Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

1977. május 5. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Megnyílt Brnóban a tavaszi vásár Versenyben a több tejért A megye állami gazdaságai jó eredményekre számítanak Szolnok megye állami gaz­daságaiban mindig nagy je­lentőséget; tulajdonítottak a szocialista munkaversenynek. Az elmúlt ötéves terv során ennek köszönhetően is javult az üzemi légkör, a munkafe­gyelem, emelkedett a dolgo­zók általános szakmai- és po­litikai műveltsége, egyre több újítás segítette a termelést. Akadtak azonban hiányossá­gok továbbra is, hiszen pél­dául a kiváló vállalati cím elnyerésétől az arra esélyes gazdaságokat nem egyszer, a tejtermelés vártnál alacso­nyabb színvonala ütötte el. Nem véletlen tehát, hogy amikor a tejtermelésről és az újabb feladatok megvalósítá­sáról, túlteljesítéséről esett szó, akkor az előbbi gond megszüntetése is napirenden szerepelt. A jó szervezést di­cséri egyébként, hogy a gaz­daságok többségében szerző­dést írtak alá a felajánlások megvalósulásához szükséges műszaki, technikai és anyagi eszközök folyamatos biztosí­tására. A jók között is élen jár a szolnoki, a karcagi és a Nagykunsági Állami Gazdaság, ahol a dolgozók több mint 70 százaléka részt vesz a munkaversenyben. A megye állami gazdaságai a felajánlások nyomán csak­nem 27,5 millió forint több­letbevételre számítanak. A hozamok növelése és a költ­ségek csökkentése több mint 24 rriillió forint terven felüli nyereséget jelent az üzemek­nek. Ehhez viszont a növény- termesztés átlagon felüli eredményein túl az állatte­nyésztés sikerére is szükség van. A tehenészetekben dol­gozók is érzik ezt, hiszen a tejtermelési versenyfelhívás nyomán 770 ezer liter tej ter­ven felüli kifejését vállalták. A felajánlások eredménye­ként az éves hozam csaknem 7 ezer tehén átlagában a ta­valyihoz képest 200, az idei előirányzathoz képest pedig 110 literrel nő, és így a terv 3875 literre módosul. Az ed­digi kilátások biztatóak a várakozást igazolva, hiszen a megye állami gazdaságainak tehenészetei az év első há­rom hónapjában átlag 114 li­terrel több tejet fejtek, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában. Tegnap Brnóban a kö­zönség előtt is kitárultak a fogyasztási cikkek VIII. nemzetközi vásárának ka­pui. A május 11-ig nyitva tartó bemutatón megkülön­böztetett figyelmet szentel­nek a ruházati és textilipa­ri termékeknek. Egyébként kilenc árucsoportban láthat­ja a közönség az emberek életkörülményeit javító ipar­cikkeket. Rangsorolás nélkül ezek a következők: háztar­tási, üveg- és porcelánáruk; bőripari termékek; textilipa­ri termékek; bútorok és la­kástextíliák; hangszerek; elektrotechnikai eszközök — rádió, tévé, magnó —; gépipari szükségleti cikkek; hétvégi házak és kellékek; barkácsolószerszámok, anya­gok és cikkek. A vásár legnagyobb kiál­lítója — természetesen a házigazdákon túl — az idén is a Szovjetunió. A nagyob­bak közé tartozik Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Jugoszlávia. Ennek meg­felelően a vásár fő céljai kö­zé tartozik a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésében elért eredmények bemutatása, ezek továbbfej­lesztése, országaink kereske­delmi kapcsolatának további szélesítése. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz a nagy beruházások idejét éli. Az V. ötéves tervre előirány­zottaknak megfelelően építkez­nek, gépeket, berendezéseket he­lyeznek üzembe. A domaházl határban január óta szinte a semmiből nőtt ki az egyhektá- rosr vízzel és villannyal felsze­relt fóliaváros. Paradicsom-, paprika-, dohánypalánták erő­södtek a sátrak alatt — a most alakult kertészeti üzemág' há­romszáz hektáros birodalmának növényei. A Debreceni Konzerv­gyárral 70 hektár paradicsomra kötöttek szerződést. Már meg­érkezett a feldolgozó gépsor is — a konzervgyárnak a szezon­ban kész paradicsomlevet szállít a tsz. A szarvasmarha-telepet is kor­szerűsítik. Több mint E millió forintos költséggel 224 férőhe­lyes, tejházzal és vezetékes fe­jőberendezéssel ellátott tehénis­tállót építenek. A hamarosan el­készülő istálló azonban csak egy a négy közül, amely ebben az ötéves tervidőszakban elkészül. Fotó: T. Katona László Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Mai gazdaságpolitikánk történelmi összefüggésben » (Folytatás az 1. oldalról.) Berend T. Iván akadémi­kus „Mai gazdaságpoliti­kánk — történelmi össze­függésben” címmel tartott vitaindító előadást. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy mai gazdaságpolitikánk sajátos korszakváltás idejére esik. Egyidejűleg játszódik le a "világgazdaság válságjelen­ségekkel, árarány-átrende­ződéssel és ebből eredően strukturális válsággal járó korszakváltása és a magyar gazdaság magasabb fejlett­ségi szintre, intenzív fejlő­dési szakaszba lépése. Ezek határozzák meg a gazdaság- politika feladatait de a fel­tételekből eredő rövid és hosszú távú követelmények részben ellentétesek A gaz­dasági egyensúly helyreállí­tása és az energiaigények feltétlen biztosítása rövid tá­von központi feladat, de részben keresztezi a hosszú távon elengedhetetlen szer­kezeti átalakításokat. Az 1976-ban megindult V. ötéves tervben választ kel­lett találni a világpiaci vál­tozások által feltett kérdé­sekre. A terv ezt sikeresen oldotta meg, dinamikus gaz­daságfejlődést és további életszínvonal-emelkedést tu­dott előirányozni, ha mér­sékeltebb ütemben is. Külö­nösen jelentős a külkereske­delmi egyensúly helyreállí­tására, s az energiaellátás megoldására kidolgozott koncepció, ami a terv köz­ponti magvát alkotja. Ez utóbbival függ össze, hogy az ipari beruházások 40 szá­Berend T. Iván akadémikus vitaindité előadása zaléka a bányászatban, a kohászatban és a villamos- energia-iparban összponto­sul, s ez — a tervidőszakon túlmutatva is — lehetőséget teremt az energia- és nyers­anyagellátás megoldására. A belső gazdasági kor­szakváltás az értékrendek bizonyos átalakulását is eredményezi. A leggyorsabb, extenzív forrásokra alapo­zott iparfejlesztés helyett a korszerű technikára és a termelékenység növelésére épített intenzív iparfejlesz­tés került előtérbe. A fejlő­dő iparhoz mindinkább fel­zárkózik a fejlett mezőgaz­daság, és kialakul a magas fejlettségű háttérágazat. Ez­ért lényeges tehát a kor­szakváltás idején a nagyfo­kú gazdasági rugalmasság. Rendkívül fontos az inf­rastruktúra megfelelő fej­lesztése. A gazdasági feltéte­lek mellett azonban külön­leges szerepet játszanak az úgynevezett nem gazdasági tényezők. Ezek közül is el­sősorban az „emberi ténye­ző” a döntő, ami részben az oktatási rendszer fejlettsé­gével függ össze, a nemzet­közi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy azok az orszá­gok, amelyeknek oktatási színvonala előbb járt, mint a gazdasági fejlettség hason­ló szintjén álló országokban, azok a fontos korszakváltá­sokban is jóval eredménye­sebben tudtak előretörni. A magyar oktatási rendszer je­lenlegi helyzete azonban nem biztosít kellő hátteret a kor­szakváltáshoz. Pedig a gaz­daságpolitika és az oktatás- politika a legszorosabb ösz- szefüggésben állnak, mégpe­dig nem úgy, hogy jobb gaz­dasági eredmények esetén a gazdaságpolitika többet tud adni az oktatásnak. A jelen helyzetben mintegy megfor­dul a helyzet, mert a jövő gazdasági eredményei, a lét- fontosságú gazdasági rugal­masság függ az oktatási fel­tételek megfelelő kiépítésé­től. Mindez szorosan össze­függ bérpolitikai tennivalók­kal és az új célokat szolgáló bérarányok kialakításával. Berend T. Iván végül hangsúlyozta: az oktatás mellett a tudatformálás, a közművelés is szorosan kap­csolódik a gazdaságpolitika feladataihoz. A szélesebb ér­telemben vett tudatformálás maga is elsődleges gazdasá­gi feltételek megteremtőjé­vé, a közművelés az aktuális gazdaságpolitika döntő esz­közévé válik. Ezeknek az összefüggéseknek a feltárá­sa, kimunkálása komplex társadalomtudományi kuta­tásra vár. Délután osztályülésekkel folytatódott a közgyűlés. Ma az Akadémia ismét osztály­ülésekkel folytatja munká­ját. Százezrek — újításból Céltudatos munka a TVM-ben Tanácskozás a szabványukról Balatonfüreden a Marina szállóban tegnap megkezdő­dött a Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezet (ISO) mezőgazdasági és élelmiszer, ipari szakbizottsága három munkacsoportjának ülése. A 10 napos tanácskozáson — amelyen hét ország, Bul­gária, Franciaország, Ju­goszlávia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió — több mint száz szakértője vesz részt — megvitatják a nemzetkö­zi kereskedelmet nehezítő szabványgondokat. Az új szabványok kidol­gozásával, vagy módosításá­val elő kívánják segíteni e mezőgazdasági termékcso­port nemzetközi kereskedel­mét és rugalmasabb árucse­réjét. 0 Sztankoimport kiállítása A Sztankoimport szovjet külkereskedelmi egyesülés rendezésében tegnap szer­számgépek és ezeket ismer­tető prospektusok kiállítása nyílt a Szovjetunió magyar- országi kereskedelmi képvi­selete reklám- és katalógus irodájának bemutatótermé­ben. A kiállításon a magyar vállalatoknál már jól bevált szovjet szerszámgépek mel­lett több újdonság is szere­pel ezek a tavaszi BNV-n is helyt kapnak majd. Kö­zülük várhatóan nagy érdek­lődést kelt majd a különle­ges szegecselő, az elektroni­kus fúró és gyalugép. A gé­pek mellett a kiállításon többszáz prospektus ismerte­ti a szovjet szerszámgépek műszaki jellemzőit. A bemutató május 13-ig tekinthető meg. Három évvel ezelőtt szü­letett a rendelet. A vállala­tok azóta kötelesek újítási feladattervet készíteni, s az elismerés, a díjazás módja is megváltozott. Megszületett az Üjítói tanúsítvány, s kiváló újító kitüntetést is kaphat a dolgozó, a fokozattól függő­en mellé kilenc, hat vagy négy nap szabadsággal. Ankétok, beszámolók, de ami a legfontosabb az újí­tások száma bizonyítja a rendelet hasznosságát. A Tiszamenti "Vegyiművekben például tavaly 87 újítást nyújtottak be a három év­vel ezelőtti negyvenkettővel szemben. S ezek között talá­lunk olyan munkákat, ame­lyek százezreket hoztak a vállalat „konyhájára.” Újítási előadót neveztek ki 1974-ben, azóta az adminisz­tratív munka, noha nem sokkal lett kevesebb, de gyor­sabb és pontosabb. Az üze­mek, az osztályok vélemé­nye alapján minden év ele­jén elkészítik a feladatter­vet. Be kell vallani, a pá­lyázatok többsége sajnos még mindig nem kapcsolódik az összegyűjtött problémákhoz. (Tavaly a 87 újításból 2 adott választ s megoldást a fel­adatterv egy-egy pontjára.) A vállalat vezetői tudják: az összegyűjtött témák több ke­vesebb fejtörést kívánnak. Ennek megfelelően a fonto­sabb vagy a nehezebb fel­adatok mellé külön jutalmat is adnak. Az idén egyéb­Gazdag zsákmányt ígér a májusi őzbakvadászat Bács- Kiskun megyében, ahol a- nagymérvű erdősítések ered­ményeként olyan rendkívüli módon elszaporodtak a ne­mesvadak, hogy jelenleg már csak őzből több mint 16 ezret tartanak számon. Ez ként 30 pontból áll ez a terv. A benyújtott újításokról az üzemek vezetői adnak szak- véleményt, majd a bíráló­hoz, a főtechnológushoz ke­rül a rajz, a leírás, aki a szakértői számítások alap­ján megállapítja a díjat. Mindez persze nem kevés időbe telik. Az újítási elő­adó a felelős azért, hogy az 1974-es rendeletnek megfe­lelően 60 napon belül vá­laszt — minősítést — kapjon munkájáról az újító. Előfor­dul: többször a „nyakára” telefonálnak az üzemvezető­nek, de a vélemény idejében elkészül. Egyre több brigád.-újítás lát napvilágot a Tiszamenti Vegyiművekben. Tavaly a Petőfi szocialista brigád pél­dául a kénsavgyári csörge- dezőkhöz készített újszerű vízelosztót. Másik nagy ér­tékű munkájuk a hűtővíz mennyiségének szabályozá­sával foglalkozik. Tanulsá­gos ez a kedvezményezés, hisz a tagok szakmája külön­böző — így a feladat min­den problémáját, kezdve a lakatos munkáktól az elek­tromos berendezések össze­állításáig, megoldják. A vállalati újítási ankét hozzászólói mgállapították, jó kapcsolat alakult ki a műszakiak és a munkások között.' Egy-egy újításnál készséggel adnak tanácsot, rajzolásnál segítséget az „iro­olyan sok, hogy a golyóérett bikák kilövésén kívül se­lejtezéssel is gyéríteni kell az állományt. Ezekben a he­tekben, gondos szelektálás­sal, ötezer őz kerülhet pus­kavégre. A nagyarányú se­lejtezéstől tovább javul majd a Duna-Tisza közi őz­állomány. disták” H. J. Túl sok az őz A dohányszárító sort az idén még négy berendezéssel bővítik A fóliakertészet kö­zös vállalkozás a a tiszaszőlősi Pető­fi Tsz-szel. A tsz épitőbrigádja ha­marosan elkezdi az új is­tálló belső szerelési mun­káit

Next

/
Thumbnails
Contents