Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

1977. június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szovjet elövájó berendezés Személyi kérdésekről döntöttek Ülést tartott a KISZ megYei bizottsága A KISZ Szolnok megyei Bizottsága ülést tartott, ame­lyen személyi kérdésben dön­tött. Szívós Antalt érdemei­nek elismerése mellett más beosztásba kerülése miatt felmentette első titkári tiszt­ségéből, és a megyei KISZ bizottsági tagságából. A jászberényi városi párt­bizottsági ülést tartott. Szen­tesi Lászlót érdemeinek elis­merése mellett . felmentette végrehajtóbizottsági és párt- bizottsági tagságából és első titkári tisztségéből. Szívós Antalt kooptálta a városi pártbizottságba, meg­A MÉSZÖV küldöttgyűlést tartott, amelyen a folyó ügyek megtöngyalása után személyi kérdésben döntött. Boda Mihályt érdemeinek el­ismerése mellett nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentette elnöki tisztéből. Nyitrai Istvánt, a KISZ mezőtúri bizottsága eddigi titkárát a megyei KISZ-bi- zottság első titkárává válasz­totta. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára. választotta a párt-végrehaj­tóbizottság tagjává és a vá­rosi pártbizottság első titká­rának. A pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Andri- kó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára. Amint az már közismert, az eocénprogramban meg­valósuló nagyméretű hazai bányaberuházási munkákat nagyon sokféle módon tá­mogatja a Szovjetunió. Töb­bek között korszerű bánya­berendezéseket is szállít. A program első létesítményé­nél. az oroszlányi szénbá­nyák üzemeként épülő már- kushegyi bányánál^ alkal­mazzák az első szovjet gé­pet: egy elővájó berende­zést. A Donyec-medencében és a csehszlovák bányákban kiválóan bevált PK 9-R tí­pusú gép Magyarországon is kitűnően vizsgázott. Első havi üzemszerű termelésé­nél 82 métert hajtottak ki vele, és ezzel forradalma­sítják a hazai elővájást. Ed­dig ugyanis általában ilyen nagy szelvényben és meddő kőzetben 30 méter volt a havi előrehaladás. Ez ké­pezte a hazai szénbányá­szatnak talán a legszűkebb keresztmetszetét. Egyébként minden vonat­kozásban jól halad a 3,2 mil­liárd forintot igénylő már- kushegyi beruházás. Már- kushegyen a termelést 1981- ben akarják megkezdeni, 1986-ban pedig, amikor el­érik a teljes kapacitást, évente több mint 1 millió 600 ezer tonna szenet ad az új bánya. II jászberényi pártbizottság ülése Tizennégymilliós beruházás Szakcsoportok munkája Teljes ellátás primőrből — Kétezer hízott sertés Méz, tojás, galamb, nyúl Jászboldogházán az Arany­kalász Tsz gazdálkodásában fő helyet foglal el az állat- tenyésztés. Ennek az ága­zatnak az árbevétele képezi az alaptevékenységből szár­mazó jövedelem mintegy öt­ven százalékát, csaknem 40 millió forintot. A gazdaság­ban ezért a szokottnál is na­gyobb gondot fordítanak a gazdaságos állattartás felté­teleit biztosító takarmány­termesztésre, a legelők hasz­nosítására. A termelőszövetkezet 4 ezer 690 hektáron gazdál­kodik, ebből 1548 hektár szikes, zártlegelő. Tíz évvel ezelőtt kezdték el, és 1973- ban fejeződött be egy 403 hektárnyi öntözött legelő­terület kiépítése. A talaj „nyugtalansága” miatt ki- sebb-nagyobb táblákra osz­tották fel a legelőt, beton­oszlopokkal körülkerített szakaszokat képeztek ki. Megépítették az állatok ita­tásához szükséges 26 kilo­méteres földalatti vízháló­zatot. Az öntözött legelőte­rületen a tél végén elvégzik a tároló öntözést. A termés- eredmények: a korábbi ho­zamok 15—20-szorosa, ami hektáronként 100—120 má­zsa szénaértéknek felel meg. A gazdaság szarvasmarha­állománya az idén elérte a 2 ezer 100-at, ebből 927 a tehén. A tervidőszak végére az állományt 400 szarvas- marhával növelik, ezen be­lül a tejtehenek számát ezerre emelik. A szarvas­marha-program végrehajtá­sát szolgáló állománynöve­kedést 14 millió forintos beruházás megvalósításával segítik. A szakcsoportok rendkívül fontos szerepet játszanak a lakosság ellátásában — ezt bizonyítják a Közép-Tiszavi- déki Áfész-nál szerzett ta­pasztalatok is. Az áfész-nak a tavalyi egyesüléskor tíz szakcsoport­ja volt, most viszont már ti­zenkettő. A szövetkezet öt község lakosságát — Kunhe­gyes, Abádszalók, Tiszagyen- da, Tiszaroff, Tiszabura — látja el különböző áruval. Ebbe besegítenek a szakcso­portok is primőrök szállítá­sával. Az idén például 19 ezer fej salátára, 68 ezer paprikára, 20 mázsa paradi­csomra, ezer karfiolra, 2 500 karalábéra, 10 ezer csomag retekre, és 25 mázsa uborká­ra kötöttek szerződést a kis­termelőkkel. Természetesen nemcsak fólia alatt, hanem szabadban is termelnek, in­nen 150 mázsa vegyesáru ke­rül a boltokba. A szakcsoportok előnye, hogy az áfész a szerződés ér­telmében minden árut át­vesz tőlük, Kunhegyesen pél­dául hároméves szerződést kötöttek a termelőkkel. A zöldségtermelők 25 ezer fo­rint támogatást kaptak a fó­lia beszerzéséhez. Jól műkö­dik a 488 tagú sertés hizlaló szakcsoport. Az idén kétezer hízott sertést adnak át a hús­üzemnek. A közös alapjuk jelenleg 210 ezer forint, ezt saját elhatározásuk szerint használhatják fel. Tavaly száz anyakocát szerzett be az áfész a termelőknek. A hús­üzem az elmúlt esztendőben 60 millió forint áruval segí­tett a megye ellátásában. Eredményesen dolgozik a negyvenháromtagú baromfi tenyésztő szakcsoport is. Évek óta szállítják a tojást Budapestre a Vörösmarty cukrászdába, s az ott sütött süteményből a szolnoki Cse­mege ABC is kap. Ellátják tojással a saját termelőüze­müket, a sütőipari vállalatot, a kenderesi tésztaüzemet és a szolnoki csemegeüzletet. Az idén 11 500 baromfival frissítették fel a régi állo­mányt több mint 3 millió fo­rint bevételre számítanak és a tavalyi 1 millió 300 ezer tojásnál az idén félmillióval többet adnak át. A méhek szorgalma közis­mert. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítják a kunhegyesiek is. A hatvannyolc tagból ál­ló, három méhész szakcso­port, kétezer családtól, az idén 380 mázsa mézet ad át. A méhek más jövedelemhez is hozzájuttatják gazdáikat. A termelőszövetkezet bepor­zásra is „alkalmazza” a mé- heket, amiért külön fizetnek. A három nyultenyésztő szak­csoport központi árualapra termel, a galambtenyésztők húsz mázsa galamb eladásá­ra szerződtek Az áfész vezetői elégedet­tek a szakcsoportok munká­jával. A háztáji gazdaságok és a szakcsoportok irányítá­sára tavaly agronómust szer­ződtettek. Arra törekednek, hogy még folyamatosabb, szervezettebb legyen az ellá­tás, a primőr áru pedig a mostaninál is korábban ke­rüljön az üzletekbe. — Pi — Megkezdődött a halászati idény Az év eleji általános halászati tilalom után, ismét vizre szállt a Balatoni Halászati Vállalat öt brigádja és tíz mo­toros hajó segítsé­gével megkezdték munkájukat A gazdasági eredmények biztatóak Közlemény a megyei pártbizottság 1977. június 9-i üléséről Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága 1977. június 9-én ülést tartott, amelyen megvitatta és elfogadta az idei népgazdasági terv me­gyei teljesítésének első félévi várható alaku­lásáról és a további tennivalókról szóló jelen­tést. A megyei pártbizottság 1977. évi cselekvési programja követelményként szabta meg, hogy a megye vállalatai, ipari és mezőgazdasági üzemei, szövetkezetei javuló gazdálkodással járuljanak hozzá az ötödik ötéves terv idő­arányos teljesítéséhez, a népgazdaság egyen­súlyának javításához. Cél, hogy a termelés dinamikus növelését a hatékonyság javítása révén biztosítsuk. Különös figyelem irányul­jon azokra a területekre, üzemekre, ágaza­tokra, ahol tavaly gondok, elmaradások vol­tak. Az idei évre kitűzött feladatok meg­követelték, hogy a politikai irányító munka részeként a gazdaságpolitikai célok, fő elő­irányzatok teljesítése érdekében javuljon a szervező és ellenőrző tevékenység. Növeked­jen az állami szervek, a társadalmi, tömeg­szervezetek és mozgalmak, valamint a gaz­dálkodó egységek önállósága, kezdeményező­készsége, felelőssége. A megyei pártbizottság 1977. június 9-i ülésén értékelte az eddig eltelt időszak gaz­dálkodásának tapasztalatait, a meglevő gon­dokat és megállapította; az év első öt hónap­jának eredményei biztatóak. Az előző évhez képest körültekintőbben és szervezettebben történt az 1976-os esztendő gazdasági ered­ményeinek számbavétele és az 1977. évi ter­vek kidolgozása. Valamennyi pártszerv-, és szervezet elkészítette cselekvési programját, melyekben helyesen határozták meg, a helyi adottságokat figyelembe véve, a vállalati, üzem; tervek végrehajtását elősegítő politikai tennivalókat. A gazdálkodó egységek tervei­nek kimunkálásához a párt szervei- és szer­vezetei segítséget nyújtottak, a politikai cé­loknak megfelelően orientálták és ellenőriz­ték a tervezést. Ennek szerepe van abban, hogy a tervekben a népgazdasági és a megyei célok összhangba kerültek. Az év elején az agitációs és propaganda munkában nagy hangsúlyt kaptak az idő­szerű gazdasági kérdések, a népgazdasági és helyi feladatok megismertetése, elfogadtatása az egységes szemlélet és cselekvés kialakí­tásáért. Ezt szolgálták a politikai vitakörök, a február és március hónapban megtartott pártnapok.-melyeken több min nyolcvanezren vettek részt. A dolgozók ismerik az idei fel­adatokat, az alapvető célokat, munkájukkal, kasdeményezésükkel támogatják végrehajtá­sukat. Megnyilvánul ez a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulójának tisz­teletére kibontakozott munkaversenyhez való tömeges csatlakozásban, az értékes munka­felajánlásokban. Sikerült előre lépni Az év eddig eltelt időszakának főbb tapasz­talatai alapján a megyei pártbizottság meg­állapíthatta, hogy sikerült előre lépni több, az elmúlt évben gondot, feszültséget mutató területen. Felgyorsult a termelés üteme az élelmiszer- és építőiparban, megalapozottabb a termelésnövekedés a mezőgazdaságban, jelentősen bővült az export, javult a lakos­ság zöldség- és húsellátása, tervszerűbb, haté­konyabb a fejlesztési tevékenység. Gondok jelentkeznek viszont a zavartalan termelés­hez nélkülözhetetlen anyag- és alkatrész- ellátásban, a kooperációs határidők betartá­sában, elégtelen a kivitelezői kapacitás, és egyes területeken a szükséges munkaerő is hiányzik. A mezőgazdaságban tetemes kárt okoztak és hátráltatták a munkát az elem; csapások, melyek csökkentésére erőfeszítések történtek. A mezőgazdasági üzemek vezetői, Holgozói helytálltak a természeti csapások elhárításá­ban, az ár- és belvíz elleni védekezésben és a' károk pótlására is megtették a szükséges intézkedéseket. Az üzem- és munkaszervezés némely terü­leten bírálható. Bár javult a vállalatoknál a munkatermelékenység, a munkaidőalap ki­használása, helyenként a feladatokat a lét­szám növelésével tervezik megoldani, ahe­lyett, hogy a munka hatékonysága emelésé­nek a vállalatoknál, az üzemekben feltárható tartalékait, módozatait kutatnák. Az első negyedévről rendelkezésre álló ada­tok szerint az ipar termelése 3,5 százalékkal emelkedett, ennek 57 százalékát a munkater- -melékenység fedezte. A legmagasabb terme­lésnövekedést, 5 százalékot a szövetkezeti iparban érték el. A tanácsi ipar is az átla­gosnál nagyobb mértékben. 4.3 százalékkal emelte termelését. A minisztériumi iparban a gépipar és a vegyipar termelése elmaradt a tervezettől. Az élelmiszeripar termelése 23 százalékkal emelkedett. A növekedés a hús- és a tejipar­ban következett be. Az iparban foglalkoztatottak száma 1.5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A megyei székhelyű szocialista ipar egé­szének értékesítése — összehasonlító árakon számolva — 6 százalékkal növekedett az előző év első negyedévének 11 százalékával szem­ben. Kedvező viszont, hogy exportra másfél­szer többet adtak, mint tavaly a hasonló idő­szakban. A vállalatok külkereskedelmi tevé­kenysége fejlődött, már az idén éreztetik ha­tásúkat azok a kooperációs szerződések, licenc és know-how vásárlások, amelyek hosszabb távon biztosítják a termékek elhelyezését a tőkés piacon. A megyei székhelyű szocialista építőipar 16,3 százalékkal növelte saját építési-szerelési munkáinak volumenét az első három hónap­ban. A termelékenység gyorsabban emelke­dett, meghaladta a termelés növekedését, mi­vel a foglalkoztatottak száma 1,2 százalékkal csökkent. Dicséretes az építőipar lakásépítő tevékenysége. A szövetkezeti építőiaprban — az alacsony bázis ellenére is — változatlan szinten maradt a termelés és a meglevő gondok arra figyel­meztetnek, hogy a helyzet megváltoztatására hathatós intézkedéseket kell tenni. Változott a termékszerkezet Az iparvállalatoknál az üzemekben tovább folytatódott a termékszerkezet korszerűsítése, bővült az exportálható termékek választéka. A termelő berendezések kihasználására is nagyobb gondot fordítottak, de még mindig alacsony a műszakszám. Ebben változás vár­ható a műszak- és éjszakai pótlék felemelé­sének hatására. Az iparfejlesztés, az ipartelepítés a tervek­nek megfelelően történik, bár tapasztalható olyan helyi törekvés is, ezt nem támogatjuk, ami céljaink között nem szerepel és nem is egyeztethető össze velük. Az idei fejlesztési, építési-beruházási tevé­kenységet egészében véve a javuló előkészí­tés, az egyenletesebb kivitelezői munka, a szilárdabb szerződéses fegyelem jellemzi. De további erőfeszítések szükségesek az év; terv­feladatok teljesítéséhez. Erre figyelmeztetnek a nem kívánatos jelenségek; késve kezdődtek egyes beruházások mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, kivitelezési gondok jelent­keznek a megyei művelődési ház. a szolnoki felszíni vízmű építkezésén. Késik a Tisza Cipőgyár tiszafüredi gyáregysége és a szolnoki szövetkezeti lakások beruházásainak indítása. Tervhiány nehezíti a karcagi PHYLAXIA és a martfűi Növényolajgyár építési ütemének megvalósítását. A mezőgazdasági üzemekben jól felké­szültek az idei évre, az őszi munkákkal meg­felelően és időben végeztek. A tavaszi mun­kákat a kedvezőtlen időjáráshoz igazítva szer­vezték, és erőfeszítéseket tettek azért, hogy lehetőleg ne maradjon vetetlen föld az ár- és belvíz után, a legcélszerűbben hasznosít­sák ezeket a területeket. Továbbra is szükség van azonban a figyelemre, a munka magas­fokú szervezésére az üzemekben. Az időjárási viszonyokkal számolva kell megtervezni az aratás, a betakarítás tennivalóit, jól átgon­dolt és több megoldást tartalmazó intézkedési tervek készüljenek. Az állatenyésztésben tavaly elkezdődött kedvező irányú fejlődés erőteljesebben kibon­takozott és a cselekvési programban meg­jelölt célok szerint alakult. A változást a következők jelentik; a szarvasmarha-állomány létszáma az év márciusában 2 százalékkal meghaladta a tavalyit. A tehenek száma ennél is nagyobb mértékben, 4 százalékkal emelkedett. A sertésállomány emelkedése 12 százalékot tesz ki. Az állatenyésztési kedv a háztáji és kisegítő gazdaságokban is megélén­kült, ezekben a sertésállomány 11 százalékkal, a kocaállomány 15 százalékkal növekedett. Hasonló a tendencia a juh- és a baromfite­nyésztésben is. Az állomány mennyiségi mu­tatóinak emelkedéséhez a fajlagos mutatók javulása is hozzájárult. Az állategészségügy továbbra is nagy figyel­met igényel, mert e területen nem születtek átütő sikerek. A legsürgetőbb feladatok; a szarvasmarha-állomány tbc-mentesítése, a szarvasmarha- és sertésállomány brueella- mentesítése, a fiatalkori felnevelés javítása, a genetikai bázis védelme, a tartási és takar­mányozási feltételek korszerűsítése, a szak- és betanított munkások képzése, a szakembe­rek szemléletének és irányító munkájának megváltoztatása. Növekedett a zöldségtermő terület Az állatállomány gyarapításával párhuza­mosan az állatok és az állati termékek érté­kesítése is növekedett, például a tehéntej felvásárlása 15 százalékkal. A zöldségtermelés fejlesztése érdekében | kifejtett erőfeszítéseknek is láthatóak az ered­ményei. Növekedett a zöldségtermő terület, | javulás érezhető a lakosság ellátásában. Gon- ' doskodni kell arról, hogy szervezett, folya­matos legyen a felvásárlás és az árak ellen­őrzése. A közlekedési vállalatok — kisebb zök­kenőkkel — időarányosan teljesítették terv­feladataikat. A hírközlésben tovább növeke­dett a feszültség, mert a telefonhálózat fej­lesztése elmaradt az igényektől. A tanácsi gazdálkodásban a tapasztalatok szerint javult a helyzet, szigorúbb és követ­kezetesebb az ellenőrzés. A feladatok azon­ban megkövetelik a tervszerűség további erő­sítését, a takarékosságot, a tartalékok fel­tárását, a bevételek növelését. A megyei pártbizottság az eredményeket, | a gondokat mérlegelve megállapította, jó irá­nyú a fejlődés az év eddig eltelt időszaká­ban. de még további hatékony munkára van | szükség, hogy pótolni lehessen az elmaradá- I sokat és elérni azokat a célokat, melyeket ! erre az évre a cselekvési programok, a ter­vek meghatároznak. Ez a munkában a veze- : tőktől, a kommunistáktól aktivitást, felelős- ! séget, fegyelmet és példamutatást kíván. Küldöttgyűlés a MESZÖV-nél A küldöttgyűlés a MÉSZÖV elnökévé Szentesi Lászlót vá­lasztotta meg. A küldöttgyűlésen részt vett és felszólalt Szűcs János, a megyei pártbizottság titká­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents