Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

xxviii. évf. 172. 1977. július 23., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az első hiba A gyártásközi ellenőrzést nem most kezdi alkalmazni az ipar, sok évtizedes hagyományai vannak, a gépipar különböző terü­letein, éppúgy, mint a papír- és vegyiparban. Van­nak munkahelyek, ahol a dolgok természetes rendje, hogy emberek tucatjai „nem csinálnak semmit”, mert csak ülnek s műszerekre fi­gyelnek, hiszen a gyártási ellenőrzés olyan bonyolult, hogy azt automatákra kell bízni. Ott azonban, ahol lát­szatra egyetlen, jelentékte­lennek tűnő mozzanatról, al­katrészről van szó, könnyen lábra kaphat a hiedelem, a kicsi nem számít, az apró mulasztások nem osztanak, nem szoroznak. Ez a hiede­lem azután láncreakciót in­dít el; ha ő nem ügyel a dolgára, miért buzgólkodjam én?! A minőségellenőrzésben régóta dolgozók tapasztala­ta: a hiba vonzza a hibát, a termék előállításának egyetlen pontján megenge­dett, megtűrt mulasztás a fo­lyamat egészét felborítja, Megintcsak példával élve: az Építésügyi Minőségellen­őrző Intézet a közelmúltban összegezte az építőanyagok vizsgálatánál szerzett ta- I pasztalatait. A minőség las­sú javulása ugyan eredmény, . de — amint azt az intézet- : ben megállapították — mér­téke távol van a kívánatos- j tói. A tégla, a cserép, a búr- \ kolólap, az ajtó, az ablak * tömegáru, de ez sem indo- ; kolja, hogy megengedhetetle- ■; nül sók közöttük a hibás. Az ' okok között a nem megfe- ] lelő alapanyag fölhasználó- \ sát éppúgy meglelhetjük, j mint a technológiai előírások megsértését, végső soron azt, ■ hogy — s ez megint az in- 1 tézet tapasztalata — a gyár­tók egy részénél a rrpnőség- védelem szervezete rosszul látja el feladatát. A gyenge alapanyag már eleve meg­szabja az áru útját, értékét, minőségét, azaz rrtár ekkor, az első hibánál — mert hi­szen az előírttól eltérő alap­anyag gyártásba engedése hi­ba! — megálljt kellene mon­dani. Lehet, túl egyszerűen hang­zik. de mindenütt és min­denkor az első hibát kellene, illene fülön fogni, mert ha első nincs, akkor második sem következhet. Köznapi tapasztalataink, a fogyasztási cikkeknél kínált hibás áruk — elég itt utalásszerűén a bútorokra, húskészítmények­re, fémtömegcikkekre hivat­kozni — arra figyelmeztet­nek, hogy ez az első hiba már-már természetes, s ha az. akkor a többi is azzá vá­lik. Napjaink megkerülhetetlen követelménye: a termékek minőségének, s ezzel ver­senyképességének, gazdasá­gos értékesíthetőségének fo­kozása. Egyre inkább ezen múlik a gazdasági növekedé­sünk lehetséges és valósá­gos mértékének viszonya, egyben az életszínvonal­politika céljainak elérése. Ezért emelendő a kulcsfel­adatok közé az első hiba megakadályozása, a minőség- romlás gyártás közbeni meg­előzése, a rossz, a gyenge, az előírásnak meg nem felelő, összefoglalóan a selejt ki­szűrése. Az árut a végellen­őrzés, ha tisztességes, ha tényleg ellátja feladatát, már csak minősíteni, osztályba so­rolni tudja. A gyártás köz­beni ellenőrzés viszont ha­tásosan cselekedhet annak érdekében, hogy ami készül, az valóban jó, árának, a ve­vő várakozásának megfelelő legyen. L- G. Zöldség és gyümölcs Több, jobb — olcsóbb Tanácskozás Cibakházán Tegnap Cibakházán a Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben zöldség, és gyümölcstermesztési tájértekezletet tartott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A tanácskozáson Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Heves, Hajdú-Bihar, valamint Szolnok megye szakemberei, megyei vezetők tsz-elnökök, az érdekképviseleti szervek képviselői, valamint a ZOLDKER és a ZÖLDÉRT vezetői vettek részt. A tanácskozást dr. Be- reczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitot­ta meg, majd Hammer Jó­zsef MÉM miniszterhelyettes mondott vitaindítót. Értékel­te a zöldség-gyümölcs prog­ram eddigi eredményeit. Szólt a kormányhatározat nyomán az idei kereskedel­mi átszervezés kezdeti ta­pasztalatairól is. Elmondta, hogy a kormány programja nyomán hazánkban fellen­dült a zöldség- és' gyümölcs- termesztés, megnyugtatób­ban tudják