Szolnok Megyei Néplap, 1977. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 166. sí., 1977. július 16. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A törvény az emberért van Közérzetünket annyi dolog befolyásolja, hogy lehetetlen­ség lenne mindet felsorolni. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák életün­ket. Lehet miatta berzenkedni, de a jogszabályok nélkül egyetlen szervezett társadalom sem létezhet. Általában nem is a jogszabályok ellen szól valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jogalkalmazás körülményeivel nem tud megbarát­kozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nem. A társadalmi szervezetek, a miniszté­riumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bürokratikus ki­növések ne rontsák a közhangulatot, a munkakedvet. Nem véletien ez, s nem külön program alapján mérettetik meg időnként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a ha­tósági eljárásokban az ügyintézéssel alakítják kapcsolataikat, az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampol­gárok segítséget kapnak, jogi ismereteik gyarapításához. Szükség is van erre, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a szakemberek sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafus­áradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túl­becsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbbször vezetési, szervezési módszerekkel jobban meg lehetne oldani a problémákat. A rendeletek között nehéz eligazodni. A ne- héz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de akadályozza az állampolgárokat is abban, hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal, — így kötelességeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott, valami nagy sza­bálytalanságot vétett, és ezért kérte a tanács megjelenését. Amikor az irodában magyarra fordították a felszólítást, ak­kor tudta csak meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. A minisztériumok programjukban állandóan hangsúlyoz­zák: a jogszabályoknak közérthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügyminisztérium — Grétsy László nyelvész szerkesztésé­ben — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De a jogi nyelv körüli viták alig mérsék­lődtek. A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügyintézést. Pél­dául a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragra­fusról. Nemegyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s aZ építési terület előkészítése késik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szo­rítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel. Természetesen, kár lenne az adminisztrációt feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs ál­lami és gazdasági élet. De meg kell különböztetni a szüksé­gest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre, a feles­legesen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a törvényesség rová­sára. De sok esetben a paragrafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szel­lemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet hatásosságát. A törvények, a rendelkezések szelleme magában foglalja a szocializmus humanitását, s azt az elvet, hogy minden az emberért történik. A szabályok le­hetőséget adnak, hogy a jogalkalmazók figyelembe vegyék döntésüknél az ügyfelek érdekeit, személyi körülményeit. Azonban gyakran elmarad a méltányosság lehetőségének .ki­használása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. Könnyebb a paragrafusokat betű szerint venni, mint töb­bet mérlegelni, és személyre szólóan dönteni. Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocializmus körülmé­nyei között azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók mindig és mindenkor hű meghallói legyenek a törvényeknek. Ami ebben a megfogalmazásban azt jelenti: a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésnek megfelelően alkalmazzák. A jog­politika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, lega­lábbis nem szabad, hogy az legyen. Amikor hivatalokban, irodákban egy-egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a politikát valósítják meg. A rugalmasabb feladatmegoldás egyszerűsíti az ügyinté­zést. Alapvető politikai érdekeink ezt diktálják. De az egy­szerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség. A túl­zott adminisztráció egyik sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. A XI. pártkongresszus határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az állami és társadalmi élet min­den területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem véletlenül hang­súlyozza a kongresszus határozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a közszolgálat kultú- ráltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehéz­sége rontsa az állampolgárokkal való kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szánjanak határozottab­ban szembe ezekkel a jelenségekkel.” H. L. A harmadik genfi „front Befejeződött Schmidt washingtoni látogatása (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Gyorsult a munka a nagyberuházásokon Az első félév adatai biztatóak Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium építő­ipari vállalatad az első félév­ben — az előzetes adatok sze­rint — hónapról-hónapra egyenletes ütemben dolgoz­tak, termelési hullámzás nél­kül, s így 13,8 százalékkal több munkát végeztek, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A jubileumi versenynek különösen jelentős eredmé­nye, hogy gyorsult a munka a nasívberunazásokon, ahol a dolgozók 17,8 százalékkal nö­velték termelésüket. Április óta jelentősen meggyorsítot­ták a munka ütemét a Bor­sodi Vegyikombinát új PVC gyárának építői. A technoló­giai szerelésre kész munkate­rület késedelem nélküli át­adása érdekében az Észak­magyarországi és a 31-es számú Állami Építőipari Vállalat dolgozói az előirány­zott idei feladat 52, illetve 66 százalékát teljesítették az el­ső félévben. Hasonlóan na­gyot léptek az idei feladat megvalósításában a TVK po- linropiléngyár és a Tiszai Kőolajfinomító (TIFO) épít­kezésén is. A Paksi Atomerő­műnél a jubileumi verseny­ben nagy erőfeszítéseket tet­tek a szocialista kollektívák az időközben szükségessé vált tervmódosítások okozta ne­hézségek áthidalására. A ne­hézségek túlnyomó részét si­került elhárítani. Az Ózdi Kohászati Üze­mekben az acéltermelés in- tenzifikálását célzó gyorsított beruházáson dolgozó Észak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat munkásai eddig az éves feladat 67 százalékát valósították meg. A követke­ző három hónapban tovább növelik a munka ütemét, hogy szeptemberben munka- területet adhassanak a tech­nológiai szerelőknek. Az elő­írtnak megfelelő ütemben épül a Gyulai Húskombinát, ahol a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az első félévben 76 millió fo­rint értékű munkát végeztek, s eddig éves tervük 49,3 szá­zalékát teljesítették. így a gyorsításra kijelölt létesít­ményt még ebben az évben átadják. FERIHEGY 1982-BEN Első osztályú nemzetközi légikikötő Az Állami Tervbizottság a múlt hónapban jóváhagyta a Ferihegyi repülőtéri fej­lesztés első ütemének beru­házási javaslatát. A beruhá­zás első üteme az ország egész területére kiterjedő műszeres légiforgalmi ‘ irá­nyítási rendszer építésével, valamint a repülőtér folya­matos' üzemeltetésével kap­csolatos építkezésekkel a program szerint meg is kez­dődött. A jövő év elején, a mostanival párhuzamos vo­nalon, attól 1,6 kilométeres távolságban megkezdődik az új fel- és leszállópálya épí­tése, amely a kiegészítő mű­szeres leszállító berendezé­sekkel együtt 1982 közepén készül el. Ez felszabadítja majd a régi pályát a máso­dik ütemben tervezett re­konstrukcióhoz. Az állami nagyberuházás­ként, összesn 4,8 milliárd fo­rinttal — a mostani tervidő­szakban 2,7 milliárd forint felhasználásával — megváló^ suló repülőtéri fejlesztés el­ső üteme 1982-ben fejeződik be. Eredményeként a Feri­hegyi repülőtér műszeres repülésirányítással, korszerű műszaki bázissal rendelkező, első osztályú nemzetközi lé­gikikötővé fejlődik. Az ÉPSZER Vállalat szakemberei befejezték a szolnoki Szigligeti Színház gazdasági épületének vázszerkezeti mun­káit. A háromszintes épület - amelyben a színház gazda­sági irodái, olvasóterem, büfé valamint kiszolgáló műhe­lyek lesznek - 12 millió forintba kerül. A tervek szerint jövő év novemberében adják át rendeltetésének Eredményesen fejlődő kapcsolatok Harminc éve írták alá az első magyar—szovjet kereskedelmi megállapodást Dr. Bíró József miniszter nyilatkozata Három évtizeddel ezelőtt, 1947. július 15-én írták alá a magyar—szovjet kereske­delmi és tengerhajózási szer­ződéit. Az évforduló jelen­tős eseménye népgazdasá­gunknak, hiszen a 30 év alatt a Szovjetunióval ki­alakított sokoldalú és dina­mikusan bővülő kapcsolata­ink alapján jelentősen át­alakult az ország arculata. Űj és hatékony ipar szüle­tett, a szocialista mezőgaz­daság megsokszorozta ere­jét, miközben olyan képzett szakmunkásgárda nőtt fel, amely nemcsak megfelelt a Szovjetunióból, illetve a KGST-ben részt vevő orszá­gokból importált magas mi­nőségű technika követelmé­nyeinek, hanem azt tovább­fejlesztve lehetővé vált szé­les körű bekapcsolódásunk a nemzetközi munkamegosz­tásba. A “ kiemelkedő évfordulón dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: A miniszter — utalva az 1947-es egyezményre — hangsúlyozta: e dokumen­tum kifejező példája az egyenrangú államok közötti szerződésnek. A Szovjetunió és Magyarország — már két évvel a második világhábo­rú után — kölcsönösen és korlátozás nélkül alkalmaz­ta a legnagyobb kedvez­mény elvét. — A kétoldalú forgalom növekedését szemléletesen jelzi, hogy az az árumeny- nyiség, amely 1947-ben a magyar—szovjet export és import-listákon egész évben szerepelt, az ma egyetlen nap külkereskedelmi ered­ménye. Az idén ugyanis or­szágaink már megközelítően négymilliárd rubel értékű árut cserélnek. — Az elmúlt harminc év­ben szoros együttműködés bontakozott ki a két ország népgazdasága között. Ter­vező hatóságaink, a Mi­nisztériumok és a vállalatok kialakították az aktív kap­csolatok rendszerét, S a koo­perációk ma már átfogják a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság minden ágát. — A tervszerű együttmű­ködés alapján Magyaror­szág egész sor termelési, el­sősorban gépipari ágazatát (Folytatás a 2. oldalon) TÚL AZ ARATAS FELÉN A tiszafüredi járás terme­lőszövetkezeteiben csütörtök estig 13 470 hektár búza 54,2 százalékát aratták le. Kitűnő­en halad az aratás a kunma­darast Kossuth Tsz-ben — alig több mint 30 százaléka van már csak lábon a kenyér_ gabonának. Az abádszalóki Lenin Tsz-ben a 2800 hektár búzából már több mint 1700 hektáron takarították be a termést. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz földjein hétfőtől a karcagi Magyar—Mongol Ba­rátság Tsz gépei is segítik majd az aratás mielőbbi be­fejezését. AZ I. NEMZETKÖZI GYERMEKFESZTIVAL MAGYAR RÉSZTVEVŐINEK BÚCSÚZTATÁSA A csillebérci nagytáborban tegnap délután ünnepi' mű­sorral búcsúztatták a Szov­jetunióba, az I. nemzetközi gyermekfesztiválra utazó 70 fős magyar úttörő-küldöttsé­get. Az eseményen megjelent Berecz János', az MSZMP KB osztályvezetője, Gosztonyi Já­nos oktatásügyi államtitkár, Deák Gábor, a KISZ KB tit­kára, Sz. V. Mazarkin, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének titkára, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, va­lamint politikai, társadalmi és kulturális életünk számos képviselője. TÖBB ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCS Az előző év hasonló idősza­kához képest közel 10 száza­lékkal növelte forgalmát 1977 első félévében a Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat. A 328,5 millió forint árbevétel 100,8 száza­léka a féléves tervnek. Külö­nösen gyors felfutást tapasz­taltak a zöldség és gyümölcs eladásában: 25 százalékkal vásároltak több árut a Kisker üzleteiben, mint tavaly az el­ső hat hónapban. ÚJ VEZÉRIGAZGATÓ A TISZA CIPŐGYÁRBAN Tegnap délelőtt a martfűi Tisza Cipőgyárba látogatott dr. Bakos Zsigmond, a Köny­nyűipari Minisztérium állam­titkára, és elbúcsúztatta — nyugdíjba vonulása alkalmá­ból — az ország legnagyobb cipőgyárának vezérigazgató­ját, Kiss Lajost, majd kine­vezéseket nyújtott át. A Tisza Cipőgyár vezér- igazgatójává július 15-től Maczó Lászlót, a vállalat ed­digi műszaki igazgatóját ne­vezte ki. A gyár gazdasági igazgatója, a vezérigazgató helyettese ezentúl dr. H. Nagy Mihály, volt kereske­delmi igazgató lesz. Zagyi Sándort, a vállalat műszaki igazgatójává nevezték ki. KIÁLLÍTANAK A KISTERMELŐK Tegnap Mezőtúron megala­kult az a rendezőbizottság, amelyik augusztus 19—21 kö­zött tájkiállításon mutatja be Hajdú-Bihar, Békés és Szol­nok megye kistermelőinek munkáját. A kiállításra Szol­nok megye 18 nagyüzemén kívül 17 szakcsoport is bene­vezett. Hajdú-Biharból hat, Békésből ugyancsak hat cso­port jelentette be kiállítási szándékát. A jövőre hatszáz éves Me­zőtúron ez a tájkiállítás is az ünnep előkészítését szolgálja. Megismerteti a három megye zöldségtermesztő, kisállatte­nyésztő, valamint sertés, és szarvasmarha-tenyésztő szak­csoportjainak eredményeit. EGY MONDATBAN — A városi tanácsnál ren­dezett fogadással tegnap megnyílt Esztergomban a Dunakanyar nyári művészeti egyetem. — Tegnap Sopronban jubi­leumi kiállítás nyílt a városi rang elnyerésének 700. évfor­dulója tiszteletére. — Székesfehérvárott teg­nap megkezdődött a számí­tástechnikai gépi adatrögzí­tők Fejér megyei versenye. — Cukrászversenyt rendez­tek tegnap Egerben, az Uni­cornis Szálló halijában, négy megye — Borsod, Heves, Nógrád és Szolnok — leg­jobb cukrászai mérték össze tudásukat és mutatták be íz­letes és látványos készítmé­nyeiket a zsűri előtt. t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents