Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

2

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1977. június 10.

Kádár János

nemzetközi sajtóértekezlete

(Folytatás az 1. oldalról)

Kádár János a vatikáni látogatás után nemzetközi sajtóértekezletet tartott az olasz és a Rómában akkreditált külföldi sajtó képviselői, s a magyar újságírók részvételével.

A nemzetközi sajtókonferenciát Randé Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője nyitotta meg. Köszöntötte a nagy számban megjelent újságírókat, s átadta a szót Kádár Jánosnak. A Központ Bizottság első titkára bevezetőben rövid nyilatkozatott tett:

Kapcsolataink jól alakulnak

— örülök, hogy olaszországi látogatásom során találkozhatok a sajtó a rádió és a tv munkatársaival. Köszöntőm önöket az olasz és a nemzetközi sajtó tisztelt képviselőit, s megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az olasz sajtó munkatársainak korrekt munkáját, amelyet mostani római látogatásommal kapcsolatban végeztek. Az egyik lap ugyan azt írta rólam, hogy a „kompromisszum robotosa” vagyok, de szeretném megmondani: rám nézve nem sértő ez a jelző. Régen híve vagyok minden olyan kompromisszumnak, amely segíti azt az ügyet, amelyért dolgozom és harcolok.

— Amint önök is tudják, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének meghívására látogattam Olaszországba. Ehhez a látogatáshoz kedvező alapot teremtett az, hogy a Magyar Népköztársaság és áz Olasz Köztársaság kapcsolatai az utóbbi időszakban jól alakulnak, és minden lehetőség megvan arra, hogy a kapcsolatok a jövőben sokoldalúan tovább fejlődjenek.

— Most, amikor a hivatalos program már véget ért, megelégedéssel szólhatok arról, hogy az Olasz Köztársaság nagyrabecsült vezetőivel jó légkörben folytatott megbeszéléseinken kölcsönös törekvés nyilvánult meg a két ország együttműködésének további elmélyítésére és ki- szélesítésére, a lehetőségek fokozottabb kiaknázására.

— Meggyőződésem, hogy a magyar—olasz kapcsolatok fejlesztése jól szolgálja mindkét nép érdekeit, előmozdítja a béke ügyét, hozzájárul a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett éléséhez és az enyhülés megszilárdításához.

— Mint az ismert, ma délelőtt felkerestem a Vatikánban VI. Pál pápát, akivel hosszas eszmecserét folytattam az időszerű nemzetközi kérdésekről, a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán kapcsolatairól.

Mindkét nép érdekében

— Ezt követően Kádár János az újságírók kérdéseire válaszolt.

Népszabadság: Hivatalos

látogatásának befejeztével hogyan értékeli a tárgyalások eredményeit, s ezek alapján milyen lehetőséget lát a magyar—olasz kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesztésére?

— Látogatásomat eredményesnek értékelem. A rendelkezésre állt rövid idő alatt az Olasz Köztársaság politikai életének számos vezetőjével találkoztam, és olyan benyomást szereztem, hogy kölcsönös a szándék a magyar—olasz kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. Vonatkozik ez az államközi, a politikai kapcsolatokra, a gazdasági együttműködésre, a kultúra területére, a lakosság legszélesebb körű érintkezésére, a turizmusra és más hasonló területekre. Kölcsönösen azt állapítottuk meg, hogy nagyon jó lehetőségünk van a sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a jó lehetőségek kiaknázása megfelel mindkét nép, mindkét ország érdekeinek,

— Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy bár két különböző szövetségi rendszerhez tartozó országról van szó, mégis igen jó együttműködésre van lehetőség. Tudvalevő, hogy Olaszország a NATO-hoz, illetve a Közös Piachoz, a Magyar Népköztársaság viszont a Varsói Szerződéshez, illetve a KGST-hez tartozik. Ennek ellenére együttműködésünk jó gyakorlati példája a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésének, békés egymás mellett élésének.

A Corriere Europeo (olasz gazdasági hírügynökség) tudósítója arról érdeklődött, hogy a látogatás nyomán várhatók-e konkrét eredmények a gazdasági együttműködésben?

— Az ilyen jellegű tárgyalásoknak, amilyeneket tegnap, tegnapelőtt az Olasz Köztársaság vezetőivel folytattunk általában nem lehet feladatuk a gazdasági együttműködés egyes kérdéseinek konkrét és részletes megvitatása. A fő területekkel és témákkal foglalkoztunk, azokat ajánlottuk kölcsönösen egymás figyelmébe. A többi a végrehajtás embereinek dolga. Az olasz vezetők megígérték, hogy az együttműködésre fogják ösztönözni az olasz gazdasági élet tényezőit. Jómagam is találkoztam a gazdasági élet "egyes vezetőivel. Tapasztalatom szerint megvan a készség bennük, hogy fejlesszük a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatokat. Egyetértő volt a fogadtatása annak a véleményünknek is, hogy nem korlátozzuk a magyar— olasz kapcsolatokat egyszerűen az árucsereforgalomra, tehát az „adok-veszek”-re, hanem a tudományos kutatástól kezdve minden lépcsőt járjunk végig és keressük meg a fejlettebb gazdasági együttműködés lehetőségeit.

