevő. összesen 33 országba — köztük hazánkba is — exportálnak lengyel szenet. A lengyel kikötőkben nagy szénrakodók vannak, s jelentős arányú az olcsó tengeri szállítás: a hajók gyomrában 1975-ben 23,7 millió, tonna szenet indítottak útnak (a kép a swinoujsciei szénikikötőben készült, ahol a legmodernebb francia berendezésekkel folyik a rakodás.) Urándűsftás Hosszú az útja annak, amíg a kibányászott uránércből elkészül az atomerőmű fűtőanyaga. Az urán és a vele rokon tórium a földkéregben viszonylag nagy gyakorisággal fordul elő. Egy tonna kőzet általában 2—3 gramm urán—tórium elegyet tartalmaz, s így ezek a rá- dioaktív anyagok nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a Földön, mint az arany vagy az ezüst. Az uránnak ma már több száz ásványa ismeretes, előállítása azonban ma még csalk akkor gazdaságos, ha a kibányászott kőzet egy tonnájában. 1—10 kilogramm mennyiségben fordul elő az uránoxid. Földünk néhány helyén külszíni fejtéssel is kiter- melhetők az urántartalmú kőzetek, az uránbányák többsége azonban mélyművelésű. A tengervízben is nagy mennyiségű urán található, ennek kivonási költsége azonban ma még olyan magas, hogy a tengervíz urántartalmának a kiaknázása egyelőre nem gazdaságos. A legelőnyösebb az, ha az uránérc különösebb feldolgozás nélkül hasznosulhat a reaktorban. Ez azonban a legnagyobb ritkaság, sőt még az is, hogy csupán fizikai módszerekkel tegyék alkalmassá az uránércet az atomerőműben való felhasználásra. Általában ugyanis csak kémiai átalakulás után válik alkalmassá a reaktor fűtésére. Az uránérc hasadóképes uránizotópját (U235) urán- tetrafluoriddá alakítják át, vagyis az uránérchez megfelelő feltételek között hidro- gén-fluoridot vezetnek. A hasadóképes izotóp dúsítása a reaktor fűtőanyagban gázhalmazállapotban történik. Hogy a végleges fűtőanyag egyszerűbben A 32 centiméter átmérőjű és másfél méter magas, nikkelötvözetből készült urándúsító reaktortorony szilárd halmazállapotú legyen, az urán-tetraflouridot ufán-hexaffouriddá alakítják át. Ezek az eljárások különleges technikai problémákat jelentenek, különösen a fluor agresszív és mérgező tulajdonsága miatt. Annak érdekében, hogy ezt a bonyolult, sok lépcsős eljárást megszüntessék, világszerte folynak a kutatások. Japán déli részén, a Honshu szigeten, a Ningyo Toge uránbánya mellett nemrégiben helyeztek üzembe kísérleti jelleggel egy új urándúsítót, amelyben az eddigi eljárásokkal szemben közvetlenül az uránércből állítják elő az U235 jelű dúsított uránizotóp gyártási alapanyagát. Amerikai mentőpilóták meglepő felfedezést tettek egy HH—3 típusú helikopterrel. A 20 tonna súlyú helikoptert — repülési időtartamának növelése végett — úgy építették át, hogy a levegőben egy C—130 „Herkules” tartálygépről feltölthető legyen. De számolni kellett azzal, hogy a helikopter sebessége, még ha két turbinája teljes teljesítménnyel jár is — csupán óránként 300 kilométer, a Herculesé pedig kétszer akkora. A kísérlet során azonban a feltöltés a nagy sebességkülönbség ellenére rendkívül egyszerűen bonyolódott le. A helikopternek mind a 7000 lóerejét latba kellett vetnie, hogy a lehető leglasabban repülő Hercules közelébe kerüljön. Amikor azonban már elérte azt, a „gázt” azonnal ismét egyharmaddal kellett csökkenteni, hogy a „repülő benzinkúttal” összeütközzék. A nagy Hercules sodrában ugyanis ugyanaz a hatás érvényesül, mint az autóversenyen: az elől haladó kocsi szívó hatása „magával húzza” az öt követőket. Kevesebb fehérjét a tyúkoknak A Reeding Egyetem (Aglia) kutatói megállapították a kakasok és a tyúkok eleségszük- ségletét. Kiderült, hogy az állatokat első hetekben nem szükséges különválasztva etetni. A hatodik héttől kezdve azonban célszerű a kakasokat és a tyúkokat eltérően táplálni. A tyúkokra tudniillik több zsír és kevesebb hús rakódik le, mint a kakasokra, tehát kevesebb fehérjére van szükségük. Ha tehát ugyanannyi fehérjével etetik őket, mint a,kakasokat, akkor a fehérje egy része veszendőbe megy. A kísérletek azt mutatták, hogy a kevesebb fehérjével táplált tyúkok eleinte soványak és satnyák maradnak, tizennégy hetes korukban azonban már semmiben sem különböznek a fehérjedús eleségen felneveltektől, Szobafűtés — szőnyeggel Mint a szobafűtés újszerű megoldását mutatták be Párizsban a villamos fűtésű szőnyeget. A fűtőszőnyeg több rétegből áll: e legalsó hőszigetelő rétegre hőt visszasugárzó alumíniumfóliát helyeznek, erre kerül a jól szigetelt fűtőtest, amelyet gumiból készült habszivacsréteg, majd maga a szokványos szőnyeg követ. Az egész fűtőszőnyeg nem vastagabb egy centiméternél. A fűtőtest a hálózat fali dugaszoló aljzatához csatlakoztatható. Hőmérséklete sohasem lépi túl a 26 C-fokos határt, és így nem túl meleg a lábnak sem. A bekapcsolás után 10 perccel már az egész szobában kellemes meleg érezhető, Képünkön: atomerőmű építése
