Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-10 / 135. szám
1977. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vakó c jó Az általános iskolákban már elcsendesedtek a tantermek, a folyosók. Az utolsó csengőszó „hosszú szünetet” jelzett — a nyári vakációt. Pihenést, táborozást, nyaralást Ígérőén. A középiskolások a hétvégén jutnak a „nagy V”-ig — a fekete táblákon teljes lesz a szó; VAKÁCIÓ! Ki hogyan tölti a kéthónapos szünidőt? — erről beszélgettünk a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diákjaival, tanáraival. — A harmadikosok, az utolsó „gimis nyarukat” töltik az idén. Ezt azért ^fontos megjegyezni. — mondta Zsurzsucz Marianna, mert elhatározta az osztály, hogy a szünetből július a tanulás jegyében fog eltelni. A harminckét tagú kis csapatból mindenki szeretne tovább tanulni, el kell kezdeni a felkészülést. Sokan közülünk a majdani iskolájukban — legalábbis reméljük — az egyetemeken, főiskolákon töltenek két hetet. Az ottani KISZ-esek vendégeikként felvételi előkészítőkön vesznek részt. Akik itthon maradnak közülünk, azok pedig szaktanár irányításával készülnek a felvételire. — Pihenésre, szórakozásra nem is jut idő? — Dehogynem, hisz anélkül nem lenne teljes: a vakáció. Az évzáró után már az első turnussal indulunk a lengyeltóti építőtáborba cseresznyét szedni. Nagyon szeretjük a táboréletet. Jó társaság, jó programok vannak, az egész évi padban ücsör- gés és tanulás után pedig jólesik a fizikai munka. Mint minden nyári szünetben, így az idén is szerveztünk egy osztálykirándulást. Augusztusban felkerekedünk és irány Sopron! Egy hétig maradunk. — Eddig a közös programokról beszéltél, mivel töltőd az időd osztálytársak nélkül? — Olvasok — regényeket, verseket, kimegyek a berekfürdői strandra, táncolok, otthon többet segítek a szüleimnek. — Márkus Zsuzsa most végzi a második osztályt. Neked mii ígér a nyári szünet? — Elsősorban azt, amiből a tanév során a legkevesebb van: szabadidőt, amit szeretnék úgy kitölteni, hogy tartalmas is és szórakoztató is legyen. Az osztályunkból tízen alakítottunk egy „munkabrigádot”. Az évzáró után két-három hetet a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet kertészetében dolgozunk. Utána a családdal kimegyünk a Berekbe. Elhatároztam, hogy sokat olvasok, napozok, fürdők. Építőtáborba is megyek augusztusban, Lengyeltótiba. Érdekes módon én a szünet végén már nagyon várom a szeptembert, az évkezdést. Nagyszerű dolog újra találkozni az osztálytársakkal! — Én egészségügyi szakközépiskolás vagyok — mondja Balajti Mária —, így a nyári szünet szakmai gyakorlattal kezdődik. Minden évben elmeevek a rokonaimhoz is nyaralni, azt hiszem most is így lesz. Tiszaszőlő- sön lakom és nagyon szeretnék az ottani bölcsődében dolgozni legalább egy hónapot. Az osztályból néhány lánnyal úgy terveztük, hogy ők is oda jönnek dolgozni, ha sikerül. A kerestemből könyveket és hanglemezeket veszek. Lökj Lászlóné pártösszekötő tanárnő a táborozási lehetőségekről beszélt. — Nagy volt a túljelentkezés az építőtáborokba. A Szolnok megyei középiskolások évek óta nagyon jó eredményeket értek el a munkában, így jutalomból az ország egyik legszebb, a Bala- tonboglári Állami Gazdaság lengyeltóti építőtáborában dolgozhatnak az idén. A mi iskolánk kilencvenkilenc helyet kapott. Három turnusban indulnak a diákok, elsősorban másodikosok és harmadikosok, sajnos