Az állam és az egyház viszonya rendeződött

Az Osservatore Romano- nak, a Vatikán lapjának tudósítója a VI. Pál pápánál tett látogatásra utalva azt kérdezte Kádár Jánostól, miként ítéli meg a magyar állam és az egyház viszonyát, és várható-e, hogy e látogatás nyomán a kapcsolatok tovább fejlődnek?

Mint az ismert, ma délelőtt felkerestem a Vatikánban VI. Pál pápát, akivel hasznos eszmecserét folytattam az időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam és az egyház viszonyáról, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatairól.

Elmondhatom, hogy rendkívül jó benyomásokat szereztem a Vatikánban töltött néhány óra alatt. Megengedhetőnek és jogosnak ítéltem meg, hogy megköszönjem a pápa, a Vatikán erőfeszítéseit, amelyeket a béke ügye, a békés egymás mellett élés, az enyhülés és különösen a helsinki megállapodás érdekében tett. Kértem, hogy Belgrádra is hasonló szellemben készüljünk. Arra a közismert tényre gondoltam, hogy a pápa és a Vatikán szavára többen hallgatnak, mint ahány állampolgára van a Vatikánnak.

VI. Pál pápa a mai találkozót úgy értékelte, hogy kapcsolatainkat illetően jelentős esemény: lezárja a katolikus egyház és a magyar állam viszonya rendezésének folyamatát, és ez üdvözölhető. Nekem személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság sok-sok nemzedéken át fenn fog állni és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak.

Kötelességünknek tartjuk — érdekünk is fűződik hoz- zonyos, hogy vannak hívő zá —, hogy az állam és az egyház viszonya rendeződjék. Olyan műszert még nem találtak föl, amely megmutatná: ki igazi hívő, ki nem.

Szám szerint nem lehet megmondani, hogy Magyarországon hány hívő van. De bi- emberek. Az állam, és az egyház éles konfrontációja őket feloldhatatlan lelkiismereti problémák elé állítaná. Kijelenthetem, hogy Magyarországon ilyen probléma nincs.

Igaz, sok éven át dolgoztunk a Vatikán megbízottjaival míg rendezni tudtuk az állam és a római katolikus egyház viszonyát Magyarországon. De hazánkban a hívő embereknek nincs lelkiismereti problémájuk. A vallás szabad gyakorlásába, az egyházak életébe nem avatkozunk be. Ki-ki belátása szerint, ha akar vasárnap elmegy a misére, az istentiszteletre — az állammal nem kerül szembe.

A római katolikus egyház magyar szóvivői hivatalosan kinyilatkozták, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos törvényeit betartják és a maguk eszközeivel támogatják a magyar nép építő terveit. Többet mi az egyház embereitől nem kívánunk.

Megköszöntem a pápa képviselőinek és természetesen magának a pápának a fáradozást, viszonyaink rendezéséért. Kölcsönösen elégedetten szóltunk jelenlegi viszonyunkról.

Persze, a tárgyalásokon néha bonyolult kérdések kerülnek szóba, sokáig tart a tárgyalás, lassan születik meg a megegyezés. De örömmel szólhattam arról is, hogy mindkét fél korrektan végrehajtja azt, amiben megegyeztünk. Mindketten elégedetten állapíthattuk meg, hogy szándékaink talákoz- nak: a Vatikán és a Magyar Népköztársaság kormányzata kölcsönösen arra törekszik a jövőben is, hogy ez a kedvező folyamat tovább folytatódjék. Hallgassuk meg egymást, vegyük figyelembe és tartsuk tiszteletben a másik fél érdekeit. Magyarországon az állam és az egyház viszonya tartósan rendeződött.

Bizonyára megértik, hogy az állam szempontjából sokszor súlyos kérdésekről van szó. Jómagam megértem, hogy olykor az egyház oldaláról nézve sem egyszerű a dolog. De távolabbra kell előre néznünk és az általános érdekeket kell figyelembe vennünk. Abban a meggyőződésben jöttem el a Vatikánból, hogy ezt az utat járjuk.

Az olasz tv-híradó munkatársa azzal vezette be kérdését, hogy jól ismerik a Magyarországon húsz esztendő alatt végzett nagy munkát, tudják, hogy Magyarországon igen komolyan veszik az emberi jogokat és tudják azt is, hogy Magyarország önálló ország. Ezek előrebocsátásával kérdezte meg: továbbra is ideiglenes jellegűnek te- kinthető-e, hogy szovjet csapatok állomásoznak Magyar- országon?

Célunk a szocialista demokrácia továbbfejlesztése

— Volt már szerencsém ezzel a kérdéssel találkozni. Megismétlem, amit már többször is kijelentettem, hogy a szovjet csapatok ideiglenesen tartózkodnak Magyarországon. Az időpontot, hogy meddig, most nem tudom megmondani. Ez a nemzetközi enyhülés, a nemzetközi helyzet alakulásának függvénye, összefügg a NATO létezésével. Nem szoktam jósolni, most sem akarok, de senki nem számolhat azzal, hogy az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonása után a népi hatalom veszélybe kerül Magyarországon. A szocialista rendszer megalapozott, élvezi az egész nép támogatását.

— Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia további fejlesztése. Mostanában nagyon divatosak az emberi jogokról hangoztatott szólamok. Magam is hosszan tudnám sorolni az alapvető emberi jogokat, például az élethez, a munkához való jogot, a nők és a fiatalok egyenlő bérhez való jogát, azután a minden állampolgárnak járó ingyenes orvosi kezelés, az üdülés jogát, és számos más jogot, amelyek nálunk nem papíron, hanem a gyakorlatban is biztosítottak. Más országok talán más emberi jogokra tudnak hivatkozni.

— A fejlődés útja — az, hogy az alapvető emberi jogoknak mindenütt érvényesülniük kell. Ez az enyhülés elterjedésének és annak függvénye, hogy megszűnjék az államok veszélyeztetettségi kérdése.

A Magyar Televízió munkatársa azt kérdezte, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése érdekében milyen akadályokat kell elhárítani a KGST és a Közös Piac tagországainak gazdasági kapcsolataiban?

— Magyarország a kis országok közé tartozik. Gazdasági adottságaink nagymértékben ráutalnak bennünket a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, amit külön, olasz viszonylatban is szorgalmazni fogunk.

A Paese Sera tudósítója arról érdeklődött, hogy Olaszország és Magyarország együttesen mivel járulhat hozzá a belgrádi találkozó eredményességéhez.

— Mostani megbeszéléseink alapján az a benyomásom, hogy magyar és olasz részről hasonlóan közelítjük meg a kérdéseket. Felelős olasz tényezők jelentették ki: az olasz nép, az

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja felesége és kísérete társagának tagjai, dr. Trautmann zaérkezett Olaszországból, ahol Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság kormánya elnökének meghívására tett hivatalos látogatást. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaE

Olasz Köztársaság abban érdekelt, hogy folytatódjék az enyhülés. Azt is megállapítottuk: annak hívei vagyunk, hogy a helsinki ajánlásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a helsinki ajánlások további gyakorlati megvalósulását előmozdító, konstruktív tanácskozásnak kell lennie.

— Nem akarok ex katedra kijelentést tenni. A magam részéről sok sikert kívánok a kapitalista országokban küzdő és dolgozó kommunista és munkáspártoknak ahhoz, hogy győzelemre vigyék a mónopoltőke diktatúrája elleni harcot, tömörítsék a dolgozó népet, a demokratikus erőket és —, ha úgy tetszik, magánvéleményként mondom — akár proletár- diktatúrával, vagy anélkül, akár pluralista vagy másfajta szocializmust megvalósítva, de mielőbb nyissák meg népük előtt a szocialista utat.

— Meggyőződésem, hogy Európa valamennyi kommunista és munkáspártja között, akár szocialista, akár nyugat-európai kapitalista országokban dolgoznak, kölcsÖ7 nős és teljes szolidaritásnak kell érvényesülnie és fog. is érvényesülni, ezt senki nem fogja tudni megbontani.

ügyi miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rácz Pál külügyi államtitkár, és dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár fogadta. Jelen volt Fabrizio Piag- gesi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője.

A hazaérkezést megelőzően Kádár János, felesége és kísérete Mario Franzi, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete és felesége társaságában Rómából Velencébe utazott, ahol Valter Pelosi tartományi prefektus fogadta. A velencei látogatás programjában egy muranói üveggyár, a Szent Márk tér és a Doge Palota megtekintése szerepelt.

KÖZÖS KÖZLEMÉNY

Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának olaszországi látogatásáról

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Giulio Andreottinak, az Olasz Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására, 1977. június 7-e és 9-e között hivatalos látogatást tett Olaszországban.

A látogatás során Kádár Jánost fogadta Giovanni Leone, az Olasz Köztársaság elnöke. Ezen kívül látogatást tett Amintore Fanfaninál, a szenátus, valamint Pietro Ingraónál, a képviselőház elnökénél.

A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Kádár János és Giulio Andreotti beható eszmecserét folytatott a magyar —olasz kapcsolatok fejlődéséről, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről.

Megbeszélésre került sor Púja Frigyes,' a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere és Arnaldo Forlani, az Olasz Köztársaság külügyminisztere között. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Rinaldo Ossola olasz külkereskedelmi miniszterrel folytatott eszmecserét.

A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években eredményesen fejlődtek.

Kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy a két ország miniszterelnökei által 1975. november 12-én aláírt magyar —olasz közös nyilatkozatnak megfelelően a jövőben is mindent megtesznek népeik barátságának elmélyítéséért, országaik együttműködésének fejlesztéséért.

Mindkét fél üdvözölte a gazdasági együttműködésben elért eredményeket. Megállapították, hogy a vonatkozó egyezmények végrehajtása kedvező irányban halad. Az a szándékuk, hogy a jövőben még fokozottabban élnek azokkal a meglevő lehetőségekkel, amelyek a hosszútávú gazdasági kapcsolatok létesítését szolgálják. Ennek érdekében további erőfeszítést tesznek az 1974-ben aláírt, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásban foglaltak teljes megvalósítására.

A felek ezúttal is megerősítették készségüket, hogy megvizsgálják kulturális, tudományos, művészeti, oktatási és egészségügyi együttműködésük fejlesztésének lehetőségét.

A magyar—olasz közös nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően elősegítik a két ország állampolgárainak rendszeres érintkezését és látogatásait.

Elégedetten állapították meg, hogy a kétoldalú együttműködés legfontosabb területeit szabályozó államközi egyezményeik gyakorlati alkalmazása eredményes. Kinyilvánították készségüket, hogy ahol kölcsönös az érdek, új egyezményeket kötnek a két ország együttműködésének fejlesztésére.

A nemzetközi helyzetről folytatott eszmecsere során a felek kifejezték eltökéltségüket, hogy hozzájárulnak az enyhülési folyamat továbbfejlesztéséhez, az országok együttműködésének kiszélesítéséhez, függetlenül azok társadalmi és gazdasági rendszerétől.

Véleményük szerint az európai biztonság és együttműködés megszilárdításának fontos feltétele a helsinki záróokmány ajánlásainak maradéktalan végrehajtása.

Hangsúlyozták az ezévi belgrádi találkozó fontosságát. Elhatározott szándékuk, hogy tevékenyen hozzájárulnak a záróokmányban a találkozó elé tűzött célok eléréséhez.

A felek nagy fontosságot tulajdonítanak a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatásának, olyan intézkedések révén, amelyek kiegészítik a politikai enyhülést és megerősítik a biztonságot Európában és az egész világon. Remélik, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó szovjet —amerikai tárgyalások mielőbb sikeresek lesznek.

A két fél ismét aláhúzta a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és a kapcsolódó intézkedésekről Bécsben folyó tárgyalások fontosságát és kifejezte kívánságát, hogy azok pozitív eredményre vezessenek.

Egyetértettek abban, hogy az enyhülés megszilárdítása nem korlátozódhat az európai földrészre. Kifejezték aggodalmukat a világ különböző térségeiben létező feszültség- gócok miatt.

Ismételten megerősítették, hogy Magyarország és Olaszország álláspontja a kózel-keleti helyzet békés rendezését illetően közel áll egymáshoz, ahogy azt az 1975. november 12-én aláírt magyar—olasz közös nyilatkozat megállapította.

Hangsúlyozták a genfi értekezlet fontosságát a közel- keleti helyzet átfogó rendezésében és síkraszálltak az értekezlet munkájának felújítása mellett.

Ismét kijelentették, hogy teljes mértékben támogatják az ENSZ céljait és elveit, valamint szerepének és hatékonyságának erősítését a béke, a nemzetközi biztonság és igazságosság megszilárdításában, továbbá a társadalmi és gazdasági haladás előmozdításában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében.

A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy nézetük számos kétoldalú és nemzetközi kérdésben hasonló vagy közel áll egymáshoz.

Kádár János olaszországi látogatása a két ország viszonyának fontos eseménye volt, jelentős mértékben hozzájárult Magyarország és Olaszország gyümölcsöző kapcsolatainak elmélyítéséhez, a kölcsönös bizalom erősítéséhez.

Kádár János megújította Giovanni Leone köztársasági elnök és Giulio Andreotti miniszterelnök magyarországi hivatalos látogatásra szóló meghívását. Az Olasz Köztársaság elnöke és az olasz Minisztertanács elnöke megerősítette, hogy a meghívást örömmel elfogadja,

Kádár János és kísérete tegnap este hazaérkezett