Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-19 / 143. szám
1977. június 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Péter-Pál napján lesz hetvenöt éve hogy a Zagyva-parti művésztelep műtermeit átadták az első művészeknek. Ettől az időtől számítjuk a kolónia történetét. HZ ALFÖLD MEGFESTÉSE... Uborkaszezon helyett Gazdag nyári művelődési programok a megye városaiban, nagyközségeiben I Néhány évvel ezelőtt nyaranta művelődési házaink zömének ajtajára nyugodtan kitehették volna a táblát: uborkaszezon miatt zárva. Folytatódik-e a rossz hagyomány? Erre kerestünk választ néhány nagyobb művelődési házban. i A Szolnoki Művésztelep negyedszáza- ■ ! dós évfordulója kap- ____I csán írja Lyka Károly Szolnok művészeti hatásáról. „Szinte közhely ma már, hogy a Szolnoki Művésztelep fontos küldetést vállalt és teljesített. Régen, a Pettenkofen-korszakban, a festők érdeklődése oly elemekre irányult, amelyek az akkori Szolnokon jnég a falusiasságot képviselték. Amióta a mostani művésztelep fönnáll, a típusos szolnoki kép, messze túlterjed a piac festői intimitásain, apró epizód-alakjain, cigányain, csirkés kofáin s megnyitja nekünk a Nagy-Alföld széles látóhatárát. A sokáig ok nélkül elhanyagolt Nagy-Alföld, a maga geológiai monumentalitásában, mint új festői érték vonul be Szolnokról művészetünk kincsesházába.” A művésztelep első korszakának alkotói az Alföld sajátos képét, az itt élő emberek munkáját, környezetét tudatosan választották 'művészi témájukká, és emelték a képzőművészet körébe. Fényes Adolf Szegényemberek életéről készített sorozatának utolsó da- rabait festi. Sötét tónusú színei Szolnokon kivilágosodnak, az Egy legény meg egy leány, A ringató anya, a Szegények ebédje, a Babfej tők, a Testvérek már egy új dekoratív szemlélet előrejelzései. Fényes realista közelítése a parasztok mindennapi életéhez, témáinak szuggesztív festői megjelenítése a magyar művészet élvonalába emelik munkáit. Ecsetje nyomán az alföldi emberek reálisan " jelennek meg előttünk, a korábbi vadvirágos idill helyett egyszerű környezetükben, munkájuk után megfáradtán, szemérmes érzelmeikkel. A táj ugyanilyen őszintén valóságos Pongrácz Károlynál, Szlányi Lajosnál vagy Mihalik Dánielnél. Zombory Lajos számára egyaránt fontos a valóság realitása akár szántó ökröket, delelő lovakat, vagy a művésztelep környékét festi jól ismert vártemplomával. Kléh János 1908-tól, Vidovszky Béla 1911-től Zádor István pedig 1914-től tagja a művésztelepnek. Szüle Péter ugyanúgy mint az igen tehetséges Szírt Oszkár először diákként kerül a kolóniára, majd lesz a későbbiek folyamán törzstag művésszé. Az I. világháború előtti korszak jeles művészei közé sorolhatjuk még Koszta Józsefet, Jávor Pált és Perimutter Izsákot. Az a közös gondolat, amely összehozta és ösz- szefűzte ezeket a művészeket, már a kezdetekkor megfogalmazódott. ,,A .művésztelep alapításakor az volt a cél — emlékszik visz- sza 1930-ban Zombory Lajos —, hogy az együttélő művészék a magyar piktúra új irányát jelöljék ki: egy gyökeresen magyar festészetet, amely alföldi impresz- sziókból táplálkozik a magyar levegő az éltető eleme .. 1913-ban ünnepelte a Szolnoki Művésztelep fennállásának tízéves évfordulóját. A Művészeti Egyesület dísz- közgyűlést tartott, amelyen leleplezték a korán elhalt Mihalilk Dániel festőművész szobrát. Ez alkalomból jubiláns kiállítást rendeztek a telep történetéhez szorosabban és lazább szállal kötődő művészek munkáiból. Az alapítók közül Hegedűs László még 1903-ban elhagyta a telepet, Pongrácz Károly 1909-ben távozott. 1906-ban meghalt Bihari Sándor, a telep múltszázadi nagy „öregje”, aki utolsó éveiben pályája legszebb plein air képeit festette. 1910-ben az egész város kísérte útjára Mihalilk Dánielt, Olgyay Ferenc az alakuló Kecskeméti Művésztelep kedvéért búcsúzott Szolnoktól. Jöttek viszont helyettük mások: Kléh, Vidovszky, Jávor. Zádor. Szervezett keretek között működik a kolónia nyári iskolája is. Aba- Novák Vilmos is itt diákos- kodik, s kapcsolódik egyre szorosabban az itt folyó művészeti munkához. Zádor István írja önéletrajzi visz- szaemlékezésében a Damjanich múzeum emlékkönyvébe: „A Szolnoki Művésztelepen először, mint ösztöndíjas voltam 1908-ban, majd 1914-ben mint a telep vendégtagja kezdtem el ’a munkát...” Pezsgő művészeti tevékenység. kiállítások, rövidebb-hosSzabb időre megjelenő vendégek munkája jelezte a telep első korszakának termékeny éveit. A tízes évek második felében kialakították a törzstag-ven- dégtag rendszert, amellyel a Művészeti Egyesület különválasztotta a rangosabb örökös tagsággal rendelkezőkés a vendégek jogait és kötelességeit. S míg a vendégtagságot újra és újra kérvényezni, elfogadtatni, megszavazni kellett, addig a törastagok életük végéig élvezhették a Tisza-parti kolónia nyugalmas műtermeinek előnyeit. A Szolnoki Művésztelep első, világháborúig tartó korszakában egy olyan alkotótevékenység ívét követhetjük. amely az impresz- szionizmusba hajló plein air majd dekoratív, szecesz- sziós vonalvezetésű posztimpresszionista Stílusával, a magyar táj és népélet realista szemléletével az Alföld témáját a művészetben méltó rangra emelte. Lyka Károly fogalmazásában: „ .. .az Alföld lefestését — a korábbiakkal szemben — felváltotta az Alföld megfestése.” Olvasótábor Mezőtúron A kisdiákok számára — elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek — olvasótábort szerveznek, ahol a gyermekek neves írókkal, művészekkel találkozhatnak, beszélgethetnek. Általában: a mezőtúri művelődésügyi szervek nagyszerű nyári programokat biztosítottak a vakációzó diákoknak. A „sportnapköziben” csaknem kétszázötven gyermeket foglalkoztatnak. A sportoláson kívül remek kulturális rendezvényeken vesznek részt a hallgatók. Mezőtúr népi építészete címmel kiállítás vándorol a város nagyüzemeiben, — ez jórészt a honismereti szakkör gyűjtését tartalmazza. Nemsokára megnyitják a Szovjet—Esztóniát bemutató fotó- kiállítást is. Több színházi előadás, koncert és kirándulás szerepel még a mezőtúriak nyári programjában. A megye pávakörei a tisza- ugi arborétumban augusztus 20-án tartják minősítő hangversenyüket. Ezt megelőzően az amatőr grafikusoknak, fafaragóknak ad hajlékot a gyönyörű park, itt tartják a megye öntevékeny képzőművészeinek egyik alkotótáborát. Jó néhány hangversenyt, beat-koncertet rendez a következő hetekben a kunszentmártoni művelődési központ. Vasárnaponként gyermekműsorral szórakoztatják a vaká- ciózókat. Müven lesz a karcagi nyár? A „karcagi nyár” Farkas Miklós ötvösművész kiállításával nyit, majd Székely Aladár Ady-fotóinak bemutatásával folytatódik. Több szabadtéri műsort is láthatnak majd a karcagiak, július közepén például Ka- bos László műsorát, de vendégszerepei a Szigligeti Színház „nyári együttese”, a Bástyasétány ’77 című operettel, majd egy folklór műsor keretében a Tisza Táncegyüttesnek és egy svéd tánccsoportnak tapsolhatnak a karcagiak. Kincs a szabadtéri színpad Mintaszerű nyári műsort ígér a jászberényi Déryné Művelődési Központ. A Lehel klubban Ki mit tud találkozót és pantomímestet rendeznek, a szabadtéri színpadon pedig igazi, nyáresti műsorokat. Vendégszerepei Jászberényben a Piramis és az Illés együttes, az Állami Népi Együttes, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. Augusztusban a jászberényi népművészeti napok, nyáron az énekes, zenés, táncos klubnapok, táncházi programok adnak könnyed, de tartalmas szórakozást. A nyári életmódhoz rugalmasan alkalmazkodnak művelődési házaink. Legalábbis az említettek. Minden bizonnyal „megbuknának” ha nem vennék figyelembe az évad jellegét, az igényeket. A színvonal nem műfaji kérdés. Ügy tűnik ezzel a felismeréssel élnek művelődési házainkban. — ti — Egri Mária (Folytatjuk) ) SVf C L. Eredményes évadot zártak a szolnoki szimfonikusok Az országos szimfonikus zenekari fesztivál után „hivatalosan” véget ért a hangversenyévad — ez nem zárja ki persze a nyári, alkalmi fellépéseket — s megállapíthatjuk, hogy eredményes zenei szezont zártak a szolnoki ezimfonikusok. A megye városaiban, nagyközségeiben huszonöt alkalommal adtak hangversenyt — az Országos Filharmónia rendezésében —és tíz alkalommal vendégszerepeitek egyéb rendezvényeken, néhányszor az ország más városaiban. A művészi színvonalában évről évre erősödő zenekar érdemeit növeli, hogy jelentős részt vállaltak az ifjúság zenei nevelésében. Általános iskolai hallgatóság előtt tizennégyszer, szakmunkástanulók előtt . pedig nyolc alkalommal léptek fel. Az elmúlt szezonban több mint tízezer hallgatója volt hangversenyeiknek. Ezek a tények nagyon beszédesek, bizonyítják a növekvő zenei igényeket, és azt a kultúr- missziót is, amelyet ^ szolnoki muzsikusok a jövő hangversenyközönsége neveléséért folytatnak. Szolnok zenei életének elevenségéről, színvonaláról országos fórumokon is elismeréssel - beszélnek. Méltánytalan lenne ha ezzel összefüggésben nem szögeznénk le, hogy a Bali József karmester vezette együttes az elmúlt évek során nagyon sokat segített a zenei tudat formálásában. A Tisza-parti városban már törzsközönség hallgatja a különböző hangversenyeket, a zenés színpad előadásait, s az érdeklődők köre egyre tágul, újabb és újabb arcokat fedezhetünk fel a közönség soraiban. Az elmúlt években a zenei rendezvények megoszlása topográfiai szempontból is változott: a szolnoki együttes említett huszonöt hangversenye közül húszat vidéken tartott. Egyre gyakoribbá válnak a műsoron kívüli „meghívásaik” a különböző ifjúsági klubokba, (Karcag) oktatási intézményekbe (Mezőtúr DATE). Tovább bővült az együttes repertoárja. Az évadban műsorukra tűzték Haydn Üstdob - szimfóniáját, Liszt Esz- dúr zongoraversenyét, számos népszerű részletet Pur- cell, Mozart, Verdi, Puccini és Mascagni operáiból. Az országos fesztiválon való jó szereplésükön kívül az is bizonyítja az együttes művészi fejlődését, hogy egyre több jó hírű művész — Szabó Csilla. Fáy Erzsébet, Domahidi László, Széki Sándor és mások — vállal közös fellépést a Szolnoki Szimfonikus Zenekarral. T. L. Fotó: S. L. Az általános iskola kezdetén Megváltozik a tanulók értékelési rendszere Az oktatási miniszter utasítása értelmében szeptember 1-től az általános iskolák 1. és 2. osztályát egy fejlesztési szakaszként kell kezelni. Az első osztályban a tanév kezdetekor a tanítók megállapítják, hogy kik azok a tanulók, akik az általános követelményekhez viszonyítva hátrányos helyzetben vannak. A felmérés ténymegállapító és tájékoztató jellegű. A szükséges pedagógiaipszichológiai eljárásokat csak ezek ismeretében szabad megtervezni. Azokat az 1. és 2. osztályos tanulókat, akik a tantervi követelmények teljesítésében olyannyira elmaradtak, hogy az az elmaradás a tanítási órán nem szüntethető meg, mindaddig korepe- tálni kell, amíg utolérik a többieket. A korepetálások óraszámát az utasítás konkrétan előírja. Ennek a segítésnek az a célja, hogy a fejlődésben és a tanulásban időlegesen elmaradt tanulókkal menetközben a meg nem értett ismeretanyagot elsajátíttassák. Az is cél, hogy megfelelő helyzetek teremtésével és célszerű feladatokkal azokat a képességeket fejlesz- szék, amelyekben a tanulóknak hátrányaik vannak. A pedagógusok ílymódon tehát a gyerekekkel szintjüknek megfelelően, differenciáltabban foglalkozhatnak. Megváltozik az 1. és 2. osztály teljesítménymérésének rendszere is. Őket a hagyományos módon, az öt számjeggyel először csak a 2. osztály félévétől kezdődően osztályozzák. Tudásukról, fejlődésükről, esetleges fejlődésben! megtorpanásaikról a pedagógusok szóban vagy írásban tájékoztatják .a szülőket. Az 1. osztályban a félév végén vagy a második félév elején néhány tárgyból teljesítménymérésre kerül sor: minden tanuló számot ad arról, hogy milyen eredményt ért el olvasásból, az év.végi ismétlések előtt már csak a gyenge teljesítményt nyújtó tanulókkal készítik el újból a felmérést. Az elsősöket év végén — a jövő tanévtől kezdve — nem érdemjeggyel minősítik. „Jól megfelelt” fokozatot kap az a tanuló, aki legalább jó tanulmányi eredményű és a 2. osztályban is biztosított az egyenletes továbbhaladása. „Megfelelt”-tel a közepes tanulókat minősítik. Ugyancsak így „osztályozzák” az ennél gyengébbeket, és azokat is, akiket egyes tantárgyakból az elégséges szintet nem érik el, de a pedagógus és a megítélést segítő bizottság úgy látja, hogy a hiányok pótlása a 2. -osztályban hatékony pedagógiai munkával lehetséges lesz. Iskolalátogatási bizonyítványt kapnak azok a tanulók, akik oly nagymértékben lemaradtak a tantervi követelmények teljesítésében, hogy a legalaposabb pedagógiai munkával sincs remény felzárkózásukra. Az iskolalátogatási bizonyítványban egész tanévi tevékenységüket is jellemzik. Nem kapnak tehát hagyományos értelmű bizonyítványt ezek a gyerekek, a tanév részükre előkészítő jellegű volt.
