Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

1977. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megőrzik a talpas házat Az Ormánság ősi központjában - Sellyén - szabadtéri múzeumot alakítanak ki, ahol a helyi népi építészetnek állítanak emléket. A híres Ormánság-kutató Kiss Géza nevét viselő sellyei múzeum központja a jellegzetes tal­pas ház. Ez a gerendakoszorúra épített, vesszőfonatú és sárral tapasztott épület - gyakori árvizek miatt - moz­gatható volt Nyáron új fejezet kezdődik Nagyobb forgalmat terveztek Váltózóna vevők ízlése Ami még zsákbamacska Ami egy életre kötelez Nem csoda, hogy sokszor napokig, hetekig szemlélő­dünk, válogatunk, amikor bútort veszünk, hiszen ha nem is egy életre, de leg­alább 10—15 évre vásáro­lunk. Ma már nem elnyűhe- tetlen, örök darabot szeret­nénk, hanem hangulatos, mutatós, kényelmes bútoro­kat. Találunk-e pénztárcánk­nak, igényeinknek, ízlésünk­nek megfelelőt, van-e olyan, ami elfér a félszobákban is; és lesz-e odaillő szőnyeg, függöny, lámpa? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a megye legnagyobb lakbe­rendezési áruházában, a szol­noki DOMUS-ban. A bútorboltnál több A DOMUS-ok jellemzője, hogy eltérően a hagyományos bútorboltok kínálatától, nem csupán ilyen vagy olyan ágyat, szekrényt vehet ott a vásárló, hanem a lakásának berendezéséhez szükséges minden kelléket egy helyen talál meg. Van hazai és kül­földi lakószoba, szekrénysor, ülőgarnitúra, konyha- és gyermekbútor és kaphatók lámpák, szőnyegek, függö­nyök, kerámiák is. a DOMUS- ok üzlettere többszöröse egy-egy régi boltnak, s elv­ben óriási raktárak tartoznak hozzá. Ez teszi lehetővé, hogy az árubemutatásra kis lakószobákat alakítsanak ki a különböző garnitúrákból. A DOMUS sajátossága a minta utáni értékesítés is. Ez még egy kicsit zsákbamacska. A raktárból ugyanis csoma­golva viszik el a bútorokat és gyakran csak otthon derül ki, hogy nincs meg a polc vagy rossz a festés. Ilyenkor jogos a reklamáció, de kinek van kedve a végre otthon lá­tott bútort újra felpakolni és hozatni, vitetni. Végered­ményben el kell fogadnunk a minta utáni értékesítés módszerét, hiszen hogyan le­hetne százezer forintos napi forgalmat az üzlettér állandó rendezgetésével lebonyolíta­ni?! A DOMUS-rendszer elő­nyeihez tartoznak a vásár­lóknak nyújtott szolgáltatá­sok, a pillanatnyilag nem kapható bútorok előjegyzése, a lakberendezési tanácsadás, az OTP vásárlási kölcsön in­tézése, a vásárolt függönyök, szőnyegek szegése, és a ház­hoz szállítást bonyolító ki- rendeltség is. A szolnoki DOMUS a me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalaté, ezért a „szolno­ki” jelző és a DOMU.S szinte „csak” márkajelzés. A név- használat előnyt és hátrányt egyaránt jelent. Megkülön­böztetett áruellátásban ré­szesülnek a Bútorért Nagy­kereskedelmi Vállalatnál. A „családhoz tartozás” révén kapnak számos olyan hazai garnitúrát, amely olcsó, vagy nagyon keresett. Szintén csa­ládtagnak kell lenni ahhoz is, hogy finn, olasz és jugosz­láv különleges, vagy egyedi darabokhoz jussanak. A vá­laszték bővítésének ez a módja nincs ingyen, cserében az áruházban mindent kell árusítaniok, ami DOMUS-ok- ra jellemző. A választékbővítés másik módja éppen azért lehetsé­ges, mert az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalatnak sa­játja az aruház s így maguk is rendelhetnek a terme­lő vállalatoktól. A szolnoki DOMUS él is a lehetőséggel, számos bútorgyárral, ipari szövetkezettel van szerződé­se. Ki mit vesz? Ez nem csupán pénztárca kérdése, szerepe van ebben az életkornak, az ízlésnek, és a lakás méreteinek. A fiata­lok a színes bútort keresik. Az idősebbek sem kedvelik már a fényezett, tükrös gar­nitúrát, sokkal inkább a nyers, természetes famintá- júakat vásárolják. A lakóte­lepi lakásokba, félszobákba a kisméretű, szivacsos forgó­fotelok, a rugóval felhajtha­tó ágyneműtartós heverők és a tetszés szerint összeszerel­hető szekrényfalak a legka- pósabbak. Divatos kiegészítő a hintaszék, a hangulatlám­pa és ugyancsak a modern kislakásba, az ebédlősarok. Az áruház másik népes vevőtáborába a különböző vállalatok tartoznak. Irodák­ba, vállalati üdülőkbe, mun­kásszállókba innen kerülnek asztalok, székek, szekrények. Vásárlásaik az összes forga­lom 5—10 százalékát teszik ki. A 3 ezer 750 négyzetméter alapterületű áruház 45 mil­lió forintba került. 150 mil­lió forintos évi forgalmat vártak tőle, s csupán 94 mil­lió lett a valóság. Miért? A DOMUS vonzerőt jelentett ugyan a vásárlók számára, de a fizetőképes kereslet, va­gyis azoknak a vásárlóknak a száma, akiknek pénzük is volt, és azt is el akarták köl­teni, nem növekedett egyik évről a másikra duplájára. Mi az, ami mégis mellette szól a forgalom tervezésé­nek? Az, hogy rövidesen — hiszen gombamódra nőnek a házak az új lakótelepeken — ekkora vásárlásra lehet számítani s nem kezdhetnek újból, egy nagyobb áruház építéséhez. A szolnoki DOMUS-nak jelenleg égető gondja a rak­tárhiány. Az áruházban lévő úgynevezett keverő-raktár csupán arra szolgál, hogy az eladótérben mindig a teljes választékot tudják bemutat­ni. Sajnos azonban — a már épülő új, nagy raktárházuk elkészültéig — teljesen tele tömve, egymásra zsúfolva van benne mindenféle bútor. Gyakran előfordul, hogy a vevőknek a város három ré­széből szállítják haza a be­rendezéseket és nem mindig kifogástalanul. A kínálat igényt kelt Új fejezet az áruház életé­ben a nyáron, a raktár elké­szültével kezdődik. Agusztus 20-án adják át a négyezer négyzetméter alapterületű raktárházat, amely 22 millió forintba került.A Rékasi úton a kenyérgyár mellett áll az új épület, innen szállítják szeptembertől a vevőknek a bútorokat. Nyugodtabb/ körülmények között időt kellene szakítani a vásárlók igényeinek megis­merésére is, mert így tudnak majd új keresletet teremteni. A DOMUS számára ez azt jelenít, hogy nemcsak azok vásárolnak majd bútort, akiknek szükségük van rá, — hanem azok is, akik job­bat, szebbet, modernebbet találtak, vagyis, akik kicse­rélik bútoraikat. Éppen a széles választék hatására kezdik a vevők egyre gyak­rabban cserélni lakásuk be­rendezését. A forgalomnö­velésnek ez a módja ma már elfogadott és nem belátni, hanem alkalmazni kell. Ez annál is inkább könnyű a szolnoki DOMUS-nak, mivel tagadhatatlanul monopol szerepe van az egész megye bútorellátásában. Vezető sze­repét jól betölteni azonban csak akkor tudja, ha javít munkája minőségén: ha ke­vesebb lesz a jogos reklamá­ció, ha a szolgáltatások nem lesznek kifogásolhatók s ha nemcsak a vásárlókkal, ha­nem az érdeklődőkkel is tö­rődnek. Akkor nem lesz elérhetet­len a 150 millió forintos éves forgalom. Fekete Judit A középiskolákban is Véget ért a tanév Tegnap befejeződött a ta­nítás az ország 529 gimná­ziumában és szakközépisko­lájában. A gimnáziumok I— II—III. osztályaiban osztá­lyonként 23—24 ezer, a szak- középiskolákban osztályon­ként 26—29 ezer diáknak jelezte a csengőszó az 1976— 77-es tanév végét. A gimná­ziumokban megközelítően 23 ezer a szakközépiskolákban 29 ezer I. osztályos veszi át a tanévzárókon az első kö­zépiskolai bizonyítványt. Jö­vőre az ideinél előrelátható­lag mintegy 1700-zal több, megközelítően 50 ezer ne­gyedikes lesz a középisko­lákban. A tanévzáró ünnepélyeket június 12—20. között, az is­kolák igazgatói által kijelölt napon tartják. Az új I. osz­tályosok beírásának időpont­ja az idén június 20. Az általános iskolákhoz hasonlóan a középiskolák­ban is szerveznek pótló fog­lalkozásokat azoknak a ta­nulóknak, akik egy vagy két tantárgyból nem érték el még az elégséges minősítést sem. A pótló foglalkozások ideje a tanév befejezésétől június 20-ig tart. A javító vizsgák ideje ál­talában augusztus vége. A tudnivalókat az iskolák igaz­gatói a hirdetőtáblán teszik közzé. Tegnap utoljára vittek ma­gukkal iskolatáskát a szak­munkástanulók, véget ért a tanév a szakmunkásképző intézményekben is. Az évzá­rókat június 25-ig mindenütt megtartják, s ezt követően kezdődnek a körülbelül jú­lius közepéig lezajló szak­munkásvizsgák. Ezúttal mintegy 50 ezer fiatal vesz véglegesen búcsút az iskolá­tól, s foglalja el helyét sok­oldalúan képzett szakmun­kásként az utánpótlást váró munkahelyeken. A válások szá­mának emel­kedése sokak véleménye szerint a há­zasság intéz­ményének válságát je­lenti. Ennek azonban olyan „apróság” is ellene mond, hogy — a statisztikák sze­rint — a házasság soha nem volt olyan népszerű, mint napjainkban Katonáné dr. Soltész Márta, legfelsőbb bí­rósági tanácselnök egyértel­műen megkérdőjelezi a „csa­lád válságát”. —- A Jogász Szövetségben nemrég elméleti kutatócso­port alakult a végérvénye­sen megromlott házasságok tanulságainak, a „felszíni” válóokok mögött meghúzódó folyamatoknak a felderíté­sére — mondja. A válóokok statisztikai sorrendbe állítá­sa ugyanis alig mond vala­mit a válságról. A, felhozott okok rendszerint már csak következményei valamely mélyebben meghúzódó ellen­tét kiéleződésének. Még ke­vésbé megbízható a statisz­tika, ha figyelembe vesszük, hogy a válóper kulturáltabb, humánusabb megegyezés for­májában a bíróság mellőzi a bontáshoz vezető okok fel­tárását. Tavaly a perek 70 százalékában kerülték el a házastársak a részletekbe menő tárgyalást, a bíróság nyilvánossága előtti ..perle­kedést”. Jogrendszerünk meg­felelően védi a házasság és a család intézményét, az ál­lam milliókat költ erre a célra. Persze, egyetlen reményte­lenül feldúlt házasságot sem tarthatott még össze a bíró­ság. A gyógyszert csakis a házasságok megromlásának behatóbb vizsgálatával és elemzésével lehet megtalálni. B történet két főszerep­lője sohasem ismerte egymást. Egyikük sem tudta, hogy valahol egy rendőrségi dolgozó szo­bában a lezárt ügyek aktái közül az övék egymás mellé került. Nem véletlen. A pa­píron. az írógép rögzítette betűk a múltról beszéltek. A fiatal gépkocsivezető a Nagyalföldi Feltáró és Ku­tató Üzemből évekkel eze­lőtt enyhén szólva eleresz­tette magát a motorkerék­párjával. A zebrán rémül­ten tértek ki száguldó mo­torja elől a gyalogosok, az­tán a rendőr megállj jelzése ellenére továbbrobogott, ala­posan taposni kellett az URH gázpedálját, hogy utolérjék. A következmény: szabály­sértési eljárás, de egy kissé rendhagyó módon. Éppen úgy. mint a kisújszállási Ti­sza II Tsz traktoros brigád­vezetője esetében. Ö nem száguldozott, „csak” jó néhány évvel ezelőtt gyakran kutyanyomba lé­pett, nem igen volt kocsma a környéken, amit elkerült. De ez hagyján, a nagyobb baj az volt, hogy a félde­cik után sem . járt gyalog, csak motoron. Egy este az­tán a szondával a járőrök „tetten érték” A következ­mény : szabálysértési eljá­rás, de kissé rendhagyó mó­don. Nem volt vitás, mindket­ten súlyosan vétettek a köz­lekedés rendje ellen. A bün­tetés pénzbírság, és ilyen súlyos szabálysértés esetén a jogosítvány. . . De itt áll­junk meg egy szóra. Kérdezzük meg a mun­katársait, azt a kollektívát, ahol dolgozik, ha valahol, hát akkor ott jól ismerik. Ők mit javasolnak? Milyen büntetést tartanak leghatá­sosabbnak? Az ő erkölcsi érzékük, igazságérzetük mit diktálna? — ötlött fej a köz­lekedésrendészeti osztály ve­zetőjében, És a két szabály- sértés már nem csupán két Az eredményeket pedig a fiatalok és a felnőttek, a mai és a jövendő szülők ne­velésében kamatoztatni. Arra van szükség, hog önnevelés­re, önvizsgálatra neveljük a házasulandókat. Hogy fel­nőtt korukra olyan emberek­ké váljanak, akik partner- kapcsolataikban éretten meg­oldják a felmerülő nehézsé­geket. A tapasztalatok szerint feltétlenül nagyobb nyoma- tékot kell adnunk a válni szándékozók felelősségének. Tavaly több mint 43 ezer vá­lóper indult meg; az esetek egyharmadában azonban a bontókeresetből nem lett íté­let. Az érintettek ugyanis felelőtlenül szánták el ma­gukat a döntő lépésre. So­kan egyetlen „nyomós ok” alapján, hirtelen haragból, vagy éppen az érzelmi zsa­rolás be nem vallott céljá­val adják be a válókerese­tet. A felelőtlen, elhamarko­dott lépés indíttatását bizo­nyos illúziók adják. Sok ifjú pár esküszik örök hűséget úgy, hogy pontosan ismeri jövendőbelije gyöngéit. Csak­hogy ekkor szemet huny fö­löttük. Igaz, ideiglenesen, mert feltett szándéka, hogy majd megváltoztatja párját, lenyesegeti hibáit. Nem árt azonban, ha számolnak az­zal, hogy e törekvések rend­szerint meghiúsulnak. Ez magyarázza, hogy a válások 10 százalékát a házasság előtt megvolt és ismert okok alapján mondják ki. — A házastási kötelékeket tartósabbá és erősebbé tenné, ha mielőbb sikerülne meg­szabadulnunk a „jó feleség”- ről kialakult hagyományos és elavult felfogástól. Amely szerint az asszonynak a konyhában a helye, övé az otthon, a háztartás, a gyer­rendőrségi eset. hanem két brigád ügye lett. A kőolajosok többszörös aranykoszorús brigádjának az volt a véleménye, hogy előlegezzenek bizalmat a fi­atal kollégának. Ne vonják be a jogosítványát, ők fele­lősséget vállalnak érte. és garantálják, hogy legköze­lebb csak KRESZ-vetélke- dőn lesz dolga a kissé heves vérmérsékletű fiatalember­nek a közlekedési rendőrrel. De a summás bírságot azért csak fizesse meg. Ötven jól ismert szempár kereszttüzé­ben, részletesen — semmit sem elhallgatva — elmesél­ni, hogy is volt a szágul­dás. Hónapokig, mit hóna­pokig, évekig hallgatni a fejmosást. A brigád vádlott­ja sokszor már úgy érezte, inkább vették volna el a jo­gosítványát, nem lett volna ekkora szégyen. Vagy még­sem. Hát a bizalom? Hogy kiálltak érte, hogy bizony­gatták az alezredesnek, le­het hinni ennek a fiatalem­bernek, és ez az, ami köte­lez egy életre. D traktoros brigád a ve­zetőjéről másképp vé­lekedett. Mindannyian azt mondják, kell a lecke, vegyék csak el a jogosítványt, nem ez volt az első eset. Jó lenne, ha már végre okulna. S alig 9 hónap múlva ugyanaz a kol­lektíva kérte, hogy a bri­gádvezetője — az egy év büntetési idő letelte előtt — ismét motorjára ülhessen. Tavasszal, nyáron, ősszel, a mezőgazdasági munkák dan­dárja idején csak biciklivel látták. Nyolcezer holdat na­ponta keresztül-kasul végig- karikázott. Le a kalappal. No meg azóta, hogy akkor, hatvan ember előtt telt ígé­retet, bármilyen hihetetlen, csak- colás üveget látnak a kezében. Ennek már több mint tíz éve. — Mert a két szabálysértés nem csupán rutinosan elintézett rendőr­ségi eset, hanem két kollek­tíva szívügye. meknevelés minden gondja, terhe. Családjogi törvényünk — helyesen — középpontba állítja a házastársak egyenlő jogain és kötelezettségein alapuló családideált. A dolgozó nők kettős meg­terhelésének csökkentése nagy eredményekben meg­mutatkozó politikai, állami programmá lett. Ám a köz­tudatban, helyesebben a köz „tudatalattijában” időről idő­re újratermelődnek és sok konfliktust okoznak a hely­telen családi szokások ma­radványai. Ifjú házasulónak és másodszor vagy harmad­szor nősülőnek egyaránt tu­domásul kell végre vennie, hogy a házastársak kölcsö­nös figyelme, segítőkészsége az egyenlő munkamegosztás az otthoni teendőkben, a gyermeknevelésben — az egyik alapfeltétele a jó há­zasságnak. E követelmény ismerete és ismertetése az egész társadalom, valameny- nyiünk feladata. Hiszen a válások évente nem csupán 50 ezer felnőtt, hanem sok­ezer gyermek sorsát is érin­tik. A családok 66,3 száza­léka gyermekes, és az összes családok 57.7 százalékában legalább egy vagy két gyer­meket nevelnek. Recept vagy valamiféle mindig és mindenre alkal­mazható szabály a JÖ HÁ­ZASSÁGRA nincs. A házas­élettel járó konfliktusok át­hidalására azonban nagyon is hatásos orvosságaink van­nak. Legfontosabb a család sorsáért vállalt felelősségér­zet. a házastárs megbecsülé­se. nem utolsósorban pedig saját gyöngéink belátása, le­küzdése. VÉGE Győri Margit Grafika: Szabó Ágnes Nincs recept, de van orvosság

Next

/
Thumbnails
Contents