Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 1. Ur Jótállásos-e a javítás? Motorkerékpáromon, ami még jótállásos, elszakadt a lánc. Ügy, ahogy tudtam, ösz- szeszegecseltem, hogy haza tudjak vele menni, majd be­vittem a karcagi szervizbe. Ott azt mondták, láncszaka­dásra nincs jótállás. Hiába mondtam, hogy azt én már megjavítottam, a láncszaka­dás okát keressék meg, mert egy 5 ezer km-t futott motor­nál ilyen hibának nem szabad bekövetkezni. Kijelentették, csak pénzes javításra vállal­ják a munkát. Ott hagytam a motoromat ezzel a feltétel­lel, azonban nem tudtam ki­várni a javítást, május 11-én elhoztam anélkül. Űt közben vettem rá láncot, hajtó fo­gaskereket, s mivei lakatos vagyok, egy kicsit értek is hozzá, meg akartam csinálni magam. A hiba keresésekor rájöt­tem, mi tette tönkre a lán­cot. A hajtott nagy fogaske­rékben „nyolcas” van, ami szerintem gyári hiba. Tanács­talan vagyok, s nem értem, miért nem tartozik ez a hiba a jótállásos javítások közé. Szeretném tudni, kinek van az ügyben igaza. Borhi Mihály Örményes A jászárokszállási gyűjtők egy csoportja szakvéleményeket, tegyen in­tézkedést a hálózatnál jelent­kező jogos panaszok mielőbbi megszüntetésére.” * * * Lift ügyben nem érkezett válasz. Reméljük, azóta már megjavították, s nem tetézi a dr. Csanádi Gy. krt. 1. sz. épület lakóinak problémáit még az is, hogy gyalogol­niuk kell. (A szerk.) Vízhiány Jászberényben A napokban megjelentek Jászberény város utcáin a plakátok, hirdetmények, hogy mettől meddig a legszigorúb­ban tilos vizet használni lo­csolásra, autómosásra stb. A rendelkezés 5000 Ft büntetést helyez kilátásba a megsze­gőkkel szemben. Ezt megelő­zően is, hónapok óta éreztük a vízhiányt. Néha még késő éjjel sem lehet vizet „fogni”, gyűjteni a fürdőkádba. Töb­ben a Szövetkezet utcai laká­sokból az udvari vízcsaphoz vagy a közeli malomba, a tűzoltókhoz vonulnak kan­nákkal vizet hordani a kom­fortos lakásokba! Mi, jászberényiek megért­jük és elfogadjuk a tanács problémáit, gondjait és pró­bálkozásait a vízhiány megol­dására. Azonban szeretnénk kérni, hogy a vízkorlátozást tanácsi rendelettel érvényesí­tő május 18-tól szeptember 30-ig terjedő időszakra ne kelljen a komfortos lakbért fizetni, mivel az emeletes há­zakban a nap 24 órájából né­ha csak 4—5 éjféli órában van víz. Sajnos, a Városgaz­dálkodási Vállalat hallani sem akar a lakbér csökken­téséről, illetve a komfort fo­kozat időszakos leszállításá­ról. Véleményünk szerint a komfort fokozat időszakos változása, a szolgáltatások időszakos szüneteltetése ezt indokolja. Ügy érezzük, ami­ért nem kapunk szolgáltatást, azért jogtalanul szedik be a pénzt. Dr. Horgosi Ödön Jászberény Gyermeknapi ajándék az óvodának A szolnoki, Marx-parki óvodát több éve patronálja a KÖTIVÍZIG Gagarin szocia­lista brigádja. Gyermeknapra rendbe tették az óvoda ud­varát, újra festették a játé­kokat, tanszereket készítettek a kicsinyeknek. A Tiszamen- ti .Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat Lányi Sámuel szocialista brigádja pedig 2000 forint értékű já­tékot ajándékozott az óvodá­soknak. Ezúton is szeretnénk megköszönni a szocialista brigádok segítségét, ajándé­kait. Az óvoda dolgozói Szerkesztői üzenetek Hulladékgyűjtés Május utolsó két hetében hulladékgyűjtést hirdetett a jászárokszállási 1137-es Pető­fi Sándor úttörőcsapat az Áp­rilis 4 úti iskolában. A kis­dobosok és úttörők egyaránt nagy lelkesedéssel vettek részt a rongy-, papír-, fém­hulladék gyűjtésében. A paj­tások csoportokat alakítva, nagy szorgalommal, vidáman jártak házról házra, keresve az értékes ipari nyersanya­got. A kapott pénzzel a csapat nyári táborozását és az isko­lai takarékmozgalmat támo­gatták. összesen 13.967 kilo­gramm hulladékot gyűjtöt­tek. mény szerint Szolnok város ivóvize hidegebb, közepesen agresszív, 50 °C-ú vízhőmér­séklet mellett pedig nagy mértékben agresszív és meg­támadja a szénacél csőháló­zatot. A dr. Csanádi Gy. krt. 1. sz. lakótelephez kiépített használati melegvízhálózat műszaki átadása 1977. május 9-én volt. Vállalatunk a meg­épített hálózatot szolgáltatás­ra alkalmatlannak