Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
1977. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r l Autóbuszvezetők, jegykezelők Uzenketten A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja Mióta vezet? Húszéves korom óta. Nyilatkozat a rádiónak. Fotó: Nagy Zsolt Mindent megmérő, táblázatokba foglaló világunkban a könnycsepp súlyát is megállapították. Aligha tévedünk, ha feltételezzük, némelyik hazánkfia világrekorder lehetne ... csupán any- nyi kellene hozzá, hogy megkérdezzük: miként élsz, hogyan megy sorod? Érdekes módon azok préselik ki a 1 legkövérebb könnycseppeket, A könnyek súlya Mindig új lista Természetesnek tarthatjuk, hogy az egyén, a család terveket készít, mindig új listát állít össze arról, mit kíván elérni. A gazdaságpolitikának az a kötelme, hogy kijelölje a megfelelő alapokat ehhez a tervezéshez. A termelőágazatok fejlesztésével például, azután a bér- és jövedelempolitika, az árpolitika eszközeivel. Azaz a gazdaságpolitikát meghatározó testületeknek élniük kell azokkal a jogokkal, amelyeket a társadalom ruházott A lépcsők magassága Szociológiai vizsgálatok bizonyították annak a feltételezésnek az igazságát,, hogy hazánkban a családok túlnyomó többsége két-három százalékos életszínvonalemelkedés esetén úgy vélekedik, körülményei nem javultak. Becsapnánk önma- munkat? A mértéket tévesztjük el! Volt idő, amikor a nagyon kevésnek, az egészen picinek is örülni tudtunk. Azután lehetőségeink folyamatos bővülése egyre inkább azt a kívánságot tápMészáros Ottó (Vége) Tiszafüred, Hámán Kató Tsz Nedvesek a földek Lassan Halad a vetés akiknek a legkevesebb az okuk erre. Mert ott, ahol ezer forint alatt marad az egy főre jutó családi jövedelem, bizony nem vendég, hanem lakó a gond, amelyet enyhíteni közös kötelesség. Ott azonban, ahol a sok is mindig kevés, ahol a több hizlalásához kellene a még több, miért ügyelnénk a — krokodilkönnyekre?! rájuk. Az össztársadalmi érdekeket kell képviselniük, tehát minden ©összefüggéssel számolniuk szükséges. Kerülőt téve: az Európai Gazdasági Közösség szakértőinek egy csoportja „Az infláció problémái” címmel jelentést állított össze. Ebben egyebek között megállapítják: a fogyasztói árak évi átlagos emelkedése a kilenc tagállamban 1960 és 1968 között 3,6, 1972 és 1974 között már 10,6, 1975-ben pedig 12.5 százalék volt. lálta bennünk, hogy mielőbb meglegyen mindaz, amire régóta áhítoztunk. Közben új szükségleteink formálódtak, s már ezek tükrében vizsgáltuk életszínvonalunkat. Tegnapi óhajaink mai kielégítése természetessé vált, s természetellenessé az, hogy holnapi kívánságaink nem teljesülnek automatikusan. Nem a lépcsőket, hanem azok magasságát mérik fel sokan rosszul. Sőt, két- három lépcsőfokot kihagyva szeretnének a feljebb levő Tizenkét egyenruhás, de nagyon ünneplőbe öltözött ember. Az új szolnoki autóbusz-pályaudvaron sokan megnézik őket, amikor le- szállnak a rákóczifalvi járatról. Mengyi bácsinak, a legöregebb jegykezelőnek oda is szól egy utas: lakodalomba tán, így kiöltözve? — A SZOT-székházba várnak bennünket délután négyre — mondja Major János, a brigádvezető. A rádiónak nyilatkozik. Sorolja a II. Rákóczi Ferenc brigád adatait. Először vagy harminc tagja volt, aztán „osztódtak”. Jobb a kisebb kollektíva, így is tizenhatan vannak. — Mert Dorkó Pistát ki nem hagyjuk. Szívbeteg lett, nyugdíjazták, de a brigádból csak nem engedhetjük el? Kell az összetartozás, a régiekkel! — Mióta gépkocsivezető? Major János most azt is mondhatná a mikrofonba nyugodtan, hogy születésed előtt két évvel már vezettem öcskös — de csak annyit szól, hogy amint húszéves lett, rögtön jelentkezhetett. Tehát 1950 óta. A brigád 1959-ben alakult. — Miért Rákóczi Ferenc a neve? — Mert pontosan tízen rá- kóczifalviak vagyunk. Tiszteljük a községek névadójának emlékét, az otthonunkat is vele. — Hány kitüntetésük van? A brigádvezető a bal mellét mutatja. Bizony sok rajta az érdem, akárcsak a brigádtagokén. Neki a legújabb a Munka Érdemrend bronz fokozata. Most kapta, április negyedikén. — A vállalat négyszer tisztelt meg bennünket a „kiváló” címmel. Megkaptuk a Szakma kiváló brigádja kitüntetést is. És ugye ma, ez a borzasztóan nagy dolog következik délután! A Kohó- és Gépipari Minisztérium előzetes negyedévi statisztikai összesítése szerint a tárcához tartozó vaskohászati, könnyű- és színesfémkohászati vállalatok összehasonlítható árszinten számolva 4.5 százalékkal több kohászati terméket állítottak elő, mint a múlt év hasonló időszakában, a gépipar termelése pedig 7.1 százalékkal bővült. így mindkét ágazat időarányosan teljesítette A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja lesznek. Az igazgatójuk azt mondta: ez a közlekedés első nagy brigádkitüntetése. — Ezután