Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

1977. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 LiMímka.mn Zene Gondol-e a rádió arra, hogy megkezdődtek a nyári szabadságok, s nagyon sok hallgató ilyenkor zene után keresgél rádiójában? A múlt hét műsorának tükrében nyugodtan mondhatjuk; igen’ Kezdjük mindjárt a gye­rekekkel, akik vakációznak, s akik térre, strandra rendsze­rint magukkal viszik kis rá­diójukat. Hétfőn délelőttön­ként bizonyosan sokan hall­gatják a Zenevár műsorait, csakúgy, mint a felnőttek az üdülőknek szóló délelőttön- kénti összeállításokat. Ezzel azonban még nem fejeződött be a sor. A héten ugyanis volt néhány rangos zenei mű­sor: Esti hangverseny Schu­mann műveiből kedden, Slá­germúzeum szerdán, az Ál­lami Népi Együttes műsora csütörtökön és egy kiváló közvetítés a 3. műsorban pénteken: a 25 éves Debrece­ni Opera előadásában Bizet: Carmen című négyfelvoná- sos operája. Szombaton is „csemegézhettünk”, a Nyolc rádió nyolc dala című mű­sor a szomszédos szocialista országok népeinek tánczené­jéből adott ízelítőt. Röviden Hétfőn este nagy várako­zással ültünk rádiónk mellé. A Sajtókonferencia beígért témája ugyanis napjaink leg­érdekesebb, s talán a legtöbb hallgatót érdeklő lett volna, — ugyanis elmaradt. Jól tud­juk, a Magyar Rádió a mű­sorváltozás jogát fenntartja, mégis most sajnálkoztunk A sajtókonferencia ugyanis a környezetvédelem témájáról adott volna hasznos ismere­teket, s talán bemutatta vol­na a törekvéseket is. Némi­képp vigasztaló volt, hogy Szakonyi Károly: Nő portré háttérrel című rádiójátékát ismételték helyette, amelyik kitűnő mai témája, ragyogó szereposztása miatt másod­szor se volt unalmas­Érdekes hangverseny for­mát honosít a Stúdió 11 és Bodrogi Gyula. A népszerű színész valami szolíd-szelíd discót szeretne meghonosíta­ni. Egy-egy szép verset vá­laszt egy-egy jó zenéhez, s kedvesen elmondja. Tanulságos témát válasz­tott egyórás műsorához Szél Júlia. Szülőmegtagadás cím­mel hallgattuk pénteken dél­után. A Rádiószínház bemutató­ja volt a Cyrano de Berge- rac, Rostand színműve. A rendező és a kitűnő Sinko- vits Imre, Almási Éva érde­me, hogy a 17. századi tör­ténet nem hatott porosnak, unalmasnak. Napjaink rádió- hallgatója is élvezetes, „ak­tuális” előadást kapott. A vasárnap rádióműsorá­ból Kispista István búzane- mesítőkről szóló félórája, va­lamint Csapó György mú­zeumi sétája emelkedett ki. (SJ) Sikeres filmankétok Az utóbbi hetekben, hóna­pokban sikeres filmankéto- kat rendezett a Mokép- A megyei Moziüzemi Vállala­tokkal közösen tartott ren­dezvények sorában legutóbb a csepeli munkásotthonban, valamint Debrecenben és Nagykanizsán, az olajbányá-. szók művelődési házában mutatták be — premier előt­ti vetítésen — András Fe­renc elsőfilmes rendező „Ve­ri az ördög a feleségét” cí­mű alkotását, amelyet min­denütt nagy elismeréssel fo­gadtak az első nézők. Egymillió forintos forgalom Csaknem ötven író—olvasó találkozó Tudományos tanácskozás megyénkről Véget ért a földrajzi vándorgyűlés ötödik alkalommal szer­vezte és rendezte meg a Verseghy Ferenc megyei könyvtár a társszervekkel együttműködve az ünnepi könyvhét közművelődési Rendezvényeit. Hagyományainkhoz hí­ven az operatív bizottság egyetértésével az 1977-es könyvhét eseményeit is igye­keztünk ismét egy központi gondolat köré csoportosítva a különböző olvasórétegek érdeklődésére építve meg­szervezni. A május 27. és június 4. között lezajlott események napjaink irodal­mának, művészetének és tu­dományának egy-egy sáVjá- ra irányították a közvéle­mény figyelmét. Eközben arra törekedtünk hogy min­den megmozdulásunk mö­gött — ha közvetett formá­ban is, de — érezze a kö­zönség, hogy mai eredmé­nyeink végső forrása a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomnak az emberiség éle­tében új korszakot nyitó je­lentőségében van. Külsősé­gében ezt tükrözte a könyv­udvar ünnepi dekorációja is. Az 1977. évi ünnepi könyv­hetet Boldizsár Iván állami­díjas író, a magyar Pen Club elnöke, a Béke-világ­tanács tagja nyitotta meg a könyvudvart megtöltő kö­zönség előtt. A kiadóválla­latokkal kialakított jó kap­csolatoknak ' köszönhetően kiváló előadóművészek szí­nezte két érdekes irodalmi esten ismerkedhetett a szol­noki közönség a Magvető és az Európa Könyvkiadó mun­kájával, a könyvpiacra fris­sen került könyveivel. Mesz- sze túlnőtt a szokványos kereteken a Kossuth Könyv­kiadó támogatásával meg­rendezett könyvankét. A ci­gánykérdés iránt érdeklődő' szakemberek, pedagógusok, tanácsi vezetők izgalmas párbeszéde alakult ki a Bú­csú a cigányteleptől című könyv kapcsán Tamás Er­vinnel és Révész Tamással, a könyv szerzőivel. A nagy évforduló jegyé­ben a szovjet köztársaságok művészetének bemutatásá­ra „szövetkezett” könyvtá­runk a Corvina Kiadóval. E szövetség első gyümölcse­ként dr. Gombos Károly, a Keletázsiai Művészeti Mú­zeum főigazgatója Azer­bajdzsán csodálatos építésze­ti emlékeit mutatta be a könyvhétre megjelent album vetítettképes ismertetésé­vel. Az idei országos diákna­pok aranyérmeseinek ha­gyományos bemutatkozásán kívül napjaink zenéje kap­csán Kocsár Miklós zene­szerzővel találkoztak Szol­nok zenekedvelői. A Bartók kórus műsorával gazdagí­tott találkozót ajándékként kicsit Szolnok kóruskultúrá­ja büszkeségének, a Kodály kórusnak is szántuk. A MTESZ-szel és a TIT-' tel közösen rendezett hagyo­mányos klubestünkön a mai városépítészet iránt érdek­lődők találkozhattak és vi­tázhattak a kérdés legjobb szakembereivel. Az eltérő vélemények ütközösétől Izzó hangulatú vitát a késő esti órákban valóban csak ab­bahagyni lehetett. Üj színfolt volt az ünnepi könyvhét palettáján a mai Szolnoíkon élő művészek mű- sóros klubdélelőttje a hely­őrségi művelődési házban. Festők, szobrászok vallottak magukról, vágyaikról, s nem utolsósorban ,arról, mennyi­re értői és kedvelői az iro­dalomnak, zenének, kórus­művészetnek. A Szigligeti Színház művészei, a zeneis­kola művésztanárai és a Bartók kórus tagjai gondos­kodtak arról, hogy a szép számú közönség gyönyörűsé­gére képzőművészeink köl­tői, s zenei álmai testet ölt- senek. Az ünnepi könyvhetet a SZOT-díjas művészek mű­velődési központ rendezte estje zárta. A kicsi, de hűen kitartó közönség, Berek Ka­tival, Horváth Terivel, és Tímár Mátéval beszélgethe­tett a Dorogi Zsigmond ve­zette irodalmi est után. Az 1977. évi ünnepi könyvhét mérlegéhez tartozik még, hogy a megye 15 települé­sén 33, Szolnokon 13 író-ol­vasó találkozó zajlott le eb­ben az időben, s valameny- nyi sikerrel írók és olvasók örömére. Az SZMT központi könyvtárának vendégeként szovjet és csehszlovák írók is felkeresték megyénket. Egy ünnepi könyvhét si­kerét természetesen az el­adott könyvek értékén is mérik. Az 1977-es ünnepi könyvhét ilyen szempontból is sikeresnek mondható; 940 ezer forint értékű könyv ta­lált gazdára a hét folyamán mintegy 100 ezer forint ér­tékűvel több, mint 1976- ban. Külön örülünk annak, hogy a könyvudvar és a könyvtár forgalma a múlt évihez viszonyítva megkét­szereződött. Ebben nyilván része volt a középiskolás fiatalok kedvesen vonzó könyvárusításának, a könyv­téren árusító megyebeli népművészeinknek, s — merjük remélni — a könyv- udvarnak a szolnoki kultu­rális hetek programjába il­leszkedő színes és folyama­tos műsorának is. _ Szurmay Ernő I únius 19-én másodszor nyitotta ^ meg kapuit a berekfürdői ama­tőr képzőművészeti tábor. A mintegy hatvan filmes, szobrász, festő, fafara­gó, kerámikus és bőrművességgel fog­lalkozó amatőr, a tábor befejezésekor kiállításon ad számot munkájáról. Fotó: Nagy Zsolt Papi Lajos a szobrászok „szaktanácsadója” tanítványával Bene Miklóssal. Kovács László karcagi fazekas Straubinger Andreát a korongozás fortélyaira tanítja. A tanácskozás résztvevői A Magyar Földrajzi Tár­saság 30. vándorgyűlése tegnapelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban tudományos üléssel folyta­tódott. A tanácskozáson dr. Hege­dűs Lajos, a megyei tanács elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd Radó Sándor; a társaság elnöke megnyitot­ta az ülést. Emlékeztetett ar­ra, hogy Szolnok immár má­sodszor ad otthont a földraj­zi vándorgyűlésnek. Pontosan ötven évvel ezelőtt a több mint százéves társaság a me­gyeszékhelyen tartotta nyol­cadik ülését. A mostani ta­nácskozás — jegyezte meg Radó Sándor — 'kiváló al­kalom arra, hogy áttekint­hessük a megye öt évtizedes történetét, a felszabadulás utáni időszak eredményeit. A megnyitó után dr. Hege­dűs Lajos ismertette az or­szág minden tájáról idesereg- lett általános és középiskolai földrajz szakos pedagógus­nak megyénk társadalmi­gazdasági helyzetét; a fejlő­dés főbb irányelveit. Ezt követően Juhász Ár­pád „A lesüllyedt rög vonula­tok szerepe az Alföld nyers­anyagkutatásában” címmel Vándorfi Róbert a szénhid­rogén-kutatás jelenéről és jö­vőjéről, Zoltán Zoltán az Al­föld-kutatás történetéről, Pál Ágnes Szolnok iparáról, V. Tajti Erzsébet pedig a me­gye népességének alakulásá­ról tartott előadást. A tanácskozás résztvevői délután a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetbe, teg­nap pedig a 30. vándorgyű­lés utolsó napján Martfűre, Tiszaföldvárra,. Cibakházára és Tíszakürtre látogattak el. FILM JEGYZET A farmer felesége kiöltözik. Elő­kerül a sose­hordott fehér ing, csillog a csizma, fénylik a bőrnadrág, fejen már a széles karimájú kalap. Lóra pattan, asszony­ért megy a városba, akit hirdetések közül választott ki magának. Poroszkál csen­desen a gyönyörű vidéken, mereven, egyenes tartással, zord ábrázattal ül a nyereg­ben. Rövid idő múlva, egy ösz- szecsapott, „kétdolláros” es­küvő után már visszajönni látják. Ugyanezzel a kifeje­zéstelen tekintettel ráérősen üget, mintha mi sem történt volna. Tudomást sem vesz arról, hogy valaki még jön mögötte, ezentúl hozzátarto­zik: a felesége. Zandy, a farmer ugyanis nem akar változást. Neki * csak arra kell a feleség hogy gyereket (azaz fiút!) szüljön. A farmer nem különöseb­ben ért a nőkhöz. Egyedül élt eddig és otthonról is egyetlen tanáccsal engedte útjára az apja: „Be kell tör­ni a kancát!” Csak annyit tud, hogy „jogai” vannak. Megerőszakolhatja, meg­verheti, elzavarhatja az asz- szonyt. Hiszen ő választotta, az övé. Csakhogy ez az asszony nem akar betörni, rhég haj­lítani sem lehet. Elkezdődik tehát a harc egymással, .egymásért, A filmhez jobban illő szóhasz­nálattal: indui a mérkőzés, melyben az eredmény állá­sát az adott pillanatban sorsdöntővé váló apróságok jelzik. Ki melyik tányérból eszik, kerülhet-e virág az asztalra, lesz-e kert a ház körül és így tovább ... Végül persze mindenki mindent megbocsát. (Zandy­nek van is mit, hisz, többek között egy egész csorda te­henet hajt dühében a vá­randós asszonyra.) Kialakul a végeredmény, természete­sen döntetlen, amit a dra­maturgiai szabályok szerint megszülető ikerpár — egy fiú és egy lány — sze'ntesít. Hosszas párviadal után megszelídül hát ez a nyers, durva fickó, ez a bizonyos „magányos farkas”. Jan Troell, a film svéd szárma­zású rendezője meg is elé­gedett ezzel. Felvázolta az alapszituációt, ami nagy le­hetőség az improvizálásra kényszerülő két színész szá­mára, de további rendezői ötletek híján kevés a jó filmhez. A farmer: Gene Hack- man, a felesége Liv Ulmann. Ök ketten villognak, teszik végig élvezetessé az egyéb­ként ismert, nem túl ötle­tes, fáradtan, lustán haladó történetet. Kivételes színészi képességeikre hagyatkozva csatáznak egymással, hol óvatosan tapogatózva, hol vadui egymásrarontva, hol szelíd hajthatatlansággal, hol meg buta, makacs düh­vei. Liv Ulmannt, a Bergman- filmekből ismerjük. Az északi magány fülledt szo­báiból átkerült vadnyugat­ra. De megmaradt szép, okos asszonynak. Ö nem al­kalmazkodott, a farmer haj­lította. A két színész párharca---------- nem dőlt el. A n yertes a közönség, aki nem a ; happy-endbe fujladó tör­ténet, hanem Gene Hack- man és Liv Ulmann miatt megy a moziba. Miattuk ér­demes. Bérezés László

Next

/
Thumbnails
Contents