Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-22 / 171. szám

1977. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 m. Aratók Misa papó és társai Nem azért gép a kombánj, hogy éjjel-nappal minden hi­ba nélkül menjen. Sőt az el­ső néhány műszakban még negyedóránként húsz per­cenként áll ki a tarlóra vala­melyik. Ilyenkor a szántó­földön legtöbbször Misa papó basszusa harsan: — Mi bajotok van, csepp lelkecskéim? Bár Szokolay Mihály, saját rangsorolása szerint legfel­jebb csak harmadik a szere­lők között, a népszerűségi lajtsrom első helyéért min­denképpen versenyben van. Cikcakkos munkáséletét a tsz-ben kezdte, innen az Óbu­dai Szeszgyár rendészetveze-. tői irodájába vitt az út, majd ismét visszakanyarodott a szövetkezetbe. Az utolsó előt­ti állomás a fuvarosság volt, innen származik a legtöbb történet. — Csak annyit kellett mon­danom az öszvérnek: „— Én édes Katókám”, és máris in­dulásra ágaskodott az állat. Ha otthagytam valahol rá­szóltam: „Ki ne fogjanak!”, nem kellett neki több, aki közelebb ment akkora rúgást kapott, hogy élete végéig vi­selte a nyomát. Ihatnám tá­madt? Elsuttogtam ”— Kocs­ma!” Az öszvér nem nézte: szántóföld, dülőút, árok, vagy híd, elindult torony iránt. Amikor eladtam, nem akart kimenni az udvarból kapá- lódzott, harapott, lefeküdt a földre. Végül aztán fölakasz­totta magát. Ügy történt, hogy kikötötték egy fához és ott találták meg lógva... Az emberek azt beszélték, hogy megsiratott az öszvér. Az az igzaság, amikor megtudtam, hogy elpusztult, az én sze­mem se maradt szárazon. Misa papóra egyébként in­kább jelemző az örök tréfál­kozás, mint az elérzékenyü- lés. Autodidakta módon meg­tanult dobolni, mesterien* nagybőgőzik, ha esténként betér a vendéglőbe, Szentim- re arany ifjúsága újjongva fogadja. A szervizikocsinak becézett mozgó szerelőbódé körül gyakran harsan a ka­cagás, de ha komolyra fordul a helyzet, akkor Szokolay Mihály inkább Kovács Zsig- mond segítségére siet. Zsiga bácsi se mindennapi életutat tud maga mögött. — Jó régen, 1954-ben kezd­tem a tsz-ben és még meg rögtön elnökként — emléke­zik. — Aztán az egyik gyalog­munkás brigád vezetője let­tem. Eredetileg a kovács mesterséget tanultam, a me­zőgazdasági gépszerelői képe­sítést 1961-ben szereztem meg. Nem sokára rá trakto­ros, majd alig valamivel ké­sőbb párttitkár lettem. Ez­után kerültem a műhelybe, az egyik részleg vezetőjeként, az összevonás óta pedig mint szerelő dolgozom. Nyugodtan elmondhatom magamról: „— A tsz-ben már minden vol­tam, csak akasztott «ember nem!” Hogy hol éreztem ma­gamat a legjobban? Nem tu­dom. Benne voltam minden­ben, most is az a jelszavam: — Gyerekek csináljuk!” Akikre manapság ez a fel­szólítás érvényes: Czinege Béla és Balázs Lajos. Bélá­nak se kell semmit se két­szer mondani, mert ugyan­csak „benne van mindenben”. Balázs Lajos 19 évével a leg­fiatalabb egyike, a kecskemé­ti műszaki főiskola másod­éves hallgatója. — Tavaly és azelőtt szállí­tójegy-író voltam, most pe­dig nyári gyakorlatomat töl­töm el itt. A munkának le­endő szakmámhoz nem sok köze van, de tapasztalatokat szerezhetek bőven. A kombájnosoknak, szállí­tóknak a víz ugyanolyan szol­gáltatás, mint a déli kávé, vagy amilyen tavaly a kóla volt, — amit az idén már nem kapnak meg. Miért? Egyértelmű választ nem sike­rült szerezni, a legelfogadha­tóbb védekezés így hangzott: — Nekünk nincs hűtőszek­rényünk, a boltban pedig, ahol