Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 150. sz„ június 28., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Munkások és értelmiségiek Az értelmiségre vonatkozóan joggal állapította meg a párt XI. kongresszusának beszámolója, hogy „A szocializmus építésében a tudomány, a technika, a kultúra növekvő tár­sadalmi jelentőségével, a tudományos-technikai fejlődéssel párhuzamosan fokozódik az értelmiség szerepe, gyarapodnak sorai.” E politikai összegzés a lényeget fogalmazza meg. A meg­valósulásban viszont nagyon fontos szerep jut a részleteknek is. Például annak, hogy a mindennapi munka során hogyan alakul, miképpen fejlődik a munkások és az értelmiségiek közötti közvetlen kapcsolat? Hiszen a politika, a politizálás egészét nem kizárólag az elvek alkotják, hanem a gyakorlati munka és annak részle­tei is- S ha jól végiggondoljuk e folyamatot, hamar és logi­kusan eljuthatunk a legátfogóbb elméleti általánosításoktól az egyes emberekig, a közöttük feszülő — vagy hiányzó — kapcsolatokig. Velük együtt teljes — és nélkülük hiányos — a kép. A kapcsolatok egymáshoz közelítenek, információkat, de legfőképpen hatást közvetítenek. S mindennek természetesen rendkívül nagy szerepe lehet a tudatformálásban, abban is tehát, hogy az értelmiség még jobban azonosulhasson a fej­lett szocializmus építésének közvetlen és távlati céljaival. Ugyanakkor mindannyian jól tudjuk: többnyire az a legma­radandóbb hatás, amit a bensőséges emberi kapcsolatok hozó­nak létre és hitelesítenek. A tapasztalatok szerint a műszaki és az agrárértelmisé­gieknek van legtöbb, leginkább „élő” kapcsolatuk a munká­sokkal. Ami érthető és természetes is, hiszen „termelésközel- ben” dolgoznak, és munkájuk során naponta lemérhetik, in­tézkedéseikből, elképzeléseikből mit igazol vissza az élet, és mit korrigál (a realitásokhoz igazítva azt ezzel) a kétkeziek munkatapasztalata, önérzete, osztályöntudata. Sok érintett értelmiségi szerint igen tanulságos és sok meghökkentő tényt is felszínre hozó hétköznapi tapasztalat- csere ez. Legdöntőbb ténye: a dolgozók ellenére a még oly kitűnő elképzelés sem valósítható meg — és az, hogy ami ta­lálkozik a termelésben részt vevők elképzeléseivel, egyetér­tésével, az sokkal hamarabb és könnyebben valósággá válik, mint amit a „megvalósulási pálya” hivatalos tapasztalatai ígérnek — jeleznék. De csak akkor, ha az érintett értelmisé­giek nem a munkások „fölött”, nem a munkások „mellett”, hanem velük együtt, jó emberi-munkatársi kapcsolatokat ki­alakítva tevékenykednek, eltanulva-átvéve közben tőlük a mindennapok néhány elengedhetetlenül fontos elemét: a gya­korlati tények tiszteletét, a gép mellett álló munkás szemé­lyiségének respektálását, az őszinte szókimondást, a problé­mák bátor, egyenes fölszínre hozatalát. Már jóval közvetettebbek a lehetőségek a pedagógusok esetében, akik az értelmiségnek legnagyobb és hatásukban ta­lán a legjelentősebb csoportját képviselik. Hogyan teremthet egy pedagógus közvetlen emberi kapcsolatot a munkásokkal? A kérdés távolról sem költői — sőt, konkrétan lehet rá fe­lelni; napjainkban igen sokféleképpen. Jó alkalom erre az „Egy üzem — egy iskola”, de még jobb az „Egy üzem — egy raj”-mozgalom- Egyik sem merülhet ki abban, hogy mosoly- lyal és kézszorítással nyugtázzák az iskolának nyújtott anya­gi segítséget. A pedagógusoknak is kezdeményezniük kell; részt vállalni az érintett üzemben az oktatási és a közműve­lődési feladatok megoldásából. így a kapcsolat már kölcsö­nös lesz, egyben szorosabb is, mert ezzel jobban emberközel­be kerül. De említhetjük a családlátogatások lehetőségét is. Egy-egy ilyen találkozás szintén jó alkalom arra, hogy meg­ismerjék egymás életkörülményeit és ezzel a bensőségesebb, emberi kapcsolat kialakulását egyengessék. Találkozni kezdeményezésekkel az irodalmi és a művé­szeti élet berkeiben is. Az írók terveiben több termelő mun­kahely meglátogatása is szerepel. Néhány képzőművész ma már nemcsak időnként megford,uló vendég, hanem rendszeres látogató az üzemekben. Ezzel fontos közművelődési missziót is teljesít, hiszen a maga eszközeivel mindenütt igyekszik for­málni a közízlést, fejleszteni a látáskultúrát, megszerettetni a művészetet. De talán még jelentősebb az eközben őt érő hatás: a munka világával való megismerkedés elsődleges él­ménye. Árpi az esetek döntő többségében meghatározó jelle­gűnek és maradandónak szokott bizonyulni. A Hazafias Népfront helyi szervei — tevékenységük so­rán — már régen fölismerték a munkások és az értelmisé­giek közötti kapcsolatteremtésben rájuk háruló fontos szere­pet, és igyekeznek is minél több alkalmat teremteni a köz­vetlen találkozásra — elsősorban természetesen a lakóterü­leteken, működésük legfontosabb körzeteiben. A cél minden esetben nyilvánvaló: munkások és értelmiségiek ismerjék meg kölcsönösen közelebbről egymás élet- és munkakörül­ményeit, az őket foglalkoztató fő kérdéseket, problémákat, egymás örömeit, gondjait­Emlékezetesek azok a találkozások is, amelyekre a társa­dalmi munka egy-egy szép akciója ad alkalmat. Amikor ön­zetlen társadalmi áldozatvállalásból egymás mellett dolgozik az üzemi munkás és az iskolában, hivatalban dolgozó értel­miségi. Ez nem valamiféle színpadias, alkalmi találkozás, ez — nagyon is tartalmas, nagyon is emberi. Sokakat a közhasznú hobbi gyakorlása hoz közel egymás­hoz. A honismereti szakkörökben gyakran látni egy asztal^ nál ülni olyan munkást és olyan értelmiségit, akit egyaránt a nemes lokálpatriotizmus heve fűt. S hasonló példák százai­val szolgálhat az öntevékeny művészeti mozgalom is. Külö­nösen a színjátszó együttesek és az énekkarok szolgálnak jó terepül az ilyen kapcsolatteremtésekhez. És utoljára hagytuk az egyik leglényegesebbet: a szemé­lyes, akcióhoz nem kapcsolt emberi kezdeményezéseket. Jól­eső érzés látni, amikor munkásból lett értelmiségiek annyi törődéssel és szeretettel ápolják azokat a kapcsolatokat, amelyek korábbi munkatársaikhoz fűzik őket. Sokszor náluk keresnek választ az őket foglalkoztató gondokra, problémák­ra is: hitükből, elszántságukból merítenek újabb ösztönzést a mai, holnapi problémák megoldására, az akadályok leküz­désére, P. Z. Háromnegyedénél tart az őszí árpa aratása Vasárnap is dolgoztak a kombájnok Péter-Pál, a hagyományos aratási ünnep előtt 8—10 nappal megérett az őszi ár­pa és megyénkben is meg­kezdődött a kalászosok be­takarítása. A közel 9 ezer hektár őszi árpát a kom­bájnok tucatjai vágják. A hét végén, szombaton és va­sárnap ugyan hellyel-közzel esett egy kis eső (Kunhegye­sen 11, Mezőtúron 11,6, Szol­nokon 0,2, Jászkiséren 1,3 millimétert mértek), ez azonban nem _ akadályozta különösebben a határban fo­lyó munkát. Vasárnap is szerte a megyében zúgtak a kombájnok és estig az őszi árpa körülbelül háromne­gyed részét learatták és el­csépelték. Tovább gyarapo­dott azoknak a gazdaságok­nak a száma, akik végeztek az őszi vetésű takarmányga­bona betakarításával. Letet­te a munka gondját a sze- levényi Szikra, a besenyszö- gi Kossuth, a mezőtúri Ma­gyar—Mongol, az öcsödi Szabadság és a nagyrévi Ti­szazug Tsz is. Jó ütemben halad a ká­posztarepce betakarítása és megkezdődött a vetőmagbor­só aratása és cséplése is. A két növény vetésterületének a nagysága meghaladja a 12 ezer hektárt, ezért a mun­kát úgy programozták, hogy lehetőleg a legnagyobb munka, a búza aratás meg­kezdése előtt a termés na­gyobb része fedél alá ke­rüljön. A kenyérgabona be­takarítását a tervek szerint július 5. és 7. között kezdik meg a megyében, erre az időpontra várható, hogy vá­gásra érik a termés. Szol­nok megyében egyébként- ahol több mint 153 ezer hek­tár a nyári betakarítani va­ló 14 teljes napra tervez­ték az aratás idejét. Ha a rendelkezésre álló vala­mennyi kombájn üzemel, naponta 11 ezer hektárral tudják csökkenteni a beta­karításra váró területet. A Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában készül Európában elsőként külföldi technológia alapján feszített födémpanel. Ebből a termékből jövőre már mint­egy 250 ezer négyzetméternyit állítanak elő.- MG ­Olajbányászaink sikere Az alföldi szénhidrogén­kutatás történetében szinte példa nélküli, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére már június 26-án teljesítet­te első féléves fúrási tervét a Nagyalföldi Kutató és Fel­táró Üzem. A 125 ezer méter fúrását jelentő első félévi tervet — amely 10 százalék­kal meghaladja az 1976. évit Vágják a fűkeveréket Mezőtúr határában. A helyi Magyar-Mongol Barátság Terme­lőszövetkezet 102 hektáron vetet« ebben az évben „zöldkeveréket”. Fotó: N. Zs. — azonos berendezésszám­mal, termelékenység-növe­kedésből teljesítették. A hazai kőolaj bányászat­ban még nem fordult elő, hogy egy berendezéssel 15 ezer méter/év teljesítményt érjenek el. A teljesítmény értékét növeli, hogy az egy kútra eső mélységérték meghaladta a 2 ezer 400 métert. A terv túlteljesíté­séhez nem használták fel az eredetileg megszabott össze­get. A szénhidrogénkutatók a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra vállalták és teljesítik is, hogy minden méter lefúrá- sával 40 tonna szénhidrogén­készletet találnak. Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. Egyebek között . egy javaslatot is megtárgyal­tak, mely a XI. VIT Szol­nok megyei előkészítésének teendőivel foglalkozott. Ez­után jelentés hangzott el a tavalyi és idei mozgalmi év megyei tapasztalatairól, vé­gül a testület tagjait tájé­koztatták a KISZ Szolnok megyei Bizottsága politikai delegációjának Bulgáriában, Kjusztendil megyében tett látogatásáról. LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA DR. ASEN SIMITCIEWET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap hivatalában fogadta dr. Asen Simitciew jugoszláv szövetségi minisztert, aki a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság tár­gyalásain tartózkodik Buda­pesten. A szívélyes baráti légkörű találkozón részt vett Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, valamint Halász Jó­zsef hazánk belgrádi, és dr. Vitomir Gasparovics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi köztársaság budapesti nagykövete. BOLGÁR PARTMUNKÁSKÜLDÜTTSÉG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására tegnap Budapestbe érkezett a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkás- küldöttsége Cvetan Nikolov­vai, a KB agitációs és propa­ganda osztálya helyettes ve­zetőjével az élen. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Móna Gyula, az MSZMP KB osztályvezető helyettese fogadta. A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A SZOT elnöksége tegnapi ülésén egész sor közérdekű kérdéssel foglalkozott. Egyebek között megtár­gyalta, hogy hogyan értéke­síthetik a szocialista brigád­vezetők áprilisi V. országos tanácskozásán elhangzott ja­vaslatokat. A legfontosabb feladat a társadalom gazda­sági erejének növelése, és eh­hez a szocialista brigádmoz­galomtól mindenekelőtt azt várják, hogy példamutatásá­val, vonzerejével, a szocialis­ta szemléletmódot erősítő ha­tásával segítse a termelés és gazdálkodás hatékonyságának növelését, a munka minősé­gének javítását. GYŐRI IMRE PRÁGÁBA UTAZOTT Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével — a Béke és Szocializmus folyóirat szer­kesztőségének meghívására — Prágába utazott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatásával és nemzetközi 'je­lentőségével foglalkozó ta­nácskozáson. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, a KB osztályvezetője búcsúz­tatta. Jelen volt Vaclav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. PÁRIZSI SZAKEMBEREK BUDAPESTEN Tegnap, Jean Theves elnök vezetésével néhánynapos lá­togatásra hazánkba érkezett a párizsi kereskedelmi és iparkamara 17 tagú küldött­sége, hogy tanulmányozza a magyar gazdasági életet, és kiszélesítse a Magyar Keres­kedelmi Kamarával kialakult kapcsolatait. TÉMA: A SZÓRAKOZTATÁS Az Országos Közművelődé­si Tanács — Orbán László elnökletével — tegnap ülést tartott a Parlamentben. A tanács Pozsgay Imre kultu­rális és Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter elő­terjesztésében megvitatta a szórakoztató tevékenység helyzetét és fejlesztésének főbb feladatait. Az előterjesz­tés és a vita egyebek között megállapította, hogy a szóra­koztatás színvonala elmarad a közművelődés egyéb terü­leteinek fejlődésétől. A ten­nivalók megoldására több ja­vaslat hangzott el. Az OKT Mondok Pál ta­nácselnök előterjesztése alapján megvitatta a Pest megyében folyó közművelő­dési munkáról szóló jelen­tést is. Teljesítettek caz első félévi tervet

Next

/
Thumbnails
Contents