Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-27 / 123. szám
1977. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A JÁRÁSBAN ELSŐKÉNT Kiváló cím birtokában A jászalsószentgyörgyi művelődési ház szakköreiben, a művészeti csoportokban, a klubokban fiatalok és idősek, tsz-tagok és eljáró dolgozók az igényüknek, érdeklődésüknek megfelelő művelődési, szórakozási lehetőségeket találnak. A rendezvényeken évente 50—55 ezren vesznek részt. Tóth Jánossal, a József Attila művelődési ház igazgatójával az eredményekről beszélgettünk. — Munkánkat, feladatainkat az a felismerés határozza meg, hogy az emberek művelődési, szórakozási igénye különböző és sokrétű. Ehhez igazodunk, ezek figyelembevételével tervezünk. Minden rendezvényt, valamennyi művészeti csoport, szakkör vagy klub munkáját egyformán, rangsorolás nélkül fontosnak tartjuk. Az ismeretterjesztést segítette a propagandisták közelmúltban alakult klubja, ahol TIT-elő- adók, pártpropagandisták elméleti és gyakorlati tudnivalókkal ismerkednek, az előadásokra készülnek fel. Az utóbbi két évben megtartott 230 TIT előadásnak több mint tízezer résztvevője volt. — A többi csoport? — A közművelődési feladatok megvalósításához, az ismeretek gyarapításához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez járul hozzá a szocialista brigádvezetők klubja, a Hűtőgépgyárral közös szervezésben alakult „eljáró dolgozók klubja”, a tsz-el együtt fenntartott agrárszakemberek, és a kertbarátok klubja. Eredményes az ifivezetők, népszerű az öregek klubja. Az ifivezetők kollektívája volt a szervezője annak a sok hasznos tapasztalatot nyújtó ifjúsági klubtalálkozónak, amelyen háromszázötven taggal tizenhat klub vett részt. — Fontos helyen szerepel programunkban a népművészeti hagyományok ápolása. Ezt a célt szolgálja a pávakor, a gyermek néptánccsoport, a citerazenekar, az úttörők fúvószenekara, a képző- mévészeti szakkör, a film, a fotószakkör, a báb, a modellező szakkör, az irodalmi színpad. A művészeti csoportoknak, a kluboknak, a szakköröknek mintegy ötszáz állandó tagja van. A „népi” csoportok dalokat, táncokat, népi hagyományokat gyűjtenek és mutatnak be. A honismereti szakkör tagjai feldolgozták a község. 1945—75. közötti történetét. Az anyagot az alakuló falumúzeum őrzi majd. A filmszakkör az elmúlt évben készített filmmel örökítette meg a község jelentősebb eseményeit. — Többször említette, hogy vannak közösen szervezett, vagy fenntartott csoportok. Ez arra utal, hogy jó a kapcsolatuk a közösség társadalmi, gazdasági szervezeteivel? — Együtt dolgozunk a köz- művelődési határozatok megvalósításáért. A pedagógusok többsége TIT-tag, nyolc közülük valamelyik csoportunknak a vezetője. Közösen szervezzük a különböző tanfolyamokat. Ennek a munkának az eredménye, hogy az elmúlt másfél évtizedben kétszáztizenegyen végezték el a dolgozók általános iskoláját, több felnőtt szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A fúvószenekar fenntartója az áfész. A pávakört a tsz, a kertbarátok klubját a Hazafias Népfront támogatja. A Hűtőgépgyár segítségével valósult meg régi vágyunk, — a művelődési háznak központi fűtése van. Újszerű, hogy a társadalmi, a gazdasági szervek azon túl, hogy anyagiakkal támogatják a művelődési házat, figyelemmel kisérik munkánkat, számon kérik a csoportok fejlődését, eredményeit. Mint arról lapunkban hírt adtunk, a jászalsószentgyörgyi József Attila művelődési ház fennállása óta először és a járás művelődési házai között elsőként az idén „Kiváló művelődési ház” címet kapott. — illés — A művelődési ház színpadán kenderhajú, háncsruhás, kisminkelt „lányok, fiúk” várják az előadás kezdetét jelző csengetést. Akik megelevenítik a holt bábokat, a csépai általános iskola tanulói. Ügyes kezükben életre kelnek, forognak a „szereplők”; kezdődhet az előadás a szép Görög Ilona és szerelme Bogaraczi László története. Ki tudja hányszor próbál- ik már újra meg újra a diá>k a székely-balladát — i íellyel nagy sikert arattak a negyei úttörő kulturális sí mién is — Vincze Gábor- né tanítónő, a bábszakkör vei tője azonban még mindig alál benne hibát, csiszolásra szoruló jelenetet. Szinte 1 ércenként félbeszakítja az előadást, újra játszatja, éneke teti a gyerekekkel a ballad.’, részleteit, betétdalait. — Nagy a tét; — magyarázza — továbbjutottunk az országos úttörő-bábfesztiválra, mi képviseljük Szolnok megyét. Nem hozhatunk szégyent. Ettől persze aligha kell tartani, hiszen a csépai bábosok már a megyei bemutatón is kiemelkedtek a népes mezőnyből, magas színvonalon mutatták be a balladát, s megérdemelten végeztek az első helyen. A szakemberekből álló zsűri külön értékelte a szokványostól eltérő bábokat. — A férjem ötlete volt, — mondja Vinczéné — hogy csupa természetes anyagból készítsük el a „szereplőket”, ő tervezte meg az egyes figurákat, s a gyerekek közreműködésével közösen állítottuk össze sásból és kenderből. A közel egy méteres bábok mögött az igazi szereplők olyan ügyesen rejtőznek el, hogy paravánra nincs is szükség. A diákok valóban csak a próba végén kerülnek elő „színészeik” mögül. — Ki volt a főszereplő? — kérdezem. Csodálkozva néznek rám, majd nyolcadikos Egedi Mária világosít fel: — A darabban mindenki főszereplő, mindenkinek egyformán kell figyelnie, mozgatnia a bábját; egy rossz mozdulat mindent elronthat. Az előadásban minden szerep egyformán fontos, legyen az Görög Ilonáé, vagy a szélmalomé. • — Hány darabot tudnak eljátszani? — Nem túl sokat, hiszen csak négy éve alakult meg a szakkör, — válaszol az ugyancsak nyolcadikos Szőke Irén. — Néhány mese, s a ballada szerepel a műsorunkban. A járási versenyeken nagy sikerrel mutattuk be a Kőmíves Kelemen, s a Kádár Kata című balladákat, a Pünkösdölőt, de nagy taps kisérte a mesejátékainkat is. Az igazi sikert persze a Görög Ilona hozta meg. — Mit várnak a Salgótarjánban rendezendő országos bábfesztiváltól? — Már az is szép eredmény, hogy megnyertük a megyei versenyt, s így bejutottunk az országosra. Szeretnénk Salgótarjánban is dobogóra kerülni. T. G. lelenet a Görög Ilona című balladából Fotó: T. K, L. ( JUBILEUMI TÁRLATUNK ~) UDVARY DEZSŐ: A régi Zagyva-hid Fiatalon került a szolnoki művésztelepre, majd volt hosszú évtizedeken át hűséges tagja. Szolnok részleteit örökítő képei közül választottuk közölt festményét. BORBEREKI KOVÁCS ZOLTÁN: Madách A szolnoki művésztelep felszabadulás előtti történetének egyetlen szobrász- művésze. 1933-ban' dolgozik első ízben Szolnokon, egy ideig még fest is, de egyre inkább a szobrászat hatása alá kerül. A Délafrikai Unióban élői világhírű művész szolnoki korszakára jellemző közölt szobrunk. n Magyar Pedagógiai Társaság vitaiilése Téma: a differenciált oktatás A Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei tagozata tavaly ősszel szerveződött újjá. Az újjászervezés óta megszűnt a korábbi időkre jellemző hullámzó, nem folyamatos munka: egyre gyakoribbak a kibővített ülések, viták, ankétok, és a hat munkacsoport százhetvenhét pedagógus tagja is színvonalas kutatómunkát végez. Tegnap a szolnoki járási hivatal épületében a társaság neveléslélektani szakosztálya és a Szolnok megyei tagozat közös tanácskozást tartott. A tanácskozás bevezetőjeként Lengyel Boldizsár, a Szolnok megyei tanács művelődésügyi osztályának vezető helyettese tartott tájékoztatót a megye közoktatási, közművelődési helyzetéről. A tájékoztató utón a résztvevők — köztük a Pest megyei igazgatói munkaközösség tizenkét tagja — a „Néhány gondolat a differenciált oktatás korszerű módon történő megvalósításához” című igényesen szerkesztett, valóban polémiára serkentő vitaanyagot elemezték. Nagyon sok alkotó hozzászólás, kiegészítés hangzott el a vita során, amelyek a tanulók képességek szerinti oktatásának gyakorlati problémáit feszegették. Felszólalt Kiss Árpád, a neveléstudományok doktora, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke dr. Lé- nárd Ferenc, a társaság neveléslélektani szakosztályának elnöke és Fábián Zoltán kandidátus, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgató-helyettese, a neveléslélektani szakosztály titkára is. A vita a kora délutáni órákban ért véget. r n [“ inyvhét jelenik ,e L meg V néprajzi lexikon, Akit a vonat füstje megcsapott, Vergilius halála. Szép versek Egyetlen impozáns számadat önmagában is kitűnően jellemezhetné kulturális életünk kiemelkedő eseményét: az idei könyvhét százegynéhány új kiadványa minden bizonnyal különleges értéket, új irodalmi felfedezéseket ígér a könyvbarátoknak. A klasszikus és az új magyar irodalomtól a világlíráig és a regényig, az ismeretterjesztő és népszerűsítő szakirodalomtól könyvritkaságokig terjed a művek skálája — jelezvén mintegy az érdeklődés és a könyvkínálat örvendetes, kedvező alakulását is. E skála ezúttal természetesen nem a speciális érdeklődés, a szorosabb szakmai igények kielégítésére vonatkozik. Az ünnepi könyvhét szakkönyvei, nemszépirodalmi kiadványai mindenekelőtt olyan kérdéseket, problémákat tekintenek át, amelyek általánosabb értelemben is szerves részei az egyetemes és magyar művelődésnek. Ilyen — régen várt és régóta időszerű — kötet lesz a Néprajzi Lexikon első kötete (Akadémiai), a Corvina Kiadó gondozásában megjelenő Művészet évkönyve vagy Czeizing Lajos Magyar Tájak c. fotóalbuma (Képzőművészeti Alap) Gyakorlati célú a Medicina Kiadó néhány kiadványa. A Magyarországi kirándulások a hazai turisztika és honismeret ösztönzésében jár elől kitűnő példával. A könyvhét ,;törzsanyaga” természetesen a szépirodalom, de ezen belül is az új magyar irodalom termékeit övezi ilyenkor kitüntetett figyelem. Különös mód mégis tényirodalmi műalkotás, szociográfia kívánkozik az élre, nevezetesen Moldova György már folyóiratközlésben is nagyhatású írása, az Akit a mozdony füstje megcsapott. A vasútról, a vasutasok élet- és munkakörülményeiről írott, érdekfeszítő tényanyagát lendületes prózastílusban feldolgozó munka kétségkívül a könyvhét slágere lesz. A szépirodalom néhány kiemelkedően érdekes, újszerű művel kecsegtet. Két egymástól eltérő irányba kanyarodott életpályát szembesít a nemrég sikerrel debütált Asperján György kisregénye (Vetkőzzünk meztelenre!), a közel- keleti népcsoportok világába, történelmi harcok színterére vezet Kardos G. György A történet vége c. könyve a modern regény kedvelőinek pedig Tandori Dezső prózaírói bemutatkozása jelenthet csemegét (Itt éjszaka koalák járnak). A Körkép c. novella-antológia mellől ezúttal sem hiányzik a Szép versek c. válogatás, amely az elmúlt év kiemelkedő lírai darabjait gyűjti egybe, de most líratörténeti antológia is társul hozzá: Szimfónia c. kötet százhuszonhat költőnk több száz versét közli, reprezentálva a harminc év költészetének fejlődését, alakulását. Külön kell említenünk még Ágh István (Jól vagy?) és Bella István (Igék és igák) új versesköteteit, mindkettő a mondandó és a versforma gazdagságával, az esztétikai formálás igényésségével emelkedik ki az év lírai terméséből. Örvendetes a Szép- irodalmi Kiadó három nagyigényű vállalkozása, a klasz- szikus magyar irodalom néhány fontos művének új megjelentetése is: Babits: Arcképek és tanulmányok, Ady Endre: Publicisztikai írások I—III, Magyar Elbeszélők 20. század, Vajda János: összes versei. Az idei könyvhét a klasz- szikus és a modern világirodalom alkotásai közül rangos műveket kínál: Vargas Llosa, H. Martinson, Mao Tun, U. Becher, Alejo Car- pentier, Stephan Hermlin, Bek, Austen, Bondarev és Garnett könyveit. Három kötet megjelenését külön is ki kell emelnünk. Az osztrák Hermann Broch Vergilius halála c. regénye a huszadik századi próza egyik magányos csúcsteljesítménye. A nyelvi közlés és az esztétikum végső határait megkísértő, szimbolikus-filozofikus műalkotás . a halál- fenoménnal viaskodva a modern költői-művészj lét nagy kérdéseire keres választ. A lengyel romantika klasszikus költőjének, Adam Micz- kiewicznek a Pan Tadeus című — műfajilag nehezen meghatározható — remekművét is áz Európa Kiadó jelentette meg. A monumentális verses elbeszélés - az 1830-as lengyel felkelés tragikus bukása után •**> mintegy költői vigaszt keresve — idillikus, nosztalgikus képekben idézi fel a múltat, a régi Lengyelország szokásait, mindennapjait elevenítve meg. Az eposzi méretű történetet Tadeus és Zoska poé- tikusan szép szerelmi epizódja színezi és teljesíti ki. A Lyra Mundi sorozat új kötete a modern francia és a világirodalom kiemelkedő költőjének, Paul Eluardnak a verseiből közöl válogatást, amely a teljes életművet reprezentálja, a korai daraboktól a szürrealista kísérleteken át a kasszicizáló, szintézisteremtő versekig,