van, húzódoztak attól, hogy miattunk zárva tartás alatt is bent maradjon vala­ki. Az emberek is vacilláltak: egyiknek traubi kellett, má­siknak pepsi, a harmadik a márkát, a negyedik a na­rancslét kedvelte. A vége az lett, hogy a fele megmaradt, így aztán az idén nem is kí­sérletezünk vele. Az intézkedés az aratók körében cseppet se népszerű — hiába prédikálja Misa pa­pó:,,— A magatok portáján söprögessetek zsibbadt szá- júak!” — de nincs mit tenni, marad a víz és a kávé. Ez utóbbit is legszívesebben reg­gel engedné le a torkán a társaság, azonban a szerve­zés makacs következménye­ként csak ebédkor érkezik. A gályarabokról szóló vicc mor­bid csattanóját idézve: víz viszont van bőven. Ketten: Gargyi Gyula és Décsei Já­nos gondoskodik arról, hogy a tarlón dolgozók legalább ebből ne szenvedjenek hi­ányt. Fürgeségük vetekszik Hadadi Istvánná, a népszerű Mariska néni, az ebédosztó gyorsaságával. — Nem mondom, hogy olyan, mint a magam főztje — mondja Mariska néni — de ízletes és olyan bőséges, hogy pukkadásig tömheti ma­gát mindenki. Naponta van hús is, nekem még nem pa­naszkodott senki. A kombájnosok nem is szólnak egy rossz szót se, de este úgy hat óra tájban elő­szedik a hazait, és szalonná­val kenyérrel hallgattatják el vacsoráért korgó gyomru­kat. Braun Ágoston (folytatjuk) Nőtt a tejtermelés, több jut a piacra A mezőgazdasági üzemek­ben már mérhető a tejterme­lés ösztönzésének hatása. Megmutatkozik ez Jászapá­tiban, a Jásztej üzem felvá­sárlási eredményében is, hi­szen fél év alatt 731 ezer li­terrel több tejet gyűjtöttek be, mint az előző év azonos időszakában. Szállítóik közül az egyesült jászapáti Velemi Endre Tsz 186 ezer literrel, a jászladányi Egyetértés Tsz 17.4 ezer literrel több tejet adott le a tavalyinál. A tejüzem első félévi ér­tékesítési árbevétele megha­ladta a 38 millió forintot. Ennek több mint felét az úgynevezett „poly-tej” tette ki, 3 millió 792 ezer litert hoztak belőle forgalomba, a kedvelt iskolatejből pedig több mint 34 ezer pohárral. Az első hat hónap értékesí­tési eredménye 5,2 százalék­kal kedvezőbb az előző évi­nél. Jubileum Szarvason ötven évvel ezelőtt — 1927-ben — kezdődött meg Szarvason a mezőgazdasági szakemberek képzése. Csü-i törtökön a jubileum alkal­mából rendezett megemléke­ző ülésen rámutattak, hogy a városban működő melio­rációs főiskolában, illetve középfokú elődjében a fél­évszázad alatt több mint 2500-an fejezték be tanul­mányaikat. Leningrádban rendezik a II. szovjet—magyar barátság fesztivált A KISZ és a Lenini Kom- szomol Köz­ponti Bizott­ságának kö­zös elhatáro­zása alapján augusztus 20 és 25-e között Leningrad ad otthont a II. szovjet—magyar ifjúsági ba­rátság fesztiválnak. Alig két évvel az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztivál emlékezetes eseményei után már javában készülődnek szerte az országban az üze­mi, termelőszövetkezeti, in­tézményi KISZ-szervezetek, a vezetőképző táborok és az építőtáborok lakói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója jegyé­ben zajló gazdag esemény- sorozatra. A fesztivál várha­tó programjáról Deák Gá­bor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára tájékoz­tatta Győri Margitot, az MTI munkatársát. — A szovjet és a magyar ifjúsági szövetség, orszá­gaink fiataljainak együttmű­ködését, testvéri barátságát juttatja kifejezésre a talál­kozó ezernyi programja — hangsúlyozta Deák Gábor. — Leningrádban, a