Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

1977. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Péter-Pál napján lesz hetvenöt éve hogy a Zagyva-parti művésztelep műtermeit átadták az első művészeknek. Ettől az időtől számítjuk a kolónia történetét. HZ ALFÖLD MEGFESTÉSE... Uborkaszezon helyett Gazdag nyári művelődési programok a megye városaiban, nagyközségeiben I Néhány évvel ezelőtt nyaranta művelődési házaink zö­mének ajtajára nyugodtan kitehették volna a táblát: ubor­kaszezon miatt zárva. Folytatódik-e a rossz hagyomány? Erre kerestünk választ néhány nagyobb művelődési házban. i A Szolnoki Művész­telep negyedszáza- ■ ! dós évfordulója kap- ____I csán írja Lyka Ká­roly Szolnok művészeti ha­tásáról. „Szinte közhely ma már, hogy a Szolnoki Mű­vésztelep fontos küldetést vállalt és teljesített. Régen, a Pettenkofen-korszakban, a festők érdeklődése oly elemekre irányult, amelyek az akkori Szolnokon jnég a falusiasságot képviselték. Amióta a mostani művész­telep fönnáll, a típusos szol­noki kép, messze túlterjed a piac festői intimitásain, ap­ró epizód-alakjain, cigánya­in, csirkés kofáin s meg­nyitja nekünk a Nagy-Al­föld széles látóhatárát. A sokáig ok nélkül elhanya­golt Nagy-Alföld, a maga geológiai monumentalitásá­ban, mint új festői érték vo­nul be Szolnokról művésze­tünk kincsesházába.” A művésztelep első kor­szakának alkotói az Alföld sajátos képét, az itt élő em­berek munkáját, környeze­tét tudatosan választották 'művészi témájukká, és emelték a képzőművészet körébe. Fényes Adolf Sze­gényemberek életéről készí­tett sorozatának utolsó da- rabait festi. Sötét tónusú színei Szolnokon kivilágo­sodnak, az Egy legény meg egy leány, A ringató anya, a Szegények ebédje, a Bab­fej tők, a Testvérek már egy új dekoratív szemlélet elő­rejelzései. Fényes realista közelítése a parasztok min­dennapi életéhez, témáinak szuggesztív festői megjele­nítése a magyar művészet élvonalába emelik munkáit. Ecsetje nyomán az alföldi emberek reálisan " jelennek meg előttünk, a korábbi vad­virágos idill helyett egysze­rű környezetükben, mun­kájuk után megfáradtán, szemérmes érzelmeikkel. A táj ugyanilyen őszintén valóságos Pongrácz Károly­nál, Szlányi Lajosnál vagy Mihalik Dánielnél. Zombory Lajos számára egyaránt fon­tos a valóság realitása akár szántó ökröket, delelő lova­kat, vagy a művésztelep kör­nyékét festi jól ismert vár­templomával. Kléh János 1908-tól, Vidovszky Béla 1911-től Zádor István pedig 1914-től tagja a művészte­lepnek. Szüle Péter ugyan­úgy mint az igen tehetséges Szírt Oszkár először diák­ként kerül a kolóniára, majd lesz a későbbiek folya­mán törzstag művésszé. Az I. világháború előtti korszak jeles művészei közé sorol­hatjuk még Koszta Józsefet, Jávor Pált és Perimutter Izsákot. Az a közös gondo­lat, amely összehozta és ösz- szefűzte ezeket a művésze­ket, már a kezdetekkor megfogalmazódott. ,,A .mű­vésztelep alapításakor az volt a cél — emlékszik visz- sza 1930-ban Zombory La­jos —, hogy az együttélő művészék a magyar piktúra új irányát jelöljék ki: egy gyökeresen magyar festésze­tet, amely alföldi impresz- sziókból táplálkozik a ma­gyar levegő az éltető ele­me .. 1913-ban ünnepelte a Szol­noki Művésztelep fennállá­sának tízéves évfordulóját. A Művészeti Egyesület dísz- közgyűlést tartott, amelyen leleplezték a korán elhalt Mihalilk Dániel festőművész szobrát. Ez alkalomból ju­biláns kiállítást rendeztek a telep történetéhez szoro­sabban és lazább szállal kö­tődő művészek munkáiból. Az alapítók közül Hege­dűs László még 1903-ban el­hagyta a telepet, Pongrácz Károly 1909-ben távozott. 1906-ban meghalt Bihari Sándor, a telep múltszázadi nagy „öregje”, aki utolsó éveiben pályája legszebb plein air képeit festette. 1910-ben az egész város kí­sérte útjára Mihalilk Dánielt, Olgyay Ferenc az alakuló Kecskeméti Művésztelep kedvéért búcsúzott Szolnok­tól. Jöttek viszont helyettük mások: Kléh, Vidovszky, Já­vor. Zádor. Szervezett kere­tek között működik a koló­nia nyári iskolája is. Aba- Novák Vilmos is itt diákos- kodik, s kapcsolódik egyre szorosabban az itt folyó mű­vészeti munkához. Zádor István írja önéletrajzi visz- szaemlékezésében a Dam­janich múzeum emlékköny­vébe: „A Szolnoki Művész­telepen először, mint ösz­töndíjas voltam 1908-ban, majd 1914-ben mint a telep vendégtagja kezdtem el ’a munkát...” Pezsgő művészeti tevé­kenység. kiállítások, rövi­debb-hosSzabb időre megje­lenő vendégek munkája je­lezte a telep első korszaká­nak termékeny éveit. A tí­zes évek második felében kialakították a törzstag-ven- dégtag rendszert, amellyel a Művészeti Egyesület külön­választotta a rangosabb örö­kös tagsággal rendelkezőkés a vendégek jogait és köte­lességeit. S míg a vendég­tagságot újra és újra kérvé­nyezni, elfogadtatni, meg­szavazni kellett, addig a törastagok életük végéig él­vezhették a Tisza-parti ko­lónia nyugalmas műtermei­nek előnyeit. A Szolnoki Művésztelep első, világháborúig tartó korszakában egy olyan al­kotótevékenység ívét követ­hetjük. amely az impresz- szionizmusba hajló plein air majd dekoratív, szecesz- sziós vonalvezetésű posz­timpresszionista Stílusával, a magyar táj és népélet rea­lista szemléletével az Alföld témáját a művészetben mél­tó rangra emelte. Lyka Ká­roly fogalmazásában: „ .. .az Alföld lefestését — a ko­rábbiakkal szemben — fel­váltotta az Alföld megfes­tése.” Olvasótábor Mezőtúron A kisdiákok számára — el­sősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek — olvasótá­bort szerveznek, ahol a gyer­mekek neves írókkal, művé­szekkel találkozhatnak, be­szélgethetnek. Általában: a mezőtúri művelődésügyi szer­vek nagyszerű nyári progra­mokat biztosítottak a vaká­ciózó diákoknak. A „sport­napköziben” csaknem két­százötven gyermeket foglal­koztatnak. A sportoláson kí­vül remek kulturális rendez­vényeken vesznek részt a hallgatók. Mezőtúr népi építészete címmel kiállítás vándorol a város nagyüzemeiben, — ez jórészt a honismereti szakkör gyűjtését tartalmazza. Nem­sokára megnyitják a Szov­jet—Esztóniát bemutató fotó- kiállítást is. Több színházi előadás, koncert és kirándulás szere­pel még a mezőtúriak nyári programjában. A megye pávakörei a tisza- ugi arborétumban augusztus 20-án tartják minősítő hang­versenyüket. Ezt megelőzően az amatőr grafikusoknak, fa­faragóknak ad hajlékot a gyönyörű park, itt tartják a megye öntevékeny képzőmű­vészeinek egyik alkotótábo­rát. Jó néhány hangversenyt, beat-koncertet rendez a kö­vetkező hetekben a kunszent­mártoni művelődési központ. Vasárnaponként gyermekmű­sorral szórakoztatják a vaká- ciózókat. Müven lesz a karcagi nyár? A „karcagi nyár” Farkas Miklós ötvösművész kiállítá­sával nyit, majd Székely Ala­dár Ady-fotóinak bemutatá­sával folytatódik. Több szabadtéri műsort is láthatnak majd a karcagiak, július közepén például Ka- bos László műsorát, de ven­dégszerepei a Szigligeti Szín­ház „nyári együttese”, a Bástyasétány ’77 című ope­rettel, majd egy folklór mű­sor keretében a Tisza Tánc­együttesnek és egy svéd tánccsoportnak tapsolhatnak a karcagiak. Kincs a szabadtéri színpad Mintaszerű nyári műsort ígér a jászberényi Déryné Művelődési Központ. A Le­hel klubban Ki mit tud ta­lálkozót és pantomímestet rendeznek, a szabadtéri szín­padon pedig igazi, nyáresti műsorokat. Vendégszerepei Jászberényben a Piramis és az Illés együttes, az Állami Népi Együttes, a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­se. Augusztusban a jászbe­rényi népművészeti napok, nyáron az énekes, zenés, tán­cos klubnapok, táncházi programok adnak könnyed, de tartalmas szórakozást. A nyári életmódhoz rugal­masan alkalmazkodnak mű­velődési házaink. Legalábbis az említettek. Minden bi­zonnyal „megbuknának” ha nem vennék figyelembe az évad jellegét, az igényeket. A színvonal nem műfaji kér­dés. Ügy tűnik ezzel a felisme­réssel élnek művelődési há­zainkban. — ti — Egri Mária (Folytatjuk) ) SVf C L. Eredményes évadot zártak a szolnoki szimfonikusok Az országos szimfonikus zenekari fesztivál után „hi­vatalosan” véget ért a hang­versenyévad — ez nem zár­ja ki persze a nyári, alkal­mi fellépéseket — s megál­lapíthatjuk, hogy eredményes zenei szezont zártak a szol­noki ezimfonikusok. A megye városaiban, nagyközségeiben huszonöt alkalommal adtak hangver­senyt — az Országos Fil­harmónia rendezésében —és tíz alkalommal vendégsze­repeitek egyéb rendezvénye­ken, néhányszor az ország más városaiban. A művészi színvonalában évről évre erősödő zenekar érdemeit növeli, hogy je­lentős részt vállaltak az if­júság zenei nevelésében. Ál­talános iskolai hallgatóság előtt tizennégyszer, szak­munkástanulók előtt . pedig nyolc alkalommal léptek fel. Az elmúlt szezonban több mint tízezer hallgatója volt hangversenyeiknek. Ezek a tények nagyon beszédesek, bizonyítják a növekvő zenei igényeket, és azt a kultúr- missziót is, amelyet ^ szol­noki muzsikusok a jövő hangversenyközönsége neve­léséért folytatnak. Szolnok zenei életének ele­venségéről, színvonaláról or­szágos fórumokon is elis­meréssel - beszélnek. Mél­tánytalan lenne ha ezzel összefüggésben nem szögez­nénk le, hogy a Bali Jó­zsef karmester vezette együttes az elmúlt évek so­rán nagyon sokat segített a zenei tudat formálásában. A Tisza-parti városban már törzsközönség hallgatja a különböző hangversenye­ket, a zenés színpad előadá­sait, s az érdeklődők köre egyre tágul, újabb és újabb arcokat fedezhetünk fel a közönség soraiban. Az elmúlt években a ze­nei rendezvények megosz­lása topográfiai szempont­ból is változott: a szolnoki együttes említett huszonöt hangversenye közül húszat vidéken tartott. Egyre gya­koribbá válnak a műsoron kívüli „meghívásaik” a kü­lönböző ifjúsági klubokba, (Karcag) oktatási intézmé­nyekbe (Mezőtúr DATE). To­vább bővült az együttes re­pertoárja. Az évadban mű­sorukra tűzték Haydn Üst­dob - szimfóniáját, Liszt Esz- dúr zongoraversenyét, szá­mos népszerű részletet Pur- cell, Mozart, Verdi, Puccini és Mascagni operáiból. Az országos fesztiválon való jó szereplésükön kívül az is bizonyítja az együttes művészi fejlődését, hogy egyre több jó hírű művész — Szabó Csilla. Fáy Erzsé­bet, Domahidi László, Széki Sándor és mások — vállal közös fellépést a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral. T. L. Fotó: S. L. Az általános iskola kezdetén Megváltozik a tanulók értékelési rendszere Az oktatási miniszter utasítása értelmében szep­tember 1-től az általános iskolák 1. és 2. osztályát egy fejlesztési szakaszként kell kezelni. Az első osztályban a tan­év kezdetekor a tanítók meg­állapítják, hogy kik azok a tanulók, akik az általános követelményekhez viszonyít­va hátrányos helyzetben vannak. A felmérés ténymeg­állapító és tájékoztató jelle­gű. A szükséges pedagógiai­pszichológiai eljárásokat csak ezek ismeretében szabad megtervezni. Azokat az 1. és 2. osztályos tanulókat, akik a tantervi követelmények tel­jesítésében olyannyira elma­radtak, hogy az az elmaradás a tanítási órán nem szüntet­hető meg, mindaddig korepe- tálni kell, amíg utolérik a többieket. A korepetálások óraszámát az utasítás konk­rétan előírja. Ennek a segí­tésnek az a célja, hogy a fej­lődésben és a tanulásban idő­legesen elmaradt tanulókkal menetközben a meg nem ér­tett ismeretanyagot elsajátít­tassák. Az is cél, hogy meg­felelő helyzetek teremtésével és célszerű feladatokkal azo­kat a képességeket fejlesz- szék, amelyekben a tanulók­nak hátrányaik vannak. A pedagógusok ílymódon tehát a gyerekekkel szintjüknek megfelelően, differenciáltab­ban foglalkozhatnak. Megváltozik az 1. és 2. osz­tály teljesítménymérésének rendszere is. Őket a hagyo­mányos módon, az öt szám­jeggyel először csak a 2. osz­tály félévétől kezdődően osz­tályozzák. Tudásukról, fejlő­désükről, esetleges fejlődés­ben! megtorpanásaikról a pe­dagógusok szóban vagy írás­ban tájékoztatják .a szülőket. Az 1. osztályban a félév végén vagy a második félév elején néhány tárgyból tel­jesítménymérésre kerül sor: minden tanuló számot ad ar­ról, hogy milyen eredményt ért el olvasásból, az év.végi ismétlések előtt már csak a gyenge teljesítményt nyújtó tanulókkal készítik el újból a felmérést. Az elsősöket év végén — a jövő tanévtől kezdve — nem érdemjeggyel minősítik. „Jól megfelelt” fokozatot kap az a tanuló, aki legalább jó tanulmányi eredményű és a 2. osztályban is biztosított az egyenletes továbbhaladása. „Megfelelt”-tel a közepes ta­nulókat minősítik. Ugyancsak így „osztályozzák” az ennél gyengébbeket, és azokat is, akiket egyes tantárgyakból az elégséges szintet nem érik el, de a pedagógus és a meg­ítélést segítő bizottság úgy látja, hogy a hiányok pótlása a 2. -osztályban hatékony pe­dagógiai munkával lehetséges lesz. Iskolalátogatási bizonyít­ványt kapnak azok a tanu­lók, akik oly nagymértékben lemaradtak a tantervi köve­telmények teljesítésében, hogy a legalaposabb pedagó­giai munkával sincs remény felzárkózásukra. Az iskolalá­togatási bizonyítványban egész tanévi tevékenységüket is jellemzik. Nem kapnak te­hát hagyományos értelmű bizonyítványt ezek a gyere­kek, a tanév részükre előké­szítő jellegű volt.

Next

/
Thumbnails
Contents