Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

1977. június 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 10 ezer Leó óránként A BUDATEJ Szö­vetkezet Közös Vál­lalkozás, Törökbá­linton gyártja a közkedvelt Leó jég- krémet. Az idén 25 millió pálcikás, 7 millió poharas, 1,5 millió családi do­bozos jégkrémet készítenek. A nép­szerű jégkrémek a BUDATEJ által ki- kisérletezett re­ceptek szerint ké­szülnek. Képün­kön: az óránként tízezer darab pál­cikás jégkrémet gyártó automata. „Kivetted a vámot?” hallotta már azt a régi anekdotát amelyben a molnár meg­kérdezi inasát: „Kivetted a vámot?” Felel rá az inas: „Kivettem”. „Látta a pa­raszt?” „Nem látta”. „Na, akkor vedd ki mégegyszer, hadd lássa!” Ehhez hasonló jelenséget fedeztek fel a revizorok, amikor a vállalatok ármun­káját vizsgálták. Egyik vi­déki építőipari szövetkezet különleges körülmények cí­mén három százalékkal megemelte munkájának el­lenértékét. Ez rendjén is lett volna, ha akadályozta­tás címén újabb 10 száza­lékkal nem emelte volna ismételten az árat. így két bőrt igyekezett lehúzni egy rókáról, s nem rajta múlott, hogy sikertelenül. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságán az 1976-os év második félévé­re vonatkozó, a vállalatok ármunkáját ellenőrző vizs­gálatából kitűnik, főleg az építési vállalatoknál és szö­vetkezeteknél találkozni rossz példákkal. A vizsgált 32 építőipari vállalatnál ösz- szesen 7 millió forint jogta­lan hasznot állapítottak meg ebben az ágazatban. Gyak­ran előforduló típushiba még ugyanitt, hogy az épít­tető által kölcsönadott gépek után is felszámították a gép- használatot, holott ezek a ki­vitelezőnek egy fillérjébe sem kerültek. így az építtető kétszeresen is rosszul járt. Ingyen használták gépeit, s nekik ugyanannyiba került a munka, mintha nem enged­ték volna át gépeiket a gyor­sabb kivitelezés érdekében. Egy időben följebb ment a savanyúkáposzta ára. Egy kiló öt forinttal drágult meg. Ez olyan áremelkedés volt, amelyet a vendéglátó tovább háríthatott a fogyasztókra. Tovább is hárított. De ho­gyan? Megemelték a töltött­káposzta árát, egy adag öt forinttal került többe, mint annak előtte. A vizsgálatok fényt derítettek ehhez ha­sonló jelenségekre is. Egy­Az „előaratás” a befeje­zéshez közeledik a tiszafüre­di járás termelőszövetkeze­teiben. Az eddigi mérések szerint a repce a tavalyinál jobb, 16—18 mázsa körüli átlagot hoz, de a kisebb ve­tésterületű őszi árpa termé­se is meghaladja a tavalyi eredményeket. Gyengén ter­mett viszont az idén a bor­só — több helyen mindösz- sze 5—6 mázsás hektáron­egy importanyag áremelke­dése esetén nemcsak annyi­val drágult meg a végter­mék ára, amennyivel az új importár nőtt, hanem töb­bel. Vagy ugyanez árcsök­kenéssel: Az egyik alap­anyag ára csökkent, de a vállalat továbbra is a régi árral kalkulálta termékeinek az árát. Felületes munka? Elnézés? A következmény szempontjából mindegy. Ép­pen ezért az is biztos, hogy a vétkes vállalat nem ússza meg a dolgot, hogy csupán elnézést kér. A revizorok sóik esetben az elért jogta­lan, netán tisztességtelen hasznot meghaladó gazdasá­gi bírságra tesznek indít­ványt. Ha a kalkulátorok „rosszul számolnak”, többet vesztenek a vámon, mint amennyit nyernek a réven. Vajon mi az oka az ilyen jelenségeknek? Az