forrada­lom bölcsőjénél a nagy ok­tóber szellemét idézik kö­zös rendezvényeink, ame­lyek bemutatják a szovjet és a magyar ifjúság szere­pét a kommunizmus é’s a fejlett szocialista társada­lom építésében, kifejezik in­ternacionalista szolidaritá­sunkat a világ haladó erői­nek harcával. — Leningrádba 900 tagú magyar delegáció utazik az ifjúkommunisták és a KISZ- en kívüli fiatalok képvise­letében. A magyar delegáció díszvendégei között lesznek társadalmunk és közéletünk neves személyiségei. Augusz­tus 20—25-e között további 300 fiatal a megyék kül­dötteiként ellátogat szovjet testvérmegyékbe, köztársa­ságokba, hogy helyi „kis- fesztiválokon” vegyen részt, szeretném hangsúlyozni: a népes delegációban a moz­galmi- és a szakmai mun­kában, a tanulásban, a ha­za védelmében, a kulturá­lis és tudományos tevékeny­ségben, valamint a sportban élenjárók kapnak helyet. — Érdemes néhányat ki­emelni a változatos, egymást követő események közül. A fesztivál idején /& XI. VIT tiszteletére több lenin- grádi munkahelyen társa­dalmi munkaakcióban ve­szünk részt. A sportrendez­vények között érdekesnek ígérkezik a „Belépés nem­csak tornacipőben” elneve­zésű program, amelyen szov­jet és magyar olimpikonok is részt vesznek, és esemé­nyeiről rádióállomásaink közvetítést adnak. Nagy vá­rakozással tekintünk az el­következő események elé, amelyek minden bizonnyal hozzájárulnak majd a szov­jet és a magyar fiatalok ba­rátságának elmélyítéséhez. Idehaza — augusztus 2^-án — valamennyi építőtábor­ban, vezetőképző táb.orban, ifjúsági klubban baráti ta­lálkozókat rendeznek szov­jet fiatalokkal, katonákkal a fesztivál jegyében — mon­dotta végezetül Deák Gá­bor. Téma: a felsttrészkészítő üzem telepítése, felkészülés a papírgyári rekonstrukcióra Tegnap vezető munkatár­saival Szolnokra érkezett Dobrotka László könnyűipa­ri miniszterhelyettes. Fogad­ta őt Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságá­nak első titkára. Majd meg­beszélést tartottak a megyei pártbizottság és tanács ve­zetőivel. A tanácskozáson ott volt Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára és dr. Hegedűs Lajos megyei tanácselnök. A tanácskozást Andrikó Miklós vezette. Ezen szó volt a könnyűipar megyei helyzetéről, a közeli évek fejlesztési elképzeléseiről. Konkrét témaként szerepelt a Tisza Cipőgyár tiszafüredi gyáregységének telepítési terve. Kimondták, együtte­sen támogatják, hogy kor­szerű felsőrészkészítő üze­met létesítsen a cipőgyár a járási székhelyen. Tárgyaltak arról is, hogy a leggondosab­ban előkészítik a szolnoki papírgyár rekonstrukcióját, amely a következő évek leg­nagyobb beruházása lesz Szolnokon. Hallottunk arról, hogy a minisztérium támo­gatja az újszászi munkate­rápiás utógondozó ipari te­vékenységét. A szolgáltatás színvonalának további eme­lése érdekében • a Patyolat Vállalat részére mintaszer­vezést, tanulmánytervet ké­szíttet a minisztérium. A megbeszélésen érintet­ték a könnyűipar megyénk­ben levő valamennyi ágaza­tát, így a nyomdaipar fej­lesztését is. A miniszterhelyettes dél­után a Szolnak megyei Ta­nács Faipari Vállalatához, Kisújszállásra látogatott. A kihaló félben levő szakmák egyike a kötélgyártó mesterség. Ritkán akad fiatal, aki ezt vá­lasztja foglalkozásul, hisz a kö­tőfékeknek, erős sodró kender köteleknek egyre csökken a ke­reslete. Roskó Károly öcsödi kö­télgyártó mester azon kevesek közé tartozik, akik még értik a díszes, 12 ágból