Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. június 25. KÖZLEMÉNY Befejeződtek a csehszlovák—román tárgyalások a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakáról 1977. június 21. és 23. között Varsóban a Lengyel Népköztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség 'Tanácsának XXXI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagországok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, q Kubai Köztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Miniszter- tanácsának elnöke vezetett. A KGST és a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Dobroszlav Csulaficsnak, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökének vezeté- sével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munkájában a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes vezetésével; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Ri Mán Szignek, a KNDK ideiglenes lengyelországi ügyvivőjének vezetésével; az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Carlos Rocha miniszterelnök-helyettes vezetésével, valamint a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Khambou Soumisay-nak, a tervbizottság elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A tanácskozás ülésein megjelentek a KGST-tagországok számos nemzetközi gazdasági szervezetének képviselői is. Az üléseken Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője elnökölt. o A KGST ülésszakának résztvevői ünnepélyes légkörben meghallgatták Piotr Jaroszewisznek, az ülésszak elnökének, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének beszámolóját „a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről”. A beszámoló és a KGST- tagországok küldöttségvezetőinek felszólalásai hangsúlyozták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX. század legnagyobb eseménye, új korszakot kezdett az emberiség történetében — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, a népeknek a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alóli teljes felszabadulásért, a tartós békéért vívott harcának korszakát. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szocializmus társadalmát és magabiztosan halad a kommunizmushoz vezető úton. Az 1917. októberében megkezdődött forradalmi folyamat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ számos országában győzött a szocialista forradalom és kialakult a szocialista világrendszer. A testvérországok népei internacionalista szolidaritásának újabb kifejeződését jelentik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése érdekében folyó széles körű tömegpolitikai rendezvények. A tanácskozás ünnepi ülésén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójával kapcsolatban felszólalt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, az Angólai Népi Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője is. Az ülésszakon nagyra értékelték azokat a tapasztalatokat, amelyeket a testvérországok a szocialista társadalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját körülményeik közötti alkotó alkalmazása, .valamint a közöttük fennálló, a marx- izmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, valamennyi állam szuverenitásának tiszteletben tertása, az egymás belügyeibe való be nem ava.kozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulása során szereztek. A szocialista országok kommunista pártjai éj népei erőfeszítéseinek, sokoldalú együttműködésük fejlődésének és megerősödésének eredményeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósulnak a szocializmusnak a kapitalizmus feletti alapvető előnyei. A szocialista országok közössége napjainkra a világ legdinamikusabb gazdasági erejévé vált. A KGST- tagországok nemzeti jövedelme 1976-ra — 1948-hoz viszonyítva — 9,5-szeresére emelkedett, míg a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelme ugyanezen idő alatt csak 3,3-szeresére • nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javításának és tökéletesítésének, a KGST tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. A program megvalósítása során, minden egyes szocialista állam gazdaságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogóbban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyülésének törvényszerű folyamata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — az a nemzetközi szervezet, amely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági együttműködést. A kommunista és munkáspártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt évben 5.5 százalékkal, az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal emelkedett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életünk kulturális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok al- kdtó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust, mint a világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra történő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országok, az imperialista kizsákmányolás teljes felszámolásáért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcukban, a nemzetközi életben következetesen érvényre juttatják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás melletti élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista országok eltökéltségét arra, hogy szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. o Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak, valamint a KGST más szerveinek a tevékenységét amelyet a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszervezésében és végrehajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszútávú, a komplex programot konkretizáló célprogramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által készített, e célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagy mértékben időszerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanyagok, az energia, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ésszerű •szükségleteinek biztosításával, valamint a gépgyártás és a szállítás fejlesztésével kapcsolatos égető problémák együttes és koordinált megoldásának módozatait a szocialista országok által. A KGST szerveiben elemzik a KGST-tagországok elképzeléseit azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek bevonásra kerülnek a hosz- szútáv és a megvalósításuk során kialakuló együttműködés lehetséges formáira vonatkoznak. A Kubai Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság javaslatai alapján folyik azoknak az intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek e két ország gazdasága hatékonyságának fokozására és fejlődésük meggyorsítására irányulnak. o Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összepontosí- tani az erőfeszítéseket élső- sorban azoknak a megállapodástervezeteknek a kidolgozásában, amelyek a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszélesítése, valamint e feladatok megoldásához szükséges gépek és berendezések biztosítása hosszútávú célprogramjai kidolgozásával kapcsolatosak. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártása — ' a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési programjának fontosságát, az atomenergetika fejlesztésével kapcsolatos kérdések, valamint az üzemanyagenergetikai problémák komplex megoldása szempontjából, és ajánlotta a KGST-tagországainak: 1980- ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelési szakosodásról és kooperációról, valamint az atomerőművekhez szükséges berendezések kölcsönös szállításáról az 1981—1990- es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának beszámolóját a komplex program intézkedéseinek megvalósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának fokozá’sa területén. Kiemelte azokat a sikereket, amelyek a tudomány és a technika számos területén születtek a műszaki haladás egész sor jelentős problémájának megoldásában. 1971. é'á 1976. között közös erőfeszítésekkel több mint 1500 új gépet, berendezést és műszert gyártottak, több mint 1300 új anyag-, termék készítményfajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki folyamatot dolgoztak ki, ihletve tökéletesítettek. A KGST ülésszakán hozott határozatok olyan intézkedéseket jelöltek ki, amelyek a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésében rejlő lehetőségek további kihasználását, az együttműködés hatékonyságnak fokozását célozzák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tudományos-műszaki együttműködés tervezése tökéletesítését, a gazdasági együttműködéssel való szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcsfontosságú problémák megoldását célzó hosszútávú célprogramok tudományos-műszaki biztosítását szolgáló alapvető erőfeszítések koncentrációját, a tudományos-műszaki problémák kidolgozásában elért eredmények felhasználása meggyorsítását. o A népgazdasági tervek koordinálásának keretében a KGST tagországok által vállalt kötelezettségek, a jelenlegi ötéves tervidőszak sokoldalú integrációs intézkedéseit tartalmazó megállapodások, valamint az 1976—1980- ra szóló hosszútávú kereskedelmi egyezmények teljesítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak megelégedéssel állapította meg: az egyes országok között ösz- szehangolt intézkedések, egészében véve sikeresen valósulnak meg. Az ülésszak intézkedéseket fogadott el a termelés minőségi színvonalának további emelésére, a kölcsönösen szállításra kerülő gépek és gépezetek, műszaki karbantartási rendszerének fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozóan. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981— 1985-re szóló népgazdsági tervei koordinálásának programját. A d.elegációvezetők hangsúlyozták, hogy a nép- gazdasági tervek következő öt évre szóló koordinálásának alapvető feladata az együttműködés hosszútávú célprogramjai kidolgozásakor jelentkező és kölcsönös érdeklődésre számottartó legfontosabb gazdasági problémák összehangolt megoldása. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak által vezéreltetve, folytassák és ’ fejezzék be a népgazdasági tervek koordinálását és írják alá a megfelelő dokumentumokat — köztük a kormányközi megállapodásokat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. o Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai sikeresen fejlesztik és mélyítik gazdasági együttműködésüket a többi szocialista országgal. Tökéletesedik és bővül a gyümölcsöző együttműködés a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A KGST-tagországok, eleget téve internacionalista kötelességüknek, két- és sokoldalú alapon segítik a Vietnami Szocialista Köztársaságot nemzetgazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság belépett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank tagjainak sorába. Kialakulóban van a sokoldalú együttműködés a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodás és megkezdődött a Mexikói Egyesült Államokkal és az Iraki Köztársasággal kötött megállapodás realizálása is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGST- tagországok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai. A KGS.T országai aktív módon járulnak hozzá ezen országok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez és erősítéséhez. o Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonítva, a KGST-tagországok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján bővítsék gazdasági együttfriűködésüket a fejlett kapitalista országokkal. Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapitalista országokkal való konstruktív együttműködése további fejlesztésére pozitív hatással lenne összeurópai vagy államközi kongresszusok, tanácskozások összehívása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakörében. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocialista országokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, a belügyekbe való beavatkozásra tett kísérletek megszüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tartandó tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban az ülésszak résztvevői hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve az EGK és az EGK-tagorszá- gok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alapjairól — amelyek azt céloznák, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködéshez — pozitív hozzájárulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s egyben hozzájárulnának az európai béke és enyhülés megvalósításához a helsinki értekezlet záródokumentumában foglaltak szellemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvéri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszaki-tudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon járul hozzá a kommunista és munkáspártok által kitűzött társadalmi-gazdasági feladatok sikeres megoldásához, a KGST-tagországok testvéri együttműködésének megszilárdításához, a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedéséhez. A KGST XXXI. ülésszakának munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. (MTI) Gustáv Husák vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség háromnapos hivatalos baráti látogatásának befejező aktusaként tegnap délután Bukarestben Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő és Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke aláírta a két párt és ország barátságának együttműködésének elmélyítését előirányzó közös közleményt. Ezt követően a Köztársasági Palotában román—csehszlovák barátsági nagygyűlést tartottak. A gyűlésen beszédet mondott Nicolae Ceausescu és Gustáv Husák. GENF Tegnap Genfben megtartották a hadászati fegyver- rendszerik korlátozásáról folyó tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség soronkövetkező találkozóját. VARSÓ Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának meghívására június 27-én Lengyelországba látogat Willy Brandt, a nyugatnémet SPD elnöke. MOSZKVA Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter tegnap Moszkvában fogadta Bíró József magyar külkereskedelmi minisztert. A baráti beszélgetésen megvitatták a szovjet—magyar kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejjődésének kérdéseit. HÁGA A holland parlament megkezdte a vitát a kormány előterjesztéséről, amely az országban élő dél-malukuiak helyzetével, a malukuiak által végrehajtott legutóbbi terrorakciókkal foglalkozik. NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára július 25-én egyhetes hivatalos látogatásra a Kínai Népköztársaságba utazik. A pekingi kormány nevében Huang Hua külügyminiszter, Kína volt ENSZ- nagykövete hívta meg a világszervezet főtitkárát. PÁRIZS Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök tegnap az Elysée-palotában fogadta Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, aki az OECD Miniszteri Tanácsának ülése alkalmából érkezett Párizsba. BONN Egy hónapon belül harmadszor utazott Párizsba Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Ezúttal nem azért, hogy a francia vezetőkkel tanácskozzék, hanem hogy találkozzon az otttartózkodó Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel. KAIRÓ A Palesztinái Felszabadítá- si Szervezet Kairóban kiadott tájékoztatója szerint az izraeli megszálló hatóságok az utóbbi napokban tömeges letartóztatásokat hajtottak végre Ciszjordánia arab lakossága körében Az izraeli börtönökben ez idő szerint arab hazafiak ezrei sínylődnek. Többségüket a PFSZ-szel való együttműködéssel vádolják. WASHINGTON Befejezte tiltakozó megmozdulását az a huszonnyolc chilei asszony és férfi, aki az elmúlt hét eleje óta éhség- sztrájkot folytatott az ENSZ Latin-Amerikai Gazdasági Bizottsága santiagói épületében. Akciójuk célja az volt, hogy a világ közvéleményének figyelmét ráirányítsák a chilei politikai foglyok nyomtalan eltűnésére.
