Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
1977. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kunszentmártoni könyvtár évente 70 ezer forintért vásárol könyveket. Kissné Olasz Katalin új szállítmányt vesz át M. G. „ÉNEKLŐ IFJÚSÁG" ¥ Uttörőkórusok hangversenye Szolnokon Több száz, piros nyakken- dős úttörő énekétől volt hangos tegnap a szolnoki Ság- vári körúti Általános Iskola. A városi, járási bemutató* kon legjobban szereplő, a Magyar Rádió „Éneklő ifjúság” hangversenysorozatának II. fordulójába jutott úttörőkórusok mutatták be műsoraikat. A rádiófelvétellel egybekötött hangversenyen a megye tizenkilenc kórusa magas szintű felkészültségről adott számot. A szakemberekből álló zsűrinek, nem kis fejtörést okoz majd, hogy a sok jó produkció alapján, kiket hívjanak, meg a következő évben sorra kerülő területi döntőre, amely egyben az „Éneklő ifjúság” hangversenysorozat III. fordulója lesz. A területi döntőn legjobban szereplő úttörőkórusok jutalma — az erkölcsi elismerés mellett — hanglemezfelvétel a Magyar Rádióban, s kéthetes táborozás a Balaton-partján, a zánkai úttörővárosban. Kiállításra készülve Bemutatják a Finta-hagyatékot Jubileumi kiállításra készül a' túrkevei Finta Múzeum. Tíz évvel ezelőtt nyílt meg a múzeumnak az a terme, amelyet külön a Finta- hagyaték bemutatására alakítottak ki. Az évforduló alarmincéves volt Zéró H Defekt, a régészet ifjú, s máris nagyreményű professzora, amikor a Grószmutter-völgyi barlang szájánál egy ékírásos kőtáblát fordított ki a földből az ásó. Eltökélte, nem nyugszik, amíg meg nem fejti a kőbe vésett betűk titkát: évezredekkel ezelőtt élt ősünk üzenetét az utókornak, örült, hogy »olyan munkára akadt, amibe beletemetkezhetett, legalább könnyebben kihever-' te magánélete nagy megrázkódtatását. Feleségét ugyanis éppen néhány nappal azelőtt szöktette meg tőle leghűségesebb tanítványa, Dániel.. . Tizenkilenc év telt el, mire Zéró Defekt az első tudományos dolgozatát publikálhatta a Grószmutter-völgyi leletről. Tudományos alapossággal bebizonyította, hogy a kődarab a pleisztocén-korból való, a szöveg 18 betűből és 1 írásjelből áll, s férfikéz rótta kőbe. Még- abban az évben meg\ kaiméból az eddig be nem mutatott művek, szobortervek, vázlatok is a közönség elé kerülnek. A kiállítást május 8-án 11 órakor dr. Győrffy Lajos, a múzeum igazgatója nyitja meg. jelent Kraft van Dosztig holland régész vitairata, amelyben halomra döntötte Zéró Defekt állításait, (nemes egyszerűséggel idióta kóklernek nevezte őt), s tudományos alapossággal bebizonyította, hogy miocén-kori a kő, 19 betű van rajta, s vitathatatlanul női kéztől származik az írás. Zéró Defektnek enélküi is nehéz esztendeje volt: második feleségét éppen akkor szöktette meg leghűségesebb tanítványa, Valentin ... Huszonkilenc évvel a Grósz- mütter-vöígyi lelet feltárása után a sajtó felröppentette a tudományos szenzáció hírét: Zéró Defekt professzor a 18 betűből hármat már megfejtett, s kétséget kizáróan megállapította, hogy az utolsó írásjel egy felkiáltójel. Pár nap múlva Kraft van Dosztig sajtókonferencián jelentette be, hogy ő már öt betű titkát ismeri, és eskü alatt állította, hogy az utolsó jel egy kettőspont. Hogy felMúzeumok a közművelődés szolgálatában HZ EGRI DIÁKNAPOKON Fesztiváldíjas a Lehel Vezér Gimnázium Hazaérkezett az egri diáknapokon sikerrel szerepelt, kétszázhatvanöt tagú Szolnok megyei küldöttség. A megyei versenyeken legjobban szerepelt középiskolásaink Egerben két negyvenperces gála- és egy szabadtéri műsort adtak. A minősítő bizottság a látottak és a különböző pályamunkák, sport- és egyéb versenyek alapján ítélte oda a három fesztiváldíjat. A fesztiváldíjas középiskolák: a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, az egri Dobó István Gimnázium, és a budapesti I. László Gimnázium. Egerben hirdették ki a különböző diákpályázatok eredményeit is. A Szolnok megyei fiatalok nagyon szépen szerepeltek. A helytörténeti pályázaton Bajka Ágnes, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, Cs. Nagy Erzsébet, a kisújszállási gimnázium és szakközépiskola, Busku Teréz, és Bereczki Ibolya, mindketten a szolnoki Verseghy Gimnázium tanulói, kaptak aranyoklevelet. A néprajzi nyelvjárásgyűjtő pályázaton Bikki Kálmán — Kői Csaba —- Oláh Sándor és Somogyi Béla a kisújszállási gimnázium és szakközépiskola, Mészáros Erzsébet — Pomázi Gabriella, valamint Németh Julianna és Nemes Jusztina a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola tanulói munkája bizonyult a legjobbnak. S végül a „tanulmány”, „kritika” kategóriában Gál Erika, a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium tanulója lett a győztes. Az elmúlt esztendőben az ország 413 múzeumában és kiállítóhelyén 13 millió látogatót fogadtak, másfél millióval többet, mint egy évvel korábban. Tekintélyes szám! Ilyen tömeges érdeklődés mellett a múzeumoknak, mint közművelődési intézményeknek, céltudatosabb és hatékonyabb nevelő-művelő szerepet is kell vállal- niok, Vagyis: ma már mások a követelmények a múzeumok munkájával szemben, mint voltak a korábbi években. Volt idő, nem is olyan régen, amikor annak örvendeztünk, hogy évről- évre mind többen keresik fel múzeumainkat, s az ott látottakkal ki-ki a maga módján, képessége és felkészültsége szerint igyekszik bővíteni meglévő ismereteit. Az önművelésnek ez a fajta módja is dicséretes, a múlt megismerése segít eligazodni a mában, a fejlődés folyamatosságát mutatja be szemléletesen, honnan indultunk, meddig jutottunk. Ám a múzeumok ennél sokkal többet is nyújthatnak. Ha úgy tetszik: aktív részt vállalhatnak a közművelődés egészéből. Tárlatvezetés Kezdjük talán a legegyszerűbb formával, a tárlat- vezetéssel. A szakember értő — s főleg közérthető. — magyarázata lényegesen többet nyújt annál, mint amennyit az átlagos múzeumlátogató „kiolvashat” az eléje tárt művekből, alkotásokból. A közművelődés hatásos és látszólag egyszerű módja ez A gond ott kezdődik, hogy az országban alig több, mint nyolcszáz muzeológust tartanak számon, akik tudományos munkájuk, múzeumi tevékenységük mellett legfeljebb alkalmanként vállalkozhatnak ilyen feladatokra. Ennek ellenére 84 ezer tárlatvezetésre került sor az elmúlt év folyamán! Társművészetek Az is megoldás lehetne, ha a tárlatvezetés szép és fontos közművelődési feladatába minél nagyobb számban bekapcsolódnának a művészettörténet- és rajztanárok, akik értő módon segíthetnek e feladat megoldásában. És segíthetne az is, ha minél több tárlatvezető magnetofon állna a múzeumok rendelkezésére. A zene nem idegén a képzőművészettől, rokon vele. Aki ismeri Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című művét, bizonyíthatja, hogy zenében is el lehet mondani mindazt, amit a festő a vásznakra álmodik. És igaz az is, hogy egy-egy jól -megválasztott zeneművel kiegészíteni, fokozni is lehet azt az élményt, amit a tárlat, vagy a múzeum nyújt a látogatóknak. Aki csak egyszer is részt vett a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum parkjában, vagy a szentendrei Kovács Margit Múzeum kertjében rendezett hangversenyen, vagy akárcsak valamelyik népi együttes programján a Magyar Nemzeti Galériában, az bizonyíthatja ezt. S ez a megállapítás érvényes az irodalomra is. Aki kételkedne benne, vegyen részt egyszer olyan irodalmi esten, amelyen írók-költők- színészek vallanak a képzőművészetekhez fűződő kapcsolataikról. És nem idegen a múzeumoktól a filmvetítés, a képzőművészettel kapcsolatos ismeretterjesztő előadás, az irodalmi, zenei vagy képző- művészeti kérdésekre választ kereső vetélkedő. A múzeumoknak az a törekvésük, hogy megújítsák közönségüket. így például mind több helyen rendednek tárlatvezetést az ipari- és mezőgazdasági üzemek szocialista brigádjai részére. Egyre több helyen szocialista szerződések teszik folyamatossá a bővülő kapcsolatokat. És örvendetes törekvés az is, hogy múzeumaink mind több üzemben és gazdaságban rendeznek kiállítást, ezzel is segítve az új közönség toborzását. Újszerű kapcsolatok És újszerű kapcsolat Van kialakulóban a múzeumok és az iskolák között is. Ennek keretében egyre több helyen rendeznek múzeumi órákat az iskolákban, amelyeken muzeológusok tartanak előadásokat a diákoknak. A kapcsolat másik formája: a múzeumok egy-egy terme gyakran alakul át egy-egy órára tanteremmé, ahol a relikviák között ismerkedhetnek meg a diákok a tananyaggal történelemmel, irodalommal, képzőművészettel. És akad már olyan múzeum is, ahol a muzeológusok óravázlatok formájában dolgozták fel a múzeum egy-egy termének gazdag anyagát,, s küldték meg a helyi iskolák történelem és irodalomtanárainak. Szélesebbre tárni a múzeumok kapuját, így fogalmazódott meg a feladat a köz- művelődési párthatározatban csakúgy, mint a tavaly ősszel elfogadott törvényben. Ez újszerű munkát, új módszereket követel múzeumaink vezetőitől, dolgozóitól. És új kapcsolatok egész sorát, hogy minél több emberben felkelthessék az igényt a múzeumok és rendezvényeik iránt Prukner Pál A szolnoki Damjanich múzeumban Kada István naiv festő képeit június végéig láthatják az érdeklődök M. G. kiáltójel volna, azt csak egy olyan rövidlátó kenguru állíthatja, mint Zéró Defekt, aki szabadkőműves és liliom- tipró, jüan-csempészésért körözik Hongkongban és évek óta nem fizet ebadót. Ebben az evben történt, hogy a tudományos kutatás költségei felemésztve minden vagyonát, Zéró Defekt kénytelen volt eladni a házát is, és a Grószmutter-völgyben felállított fakalyibába költözött. Harmadik- felesége a költözködés zűrzavarában szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, Guidóval.., A kutatómunka harminckilencedik évében Zéró Defekt újabb három betű titkát fejtette meg. Ellenlábasa, van Dosztig, rögtön közölte, hogy ő már kilenc betűt ismer. Egyúttal polgári pert indított Zéró Defekt ellen, azzal vádolva, hogy rendszeresen lopkodja az ő tudományos eredményeit, valamint a bennszülött lakosság tyúkjait. Miután megvesztegethető tanúkra is akadt, Zéró Defektet a bíróság hétévi. várfogságra ítélte. Legkisebb leányunokája, aki az idős ember egyetlen támasza volt, épp az ítélet- hirdetés napján szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, Norberttel... A negyvenkilencedik év bővelkedett eseményekben: Kraft van Dosztig, „a tudomány önzetlen, nagy szívű munkása” (idézet a gyászjelentésből), váratlanul el- nunyt. Zéró Defekt túljutott a tizedik betű megfejtésén, Ugyanakkor egy mérges ci- póka-légy csípésétől megbénult a lába, s a betegség az agg professzort tolókocsihoz láncolta. Élete utolsó reménysugara, Csicseri, az örökbefogadott kis bennszülött lány, szintén ebben az évben szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, Alfréddal.. . Pontosan ötvenkilenc esztendővel a Groszmutter-völ- gyi lelet megtalálása után, sikerült az utolsó betűket is megfejteni. Zéró Defekt szerette volna elújságolni a nagy szenzációt, de nem volt körötte senki. Hetvenéves ápolónője épp aznap reggel szökött meg a professzor leghűségesebb tanítványával, a húszéves Viktorral. .. A megfejtett teljes mondat egyébként így szólt: BEJÁRAT A MÁSIK AJTÓN! Radványi Barna Bán János: Mindennapi demokratizmus A kötet üzemszociográfia jellegű riportok gyűjteménye. A szerző fáradságos munkával ismételten fölkeresi riportalanyait — egyes személyeket és főleg kisebb- nagyobb ipari munkaközösségeket — az ország különböző városaiban és iparágaiban. Elsősorban az emberekre kíváncsi, véleményükre, hangulatukra, közérzetükre. Fő témája a vezetők és a munkások egymáshoz és mindkét félnek a munkához való viszonya. Nem egyéni arcéleket mutat be, hanem főleg munkáskollektívákat, sorsukat, múltjukat és jelenüket, de utal a várható jövőjükre is. A tárgyi és személyi körülmények, nehézségek optimista, de reális, érzékletes ábrázolása teszi különösen érdekessé e riportokat. A szocialista demokratizmus és humanizmus valósága és továbbfejlesztésének igénye vonzó olvasmánnyá avatja a könyvet. Érdekes témája, közérthető stílusa miatt minden érdeklődőnek ajánlható. (Kossuth Könyvkiadó 1976.) Táborok Lengyelországban A tiszafüredi járás úttörőcsapatai évek óta kapcsolatot tartanak a lengyelországi Wlocklawek megye iskoláinak gyermekszervezeteivel. Az idén nyáron e kapcsolat jegyében, cseretáborozásra is sor kerül: a füredi járásból hatvan úttörő utazhat — jutalomképpen — Lengyelországba, s ugyanennyi lengyel gyereket lát vendégül a füredi járás,