font kötőfék ké­szítését is Javul a kereskedelmi és szolgáltató munka Az áfész tevékenysége a törökszentmiklósi vb előtt A Törölcszentmiklós és Vidéke Áfész tevékenységét vitatta meg - többek között - tegnapi ülésén a városi tanács végre­hajtó bizottsága Töröksztintmiklóson. Az áfész legutóbb 1974-ben számolt be munkájáról a végrehajtó bizottságnak, az azóta eltelt három évről adott átfogó képet a jelentés. Számottevően fejlődött a testületi és szakmai vezetés színvonala és hatékonysága, javult az áfész kereskedelmi és szolgáltatói munkája, kon­centráltabb és reálisabb a hálózatfejlesztés és eredmé­nyesebb a társadalmi tulaj­don védelme. A szövetkezet leküzdötte a korábbi vezetés hibáiból eredő erkölcsi és anyagi nehézségeket, megbíz­ható, korrekt partnere a ke­reskedelmi és termelő szer­veknek. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évi gaz­dasági eredményeik alapján elnyerték a Belkereskedelmi Minisztérium kiváló szövet­kezete címet. Jól működnek a szövetke­zeti önkormányzati szervek, a bizottságok összetétele megfelelő. A felügyelő bi­zottság eleget tesz a szövet­kezeti törvényből, az alap­szabályból eredő kötelezett­ségeinek. Nem mondható el ugyanez a nőbizottság, az if­júsági bizottság tevékenysé­géről. A szövetkezet tavaly egye­sült a kengyeli áfész-szel. Egy év után mindenki meg­nyugvással vette tudomásul, hogy az egyesülésből senki­nek nem származott hátrá­nya. A kengyeliek elégedet­tek az áruellátással, örültek a fejlesztésnek. Ott is, vala­mint Tiszatenyőn, Tiszapüs- pökiben az egységek átalakí­tásával jelentősen megnőtt a vendéglátás forgalma. A bol­ti kiskereskedelmi forgalom a vártnál lassabban, a fel­vásárlás elsősorban a kisál­lattenyésztésben fejlődött gyorsan. Tavaly az élelmiszer-ága­zatban tudták csak megvaló­sítani az üzletpolitikai célki­tűzéseket, elsősorban az alap­ellátás — a külterületeken a vásárlási körülmények — ja­vítását. Megoldották a ke­nyér-, a tej-, a töltelékáru- és a zöldség-gyümölcsellátás korábbi gondjait. Ebben nagy segítségükre volt, hogy a nagykereskedelmi vállalatok­kal szerződést kötöttek a „többcsatornás” beszerzésre. A tárolási gondok megoldá­sában a ZÖLDÉRT Vállalat segítsége az idén a legjobb­kor érkezett. A jelentést összeállító igazgatóság a dolgozók szak­mai továbbképzését, a bolti kiskereskedelmi hálózatban a választék növelését, a kor­szerű propagandát, a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek javitását határozta meg elsősorban a tennivalók között. A városi tanács vb t.ermelés-ellátásfelügyeleti osztálya — rendszeres ellen­őrzési tapasztalatai alapján — megerősítette az áfész je­lentését. A végrehajtó bizottság az áfész egész kollektívájának elismerését fejezte ki az el­múlt három évben kifejtett eredményes tevékenységéért. Ám a kedvező tapasztalatok ellenére az alapszabály sze­rinti munka további javítá­sa, a bizottságok működésé­nek jobbátétele, a kereskede­lempolitikai feladatok ered­ményesebb megvalósítása, a lakossági áruellátás további javítása érdekében néhány feladatra külön felhívta az áfész-igazgatóság figyelmét; többek között javasolta, hogy a vendéglátók terjesszék ki az étkeztetés lehetőségeit a gyermekeknek, emellett kí­sérjék figyelemmel a válla­latok és a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak étkezési igényét is, Misa papó legújabb története Fotó: Nagy Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents