Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 11. Olasz sajtóvisszhang Kádár lános látogatásáról A vatikáni látogatást és a sajtóértkezletet nagy részle­tességgel ismertető tegnapi olasz lapok írásai egyöntetű­en tanúskodnak Kádár Já­nos, az MSZMP KB első tit­kára olaszországi látogatá­sának nagy sikeréről. „Na­gyon fontos látogatás volt — írja a L’Unitá”. — Ezt a vé­leményt hangoztatták az olasz kormányzat képviselői, az új­ságírók, s utolsó nap a Va­tikán is. íme néhány cím a pénteki újságok első oldalai­ról: „Teljes a béke Magyar- ország és a Vatikán között” (II Messaggero), „Enyhülés a Vatikánban, VI. Pál meleg szavakkal méltatta Kádár munkásságát” (La Repubbli- ca), „Pozitív eredmények és jó légkör a római tárgyalá­sok” (Corriere Della Sera). A sajtóértekezleten elhang­zottakat bőven ismertetik a lapok; az úgynevezett „euro- kommunizmusra” és a ma­gyar—vatikáni kapcsolatokra, Genscher interjúja az állam és egyház viszonyá­ra vonatkozó részleteket eme­lik ki különösen, elismerően méltányolják, hogy a ma­gyar párt vezetője, rögtönöz­ve válaszolva, egyáltalán nem igyekezett kitérni a „ké­nyesnek” tűnő kérdések elől sem, egyszerű szavakkal, de meggyőzően fejtette ki állás­pontját. A vatikáni látoga­tást ismertetve mindenki hangsúlyozza a pápai fogad­tatás és beszéd rendkívüli szívélyességét, a párbeszéd iránti teljes készséget, amely tükröződött belőle, s először kapott ilyen ünnepélyes és egyértelmű kifejezést egy szocialista ország irányába. A La Štampa történelmi” je- jelentőségűnek értékeli a ta­lálkozót: a Vatikán VI. Pál beszédével — írja — meg­hirdetett egy új alapelvet, megnyitotta a kommunista vezetésű politikai rendsze­rekkel való párbeszéd és együttműködés korszakát. Az NSZK minden területen javítani kívánja kapcsolatait a Szovjetunióval Az NSZK kormánya az európai enyhülés szempont­jából nagy jelentőséget tu­lajdonít a szovjet—nyugat­német viszonynak, és érde­ke fűződik a két ország kö­zötti párbeszéd elmélyítésé­hez — jelentette ki a DPA nyugatnémet hírügynökség­nek adott interjúban Hans- Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter, aki a jövő héten konzultációt folytat Moszkvában. Genscher hangsúlyozta, hogy szovjetunióbeli látoga­tásával folytatódik a két or­szág külügyminiszterének rendszeres találkozó-soroza­ta. Ennek idei első állomása Van Well akkori külügymi­nisztériumi igazgató, jelen­legi államtitkár márciusi moszkvai útja volt, a követ­kező, legmagasabb szintű folytatás pedig Leonyid Brezsnyev erre az évre ter­vezett bonni látogatása lesz. A bonni kormány — je­lentette ki a külügyminisz­ter — hosszútávú folyamat­nak tekinti az enyhülést, amely a békét, az együtt­működést, és ezzel az em­berek javát hivatott szol­gálni. Ezért a Szövetségi Köztársaság minden terüle­ten aktivizálni kívánja a kétoldalú kapcsolatokat, és a nyugatnémet félnek az a benyomása, hogy a Szovjet­unió is ezen fáradozik. Kommentárunk A szószátyár kémfőnök Mi tagadás, piszkos kis ügy. Nem mi, hanem a tekintélyes Washington Post fogalmazott így. Hogy miről? Hát az újabb amerikai vesztegetési botrányról. Sokan Amerikában már úgy vélik: ismét egy Watergate-ügy a láthatáron. Kétségtelenül újabb folt esett némely köztiszteletben álló politikusok becsü­letén. Ráadásul egy különben sem túlontúl szalonképes rendszer: Dél-Korea szennyezte be feddhetetlenségüket. Már régebben szóbeszéd tárgya Washingtonban, hogy a dél-koreai diktátor, Pák elnök titkosszolgálata egyes amerikai személyeket rendszeresen megveszte­getett. Számolatlanul folyósították számukra a kenő­pénzt, s drága ajándékokkal, Dél-Koreába szóló kéj­utazásokkal igyekeztek „honorálni” a rendszerrel szem­beni engedményeket. Már-már elült volna a mende­monda, amikor megszólalt a legilletékesebb: maga a kémfőnök, a vesztegetések végrehajtója. Kim Jung Vük 1963—1969 között a KCIA, a dél­koreai titkosszolgálat igazgatója volt. Később azonban Pák elnökkel nézeteltérése támadt, s jobbnak látta New Yorkban letelepedni. Az igazgató nemrég a New York Times-ben leleplezte az elnök által személyesen irányított vesztegetési manővert, amely állítólag hat éven át folyt. A washingtoni politikusokat elsősorban ■ a lehető legnagyobb gazdasági, politikai s katonai támogatás biztosítása érdekében igyekeztek megnyerni. Ha egy kémfőnök nyelve megered, kellemetlen részletekre is fény derül. Bizonyos, hogy Pák diktátor már a vesztegetés beismerésének se örvendett, annak pedig végképp nem, hogy szószátyár hajdani kémfő­nöke még azt is kifecsegte: a szöuli kormányzat azért tartja kívánatosnak az amerikai szárazföldi erők foko­zatos kivonását Dél-Koreából, mert így csökken Ame­rika „beavatkozása” a diktatúra piszkos ügyeibe. Nos, Washingtonban most már terjed a botrány. A képviselőház etikai bizottsága írásban választ kér mintegy hétszáz jelenlegi és volt törvényhozótól: elfo­gadtak-e készpénzt vagy egyéb juttatást dél-koreai ügynököktől. Arra készülnek, hogy kihallgatják az ügyről a Nixon- és a Ford-kormányzat nemzetbiz­tonsági tanácsának volt vezetőit. A Washington Post szerint a kormány — a CIA és a külügyminisztérium révén — értesült a vesztegetésekről, de mitsem tett ellenük. A kongresszus köztársaság párti vezetői most sürgetik Čarter elnököt: nevezzen kj különleges ügyészt a KCIA vesztegetési ügyének tisztázására, s netán állítsanak fel -különleges esküdtszéket is. Alighanem nincs okunk kétségbevonni a Washing­ton Post megállapítását: ismét egy piszkos kis ügy fodrozza az amerikai belpolitika vizét. Szovjet-egyiptomi tárgyalások Moszkvában. Képünkön: Andrej Gromiko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi kü­lügyminiszter (Telefoto KS) Leonyid Brezsnyev fogadta Iszmail Fahmit Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával és Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszterrel tárgyalt tegnap a moszkvai Kremlben Iszmail Fahmi egyiptomi külügymi­niszter. Délelőtt Fahmi Andrej Gromikóval tartott újabb esz­mecserét. Ennek során tárgy­szerű légkörben folytatták a szovjet—egyiptomi kapcsola­tok megvizsgálását és idő­szerű nemzetközi kérdések­kel is foglalkoztak, és meg­különböztetett figyelmet szentelve a közel-keleti hely­zet elemzésének, a közel-ke­leti rendezéssel foglalkozó genfi békekonferencia prob­lémájának. Külügyminiszteri tárgyalá­sok lezárása után Leonyid Brezsnyev a Kremlben fo­gadta az egyiptomi minisz­terelnök-helyettest és kül­ügyminisztert. Hivatalos köz­lés szerint a találkozón, ame­lyen Andrej Gromiko is részt vett, „hasznos eszmecserére került sor a szovjet—egyip­tomi kapcsolatok helyzetéről és távlatairól és a közel-ke­leti helyzetről, továbbá más kölcsönösen érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi kérdé­sekről”. HAVANNA Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára fogadta a Puerto Ri- co-i Szocialista Párt Kubá­ban tartózkodó küldöttségét, amelyet Juan Mari Bras, a párt főtitkára vezet. MOSZKVA Tegnap ülést tartott Moszk­vában a szocialista országok tudományos akadémiái kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés kérdéseivel foglalkozó bizottság. A tanácskozás té­Mindkét fél kifejezte tö­rekvését a Szovjetunió és Egyiptom közötti baráti kap­csolatok és együttműködés helyreállítására, és konkrét intézkedéseket vizsgáltak meg, amelyek hosszú távon elvi alapot alkothatnának a két ország közötti kapcsola­tok rendezéséhez. A szovjet és az egyiptomi vezetők megállapították, hogy a közel-keleti rendezés prob­lémáját illetően a két or­szág álláspontja azonos, il­letve közel áll egymáshoz. Megerősítették, hogy min­den módon aktivizálni kell az erőfeszítéseket a genfi ér­tekezlet 1977 őszére történő összehívása érdekében. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió elvi álláspontja a közel-ke­leti rendezés kérdésében vál­tozatlan : következetesen tá­mogatja az arab népek igaz­ságos küzdelmét a szabadsá­gért, a függetlenségért, a tár­sadalmi haladásért. Az egyiptomi fél a maga részé­ről aláhúzta a Szovjetunió fontos szerepét a közel-keleti ügyekben, illetve a genfi bé­kekonferencia társelnökének minőségében végzett munká­ja jelentőségét a közel-ke­leti átfogó rendezés szem­pontjából. mája: A Nagy Október és a későbbi szocialista forradal­mak története”. A résztvevők hangsúlyozták az októberi forradalom nemzetközi je­lentőségét és hatását a szo­cialista világrendszer kiala­kulására. GENF Tegnap Genfben záróok­mány aláírásával ünnepélye­sen befejeződött a humani­tárius nemzetközi jog meg­erősítésével és továbbfejlesz­tésével foglalkozó nemzetkö­zi diplomáciai konferencia. PEKING Arnaldo Forlani olasz kü­lügyminiszter holnap hétta­gú küldöttség élén hatnapos hivatalos látogatásra Peking- be érkezik — jelentette pén­teken az ANSA olasz hírügy­nökség. Tervezett program­jában vidéki utazás is sze­repel. Az atomenergia békés felhasználása Budapesten ülésezik a KGST Atomenergia Békés Célú Felhasználásával Fog­lalkozó Állandó Bizottság 32. ülésszaka. A társadalmi ter­melés, az ipar fejlődés jelen időszakában döntő jelentősé­gű a villamosenergia minél szélesebb körű alkalmazása. Szerepe a fejlett szocialista társadalom felépítésében, a tudományos-technikai for­radalom végrehajtásában alapvető. Gazdasági, környzetvédel- mi és fűtőanyag-kitermelési szempontok figyelembevéte­lével gyorsuló ütemben fej­lesztik a KGST-országok atomenergetikai iparukat. A Szovjetunióban s a többi KGST-országokban is már most konkurrenciát jelente­nek az atomerőművek a hő­erőművek számára, a kedve­ző muszam-gazuasagi para­méterek, valamint a bizton­ságos üzemeltetés következ­tében. A szocialista országok atomenergetikai ipara szá­mára életfontosságú az a se­gítség, amit a Szovjetunió 1955-óta nyújt. Komplett re­aktor-tervek, berendezések valamint a szükséges hasa­dóanyag szállításán túl biz­tosítja a szakemberek kép­zését, sőt továbbképzését is. A Szovjetunió segítségé­nek, valamint a tagországok erőfeszítéseinek eredménye­ként, 1976-ban a KGST-or­szágok atomerőműveinek összkapacitása 7.5 ezer me­gawatt teljesítményt ért el. A közös fejlesztési program alapján az összekapacitás 1980-ban eléri a 30 ezer me­gawattot, s ezután további jelentős növekedés várható. Magyar—szovjet műszaki-tudományos egyezmények (Folytatás az 1. oldalról) Építő-Szerelő Vállalat érde­kelt. Ezek a vállalatok e te­rületen már korábban is együttműködtek szovjet part­nereikkel. A mostani egyez­mény a korábbi megállapo­dásokat terjeszti ki újabb termékekre. A másik megállapodás a mezőgazdaság számára komp­lett laboratóriumok, műsze­rek és laboratóriumi beren­dezések közös kifejlesztését, s későbbi gyártását szabá­lyozza. A KGM, valamint a Szovjetunió Műszeripari és Automatizálási Minisztériu­ma között korábban kötött szakosítási egyezmény kibő­vítésével most a partnerek megállapodtak abban, hogy az érvényben levő gyártás­szakosítási és kooperációs egyezményre építve közvet; len fejlesztési együttműkö­dést alakítanak ki, amelybe bevonják a Szovjet Mezőgaz­dasági Minisztériumot, mint felhasználót. A megállapo­dás alapján közösen alakít­ják ki a különböző analizáló, mérő és kiértékelő eszközö­ket, amelyeket a növényter­mesztésben, až állattenyész­tésben és az élelmiszeripar­ban használnak fel. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Tudományos Akadé­miát, így lehetővé válik a különböző mérési eredmé­nyek és vizsgálatok számító- gépes feldolgozása. A harmadik megállapodás a korszerű fénycsőgyártó gép­sorok közös kifejlesztésére irányul. Ezt a megállapodást a Kohó- és Gépipari Minisz­térium, valamint a Szovjet Elektrotechnikai Ipari Mi­nisztérium kötötte. Az Egyesült Izzó és egy szovjet izzólámpagyár között már korábban létrejött együttműködés egy 40—80 wattos fénycsöveket gyártó gépsor közös kifejlesztésére. A gépsor óránként 1200 fény­cső gyártására alkalmas, a berendezést az Egyesült Izzó gyártja, és öt éve szállítja a Szovjetunióba, valamint más szocialista országokba. Idő­közben felmerült az igény, hogy közös erővel nagyobb teljesítményű, sokkal korsze­rűbb technológiájú fénycső­gyártó gépsort fejlesszenek ki. ugyancsak 40—80 watt tel­jesítményű fénycsövek elő­állítására. Az új automata szerelősor kapacitását órán­ként 2500—3000 darabra ter­vezik, vagyis legalább meg­kétszereződik a termelékeny­ség. Az új gépsor jóval ki­sebb helyigényű lesz, a gyár­tás során lényegesen kevesebb selejt termelődik, s nagy automatizáltsági foka révén a kiszolgálásához kevesebb személyzet szükséges, körül­belül 15—16 dolgozó. Jelenj lég a legfejlettebb tőkés or-: szágokból sem szerezhetők be ilyen nagy teljesítményű fénycsőgyártó gépsorok, így az új berendezés a világszín­vonalat fogja képviselni. An­nak ellenére, hogy a szerző­dést csak most írták alá, a közös fejlesztési munka már megkezdődött. Számolják fel a külföldi katonai támaszpontokat Világvallások felhívása Moszkvában június 6. és 10. között megrendezték a- világvallások képviselőinek békekonferenciáját, amelyen 107 ország képviseletében több mint hétszázan vettek részt. A tanácskozás befe­jeztével a résztvevők üzene­tet intéztek a világ orszá­gainak kormányaihoz, s eb­ben leszögezték: Támogatják a leszerelési világkonferen­cia megrendezésére és az ENSZ-közgyűlés leszerelési kérdésekkel foglalkozó rend­kívüli ülésszakának 1978-ban történő összehívására irá­nyuló kezdeményezést. A vallási vezetők megelé­gedésüket fejezték ki, hogy folytatódnak Bécsben a kö­zép-európai fegyverzetek és fegyveres erők csökkentésé­vel foglalkozó tárgyalások, s felhívták az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió kor­mányát, hogy folytassák, és eredményesen fejezzék be a hadászati támadó fegyver­zetek korlátozásáról folyó tárgyalásokat. A konferencia résztvevői felszólították a világ orszá­gainak kormányait: számol­ják fel a külföldön létesített katonai támaszpontokat, kössenek nemzetközi egyez­ményt az erőszakról való le­mondásról, hozzanak létre a tömegpusztító fegyverek­től mentes övezeteket. A fel­hívás hangsúlyozza, hogy a népeknek joguk van harcol­ni a fasiszta diktátori re- zsimek ellen: felszólítja a kormányokat, hogy ne tá­mogassák a dél-afrikai és a dél-rhodésiai fasiszta, faj­védő rendszereket. A tanácskozáson résztvett vallási vezetők megelégedé­süket fejezték ki a helsinki záróokmányban foglalt tíz alapelv felett, s felszólítot­ták a kormányokat a ben­nük foglaltak megvalósítá­sára. Kifejezték reményü­ket, hogy a küszöbönálló belgrádi találkozó az eny­hülési folyamat mélyülésé­hez és kiszélesedéséhez, va­lamint az egész emberiség érdekeit szolgáló gyümölcsö­ző együttműködéshez vezet. Az atomenergia jelentősé­gére, valamint a fejlődés ütemére jellemző, hogy 1980- ra a Szovjetunió villamos­energia öszskapacitásának 20, az NDK 27, Bulgária 20, Csehszlovákia 10 százalékát az atomerőművek fogják szolgáltatni. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban folytatódik Magyar- országon a 880 megawattos atomerőmű építése (Paks), s elkezdik az atomerőművek építését Kubában, Romániá­ban és Lengyelországban is (880—1000 megawatt beépí­tett teljesítménnyel). Térképünk a KGST-tagor- szágokban működő, illetve a már épülő atomerőműveket mutatja be. — TERRA —

Next

/
Thumbnails
Contents