Szolnok Megyei Néplap, 1977. május (28. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
1977. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megyei közművelődési napok Erettsígi utam (Folytatás az 1. oldalról) vid időszakra, nem három évre terveztük. Eddigi eredmé- nveink azonban önmagukért beszélnek. művelődés, a politikai döntések felelősek a közművelődésért, — de a közművelődés is a politikáért. A köz- művelődés ezért sem szakadhat el a társadalmi célkitűÁlláspontunk, hogy a munkahely azért munkahely, hogy ott dolgozzunk — állapította meg a kulturális miniszterhelyettes — s a munkaidő után művelődjünk, a Dr. Boros Sándor előadását tartja A politika nem kitalálta, hanem felismerte, hogy a kultúra társadalmi szerepe napjainkban mind erőteljesebbé válik. A művelődéspolitika, mint az általános politika része, összefügg a hatalommal. S a művelődéspolitika nemcsak a nézetek és állásfoglalások összegezése, hanem a politika általános vonását magán viselve harc is, — olyan érdekek megvalósításáért, amelyeket a gazdasági viszonyok határoznak meg. Az állam részvétele a köz- művelődésben nagyon széles skálán történik. A közművelődés nemcsak tudatformálás, hanem gyakorlat is, amely a közösségi életben realizálódik. Magatartást formáló erejével, az életmód alakításának egyik igen fontos tényezője. A közművelődés a személyek egymással való kapcsolatában, a közösség oldaláról közelíti meg a művelődés értelmét. Ez azért is így történik, mert a fejlett szocialista társadalomnak művelt emberekre van szüksége. A politika számára tehát nagyon fontos a közzésektől, nem lehet passzív, vagy erőtlen. A különböző viták során sűrűn felvetődött, hogy a „minőségi kultúra” rendszeresen a művelődök szűkebb körére korlátozódik. Felvetődhet ebből következően: a tömegesség kerüljön előtérbe? Egyik véleménnyel sem érthetünk egyet. A tömegesség érdekében nem szabad engednünk a minőségből, a befogadók szintjének emelésére kell törekednünk, s az alkotók sose feledjék, hogy kiknek alkotnak. Elsőbbséget kell adnunk a magas művészi szintű, forradalmi alkotásoknak, bárhol is szülessenek. A minőség és a tömegesség kérdésével függ össze a differenciáltság. Nem szabad a közművelődést uniformizálni, messzemenően figyelembe kell venni a műveltségi viszonyokat, megkülönböztetett figyelmet kell azokra fordítani, akik még hátrányos helyzetben vannak. A munkahelyek szerepe a közművelődésben erősödött, de kétségtelen, hogy ebben a kérdésben is sok még a vita. munkahely segítségével. A különböző üzemek, vállalatok felelőssége éppen abban van, hogy lehetőséget teremtsenek dolgozóiknak a munkaidőn túli művelődéshez. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozása jó irányt mutat ehhez, s ha a munkahelyi szocialista közösségeken belül sikerül kiküszöbölni a látszatmegoldásokat, ha mindenhol tisztában lesznek azzal, hogy ki, hol tart, akkor a további eredmények sem maradnak el — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét dr. Boros Sánd.or kulturális miniszterhelyettes. Délután a közművelődési napok résztvevői szekcióüléseken vettek részt. A szocialista hazafiságra és a proletár internacionalizmusra nevelés kérdéseit elemző szekcióban dr. Szilágyi Imre egyetemi docens, az általános és szakmai műveltségről tárgyaló szekcióülésen dr. Ma- róti Andor egyetemi docens, a művészeti nevelés helyzetét tárgyaló szekcióban Tóth Miklós, a Corvina Kiadó igazgatóhelyettese tartott előadást. Tiszai Lajos Tájékozódási futóverseny, városismereti akadályverseny Gazdag programot ígér az országjáró diákok megyei találkozója Több mint tíz esztendeje kezdeményezte először a KISZ Központi Bizottsága az utazó diákok országos találkozóját. Azóta évről évre sor kerül szűkebb körű — helyi, járási, megyei — ösz- szejövetelekre is. Maholnap hagyománnyá lesz nálunk is az országjáró diákok megyei találkozója, amely mától vasárnapig tart Szolnokon. Több mint kétszáz fiatalt várnak ez alkalommal a KISZ megyei bizottsága tiszaligeti vezetőképző táborába. Megyénk csaknem valamennyi középiskolájában van országjáró diákkör, azok tagjai nevezhettek be a találkozóra. — A részvétel feltételhez volt-e kötve? — érdeklődtünk a Diák Turisztikai Bizottság megyei titkárától, T. Nagy Károlytól. — Csak azok jöhetnek, akik ebben a tanévben részt vettek a kötelező tíz túrán. Egy-egy középiskolából 5—8 tagú csapat érkezik. A turizmus továbbfejlesztését szolgálják ezek az összejövetelek, és hozzájárulnak az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom feltételeinek teljesítéséhez is. Nem utolsósorban az is célja a megyei találkozónak, hogy kialakuljon az a 4Q—50 főnyi csapat, amely megyénket képviseli Kecskeméten, az országos találkozón. — Hogyan történik a kiválasztás? — A találkozó mindhárom napjára versenyt terveztünk. Az érkezés napján városismereti akadályversenyen bizonyíthatják a résztvevők mit ismertek meg Szolnok nevezetességeiből. A Tiszaligetből „ kiindulva másfél órás útvonalat járnak be meghatározott ellenőrző pontokat érintve, és visszatérve számot kell adniuk a látottakról. A második nap honvédelmi rajtversenyén lövészet, gránátdobás, kötélmászás, árokugrás lesz, míg a befejező napon térképpel a kézben időre kell megtenniük a kijelölt útvonalat. Ezen a tájékozódási futóversenyen „C” kategóriás minősítést is szereznek a résztvevők. A három verseny összetett eredménye alapján a legjobb csapat elnyeri az ODMT Kupát, és a legtöbb pontot összegyűjtő csapatok tagjai utaznak az országos találkozóra. A tábori jelleget sem nélkülözik a találkozó résztvevői, hiszen ébresztő, reggeli torna, este takarodó is lesz, de közben strandolásra, ismerkedésre is jut idő, lllvaro Cunhal A demokráciáért és a szocializmusért (Beszédek) Alvaro Cunhal a Portugál Kommunista Párt főtitkára. Beszédeiből és nyilatkozatából világosan kirajzolódik az elmúlt ötven esztendő portugál történelme, a Portugál Kommunista Párt harca a fasizmus és a kolonializmus ellen, a demokráciáért és a szocializmusért. 1950-ben, letartóztatása után egy évvel a fasiszta bíróság előtt mondott beszédében az imperializmust és a nacionalizmust okolja az ország elmaradottságáért. A kommunista párt nevében szabad választásokat követel, demokratikus köztársaságért hirdet harcot. Az 1974. április 25-i demokratikus hatalomátvétellel a kommunista párt nehéz küzdelmei nem értek véget. A különböző nagygyűléseken, választási beszédekben Alvaro Cunhal megvilágítja a többszöri kormányváltozás, a katonai puccsok hátterét. A kötetet záró, az SZKP XXV. kongresszusán elhangzott beszédében pedig összefoglalta az elért eredményeket. Magyar nyelven megjelent első műve, a nemzetközi politika iránt érdeklődő olvasónak, a politikai oktatásban részt vevőknek hasznos olvasmány. (Kossuth Kiadó, 1976), Útkeresés Jászberényben, Jászárokszálláson, Jászapátiban Mihez kezd az érettségi után, hol folytatja a tanulást, hová megy dolgozni ? Ilyenkor május közepe táján sűrűsödnek ezek a kérdések. Ismerősök, rokonok, szülők kérdezgetik az érettségiző diákokat. A jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban száztizen- négy fiatal érettségizik az idén, ötvennyolcán tanulnak tovább. Legtöbben tanár-, vagy tanítóképző főiskolára, kevesebben az orvostudományi, a műszaki egyetemekre, a mezőgazdasági főiskolákra jelentkeztek. A IV. B. osztályból például sokan érettségi után azonnal munkába állnak. Közülük tizenheten év közben megkapták a gyors- és gépírói bizonyítványt, végzettségüknek megfelelő munkahelyen akarnak elhelyezkedni. A továbbtanulók többsége fizikai dolgozók gyermeke. Erről beszél Izsó Gyuláné, a gimnázium igazgatója. — Iskolánkban már hagyományai vannak a korrepetálásoknak, ahol kiemelten foglalkozunk a fizikai dolgozók gyerekeivel. Matematikából heti 20, magyar nyelvtanból 15, idegen nyelvekből 19, kémiából 6 a különórák száma. Eddigi tapasztalataink és eredményeink már cáfolják azt a sokáig uralkodó nézetet, hogy ezeknél a gyerekeknél a hátrányos helyzet hatása megmarad. Az első évben még van némi eltérés, a harmadik osztályban viszont már elérik, többen meg is haladják az iskola tanulmányi átlagát. A jászárokszállási Soly- mosi Ignác Gimnáziumban érettségiző diákok terveiről, lehetőségeiről Csepelényi La- josné igazgatóhelyettessel váltottunk szót: — ötvenegy gyerekünk érettségizik az idén, harmincán tanulnak tovább egyetemen, főiskolán, tanítóképzőben, vagy óvónőképzőben. A lányok —, akik nem folytatják a tanulást — munkát vállalnak, a fiúk szakmát akarnak tanulni. Még mindig az autószerelés a legdivatosabb szakma, egyetlenegy érettségiző sem jelentkezett az idén kereskedőtanulónak. — A korábbi évekhez hasonlóan most is jó alapokkal bocsátjuk útjukra a to- vábbtanuókat — mondta. — Tavaly az egyetemekre és főiskolákra jelentkező huszonnyolc tanulónk közül huszonegyet felvettek, reméljük az arány most sem lesz rosszabb. Sajnos nem ilyen megnyugtató a munkát vállalók helyzete. Ebben a tanévben sem sikerült megvalósítani azt a régi törekvésünket, hogy a gyakorlati oktatást a Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemében tartsuk. A gyárban nem tartanak erre igényt, mert — mint mondják — nekik megfelel a betanított munkás. Pedig az együttműködéssel segítenénk a fiatalokat a pályaválasztásban, a gyárat pedig a munkásgárda kialakításában. Gethárd László édesapja gépkocsivezető, édesanyja a háziipari szövetkezetben dol- zik, ő az autóvillamossági szakmát választotta. — Érettségi után Gyöngyösre az autószervizbe megyek ipari tanulónak, bár ott megmondták, hogy ebben a szakmában két év múlva sem tudnak alkalmazni. Ajánlották a karosszérialakatos, a fényező, az általános autószerelői szakmát, mégis az autóvillamosságot választottam, ez érdekel. A fiatalok eltérő tervekkel készülnek az érettségi vizsgákra, Jászapátiban a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskolában is. A gimnáziumból hetvenkilencen érettségiznek, egyetemen, főiskolán, óvónőképzőben huszonnyolcán akarnak továbbtanulni. A pályaválasztáshoz segítséget nyújtottak a vállalatok, a Skála áruház, a MÁV. A gépészeti szakközépiskolában az idén negyvenhatan érettségiznek és tesznek géplakatos szakmunkásvizsgát. A különböző felsőfokú intézményekben — gépészeti, építészeti. agrártudományi egyetemeken és főiskolákon — huszonegyén tanulnak tovább. Akik dolgozni akarnak, nem gond az elhelyezkedésük, várják őket szinte valamennyi vállalatnál. I. A. Magyarországon előszűr Goldoni: Karneválvégi éjszaka Bemutató a Szigligeti Színházban A Szigligeti Színház társulata ma mutatja be Goldoni nálunk még ismeretlen vígjátékát, a Kameválvégi éjszakát. Ha ez a vígjáték egyelőre ismeretlen is számunkra, nem úgy a szerző. A Szigligeti Színház nézői előtt emlékezetes előadásban játszották néhány évaddal ezelőtt a Két úr szolgáját, — Szombathy Gyulával a főszerepben. A Karneválvégi éjszaka a nagy olasz komédiaíró Carlo Goldoni kései darabja, kevésbé cselekménydús, de emberi jellemrajzban bővelkedő, szi- porkázóan szellemes. A vígjáték Jékely László fordításában, Babarczy László rendezésében kerül színpadra, Iványi József, érdemes művész, Csomós Mari, Halmágyi Sándor, Lázár Kati, Piroth Gyula, Olsavszky Éva Kas- suth-díjas, Papp Zoltán, An- dai Kati és mások szereplésével. A díszlettervező Székely László, a jelmeztervező Vágó Nelly. Lánc-lánc, játéklánc... Észt népdal csalogat ismerős melódiájával az úttörőház falai közé. Szomorúról vidám trillába vált a gyerekkórus, s mire beérek, vége is. A Magyar Rádió és a Magyar Űttörőszövetség „Lánclánc, játéklánc” címmel korábban meghirdetett, tíz adásból álló, körkapcsolásos vetélkedője tart a szolnoki úttörőházban. Egy album-, mai nevezhetettek be a csapatok e játékba, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából — a Szovjetunióval kapcsolatos valamilyen témát kellett feldolgozni. A szolnoki Kassai úti iskola csapata még decemberben elküldte albumát, helyet is biztosított vele magának Szolnok színeiben. Tallinnt — a testvérvárost — és Észtország dalait, népművészetét kutatták hónapokon át. Nem eredménytelenül, hiszen Salgótarján— Csongrád—Szolnok „küzdelmében” a legsikeresebben szerepeltek. Kamarakórusuk kapta az egyetlen tíz pontot, ezen a napon. A népművészeti kategóriában az észt népviseletről készítettek interjút Szabó István történésszel, a Damjanich múzeum munkatársával. Országjárásukat is ötletesen oldották meg: makettek között sétálva, idegenvezetőként Tallinn nevezetességeit mutatták be, és a játék kategóriában Filippinyi Évát, a Magyar Rádió munkatársát tanították meg az észt gyerekek egy kedves szórakozásra. A zsűri egyértelműen Szolnoknak adta a legtöbb, a 44 pontot. A Kassai úti harmincöt úttörő közös munkája megérdemelt sikert aratott. A vetélkedőt vasárnap délelőttönként közvetíti majd a Kossuti Rádió tíz héten át. Szeptember 24-én meghallgathatjuk, milyen jól ismerik a mi gyerekeink Észtországot. — rónai —