esetek kis részében bizonyítható a nye­részkedési szándék. Inkább az ármunka gyengéi szem- betűnőek. Sok vállalatnak nincs árképzési szabályzata, s a kalkulációk útvesztőiben — kellő támogatás híján — eltévednek a gyakorlatlan munkatársak. A vállalati belső ellenőrzés figyelme sem terjed ki sokhelyütt e témára. a jelenségek azért Ezek veszélyesek, mert , árfelhajtó hatásuk van. A népgazdasági terv számol egy meghatározott mértékű árnövekedéssel, amely magában foglalja a központi intézkedések miatt bekövetkezett áremelkedé­seket, csakúgy, mint a vál­lalatok indokolt árváltozta­tásait. Ha az utóbbiak közé olyanok is kerülnek, ame­lyek alaptalanok, amelyek­kel nem számolhatott a terv, nem lehet tartani az erre az évre előirányzott ár­emelkedés tavalyinál mérsé­keltebb ütemét sem. Ez pe- dik az életszínvonalra való hatása miatt fontos politikai kérdés. Ezt mérlegelve kell ármunkájukat a vállalatok­nak is végezniük. G. J. kénti átlagra számítanak a szakemberek. A gyenge bor­sótermés oka: a virágzás előtt nem kaptak esőt a bor­sótáblák. Ezen a héten (ahogy illik Péter-Pál napja táján) meg­kezdik a búza aratását is a homokos talajú, táblákon, s ezzel kezdetét veszi me­gyénk északi járásában is a nyári betakarítás. Jól rajtolt a szolnoki „Márka” Május elsejére nyílt meg Szolnokon, a Jubileumi té­ren a Márka ABC áruház, az állomáskörnyék lakóinak örömére. A megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat új boltja beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Már az első havi forgalma a vártnál jobb lett, elérte a 3 millió forintot. A nyitás óta egyenletesen jó a bolt áru­ellátása. Választékos kész­letet talál a vásárló húsáru­ból is, a termelőszövetkezeti húsüzemek — Mezőtúr, Túr- keve jóvoltából —, a tiszasző- lősi húsüzem termékeinek Szolnokon úgyszólván egyed- árusítója a „Márka”. A bolt­ban dolgozó huszonhat ke­reskedő fele a vállalat törzs­gárdájának tagja. Jó az együttműködés a kis kollek­tívában, már szocialista cím­ért versenyző brigádot is ala­kítottak. Tanulmányút az NDK-ba Mint arról már korábban beszámoltunk, ez év elején a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz kezdeményezésére agro­kémiai központ létrehozásá­ról született megállapodás hét mezőgazdasági nagy­üzem, a törökszentmiklósi Tiszatáj, a Béke Tsz és a helyi állami gazdaság, továb­bá a fegyvernéki Vörös Csil­lag, az Aranykalász, az ör- ményesi Új Élet és a kun- csorbai Búzakalász Tsz kö­zött. Az egyszerű társulás­hoz tagként a Szolnok me­gyei Agroker Vállalat is csatlakozott, és munkájában a Tiszamenti Vegyiművek is részt kíván venni. Az agro­kémiai központ célja, hogy tagjai 40 ezer hektár szántó­föld műtrágyázási és nö­vényvédelmi munkáit magas szinten, korszerű ' eszközök­kel és feltételek mellett, együttes erővel végezzék el. A megállapodásban foglal­tak szerint az agrokémiai centrum terveinek elkészí­tésével a VEGYTERV-et bíz­ták meg. Szakemberei a központ képviselőivel együtt a napokban helyszíni szem­lét és megbeszélést tartot­tak. A tanulmányok ez év végére, vagy a jövő év első negyedében készülnek el, a kiviteli terv határideje pe­dig 1978. szeptember 30. Mi­előtt azonban az agrokémiai bázis megvalósítására sor kerülne, július 11-én a tár­sulásban résztvevő vállalatok és üzemek szakembereiből