minősítet­te. Kértük, hogy a beruházó a KÖJÁL-lai is készíttesse el a szükséges vizsgálatokat és Agócs’ Imre, Jászapáti: Kérdéseire Korzim Gyula fő­kertész válaszol: a Néplap május 19-i számában közölt fotó vadgesztenye virágzásá­ról készült. Latin neve: Aes- culus Hyppocastanaceae. Az Alföldön úton, útfélen dísz­faként látható gesztenyefa nem is rokona a szelídgeszte­nyének (Castanea vesca). A szelídgesztenyének barkás vi­rágja van és júniusban vi­rágzik. A barka a hímvirág, s a termő virágot alig látni a levélnyél tövében. Tehát a szelídgesztenye virágja — melyet kertjébe telepített — nem nyújt olyan esztétikái élményt, mint a vadgeszte­nyéé. A szelídgesztenye vi­rágzása és termése attól függ, mekkora fát telepített, de 8— 10 éves korában már bőveb­ben teremhet. Lakáshasználat a válás után A szolnoki, Ságvári körúti általános iskola 2956 sz. Arany János úttörőcsapatát a papír-, rongy és vasgyűj­tésben sérelem érte. A felhívásra először ott­honról gyűjtötték össze a hulladékot, majd egyik paj­tásuk édesanyjának munka­helyére mentek, aki ígérte, onnan is ad papírt. Meg is kapták, azonban a megyei ta­nács kapujában a hivatalos engedély ellenére sem vihet­ték ki a papírt. Nem tudják, miért nem. Az úttörők 12 pontjából az egyik így hang­zik: Az úttörő, ahol tud, se­gít! Kár, hogy nem minden felnőttől várható ugyanez — írták levelükben. Rossz a szénacél csővezeték Lapunk május 4-i számá­ban közöltük Gál Attiláné szolnoki olvadónk levelét, melyben a piszkos melegvíz-, és a hosszú ideje nem műkö­dő lift miatt panaszkodott. Erre válaszolt a Szolnoki In­gatlankezelő Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettese, Komá­romi György. Leveléből idé­zünk: „A Szolnok, József Attila úti lakótelep használati me­legvíz elosztóhálózata szén­acél csővezetékből lett ter­vezve és megépítve. Vállala­tunk ezt többször kifogásolta is a beruházóknál és terve­zőknél. A már eddig üzembehelye­zett hálózaton tapasztalt kor­róziós jelenségek, az ezzel összefüggő vízszennyezés miatt a Nehézipari Kutató Intézet Korróziós Tanácsadó Szolgálatát kértük fel szak­véleményezésre. A szakvéle­n A házasság felbontá­sa után, a volt há­zastársak közös hasz­nálatú tanácsi bér­lakása körüli vitában nem egyszer döntő érvként hangzik el: „a lakást az én nevemre utalták ki, akkor még nem voltunk házasok. Ezért a lakás csak engem illet.” Ez tévedés, hiszen a házasságkötés és a beköltö­zés tényével az a fél (há­zastárs) is egyenlő jogú bérlővé válik, aki korábban máshol lakott. Már csak a lakás lehető­ségek miatt is kiemelkedő szempont a méltányosság — (persze bizonyos határo­kig), hiszen aligha vitatha­tó, hogy egy agresszív, csa­ládjával szemben netán bűncselekményt is elkövető férj eltávolítása a lakásból méltánytalan intézkedés lenne. A bérlőtársi mivoltból és a méltányosságból követ­kezik, hogy a rendezés első foka a lakás megosztása. Ez azt jelenti, hogy a bíróság meghatározza, hogy a lakás mely részeit használhatja az egyik, melyiket a másik fél, és milyen helyiségeket használnak közösen. Van, amikor a lakáshasználat megosztása nem lehetséges. Ebben az esetben valame­lyik házasfelet a bíróság kötelezi a lakásból való tá­vozásra. Mikor nem jöhet szóba a megosztott használat? Ha a lakás alapterülete, méretei, beosztása, a benne lakó személyek száma stb. folytán objektíve lehetetlen. Általában követelmény, hogy külön bejáratú lakó­szobája maradjon mindkét félnek; rendszerint nem ve­hető ilyennek a fürdőszobá­ból vagy a másik szobá­ból nyíló szoba. A lakás­ban bennlakók számának, korának, nemének is jelen­tősége lehet. Például nem tekinthető a házastársak la­káshasználata szemszögé­ből megoszthatónak az a 45 négyzetméter alapterületű 2 szobás lakás, ahol az anyánál elhelyezve (az ő gondozásában) a házastár­sak 15 éves serdülő fiú­gyermeke is lakik, mert (ha csak kivételképp egyéb nyomós körülmények mást nem indokolnak) az anya részére szükséges az egyik, a serdülő fiú részére a má­sik szoba használatát biz­tosítani ; ennélfogva a bírói döntés az apa lakáshasz­nálatát meg fogja szüntet­ni s kötelezni fogják őt