ellátni a fogyasz­tói igényeket. (Szolnok me­gye példája is igazolja, hogy ez így van, hiszen az idén megyénkben 7268 hektáron termeltek zöldséget gyümöl­csöt és burgonyát. A koráb­bi tervek szerint 1980-ig kell elérni a megyében a 8 ezer hektárt.) A miniszterhelyettes el­mondta, hogy a zöldség­gyümölcs és burgonya fel­vásárlására és forgalmazásá­ra létrehozott új megyei szer­vezetek, a ZÖLDÉRT Válla­latok rövid működésük alatt bebizonyították, hogy alkal­masak a felvásárlásra és az értékesítésre. Szólt a nagy- gazdaságok és a kistermelők közös erőfeszítéseiről, arról, hogy országszerte egységes á törekvés: több, olcsóbb és nagyobb választékú zöldsé­get és gyümölcsöt kapjon a fogyasztó. A tanácskozás vitájában a jó tapasztalatok mellett fel­színre kerültek a hibák, a nehézségek is. Több termelő kifogásolta a felvásárlói és a fogyasztói árak közötti — időnként túlságosan nagy — különbséget. A termelők és felvásárlók szinte minden megyéből jelezték, hogy a magánkiskereskedői, helyszí­ni felvásárlás időnként túl sok vitát okoz — a fővárosi és más piacokon pedig túl­ságosan drága árakat ered­ményez. A felvásárlók panaszolták, hogy helyenként nem elég rugalmas az árukínálat és a2 előre jelzés, s hogy a me­gyei felvásárlók nehezen tudják beszerezni a megfe­lelő csomagoló anyagokat, lá­dákat rekeszeket. A tájértekezleten ott vol­tak a bel- és külkereskede­lem képviselői, valamint a terület hűtő- és konzervipa­rának vezetői is. A tanácskozást délután a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet kertészetében bemutató követte. A szakemberek meg­tekintették a csemegeszőlő-, a burgonya- és dinnyeültet­vényeket. S. J. A tervezett ütemben halad a FOTK (Fogyasztási Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Mezőgazdasági Termékforgalmazó Országos Közös Vállalata) jászberényi kisállatfeldolgozó üzemének bővítése. A több mint 50 milliós beruházás során nagy teljesítményű hűtőház, korszerűen berendezett csarnokok épülnek. A bővítés befejezése után (1960-ban) az üzem teljesítménye négyszerese lesz a jelenleginek FOGADÁS A LENGYEL NEMZETI ÜNNEPEN Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és fele­sége Lengyelország újjászü­letésének 33. évfordulóján, nemzeti ünnepük alkalmából tegnap fogadást adott a re­zidencián. A fogadáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Inokai János, az or­szággyűlés alelnöke, Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes, Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter, Simon Pál nehézipari mi­niszter, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet sok más ve­zető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja is. SZÉPVÖLGYI ZOLTÁN HAZAÉRKEZETT PRÁGÁBÓL Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke — aki küldöttség élén négy napot töltött Prágában — tegnap hazaérkezett. Szépvölgyi Zoltán és Zde- nek Zuska, Prága főpolgár­mestere, aláírták a két fő­város közötti, 1980-ig érv- nyes együttműködési megál­lapodást. A négy évre szóló megegyezés alapján a Fővá­rosi Tanács és a prágai nem­zeti bizottság az elmúlt esz­tendőkhöz hasonlóan ezután is együttműködik a városren­dezés, az ingatlankezelés, a közművek és a közlekedés fejlesztésében. A tapaszta­latcsere kiterjed az egész­ségügy, a művelődésügy, a kereskedelem, valamint a szolgáltatóipar területére is. MEGNYÍLT A VII. MISKOLCI HELYIIPARI KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR A hetedik akalommal meg­rendezett miskolci helyiipari kiállítást és vásárt pénteken dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első tit­kára nyitotta meg. A mis­kolci sportcsarnokban, vala­mint környékén — csaknem 3000 négyzetméternyi terüle­ten — 123 kiállító — köztük minisztériumi nagyvállalatok, Borsod, Heves és Nógrád megye ipari és háziipari szö­vetkezetei, továbbá ötven magánkisiparos — mutatta be termékeit. NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS A balatonfüredi SZOT- szanatórium társalgójában pénteken megnyílt a „Ma­tyóföld virágai Füreden” cí­mű népművészeti kiállítás. A 152. Anna-bálhoz kapcso­lódó tárlaton bemutatják