álló héttagú küldöttség uta­zik az NDK-ba. A delegáció tanulmányozza a baráti or­szágban lévő hasonló ké­miai központok működését, szervezeti felépítését és a tapasztalataikat felhasznál­ják a törökszentmiklósi bá­zis kialakításánál, Mindenki A tiszafüredi járásban Nagyüzem a földeken Hit tud a 3 H? Ecseki József né betanított munkás, megfogja a mű­anyagalkatrészt. Következő mozdulata: R—A8. Erről így ír a szakirodalom: „nyúlni (gyakorlattal) egy olyan egyedülálló tárgyhoz, mely mindig pontosan meghatáro­zott helyen található, vagy a másik kézben fekszik.. Hasonlóan a többiekéhez Ecsekiné mozdulatai gyorsak, — mértek. Nem kimértek, megmértek. Szakemberek ál­lapították meg, melyik, mennyi ideig tart. A soron, ahol ő dolgozik, majd min­den másodpercben elkészül egy S—11-es alkatrész. így titulálják: S—11. Része egy kapcsolónak, amely a Kon­takta Alkatrészgyár mezőtúri gyárában készül. Méghozzá nem is akárhogyan, a 3 M módszere szerint. Három „M”, amit kedvelnek, gyűlöl­nek, amit irigyelnek, s amit nem kívánnak. o Mozdulatelemzés, munka­tanulmányozás és munkaki­alakítás: a kézi munkát na­gyon kicsiny részekre bont­ják. Az apró mozdulatokhoz idők tartoznak, ezek nagysá­ga függ a körülményektől. A szakember a munkát az író- -> asztal mellett elemeire felap­rózza, az elemeket megvizs­gálja, felépíti belőlük az op­timális — legegyszerűbb, leg­gyorsabb, legkönnyebb — munkamódszert. Külföldi előzménye: ott ahol kellő gondossággal ké­szítették elő a 3 M módszer . alkalmazását, átlagosan hu­szonöt százalékos termelé­kenység-növekedést értek el, de nem kivételes eset — ha jól kiegészítik technikai fej­lesztéssel — hogy a termelé­kenység megduplázódik. Követelmény: csak megfe­lelően képzett, jól felkészített szakemberekkel szabad a be­vezetést megkezdeni, külön­ben az elképzelés könnyen zsákutcába juthat. Megállapodás a Magyar Népköztársaság kormánya és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet között: Külföldi oktatókkal 1975-ben megkez­dődik a 3 M módszer taní­tása. e Szabadfi Sándor a Kontak­ta Alkatrészgyár mezőtúri gvárának mérnöke: — Itt ez a táblázat, sok- sok tapasztalat alapján állí­tották össze. Az idők folya­mán módosítottak rajta, amíg megállapították például, hogy egy síkon fekvő apró tárgy megfogása 3.5 TMU ideig tart. — Mi ez a TMU? — Egy óra százezred része. — Miért éppen az S—ll­es gyártásánál alkalmazzák ezt a módszert? — Ez egy olyan alkatrész, amelyet nagyon sok kapcso­lóba beépítünk. Milliókat kell évente készíteni belőle. Nem mindegy tehát, hogy egyet hány másodperc alatt gyártunk és nem mindegy, hogy hányán. — Mi kellett a módszer be­vezetéséhez? — Sok-sok előkészület, s néhány berendezés. Az elő­készületekhez hozzátartozott az, hogy a Kontakta szakem­berei — innen a gyárból is — vizsgáztak a „módszerből”. Kiválasztottuk a terméket, amelynek gyártásánál alkal­mazzuk, aztán a központiak segítségével megterveztük a munkát, hozzá a készüléke­ket és nem utolsósorban a környezetet. A környezet: a lépcsőház tiszta, egyik sarkában az ajtó mellett fehérköpenyes nők álldogállnak. Munkások. Ci­garettáznak. Igaz, ez az idő az egészsége lenne — min­dennap tízkor tíz percig tor­náznak. Most, hogy az elő­tornász, az egyik asszony sza­badságra ment, megállt a tu­domány. illetve a torna. A szerelőcsarnok falai pastell-zöld színűek, a pad­lón még véletlenül se látni egy elhullott csavart. Az asz­talsorok közül kettő feltűnő­en eltér a többitől. (Állva is dolgozhat a munkás, ha nincs kedve ülni.) Mellettük ugyan­csak magas lábakon székek, állítható támlával, ülőkével, állítható lábtartóval. Az asz­talokon mint egy bűvészmu­tatvány eszközei fura tárgyak sorakoznak. o Csuka Antalné betanított munkás az első az S—11-es soron: — Nem sokat gyakorol­tunk, csak egy hétig, naponta másfél—két órát. Kilencen jöttünk a sorra dolgozni, most már nyolcán csináljuk ugyanazt, vagy még többet. Ebből aztán következik az is, hogy magasabb lett a fizeté­sünk 80—100 forinttal. — Kényelmesebb, mint a régi asztaloknál? — A munka gyorsabb, fá­rasztóbb. Itt nincs „bratyi- zás”, nincs mászkálás. Ha én elmegyek, leáll a többi is. — Mit szóltak az új aszta­lokhoz, szemben az alacso­nyabbaknál ülők? — Nem nagyon örültek, hogy ide kerültünk. Ecseki Józsefné, a sor kö­zepén a radiális szegecselő­gépet kezeli: — Régebben ezt a munkát ketten csinálták. Én a lábam­mal kezelem a gépet, behe­lyezem az alkatrészeket a készülékbe, egy pillanat és kész. Együtt keressük meg a pénzünket, de nem úgy mint régen a szalag mellett. Nem érzem azt, hogy előre siet­tem, vagy a másiktól túlsá­gosan lemaradtam. Valahogy minden egy ütemre megy, mintha ki lenne számolva. o Molnár Mihályné, a „ha­gyományos sor” futószalagján ételhordóból kanalazza a le­vest: — Dél van, ez az ebédidő. Túlórázunk este tízig, ezért költjük el itt az otthonit. — Nem sok ez, este tízig? —Fárasztó, de kell a pénz. — Megnézte már az S—ll­es sorát? — Nem néztem én, nem is fogom... Úgy volt, hogy mi megyünk oda dolgozni, most maradtunk itt mind az öten. Kapcsolót csinálunk — sza­lagban. Van aki egyedül végzi ezt el, mi öten kiosztottuk egymásnak a részművelete­ket. Ez jó is, meg rossz is. Ha kezdő jön a szalagba, se­gít rajta az ember, de ideges­kedik, mert nem haladunk miatta. Igaz, előnye ennek, hogy akkor állunk fel, ami­kor akarunk. Persze amott az S—11-esen jobbak a szerszá­mok. Itt van ez az ameriká- ner, már teljesen elkopott. Recseg-ropog. Ha magasab­bak lesznek majd az aszta­lok, kicserélik őket. De mi­kor? Nemsokára. A tervek sze­rint 1980-ban már a szerelő­üzem minden pontján „él” a 3 M módszer. A termelékeny­ség növekedésének nagy ré­szét ettől várják az üzem vezetői. Egy termékük gyár­tási idejének átlagosan 27 százaléka szereléssel telik. Nem mindegy tehát, hány millió másodperctöredéket tudnak megtakarítani. A be­vezetés utáni első három hó­nap eredményei azt mutatják, a remények megvalósulnak. e Hogy mindez mennyibe ke­rült? Nehéz összeszámolni, mennyibe a készülékek, mennyibe a festés és még va­lakit elriasztana a módszer bevezetésétől az is, hogy egy magaslábú, állítható támlá­jú, ülőkéjű szék ára több ezer- forint. Mindenesetre, ha be­ruházásokról nem is, tapasz­talatokról már bőven tudnak beszélni a Kontakta mezőtúri szakemberei az érdeklődők­nek. Igaz, Szolnok megyéből még ezzel a céllal nem érke­zett hozzájuk senki. (Folytatjuk) Hajnal József (1.) A* utolsó „simításokat" végzik az építők a Törökszentmiklós főterén épült 42 lakásos, tanácsi beruházású épületen. A műszaki átadás július 31-én kezdődik

Next

/
Thumbnails
Contents