Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-28 / 150. szám
1977. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LiMímka.mn Zene Gondol-e a rádió arra, hogy megkezdődtek a nyári szabadságok, s nagyon sok hallgató ilyenkor zene után keresgél rádiójában? A múlt hét műsorának tükrében nyugodtan mondhatjuk; igen’ Kezdjük mindjárt a gyerekekkel, akik vakációznak, s akik térre, strandra rendszerint magukkal viszik kis rádiójukat. Hétfőn délelőttönként bizonyosan sokan hallgatják a Zenevár műsorait, csakúgy, mint a felnőttek az üdülőknek szóló délelőttön- kénti összeállításokat. Ezzel azonban még nem fejeződött be a sor. A héten ugyanis volt néhány rangos zenei műsor: Esti hangverseny Schumann műveiből kedden, Slágermúzeum szerdán, az Állami Népi Együttes műsora csütörtökön és egy kiváló közvetítés a 3. műsorban pénteken: a 25 éves Debreceni Opera előadásában Bizet: Carmen című négyfelvoná- sos operája. Szombaton is „csemegézhettünk”, a Nyolc rádió nyolc dala című műsor a szomszédos szocialista országok népeinek tánczenéjéből adott ízelítőt. Röviden Hétfőn este nagy várakozással ültünk rádiónk mellé. A Sajtókonferencia beígért témája ugyanis napjaink legérdekesebb, s talán a legtöbb hallgatót érdeklő lett volna, — ugyanis elmaradt. Jól tudjuk, a Magyar Rádió a műsorváltozás jogát fenntartja, mégis most sajnálkoztunk A sajtókonferencia ugyanis a környezetvédelem témájáról adott volna hasznos ismereteket, s talán bemutatta volna a törekvéseket is. Némiképp vigasztaló volt, hogy Szakonyi Károly: Nő portré háttérrel című rádiójátékát ismételték helyette, amelyik kitűnő mai témája, ragyogó szereposztása miatt másodszor se volt unalmasÉrdekes hangverseny formát honosít a Stúdió 11 és Bodrogi Gyula. A népszerű színész valami szolíd-szelíd discót szeretne meghonosítani. Egy-egy szép verset választ egy-egy jó zenéhez, s kedvesen elmondja. Tanulságos témát választott egyórás műsorához Szél Júlia. Szülőmegtagadás címmel hallgattuk pénteken délután. A Rádiószínház bemutatója volt a Cyrano de Berge- rac, Rostand színműve. A rendező és a kitűnő Sinko- vits Imre, Almási Éva érdeme, hogy a 17. századi történet nem hatott porosnak, unalmasnak. Napjaink rádió- hallgatója is élvezetes, „aktuális” előadást kapott. A vasárnap rádióműsorából Kispista István búzane- mesítőkről szóló félórája, valamint Csapó György múzeumi sétája emelkedett ki. (SJ) Sikeres filmankétok Az utóbbi hetekben, hónapokban sikeres filmankéto- kat rendezett a Mokép- A megyei Moziüzemi Vállalatokkal közösen tartott rendezvények sorában legutóbb a csepeli munkásotthonban, valamint Debrecenben és Nagykanizsán, az olajbányá-. szók művelődési házában mutatták be — premier előtti vetítésen — András Ferenc elsőfilmes rendező „Veri az ördög a feleségét” című alkotását, amelyet mindenütt nagy elismeréssel fogadtak az első nézők. Egymillió forintos forgalom Csaknem ötven író—olvasó találkozó Tudományos tanácskozás megyénkről Véget ért a földrajzi vándorgyűlés ötödik alkalommal szervezte és rendezte meg a Verseghy Ferenc megyei könyvtár a társszervekkel együttműködve az ünnepi könyvhét közművelődési Rendezvényeit. Hagyományainkhoz híven az operatív bizottság egyetértésével az 1977-es könyvhét eseményeit is igyekeztünk ismét egy központi gondolat köré csoportosítva a különböző olvasórétegek érdeklődésére építve megszervezni. A május 27. és június 4. között lezajlott események napjaink irodalmának, művészetének és tudományának egy-egy sáVjá- ra irányították a közvélemény figyelmét. Eközben arra törekedtünk hogy minden megmozdulásunk mögött — ha közvetett formában is, de — érezze a közönség, hogy mai eredményeink végső forrása a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az emberiség életében új korszakot nyitó jelentőségében van. Külsőségében ezt tükrözte a könyvudvar ünnepi dekorációja is. Az 1977. évi ünnepi könyvhetet Boldizsár