Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. május 27. KÖZLEMÉNY a Varsái Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés Szervezete tagállamainak politi­kai tanácskozó testületé által 1976 novemberében, Buka­restben létrehozott külügyminiszteri bizottság 1977. május 25-26-án ülést tartott Moszkvában. Az ülésen részt vettek: Petr Mladenov, a Bolgár Nép- köztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Emil Woj- taszek, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tere, George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. flz osztrák államelnök tegnapi programja A külügyminiszteri bizott­ság ülésén vélemény- és in­formációcserére került sor az európai kontinens békéjével, biztonságával és az európai együttműködéssel összefüggő néhány időszerű kérdésről. A részvevők megelégedéssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­nak „A nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért” című, a poli­tikai tanácskozó testület ál­tal elfogadott nyilatkozata széles körű, pozitív visszhan­got váltott ki. A nemzetközi helyzet alakulására haté­kony és pozitív befolyást gyakorol az aláíró szocialista országoknak e közös doku­mentumában kifejezett, a nemzetközi enyhülés folya­mata elmélyítésére, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet 1975. au­gusztus 1-én Helsinkiben, leg­felsőbb szinten aláírt és egységes egészet képező zá­róokmányában foglalt vala­mennyi elv és megállapodás maradéktalan végrehajtásá­ra irányuló következetes ál­láspontja. Az európai értekezlet be­fejezése óta eltelt időszak­ban aktivizálódtak az e ta­nácskozáson részt vett álla­mok közötti politikai, gaz­dasági és egyéb kapcsolatok, kontaktusok. Előrehaladás történt az európai tanácsko­zás záróokmánya végrehajtá­sának folyamatában. Ezt az előrehaladást minden módon erősíteni és szélesíteni kell. Az ülés résztvevői mél­tatták azt a nagy érdeklő­dést, amellyel a politikai ta­nácskozó testület nyilatkoza­tában tett javaslatokat fo­gadták, így a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a leszerelésre, az Európa egy­mással szemben álló katonai csoportosulásokra osztottsá­gának megszüntetésére vo­natkozó javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben azt a javaslatot, hogy az európai értekezleten részt vett álla­mok kössenek szerződést ar­ról, hogy elsőként nem al­kalmaznak atomfegyvert egy­más ellen, továbbá nem tesz­nek olyan lépéseket, ame­lyek a meglevő katonai-poli­tikai csoportosulások és szö­vetségek kibővítéséhez vagy újabbak létrehozásához ve­zethetnek. Megerősítették olyan konkrét intézkedések mielőbbi megtételének szük­ségességét — ezek az intéz­kedések fontos tényezővel járulnának hozzá a záróok­mány azon rendelkezéseinek megvalósításához, amelyek a katonai szembenállás csök­kentését és a leszerelést cé­lozzák — amelyek a politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság erősítésére hivatot­tak Európában. Az ülés résztvevői síkraszálltak amel­lett, hogy ezeket az intézke­déseket a gyakorlatban vizs­gálja meg valamennyi ér­diekeit állam, és ők maguk is ilyen irányban fognak te- vékenykeÖni. Megállapították, hogy ma már érdemben kezdenek foglalkozni azzal a Szovjet­unió által előterjesztett és az adott ülésen képviselt összes többi állam által támogatott javaslattal, hogy tartsanak európai államközi értekezle­teket, a környezetvédelem, a közlekedés és az energetika területén való együttműkö­dés témájában. Etekintetben hasznos volt ennek a kér­désnek a megvitatása az ENSZ európai gazdasági bi­zottságának legutóbbi ülés­szakán. Az ülésen ugyan­csak megállapították, hogy érdeklődés mutatkozik az európai gazdasági együttmű­ködés más kérdéseivel fog­lalkozó találkozók esetleges megtartása iránt is. Államaiknak attól a tö­rekvésétől vezérelve, hogy az európai béke megerősíté­sének és az európai együtt­működés fejlesztésének érde­kében munkálkodjanak, az ülés résztvevői vélemény- és információcserét folytattak azokról a kérdésekről, ame" lyek az európai értekezleten résztvett államoknak a kül­ügyminisztereik által meg­bízott képviselői közelgő belgrádi találkozójával függ­nek össze. Az ülés résztvevői leszö­gezték, hogy a június 15-én Belgrádban megnyíló előké­szítő találkozón a záróok­mánnyal összhangban az idén őszre tervezett érdemi találkozó időpontjáról, idő­tartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről kell döntéseket hozni. A legfőbb figyelmet a miniszterek az érdemi találkozó feladataira fordították. Kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy a belgrádi találkozónak a jövőbe kell mutatnia, s legyen meghatá­rozója ennek a tanácskozás­nak az európai békéről, biz­tonságról és együttműködés­ről való gondoskodás. Az ülésen képviselt államok ab­ból indulnak ki, hogy a bel­grádi találkozó az államok és a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom meg­szilárdítására hivatott, s a találkozó egész munkájának konstruktív jelleget kell öl­tenie. A találkozóra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megálla­podások megvalósításának pozitív tapasztalatait, s egyetértésre jusson a bizton­ság és az együttműködés to­vábbi erősítésének kérdéseit illető konkrét javaslatokról és ajánlásokról a záróok­mány alapján, amely hosz- szútávú cselekvési program valamennyi aláíró ország számára. Az ülés résztvevőinek vé­leménye szerint a belgrádi találkozó sikeréhez az szük­séges, hogy az azon részt­vevő valamennyi államot át­hassa a törekvés: hozzájá­rulni Európában az állam­közi kapcsolatok egészsége­sebbé tételéhez, e kapcsola­toknak a széles körű és egyenjogú együttműködés út­ján történő fejlesztéséhez, mégpedig az egymás bel- ügyeibe való be nem avat­kozás, a záróokmányban fog­lalt valamennyi elv szigorú betartása alapján. Ezzel ösz- szefüggésben különös jelen­tősége van annak, hogy ked­vező politikai légkör jöjjön létre mind a találkozón, mind a földrész államközi kapcsolatainak összességében. Az ülésen megelégedéssel állapították meg, hogy a belgrádi találkozó feladatúi­nak és tartalmának komoly és felelősségteljes megítélése mind szélesebb körű támo­gatást élvez a kontinens tár­sadalmi erői, ezek nemzeti és nemzetközi fórumai ré­széről, amelyek síkra száll­nak az európai biztonságért, együttműködésért és enyhü­lésért, Mindemellett nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan tényeket, amelyek arról ta­núskodnak, hogy bizonyos erők olyan célokra próbál­ják felhasználni a belgrádi találkozót, amelyet nem fe­lelnek meg a záróokmány szellemének és betűjének, megkísérlik a figyelmet csu­pán annak egyes rendelke­zéseire összpontosítani, eltor­zítva azok- tartalmát, mellőz­ve ugyanakkor más rendel­kezéseket, különösen azokat, amelyek az államok közötti politikai kapcsolatokra vo­natkoznak. Ezek a próbál­kozások csak nehézségeket gördíthetnek a helsinki meg­állapodások teljes megvalósí­tásának útjába, s veszélyez­tethetik az európai enyhülést és együttműködést. A külügyminiszteri bizott­ság ülésén képviselt államok, következetesen síkraszállva az európai államközi kapcso­latoknak a biztonság és a béke szilárdítása útján tör­ténő továbbfejlesztéséért, minden tőlük telhetőt meg­tesznek annak érdekében, hogy a belgrádi találkozó munkája és eredményei meg­felelnek az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet által megjelölt törté­nelmi feladatoknak, hozzájá­ruljanak az enyhülés folya­matának kibővítéséhez, el­mélyítéséhez, lendületessé és stabillá tételéhez, ami meg­felel minden állam érdekei­nek, függetlenül társadalmi és politikai rendszerétől. Ebben az értelemben készek a lehető legszélesebb és leg­becsületesebb együttműkö­désre az európai értekezlet valamennyi résztvevőjével. A külügyminiszteri bizott­ság a teljes kölcsönös meg­értés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés lég­körében ülésezett. * * * A Varsói Szerződés szer­vezete külügyminiszteri bi­zottságának első ülése teg­nap befejeződött. Az ülés után, a késő délutáni órák­ban találkoztak a testvéri szocialista országok külügy­miniszterei, köztük Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere, Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkárával. Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromi­ko a Kremlben, az SZKP KB főtitkárának dolgozószo­bájában üdvözölte a vendé­geket. A választások előtt Spanyolország egyik legnagyobb problémá­ja, hogy a nagy erő­próbára rendkívül kedvezőt­len gazdasági helyzetben ke­rül sor. Sőt: általánosságban azt lehet mondani, hogy a spanyol gazdasági helyzet sőjobboldal erőinek kedvez, választási szempontból a szél- A magyarázat viszonylag egyszerű. A Franco-rendszer utolsó évtizedeiben — ter­mészetesen szoros összefüg­gésben az általános tőkés kanjunktúrával — a spanyol gazdaság rendkívül gyorsan fejlődött. Japán után ebben az időszakban Spanyolország­ban volt a legmagasabb az iparfejlődés üteme az egész tőkésvilágban. Ezzel egyidő- ben az ország úgynevezett „láthatatlan jövedelmei” is megnőttek. Az idegenforgal­mi bevétel hallatlanul gyors növekdése évenként sokmil- liárd dollárt hozott a kony­hára. A Nyugat-Európában dolgozó majdnem kétmillió spanyol „vendégmunkás” ha­zaküldött bére is milliárdos nagyságrendű devizajöve­delemmel járt. Természetesen ennek) a gazdaságfejlődésnek megvolt a maga hátrányos oldala. Az idegenforgalmi hull)ám azt jelentette, hogy mindenek­Magyar—NDK kitüntetések A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti munka­erő-együttműködési egyez­mény megkötésének 10. év­fordulója alkalmából teg­nap Berlinben magyar és NDK-kitüntetéseket adtak át azoknak, akik kiemelke­dő szerepet töltenek be az egyezmény végrehajtásá­ban, amelynek keretében 1967 óta összesen mintegy 33 ezer fiatal vállalt 3—3 évre szóló munkát az NDK nép­gazdaságában. MOSZKVA Alekszej Koszigin szovjet kormányfő tegnap a Kreml­ben fogadta Edmund Delit, Nagy-Britannia kereskedel­mi miniszterét. SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt KB Politikai. Bizottsága teg­napi ülésen határozatot ho­zott a pénzügyi és munkafe­gyelem megszilárdításáról, a szocialista tulajdon és a tár­sadalmi érdekek fokozottabb védelméről. BONN Helmut Schmidt nyugatné­met szövetségi kancellár tegnap fogadta Mihail Szolo- mencet az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, az OSZSZSZK miniszterelnökét. Véleménycserét folytattak a Szovjetunió és az NSZK kap­csolatainak továbbfejleszté­sével kapcsolatos kérdések­ről. BRÜSSZEL Leó Tindemans kijelölt belga miniszterelnök előre­láthatólag június 2-án bemu­tathatja új kormányát a par­lamentben. PRÁGA Tegnap folytatta munkáját a Csehszlovák Szakszerveze­tek IX. kongresszusra, amely szerdán nyílt meg Prágában, a Fucik-park kongresszusi palotájában. A délelőtti ülé­sen a küldötteken kívül több szocialista ország küldöttség­vezetője is felszólalt, közöt­tük Gáspár Sándor. az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkára. előtt a szolgáltatóágazat fej­lődött. Az iparosítás felfoko­zott üteme pedig egyben a nemzetek fölötti nagy mono­póliumok uralmának alapjait is megvetette. Az egész fej­lődés kárvallottja a mező- gazdaság lett, ahol változat­lanul konzerválódott a nagy­birtokrendszer. U konjunktúra ritmusa A konjunktúra ritmusa azonban egészen 1973-ig elég erős volt ahhoz, hogy a gazdaságszerkezet változat­lanságából fakadó feszültsé­geket levezesse. Rendkívül széles rétegek életszínvonala gyorsan javult, az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem kétezer dollár fölé emelke­dett. A konjunktúra szerkezeti gyengeségei 1973 után az olajválság kiéleződésével rendkívül élesen megmutat- — koztak. Ez azonban nem vál­toztat ma már azon, hogy a legszélesebb, politikailag el nem kötelezett tömegek sze­mében a Franco-rezsim utolsó másfél évtizede egy­ben a gazdasági fellendülés időszaka is volt, míg a gaz-* dasági bajokat ugyanezek a rétegek óhatatlanul a jelen­legi átmeneti rendszerrel kapcsolják össze! A gadasá­(Folytatás az 1. oldalról.) gomi érsek fogadta a vendé­geket. A déli órákban * Eszter­gomból visszatértek Buda­pestre; Visegrád,ról a Hunya­di motoroshajón tették meg az utat. Az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke és kísérete délután a Magyar Optikai Művekbe látogatott el. A vendégekkel együtt résztvett az üzemlátogatáson Losonozi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Posch Gyula vezérigazgató tájékoztatta a nagy múltú gyár munkájáról a vendége­ket, akik eziítán üzemlátoga­táson vettek részt. gi visszaesésnek ezek a po­litikai hatásai rendkívül je­lentősek és kedvezőtlenek, noha természetesen semmi közük a Franco-rezsim szét­bomlásához. A jelenlegi gazdasági ne­hézségek alapvető oka a tő­kés gazdaság általános visszaesésében keresendő. Járulékos oka pedig éppen a korábbi konjuktúra szer­kezeti megalapozatlansága. A visszaesés körülményei között, valamint a rendkí­vül magas, 20 százalékos in­fláció miatt a spanyol ipar vesztett nemzetközi verseny- képességéből. Ráadásul a nyugati konjuktúra lanyhu­lása csökkentette az idegen- forgalmi bevételeket és bi­zonytalanná tette a külföl­dön dolgozó spanyol munká­sok helyzetét. Ez együttesen a devizabevétel csökkenésé­hez vezetett. Egymillió munkanélküli A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy 1976-ban Spa­nyolországban csak kát szá­zalékkal emelkedett a társa­dalmi össztermék, és 19,77-re sem várnak ennél nagyobb növekedést. Az infláció 1976- ban 20 százalékos volt, az idei várhatóan 22 százalék lesz. A munkanélküliek szá­mára vonatkozóan el len f­Dr. Rudolf Kirchschláger és felesége tegnap díszvacso­rát adott Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének és feleségé­nek tiszteltére a Gellért Szál­lóban. Részt vett a vacsorán Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, a kor­mány s a politikai élet több más vezető személyisége. A vacsorán részt vettek az osztrák államelnök kíséreté­nek tagjai is. A szívélyes hangulatú va­csorán dr. Rudolf Kirch­schláger és Losonczi Pál po­hárköszöntőt mondott. (MTI) lenségről”, a szocialista orszá­gok haderőinek túlsúlyáról nem újkeletű nyugati állás­pont. Ezzel kapcsolatban a szocialista országok képvise­lői a tárgyalásokon már több alkalommal kifejtették: ha­mis a NATO-nak az a be­állítása, miszerint a Varsói Szerződés létszámfölénnyel rendelkezik a térségben. A katonai értelemben vett kö­zép-európai térségben a NA­TO és a Varsói Szerződés haderői megközelítőleg egyensúlyban vannak, s en­nek figyelembe vételével kell a megoldáshoz vezető utat keresni. A legközelebbi plenáris tanácskozást június 2-án rendezik. terroristák tegnap szabadon engedtek ugyan egy szívbe­teg nyolcéves kislányt —akit haladéktalanul kórházba kel­lett szállítani —, délután azonban nem engedték meg, hogy a hatóságok a gyere­keknek és a velük fogvatar- tott pedagógusoknak élelmi­szert és italt juttassanak az iskolába. A Groningen közelében, nyílt pályán veszteglő vo­natban fogVatartott túszok tegnap, két nap után elő­ször kaptak élelmiszert és vizet. mondóak a becslések. A reá­lis számítások szerint körül­belül egymillió ember van munka nélkül, de ha a nyu­gat-európai konjuktúra -to­vább lanyhul, és a vendég- munkások visszatérésre kényszerülnek, ez a szám gyorsan növekedhet. A spa­nyol külkereskedelmi mérleg hiánya jelenleg mintegy évi négymilliárd dollár, és a be­hozatalnak csak a felét tud­ják exporttal fedezni. Annál is inkább, mert Spanyolor­szág energiahordozókban igen szegény, és a teljes im­port csaknem egyharmadát kőolaj és olajtermékek vá­sárlására kell költeni. Aligha kétséges, hogy a „Népi Szövetségben tömörü­lő szélsőjobboldal ezt a hely­zetet igyekszik majd kihasz­nálni a választásokon^ Annál is inkább, mert a konzerva­tív-neofasiszta tömörülés egyik vezetője, Lopez Rodo volt az, aki Spanyolország gazdasági ügyeit a gyors fel­lendülés időszakában irányí­totta. így a Spanyolországban lezajló átalakulási folyamat és maga a választás is gaz­dasági hátterét tekintve rend­kívül bizonytalan; ez a bal­oldalt is rendkívül bonyo­lult helyzet elé állítja. A bal­oldal politikai erőinek ter­mészetesen azért kell harcol- niok, hogy a gazdasági visz- szaesés terheit a hatalmon levő nagytőke ne háríthassa át a dolgozó tömegekre. Gömöri Endre (Folytatjuk) Spanyolország választásra készül Haderőesökkentési plenáris ülés Becsben A közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó bécsi tár­gyalások 137. plenáris ülését tegnap tartatták a Hofburg konferenciatermében. Ezút­tal Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák delegáció veze­tője elnökölt. Az ülésen Wolfgang Behrends nagykö­vet, az NSZK küldöttségé­nek vezetője szólalt fel. Az ülést követő sajtótájé­koztatón a nyugati szóvivő csak annyit közölt, hogy Behrends nagykövet a csök­kentés térségében lévő „aránytalan katonai helyzet­tel kapcsolatban” fejtette Ifi álláspontját. A nyugatnémet küldöttség vezetőjének érve­lése az állítólagos „egyenlőt­Hollandia Győzött a Munkáspárt II túszok még mindig fogságban A nagy pártok előretöré­se jellemezte a parlamenti választásokat Hollandiában. A legeredményesebben a Munkáspárt szerepelt: de Uyl miniszterelnök szocialis­ta pártja a szavazatok 33,8 százalékát, a parlamenti he­lyek több, mint egyharmadát szerezte meg és tízzel nö­velte mondátumainak szá­mát. * * * A negyedik éjszakát töl­tötték fogságban a gyerekek a hollandiai Bovensmilde is­kolájában. A dél-malukui

Next

/
Thumbnails
Contents