a lakásból való távozásra. Ha a házastársak szemé­lyi körülményei, a köztük kialakult helyzet olyan, hogy nem lehetséges az együttlakás: Hiába nagy­méretű, mondjuk így: ob­jektíve megosztható egy la­kás — ha például a férj rendszeresen üldözi csadád- ját, bántalmazza feleségét — az egy fedél alatt való élést e magatartásával sa­ját maga tette lehetetlenné. Annak meghatározásánál, hogy melyik fél köteles a lakást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyer­mekek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel len­ni, hogy melyik házastárs magatartása eredményezte a házasság felbontását, il­letőleg tette lehetetlenné a lakás közös használatát. Mi a következménye an­nak, hogy a bíróság az egyik házastársat feljogosít­ja az egész lakás kizáróla­gos használatára? Egyfelől az, hogy a másik házastárs — megszűnvén bérlőtársi jogosultsága — a lakásból kiköltözni köteles, — másfelől pedig az, hogy a bíróság kárpótlást ítélhet meg a távozásra kötelezett házastárs javára, mely ösz- szeget a lakásban bennma­radó, önálló bérlővé váló házastárs köteles kifizetni. Nem ítélhető meg kárpót­lás annak a különélő, il­letve volt házastársnak, aki a lakást a visszatérés szán­déka nélkül elhagyja, s akinek a bérlőtársi jogvi­szonyát a bíróság ezen a címen megszünteti. Lényegében ezen rendel­kezések irányadók a szol­gálati lakás, s a vállalati bérlakás használatára is. Szolgálati lakás esetén azonban a bérlőt a lakás el­hagyására nem lehet köte­lezni, azért, mert különél, illetve elvált a házastársá­tól. A joggyakorlatban vi­tássá vált, hogy a szolgála­ti lakás elhagyására köte­lezett házástárs (aki nincs a lakással rendelkező szervvel munka, illetőleg szolgálati viszonyban) igényt tarthat-e a kárpót­lásra. A Legfelsőbb Bíróság ezt a kérdést igenlően dön­tötte el. Dr. Korpás László (Folytatjuk) Beigazolódik a hipotézis? Az örményországi Aragac hegyen lévő Bjurakani Asz­trofizikai Obszervatórium tu­dósai eredeti hipotézist állí­tottak fel a csillagrendszerek képződéseiről és fejlődéséről. Feltevésük szerint a csillagok és galaktikák evolúciója nem a gáz-por állapotból indul ki, ahogy általában vélik, ha­nem éllenkezőleg, a sűrű anyagból a ritka anyag felé halad. Ez különféle katakliz­mák, robbanások, kilöveté­sek, szétesések következmé­nye. Az az új teleszkóp, ame­lyet a leningrádi optikai­mechanikai egyesülés készí­tett a bjurakani obszervató­rium számára (képünkön), se­gítségére lesz az asztrofiziku- soknak e hipotézis ellenőrzé­sében, Ennek a teleszkópnak 2,6 méter átmérőjű tükre van, ugyanakkora, mint a Krím­ben felállított híres telesz­kópnak. A bjurakani tükör minősége azonban jobb: jó­val több csillagfényt gyűjt össze egy pontban. Az égbolt objektumainak kutatását te­levíziókamerákkal végzik. A teleszkóp 200 tonnás kupolá­ja könnyen, zajtalanul forog: a szokásostól eltérő módon nem síneken, hanem gumibo­rítású kerekeken nyugszik. Nagy szabású régészeti ku­tató munka kezdődött a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Schwerin megyéjében. Az NDK északi területéről már régebben ismert, hogy a nép- vándorlás korában hosszabb ideig szláv népek otthona volt. A terület központja, a ma 95 ezer lakosú Schwerin őse is a VII. században ala­pított szláv település volt éppúgy, mint sok más, a Bal­ti-tenger partján épült tele­pülés, pl. Rostock, Wismar stb. Az ún. obodrita szláv törzset a XII. században ver­ték le, s akkor megsemmisül­tek építményeik is. Az egykori szláv építmé­nyek közül nagy feltűnést keltett az NDK területén ta­lált első szláv szentély, amit a schwerini Történeti Múze­um régészei most tárnak fel a Balti-tenger közelében. A szentély része egy 1100 évvel ezelőtti szláv erőd maradvá­nyainak. A gerendákkal meg­erősített vastag falak mögött hatszáz éven keresztül állt fenn a település, amelyet va­lószínűleg tűzvész pusztított el. Az aprólékos munkával feltárt régészeti emlék építő­kövein kívül sok korabeli használati eszköz is előkerült. A lelet megtalálását és feltá­rását modern technikai esz­közök és műszerek alkalma­zása segítette elő.

Next

/
Thumbnails
Contents