nem sikerült plusz helyeket szereznünk, így az elsősök egyáltalán nem mennek, pedig ők is jelentkeztek. A fiúk Kiskörére mennek táborozni, és dolgozni — könnyebb földmunkát végeznek majd — egy lánybrigád indul a Hevesi Állami, Gazdaság építőtáborába, és egy turnus a Baranya megyei Szilágypusztán tölt gyümölcsszedéssel két hetet. Az Expressz ifjúsági táborokkal kapcsolatban az idén először alakult úgy a helyzet, hogy nem használtuk ki a lehetőségeinket. Nagymarosra húsz diákunk megy. de a balatonszemesi táborjegyeket átadtuk más iskolának, nem igényelték a gyerekek. A KISZ-vezetők az idén is szervezett továbbképzésben vesznek részt a tisza- ligeti és más KlSZ-táborok- ban. Az ifivezetők egyik nyári programja pedig az úttörőkkel való táborozás. Török Erzsébet „Saját életünket tesszük szebbé” Vöröskeresztes aktivisták között a Jászságban „A helyi szervezetek száma az elmúlt négy évben 79-ről 95-re emelkedett, a taglétszám meghaladta a 9 ezer 500-at. Tavaly 12 ezer 730 résztvevővel 326 egészség- ügyi felvilágosító előadás hangzott el, csaknem 17 ezer család csatlakozott a tisztasági mozgalomhoz. Az aktivisták által patronált családok száma elérte a négyszázat, 250 egyedül élő öreget gondoztak.” Adatok a Magyar Vöröskereszt jászberényi járási és városi szervezetének munkájáról. Néhány szám csupán, de szemléletesen bizonyítják: a Jászságban is eredményesen dolgozik a Vöröskereszt. A városi szervezet kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt négy évben, különösen az anya- és csecsemővédelemben, a cigány lakosság körében végzett egészségügyi felvilágosító munkában. így nyilatkozott erről Sebők Jó- zsefné, a Vöröskereszt városi titkára. — Az, hogy Jászberényben 44 helyi szervezetben mintegy 4 ezer aktivistánk szorgoskodik, jelzi, hogy munkánkra mindenütt szükség van. Természetesen vannak olyan területek, ahol a szokottnál is nagyobb feladatok várnak ránk. Aktivistáink például figyelemmel kísérik a veszélyeztetett családokban élő gyerekek sorsát, állami gondozottakat patronálnak, rendszeresen foglalkoznak a nevelőszülőkkel. Négy év alatt a városban több mint 2 ezer 600 résztvevővel 94 egészségügyi tanfolyamot szervezett a Vörös- kereszt. Az elsősegélynyújtó tanfolyam, az anyák, a nagylányok iskolája, a csecsemőgondozási, a betegápolási tanfolyamok mellett külön jelentősége volt az önkéntes ápolónői tanfolyamnak, ahol üzemekben dolgozó lányok, asszonyok sajátították el a szükséges ismereteket, s ezek birtokában hasznos segítőivé váltak az üzemegészségügyi munkának. Fazekasné Toásó Klári a járási Vöröskereszt szervezet titkára az egyedül élő idős emberek társadalmi gondozásáról, az alkoholizmus elleni küzdelemről, az ifjúsági vöröskeresztes csoportok munkájáról különösen szívesen beszélt. — Járásunkban a helyi szervezetek kapcsolatokat teremtenek az öregek napközi otthonával, az egyedül élő idős emberekkel, megállapodásokat kötnek az otthonok munkáját irányító szakigazgatási szervezetekkel. Keresik és ■ megtalálják azokat a hasznos módszereket, amelyekkel derűsebbé lehet tenni az idős emberek életét. Családvédelmi munkánk fontos részét képezte — és képezi a jövőben is — az alkoholizmus elleni küzdelem. Előadások, kerekasztal beszélgetések szervezésével, a felvilágosító és propagandaanyagok terjesztésével küzdünk a sok bajt, betegséget, családi viszályt okozó alkoholizmus ellen. Vöröskeresztnek az ifjúság körében végzett munkájáról elmondta: a járásban 577 taggal 21 általános iskolai vöröskeresztes csoport dolgozik. Tavaly több mint 500 iskolás vett részt tanfolyamokon. Gajdos István a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz dolgozója a Vöröskereszt helyi szervezetének titkára, 17 esztendeje vesz részt fáradhatatlanul a szervezet munkájában. A „Kiváló vöröskereszt munkáért” kitüntetés ezüst és bronz tulajdonosaként az idén megkapta a ..Kiváló véradó szervező” kitüntetést. — Örülök az elismerésnek, de ennél is nagyobb öröm; hogy látóm, szükség van a munkámra. Jó érzés tudni, hogy az elmúlt kilenc év alatt, amióta titkára vagyok a helyi szervezetnek, 103-ra emelkedett a tagság létszáma, hogy több mint nyolcvan tagunk önkéntes véradó. A tisztasági mozgalom, a véradás szervezése, az öregekről való gondoskodás sok törődéssel jár. de szívesen csinálja mindenki mert tudja: saját életünket teesszük szebbé, t. A. Megkezdődtek a szőbeli érettségi vizsgák Tegnap az ország középiskoláinak egy részében megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. A többi iskolában a beszámolók 13-án, hétfőn veszik kezdetüket, a középiskolák I—II—III. osztályos tanulói számára ugyanis a tanítás csak szombaton ér véget, s az érettségi teljes zavartalanságát ott hétfőtől jobban lehet biztosítani. A gimnazisták négy, a szakközépiskolásoknak legkevesebb négy tárgyból kell érettségizniük. A gimnazisták számára kötelező volt a magyar nyelv, és irodalom, valamint a matematika és ezen kívül kötelezően kellett két tárgyat választaniuk a történelem, az idegen nyelvek, a fizika, a kémia, a biológia, és a földrajz közül. Magyar nyelv és irodalomból írásbeli és szóbeli is van, történelemből és földrajzból csak szóbeliznek, a többi tárgyból választhattak a két lehetőség közül. A szakközépiskolásoknak a magyar nyelv és irodalom, a szakmai elméleti tárgy, illetve — iskolatípustól függően — a szakmai gyakorlat a kötelező. Magyar nyelv és irodalomból az írásbeli mellett szóbelizni is kell. Matematikából akkor van szpbeli vizsga, ha az írásbeli nem sikerült. A többi tárgyból a vizsgaszabályzat határozza meg a formát. A vizsgaszabályzatok szerint egyszerre 4—6 tanuló lehet jelen a teremben, a vizsga szünet nélkül folyik. Egy napon legfeljebb 40—45 feleletre kerülhet sor. Minden diák egy-egy felelete előtt legalább félórát gondolkodhat, majd ismereteit legfeljebb húsz percig fejtheti ki. A tételeket a diákok húzzák. Ha teljes tájékozatlanságot árulnak el. az elnök póttételt is húzathat. A szóbeli érettségik június 22-ig tartanak. ' JUBILEUMI TÁRLATUNK L___________________________________________________________________________ BOTOS SÁNDOR: TÁJKÉP Szolnoki születésű, csak 1949-beti költözik a mü- vésztelepre, de már korábban is kiállít a Szabad Szakszervezet Szolnoki Csoportjával. 1959-ig dolgozik a telepen, elsősorban drámai tájképei ismertek, amelyek közül képünk is származik. P. BAK JÁNOS: FESTÖNŐ 1953-tól 1958-ig dolgozott a szolnoki művésztelepen. Baján Rudnay Gyula tanársegéde volt, színválasztásában, ecsetkezelésében érezhc'tő a mester hatása. Táj és ember harmonikus kapcsolatát örökítő munkái között jelentős műve közölt képünk. Színre lép íiMMPa „harmadik” A válóperekben visszatérő ok és indok: a „har- dik” iránt érzett szerelem. Ám az új szerelem — az esetek többségében — csupán „másodlagos tünet”. A házasság súlyos konfliktusa előzi meg. A tapasztalatok szerint napjainkban többnyire a nők kérik az új szerelem jogán a házasság felbontását. De rendszerint olyan együttélés megszüntetését kívánják, amelyben már elviselhetetlennek érzik helyzetüket: a férj magára hagyta őket a munka, a háztartás, a család ellátásának gondjaiban. Az új, reményteljes kapcsolat e gondok megszűnését vagy legalábbis enyhülését ígéri. Ha ilyen kapcsolat már létrejött, akkor szánja rá magát a döntő lépésre. A bírósági tapasztalatok szerint tehát nem az ok nélküli hűtlenség szaporítja a válási statisztikát. A perekben ugyanis a „megcsalt férj" többnyire hangsúlyozza: kész megbocsátani felesége hűtlenségét, csak térjen vissza hozzá. A férj valójában tisztában van — be sem vallott — ..bűnével”, amely a feleség elhidegülését okozta. Merőben új jelenség ez. különösen. ha meggondoljuk: korábban a női hűtlenség egyet jelentett a feleség erkölcsi megsemmisülésével. Megszűnt a „kettős morál” — amely szerint csak a nő házasságtörése elítélendő. Gyakori „vendégek” a bíróságokon az alaptalanul, a beteges féltékenységtől üldözött feleségek, illetve férjek. A gyötrő féltékenység általában a változás korában uralkodik el a nőkön. A vonzerő elvesztésétől rettegő, önbizalmában megrendült feleség „jelenetei” előbb-utóbb váláshoz vezetnek. A betegessé váló férfiúi szerelemféltésnek mások a mozgatórugói. A sokszor gyűlöletbe átcsapó szeretet hátterében gyakran neurotikus alkat, esetleg szakmai sikertelenség, rossz idegállapot áll. Előfordul, hogy a hűtlenné lett férj szűnni nem akaró bűntudatának ellensúlyozására szór vádakat feleségére. Ugyanez természetesen fordított „szereposztásban” is megesik. Ritkán esik szó arról, hogy a család' belső világát megzavaró „harmadik” lehet a szülő, méghozzá a mindenbe beleszóló, ellentmondást nem tűrő szülő is. Ma is járják még az anyósviccek. Nem véletlenül .Bőven van ..tárgyi” alapjuk: sajnos, a valóság kísértetiesen hasonló — rendszerint válásba torkolló — eseteket produkál. A válóperek mintegy három százalékának hátterében a szülőkkel való együttlakás konfliktusai allnak. Mindebben a legszomorúbb, hogy még ki' sem alakult életközösségeket szüntetnek meg. A szülőkhöz költöző fiatal párnak ugyanis egyszerre két irányban — a szülőkhöz és egymáshoz — kell, kellene alkalmazkodnia. Ez olyankor kilátástalan, ha — különösen a fiús mama — versenyre kel ifjú menyével gyermeke szeretetéért. Az önállóságra törekvő, ' de tapasztalatlan fiatalasszonyban pelig .nem nehéz hibát találni. A feleség és a mama közötti „párharcot” a sarokba szorított ifjú férj az esetek túlnyomó részében az utóbbi javára dönti el. A házasélet viszálya ezután már kettejük között zajlik, egészen az elhidegülésig, a válásig. Számtalan eset példázza, hogy több évtizedes házasságokat dönthet romba a gyermek, pontosabban az önző gyermek, ő is lehet tehát „harmadik”. Mennyit kapjon a szülők összekuporgatott pénzéből a „saját lábára álló” fiatal? Legtöbbször ilyen és ehhez hasonló anyagi vitákban igyekszik a felnevelt gyerek a maga oldalára állítani a szülők valamelyikét. Kétségtelen, ő lesz az abszolút nyertes. A szülők „megosztása” azonban a torzsalkodások állandósulásához vezet. Rendszerint egymás iránti gyűlölködéssel, válással, nem egy esetben a „szívtelen” szülő kiüldözésével zárul. (Folytatjuk) Győri Margit Grafika: Szabó Ágnes