a több mint 300 tagú matyó népművészeti és háziipari szövetkezet termékeit. A ki­állításnak már az első na­pon több ezer hazai és kül­földi látogatója volt. EGYNAPOSAK A KECSKEMÉTI NÉGYES IKREK Minden komplikáció nél­kül töltötték első napjukat a csütörtökön született kecs­Beváltak az új termékek Itt a Komfort és Marika Jó eredménnyel zárta a félévet a BUBIV jászberé­nyi gyáregysége. Az év első felében a dolgozók 72 és fél millió forint termelési érté­ket állítottak elő, a kere­sett kárpitozott bútorokból több száz garnitúrát gyár­tottak terven felül. Egyik legismertebb termé­kükből, a „Lehel” gyermek­szobabútorból 4 ezer garni­túrát adtak át a kereskede­lemnek. A gyerekek másik kedvencéből, a „Balázs” szo­babútorból 280 garnitúrát készítettek. A régiek mellett két új bútorfajta gyártását kezdték el az idén. Gondos piackutatás, a gyártási technológiák kor­szerűsítése előzte meg a kár­pitozott ülő-, fekvőbútorok prototípusának gyártását. A vásárlók megismerkedtek a jászberényiek új termékével, a „Marika” és a „Komfort” kárpitozott ülő- fekvőgami- túrákkal. A házgyári kisla­kások méreteihez igazodó, könnyen mozgatható két új bútorfajta bevált, a bútor­boltok idei slágere lett. A kereskedelem kérésére a jászberényi gyáregység módosította eredeti tervét, és a „Marika” bútorból az egész évre megrendelt 500 garnitúrát az év első felében legyártotta. A másik új ter­mékből, a „Komfort”-ból 50 garnitúra készült el. A növekvő kereslethez igazodva a BUBIV módosí­totta második féléves tervét is. Az év végéig 1200 garni­túra „Marika” és 600 garni­túra „Komfort” gyártásával teljesíti a kereskedelem megrendeléseit. Az új követelmények tel­jesítéséhez a jászberényi gyáregységben az év máso­dik felében két és fél millió forintot költenek új görgő­sorok, tolópad-rendszerek beállítására. A gépesítés költségei gyorsan megtérül­nek. A BUBIV jászberényi részlegének 1978. évre ter­vezett termelési értéke 50 millióval haladja meg az ideit. — Illés — keméti négyes ikrek. A kis­babákat — Ferencet, Mari­kát, Attilát és Zoltánt — még egy ideig inkubátorban tartják’ a megyei kórház ko­raszülött osztályán, ahol éj­jel-nappal vigyázzák életü­ket, segítik fejlődésüket. Édesanyjuk is túl van az első izgalmakon, egészséges, s tíz nap múlva elhagyhatja a kórházat. A rendkívüli csa­ládi esemény hírét követően ezúttal is összefogott a tár­sadalom: tegnap 'a kecske­méti Városi Tanács illetéke­sei 5000 forint gyorssegél­lyel keresték fel Kállai Fe- rencnét a kórházban. A ta­nács kétszobás, összkomfor­tos lakást utalt ki részükre az épülő Széchenyi város­részben. EGY MONDATBAN '— Kassák Lajosnak emlé­ket állító márványtáblát avattak tegnap Óbudán, a Bécsi út 98. szám alatt, ahol a művész élt és alkotott. — A Csongrád megyei Kertészeti Vállalat hódmező­vásárhelyi telepéről az idén csaknem 300 000 szál szegfűt szállítottak a Szovjetunióba a Monimpex Külkereskedel­mi Vállalat közvetítésével, Tiszattrs, Nagyiván Pecsenyekacsa- tenyésztés a sziki tavakon A Hortobágy szélén gaz­dálkodó tiszaörs—nagyiváni Petőfi Termelőszövetkezet területén több — nem is ki­csi — szikes tó van. Tavaly kísérletképpen kacsatenyész­tő telepeket létesítettek a ta­vak partjain. A kísérleti ka­csatenyésztés ' eredményes volt, így az idén. kellő elő­nevelés után 24 ezer kacsát tartanak több telepen. A te­nyésztés jövedelmezőnek ígérkezik: ebben az évben két és fél millió forint be­vételhez jut általa a szövet­kezet. A kacsákon kívül tízezer, úgynevezett „zabos libát” is tenyésztenek a szövetkezet­ben. A tervek szerint a kö­vetkező esztendőkben to­vábbfejlesztik a vízi szárnya­sok tenyésztését. A bővítés arányaira jellemző, hogy a jövő évre kötött előszerző­dések értelmében csaknem 7 millió forint értékű kacsa és liba tenyésztésére vállal­kozott a szövetkezet, J» Munkában a polipmarkoló. A Középtisxavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói Szolnokon a Dohánybeváltó előtti kanyarban a Tisza mederrendezésén, parterősitésén dol­goznak. Az erős sodrásnak kitett mederoldalt terméskő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents