Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
1977. június 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II párttitkár „hallása” Peronoszpóra ellen permetezik a szőlőt a jászberényi Kossuth Tsz pórtelki kerületében. A közös gazdaságban 74 hektáron termelnek szőlőt nagyüzemi műveléssel, erre az évre 370 mázsa szállítására kötöttek szerződést a Szeged-Csongrád megyei Pincegazdasággal Építőket köszöntöttek Ünnepség a szolnoki ÉPSZER Vállalatnál Béremelés a könnyűiparban Sötétkék síöltöny piros és fehér díszítéssel. „Ezt a modellt gyártjuk ezután egy svájci cégnek — mondja Takács Sándor. — A 24 milliós évi termelési értékünk 90 százaléka bármunka exportra, körülbelül 200 ezer ruhát varrunk”. Ennél többet szeretnének csinálni. Ezért az idén nagyobb beruházáshoz kezdett a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet. Takács Sándor „hivatali tiszte” ennek a beruházásnak irányítása. A társadalmi „hivatala” pedig az, hogy ő a szövetkezet pártalapszervezeté- nek titkára, immár tizenegy esztendeje. — Azt is tegye hozzá — mondja, — hogy húsz éve dolgozom itt a szövetkezetben. Alapszervezeti titkárként dolgozni egy évtizednél tovább, elismerésre méltó, nehéz feladat. „Az az elvem, hogy a munkáját mindenki végezze el becsülettel és ahogy bírja. És amikor az ember látja, hogy van értelme annak, amit csinál, akkor örül. örül még akkor is, ha tudja, hogy a következő nap újabb gondok adódnak majd.” „Játékot” ajánlok: kérdezz- feleleket. A kérdés az, minek örül és mi a gondja ma Takács Sándornak. — Öröm? Itt a szövetkezet központjában a kétszáznyolcvan dolgozó közül ötvenegy a kommunista, már az idén is vettünk fel új párttagokat. Öröm, hogy most már tervszerű a pártépítési munkánk, hogy meg van az utánpótlás. A vezetőségben is. Már kiszemeltük azokat a fiatalokat, akiknek majd átadjuk a feladatokat, ha eljön az ideje. — Ogy beszél, mintha öreg ember lenne. — Negyvenöt éves vagyok. A nyugdíjig még bőven van időm. De nem szentírás, hogy az idők végezetéig én legyek itt az alapszervezet titkára. Eldöntöttem magam-. bán, csak addig vállalom ezt a megbízatást, amíg mindenki bízik bennem, amíg teljes szívvel, lelkesedéssel tudom csinálni. Ha úgy érzem, hogy már inkább rutinból dolgozom, akkor kérni fogom: elvtársak mentsetek fel. Mert pártmunkásnak lenni csak teljes szívvel lehet. — Még mindig az örömökről. — Az is jó, hogy most már a vezetőségen belül jobban megoszlanak a feladatok, a resszortosok egyre önállóbban dolgoznak. — És a gond? — Az aktivitás. Még mindig nem kielégítő. A pártcsoportokban megnyilatkoznak az emberek, olyan viták zajlanak, hogy öröm hallgatni. A taggyűlésen meg hallgatnak, feszengenék. Most úgy próbálunk segíteni ezen, hogy a beszámolóban több nyitott kérdést hagyunk, vagy mi kérdezünk. — Üjból örömről. — Jól tudunk együtt dolgozni a gazdasági vezetőkkel. Nem azt mondom, hogy minden rendben, de nincs széthúzás, megtaláltuk az összhangot. Öröm, hogy a közös munka eredményeként egyre több a szakmunkásunk, — arányuk 50 százalék fölött van. Nálunk a munkások 90 százaléka nő. Tudja mit jelent az, hogy vállalják a napi nyolcórai, munka után, a nyolc hónapon át tartó tanulást? Pedig mivel fiatalok is az asszonyaink, nem egyet gyerek vár otthon, meg a háztartás ezernyi dolga. — Ez gondot is ad, feltételezem. — A túrkevei telepünkön és itt Mezőtúron összesen száz kismamánk van gyesen. Minden évben három kommunista műszakot tartunk és a pénzt a városnak adjuk, hogy minél több gyermekintézmény épüljön. Most váltottunk 400 ezer forintért öt óvodai helyet is. Ezt az örömökhöz írja. De ez mind kevés. Mi 1966-ban vezettük be a kétműszakos termelést, a többség szívesen is vállalja, amíg nincs kisgyerek. A fiatal mamák már azt mondják: egy műszakban akarnak dolgozni, mert egyébként nem tudják a gyerekeket hová tenni. Ha nincs egy műszak, kilépnek. A városban pedig nincs több műszakos óvoda. A nőbizottságunk velünk egyetértve szorgalmazza a kismamaszalag létrehozását, no de ahhoz nem elég a szó, anyagi feltételek is kellenek. Tavaly Túrkevén már létrejött egy ilyen szalagunk, talán az idén Mezőtúron is beindul. És folytatja, még mindig a gondokkal: a szövetkezetben a kulcsfontosságú beosztásokban nők dolgoznak, a művezetők 85 százaléka fiatalasszony. No de: ha beteg a gyerek az anya marad otthon a kicsivel és olyankor a szövetkezetben nem könnyű a zavartalan termelés. „Jó lenne ezt családon belül elrendezni, hogy néha az apuka is vállalja a pesztrálást.” Kérdem: és náluk otthon mennyire vállal részt a férj a házi feladatokból? — Azt hiszi megfogott? Téved! A feleségem szakács, két műszakban dolgozik. Két fiunk van. Segítek vasalni, varrni, még mosni is, takarítani nem szeretek. Mégis azt mondom, a feleségem többet dolgozik mint én. És nemcsak nálunk van ez így. És tudja miért? Nehezen hagyunk fel a megszokással. Áprilisban az áfész itt Mezőtúron egy nagyon ötletes bemutatót tartott a félkészételekből. Elvittük a nőket, nézzék, ismerjék meg, használják. Mit válaszoltak másnap, amikor megkérdeztem őket, mi volt a véleményük? Azt, hogy a férjem azt mondta:- jó, jó, de mégis inkább te főzd meg otthon a gombócot. Bevezette a Patyolat az ágyneműkölcsönzést, a többség még húzódozik tőle. így aztán csoda, ha megkérdezem, látták a Hét műsorát a tévében, azt felelik: jaj Takács elvtárs éppen akkor vasaltam. Vagy megvizsgáltuk: akik előfizetnek újságra, el is olvassák? Bizony arra nagyon sokszor nem jut idejük. Nálunk a pártalapszervezetnek abban is segítenie kell, hogy rávegyük az asszonyokat: merjenek könnyebben élni. — Említette a kommunista műszakokat. — Igen és nem mondtam hozzá, hogy van tizenöt szocialista brigádunk. Ez látja nagy öröm. ök azok, akiket segítségül hívunk az asszonyok meggyőzéséhez: hogy érdemes tanulni, hogy lehet könnyebben is élni, nemcsak állandó lekötöttségben. És, hogy merjenek nyíltan véleményt mondani minden kérdésben. Tudja egy alapszervezeti titkár csak akkor tud jól dolgozni, ha mindig az emberek között van. Ha belépek egy műhelybe, már a gépek zúgásán észreveszem, hogy valami baj van. Olyankor leállítom a munkát, kérdezősködöm, mi van, mi újság? De a gépek hangja azt is elárulja, most jól megy a munka, nem szabad kizökkenteni az asszonyokat. Szerintem jó, ha egy párttitkárnak rendben van a „hallása”. Varga Viktória A kormány határozata alapján most jelent meg és július első napján lép életbe a könnyűipari miniszternek a ruházati ipari fizikai dolgozók béremeléséről szóló, az érintett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben kiadott rendeleté. A rendelet hatálya kiterjed a textil-, a bőr-, a szőrme-, a cipő- és a textilruházati ipar vállalatainak ipari szövetkezeteinek fizikai dolgozóira és bedolgozóira, továbbá a kézmű- és háziiparba, valamint az „egyéb ipar” alágazatba tartozó vállalatok és ipari szövetkezetek ruházatipari tevékenységet végző fizikai dolgozóira és bedolgozóira is. A rendelet kimondja, hogy az alapbéreket július 1-től kell emelni. Ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy a béremeléseket differenciáltan kell végrehajtani. Ennek megfelelően az átlagosnál nagyobb alapbéremelésben kell részesíteni a szakmunkásokat, a közvetlen termelőmunkát végzőket, az átlagosnál kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgozókat. A béremelés az említett ruházatipari alágazatokban összesen több mint 260 ezer fizikai dolgozót érint. Erre a célra központi forrásból éves szinten — vállalatonként differenciáltan — összesen z88 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 144 millió forintot az idei második félévben, további 144 milliót pedig a jövő év első felében használnak fel a ruházati ipar átlagában mintegy 4 százalékos béremelésre. A vállalatok, szövetkezetek saját forrásaiból átlagosan további 4—5 százalékos béremelésre van kilátás, amit azonban természetszerűleg ugyancsak differenciáltan hajtanak végre. A vadállományban nincs leltárhiány Jól bírták a hűvös, tavaszi időjárást az apróvadak. Különösen a mezei nyúlállo- mány gyarapodása szembetűnő, a tavaszi munkák későbbi kezdése miatt ugyanis a fészakaljak nem pusztultak el, az utódok megnövekedtek annyira, hogy az erő- és munkagépek már nem tettek bennük kárt. Bár a vadásztársaságok mezei vadleltárára csak a következő hetekben kerül sor, annyi bizonyos, hogy a tekintélyes kilövés ellenére csaknem negyedmillióra tehető a fácánállomány, valamivel több a tavalyinál. Csupán fogolyból van valamivel kevesebb a tervezettnél. Az őzállomány- nyal ugyancsak elégedettek a vadászok, létszámuk optimális, meghaladja a tízezerét. Építők napja ünnepséget tartott tegnap a szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalat. A rendezvényen részt vett Barta László, a Szolnok megyei Tanács általános elnök- helyettese, valamint Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osztályvezetője. Kiss Sándor igazgató köszöntője után Barta László emelkedett szólásra. Gratulált a vállalat dolgozóinak az elmúlt évi eredményekhez, s ahhoz, hogy ezek alapján megkapták az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezete elnökségének dicsérő oklevelét. A vállalat jól kezdte az ötödik ötéves tervet. Tavalyi termelési értéke — amely több mint 14 százalékkal magasabb a tavalyelőttinél — meghaladta a 180 millió forintot. A többletet a termelékenység növelésével érték el. Javult a fegyelem a szerződések betartásánál, emelkedett a gépesítés színvonala, s egyre több korszerű technológiai módszert alkalmaznak az ÉPSZER-nél. Az eredményekben a legnagyobb részt a 79 szocialista Mi lesz veled urebetin? Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a Néplapban az a cikk, amely a Szolnokon épült urebetin üzem sorsával foglalkozott. Az írás végkövetkeztetése az volt, hogy azért van szinte munka nélkül a takarmánygyár, mert a termék, amit előállít, nem ér annyit, mintamenynyibe kerül. Ennek a véleménynek mondanak ellent a jászboldogházi Aranykalász Tsz szakemberei, akik igazukat a számok szigorú törvényeinek segítségévei támasztják alá. Ha elfogadjuk, hogy 25 deka urebetin helyettesíthet ugyanennyi kukoricát — és miért ne tennénk, hiszen ennek a takarmányozás egyetlen szabálya sem mond ellent —, akkor Magyarországon mintegy 5 millió mázsa urebetin helyett etetnek kukoricát az üzemek az állatokkal. Egy szarvasmarha évente körülbelül átlag 10 mázsa abrakot fogyaszt el, s ha ebben a takarmányban a kukorica helyén urebetin lenne, akkor kétmillió mázsa kukorica — és hektáronként 50 mázsás terméssel számolva —, 100 ezer hektár termőföld szabadulna fel más növények számára. Hogy a népgazdaság számára mekkora hasznot hozna ez a változás, az még a brigád vállalta. Tagjaik a termelési program teljesítése mellett mintegy 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az elmúlt esztendőben. Óvodákat, iskolákat patronáltak, kommunista szombatokat tartottak. A teljesítmények, a gazdasági eredmények következménye, hogy évről évre nő a dolgozók keresete. A bér- színvonal ma már eléri az országos ágazati átlagot. A brigádok felajánlásokat tettek az idén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. Céljuk a 210 millió forintos termelési érték elérése. Az ünnepség résztvevői meghallgatták a lengyel KABLOBETON testvérvállalat képviselőjének, StefanJa- ros szociális igazgatónak a köszöntőjét, majd patronáltjaik, a Ságvári körúti Általános Iskola úttörői üdvözölték a vállalat dolgozóit. Ezután az élen járóknak kitüntetéseket nyújtottak át. Ada- mik András művezető megkapta az Ágazat Kiváló Dolgozója elismerést, több mint negyvenen pedig átvették a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. laikus számára is nyilvánvaló. És a mezőgazdaság közben ráfizessen? Nem! Ugyanis a jászboldogháziak- nak erre is van számokkal igazolt érvük. Az Aranykalász Tsz 1971 óta urebetin hozzáadásával hizlalja a szarvasmarhákat, összehasonlító adataik szerint a mesterséges takarmány segítségével jóval nagyobb — legalább másfél- szeres — súlygyarapodást értek el, mint a búzával vagy a kukoricával. A döntő többségükben exportra kerülő állatok kilóját átlagosan több mint 40 forintért értékesítették, s mivel a ráfordítási költség 29 forint volt, a kilónkénti nyereség meghaladta a 11 forintot. Hasonló arányok jönnek ki a legelőn tartott, urebetin- nel etetett tejelő állatoknál is, úgyhogy a végkövetkeztetés itt sem kétséges. És ez előtt ’ még akkor is meg kell hajolnunk, ha azt a véleményünket, hogy csak a modern és a ..zsebnek” is megfelelő áruért szabad pénzt adni, továbbra is fenntartjuk. Ugyanis a termék korszerűsítéséért még van mit tenni, az áráról is lehet vitatkozni, de a korábbiak ismeretében felhasználatlanul hagyni: súlyos hiba! Dugattyúk a Polskihoz Lengyel-magyar államközi szerződés alapján a Csepel Autógyár dugattyúgyárában készítik a Polski-Fiat 126- os autók motorjainak dugaty- tyúit. A kiskocsi gyártásának felfutásával párhuzamosan növelték a gyárban a dugattyútermelést Csepelen is. Idén 240 ezer darabot készítenek a lengyel autógyárnak fi szamok igazsaga