Iván államidíjas író, a magyar Pen Club elnöke, a Béke-világtanács tagja nyitotta meg a könyvudvart megtöltő közönség előtt. A kiadóvállalatokkal kialakított jó kapcsolatoknak ' köszönhetően kiváló előadóművészek színezte két érdekes irodalmi esten ismerkedhetett a szolnoki közönség a Magvető és az Európa Könyvkiadó munkájával, a könyvpiacra frissen került könyveivel. Mesz- sze túlnőtt a szokványos kereteken a Kossuth Könyvkiadó támogatásával megrendezett könyvankét. A cigánykérdés iránt érdeklődő' szakemberek, pedagógusok, tanácsi vezetők izgalmas párbeszéde alakult ki a Búcsú a cigányteleptől című könyv kapcsán Tamás Ervinnel és Révész Tamással, a könyv szerzőivel. A nagy évforduló jegyében a szovjet köztársaságok művészetének bemutatására „szövetkezett” könyvtárunk a Corvina Kiadóval. E szövetség első gyümölcseként dr. Gombos Károly, a Keletázsiai Művészeti Múzeum főigazgatója Azerbajdzsán csodálatos építészeti emlékeit mutatta be a könyvhétre megjelent album vetítettképes ismertetésével. Az idei országos diáknapok aranyérmeseinek hagyományos bemutatkozásán kívül napjaink zenéje kapcsán Kocsár Miklós zeneszerzővel találkoztak Szolnok zenekedvelői. A Bartók kórus műsorával gazdagított találkozót ajándékként kicsit Szolnok kóruskultúrája büszkeségének, a Kodály kórusnak is szántuk. A MTESZ-szel és a TIT-' tel közösen rendezett hagyományos klubestünkön a mai városépítészet iránt érdeklődők találkozhattak és vitázhattak a kérdés legjobb szakembereivel. Az eltérő vélemények ütközösétől Izzó hangulatú vitát a késő esti órákban valóban csak abbahagyni lehetett. Üj színfolt volt az ünnepi könyvhét palettáján a mai Szolnoíkon élő művészek mű- sóros klubdélelőttje a helyőrségi művelődési házban. Festők, szobrászok vallottak magukról, vágyaikról, s nem utolsósorban ,arról, mennyire értői és kedvelői az irodalomnak, zenének, kórusművészetnek. A Szigligeti Színház művészei, a zeneiskola művésztanárai és a Bartók kórus tagjai gondoskodtak arról, hogy a szép számú közönség gyönyörűségére képzőművészeink költői, s zenei álmai testet ölt- senek. Az ünnepi könyvhetet a SZOT-díjas művészek művelődési központ rendezte estje zárta. A kicsi, de hűen kitartó közönség, Berek Katival, Horváth Terivel, és Tímár Mátéval beszélgethetett a Dorogi Zsigmond vezette irodalmi est után. Az 1977. évi ünnepi könyvhét mérlegéhez tartozik még, hogy a megye 15 településén 33, Szolnokon 13 író-olvasó találkozó zajlott le ebben az időben, s valameny- nyi sikerrel írók és olvasók örömére. Az SZMT központi könyvtárának vendégeként szovjet és csehszlovák írók is felkeresték megyénket. Egy ünnepi könyvhét sikerét természetesen az eladott könyvek értékén is mérik. Az 1977-es ünnepi könyvhét ilyen szempontból is sikeresnek mondható; 940 ezer forint értékű könyv talált gazdára a hét folyamán mintegy 100 ezer forint értékűvel több, mint 1976- ban. Külön örülünk annak, hogy a könyvudvar és a könyvtár forgalma a múlt évihez viszonyítva megkétszereződött. Ebben nyilván része volt a középiskolás fiatalok kedvesen vonzó könyvárusításának, a könyvtéren árusító megyebeli népművészeinknek, s — merjük remélni — a könyv- udvarnak a szolnoki kulturális hetek programjába illeszkedő színes és folyamatos műsorának is. _ Szurmay Ernő I únius 19-én másodszor nyitotta ^ meg kapuit a berekfürdői amatőr képzőművészeti tábor. A mintegy hatvan filmes, szobrász, festő, fafaragó, kerámikus és bőrművességgel foglalkozó amatőr, a tábor befejezésekor kiállításon ad számot munkájáról. Fotó: Nagy Zsolt Papi Lajos a szobrászok „szaktanácsadója” tanítványával Bene Miklóssal. Kovács László karcagi fazekas Straubinger Andreát a korongozás fortélyaira tanítja. A tanácskozás résztvevői A Magyar Földrajzi Társaság 30. vándorgyűlése tegnapelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban tudományos üléssel folytatódott. A tanácskozáson dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Radó Sándor; a társaság elnöke megnyitotta az ülést. Emlékeztetett arra, hogy Szolnok immár másodszor ad otthont a földrajzi vándorgyűlésnek. Pontosan ötven évvel ezelőtt a több mint százéves társaság a megyeszékhelyen tartotta nyolcadik ülését. A mostani tanácskozás — jegyezte meg Radó Sándor — 'kiváló alkalom arra, hogy áttekinthessük a megye öt évtizedes történetét, a felszabadulás utáni időszak eredményeit. A megnyitó után dr. Hegedűs Lajos ismertette az ország minden tájáról idesereg- lett általános és középiskolai földrajz szakos pedagógusnak megyénk társadalmigazdasági helyzetét; a fejlődés főbb irányelveit. Ezt követően Juhász Árpád „A lesüllyedt rög vonulatok szerepe az Alföld nyersanyagkutatásában” címmel Vándorfi Róbert a szénhidrogén-kutatás jelenéről és jövőjéről, Zoltán Zoltán az Alföld-kutatás történetéről, Pál Ágnes Szolnok iparáról, V. Tajti Erzsébet pedig a megye népességének alakulásáról tartott előadást. A tanácskozás résztvevői délután a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetbe, tegnap pedig a 30. vándorgyűlés utolsó napján Martfűre, Tiszaföldvárra,. Cibakházára és Tíszakürtre látogattak el. FILM JEGYZET A farmer felesége kiöltözik. Előkerül a sosehordott fehér ing, csillog a csizma, fénylik a bőrnadrág, fejen már a széles karimájú kalap. Lóra pattan, asszonyért megy a városba, akit hirdetések közül választott ki magának. Poroszkál csendesen a gyönyörű vidéken, mereven, egyenes tartással, zord ábrázattal ül a nyeregben. Rövid idő múlva, egy ösz- szecsapott, „kétdolláros” esküvő után már visszajönni látják. Ugyanezzel a kifejezéstelen tekintettel ráérősen üget, mintha mi sem történt volna. Tudomást sem vesz arról, hogy valaki még jön mögötte, ezentúl hozzátartozik: a felesége. Zandy, a farmer ugyanis nem akar változást. Neki * csak arra kell a feleség hogy gyereket (azaz fiút!) szüljön. A farmer nem különösebben ért a nőkhöz. Egyedül élt eddig és otthonról is egyetlen tanáccsal engedte útjára az apja: „Be kell törni a kancát!” Csak annyit tud, hogy „jogai” vannak. Megerőszakolhatja, megverheti, elzavarhatja az asz- szonyt. Hiszen ő választotta, az övé. Csakhogy ez az asszony nem akar betörni, rhég hajlítani sem lehet. Elkezdődik tehát a harc egymással, .egymásért, A filmhez jobban illő szóhasználattal: indui a mérkőzés, melyben az eredmény állását az adott pillanatban sorsdöntővé váló apróságok jelzik. Ki melyik tányérból eszik, kerülhet-e virág az asztalra, lesz-e kert a ház körül és így tovább ... Végül persze mindenki mindent megbocsát. (Zandynek van is mit, hisz, többek között egy egész csorda tehenet hajt dühében a várandós asszonyra.) Kialakul a végeredmény, természetesen döntetlen, amit a dramaturgiai szabályok szerint megszülető ikerpár — egy fiú és egy lány — sze'ntesít. Hosszas párviadal után megszelídül hát ez a nyers, durva fickó, ez a bizonyos „magányos farkas”. Jan Troell, a film svéd származású rendezője meg is elégedett ezzel. Felvázolta az alapszituációt, ami nagy lehetőség az improvizálásra kényszerülő két színész számára, de további rendezői ötletek híján kevés a jó filmhez. A farmer: Gene Hack- man, a felesége Liv Ulmann. Ök ketten villognak, teszik végig élvezetessé az egyébként ismert, nem túl ötletes, fáradtan, lustán haladó történetet. Kivételes színészi képességeikre hagyatkozva csatáznak egymással, hol óvatosan tapogatózva, hol vadui egymásrarontva, hol szelíd hajthatatlansággal, hol meg buta, makacs dühvei. Liv Ulmannt, a Bergman- filmekből ismerjük. Az északi magány fülledt szobáiból átkerült vadnyugatra. De megmaradt szép, okos asszonynak. Ö nem alkalmazkodott, a farmer hajlította. A két színész párharca---------- nem dőlt el. A n yertes a közönség, aki nem a ; happy-endbe fujladó történet, hanem Gene Hack- man és Liv Ulmann miatt megy a moziba. Miattuk érdemes. Bérezés László