még példásáéban kell dolgoznunk! Az utazóközönségért vagyunk, pontosnak, figyelmesnek kell lennünk. Pedig sokszor elfáradunk ám. Napi 7—8 órát vezetünk, de ha a fordák közti szüneteket is beszámítom, 16 óra az naponta. Két forda között ugyanis haza lehet menni, ebédelni, pihenni egy-két órát, aztán vissza. A Szolnok, Cibakháza közötti útszakasz az övék. Munkásokat hoznak, visznek. Legtöbbet Szolnokra meg Martfűre. Napi 270—300 kilométer egy-egy autóbusz teljesítménye. Sok fordát, fordulót jelent az, meg tömérdek utast. — Az utasokért építettük társadalmi munkában a vállalat többi brigádjával az autóbuszfordulót, az új végállomást is Rákóczifalván! Harminc éve gyalogoltak a éves tervét. Mind a kohászat, mind a gépipar tovább fokozta exportját s az év első három hónapjának export- eredményei kedvezőbben alakultak mint a múlt év első negyedében, amikoris az éves terv időarányos teljesítésében exportlemaradások voltak. Az időközben aláírt szerződések pedig jobb lehetőségeket biztosítanak az év további részében. községbeliek, öregek, fiatalok, betegek, gyerekesek a szolnoki útig, meg vissza másfél kilométert. Most meg, hogy a forduló megépült, majdnem háztól házig visz- szük őket. Az volt a híre, hogy majd felemelik a viteldíjat. Hát nem emelték. Sokszor elmondom öregeknek: 1947-ben is öt forintért utaztak Szolnokig, most is csak ötért, pedig már másfél kilométerrel több is lett az út! Major János lassan búcsúzik, igyekszik a többivel, a külön autóbuszra. Most nem ők vezetnek, őket viszik. Közéjük ül az igazgató. Kerekes Férenc is. Ma reggel pedig Major János ott ül a szocialista brigádvezetők ötödik országos tanácskozásának elnökségében, Viszi magával a föl- szólalását. — A vállalat 162 szocialista brigádjának eredményeiről szeretnék szólni, nemcsak a miénkről. Mert ugye, így kerek egész! Hol tart a szarvasmarha- tenyésztés? Megyei értekezlet Szolnokon A szarvasmarhatenyésztés megyei állapotát értékelte tegnap délelőtt a mezőgazdasági szervezési bizottság. Az ülés napirendjén a létszám alakulása, az állati termékek választéka, a szarvasmarha-férőhelyek építése és az ágazat egészségügyi helyzete szerepelt. II levegőszennyezés ellen A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet szakemberei kidolgozták az úgynevezett katalitikus véggáztisztító rendszert. A segítségével minimálisra csökkenthető a levegő szerves anyag szennyeződése. Alkalmazásával meg lehet szüntetni a kellemetlen szagot, többek között az állati fehérjéket vagy kőolajipari termékeket feldolgozó üzemek környékén. Jászboldogházán a harminc évvel ezelőtti gazdák komolyan vették a szarvasmarhatenyésztést. Ezt bizonyítja az is, hogy az akkori öt-hatszáz tehén tej termelési átlaga 3300—3800 liter volt. Ezt használta ki annakidején, 1959-ben, az alakuló tsz is, mert a leadás pillanatában fizetett az állatokért, s így a tagok nem a gyengén, hanem a jól tejelő teheneket vitték be a közösbe. A létszám 1967-ig 120-ról 310-re nőtt, az átlaghozam 3500 liter körül alakult. Az ágazat nyereségével se volt gond: egy-egy tehén 3000—3500 forint tiszta jövedelmet hozott a tsz-nek. Csahogy ekkor még tbc- vel volt fertőzött az állomány. S a betegség megszüntetése — a munka 1971- ig tartott — több mint 130 négyezer liter tejet adó tehénbe került a gazdaságnak. Az átlaghozam 3 ezer literre csökkent, a létszám viszont 450-re emelkedik, ugyanis az üzem hozzálát két, egyenként csaknem 500 férőhelyes szakosított telep építéséhez. És amikorra befejeződik a tbc mentesítés, valamint intenzív szakaszába érkezik az állomány növelés, tehát 1971-ben, beüt egy súlyos brucella-fertőzés, s az úgy is megtépázott termelés háromezer literről 1800 literre zuhan vissza. A csapadékos időjárás és a Tisza hosszantartó magas vízállása miatt, a megemelkedett talajvíz következtében eláztak a földek a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben. Ennek ellenére, ha a szokásosnál lassabban is, de haladnak a tavaszi munkákkal. A tervezett 120 hektár helyett a cukorrépát csak 70 hektáMit lehet itt csinálni? Az Aranykalász Tsz vezetőinek nem sok választása van: a 45 millió forintos beruházást már elkezdték, a fertőzés miatt állatot nem adhatnak el, nem vehetnek, egyetlen út marad nyitva: állománynövelés saját erőből. Ennek viszont becsülettel eleget is tesznek, hiszen a két szakté- lepen összesen 974 termelő férőhely van, és év végéig valamennyi tehén áll, mégpedig úgy, hogy időközben 200 állatot selejtezhetnek is. A két ellés közötti idő 1 041 napról 410-re csőként, a brucellózis nyugvó állapotban van — a tavalyi tejtermelés azonban változatlanul nem érte el a 2 ezer litert. Ha az előbbi tényeket figyelembe vesszük, akkor ezen nincs mit csodálkozni, a kérdés viszont az: hogyan tovább? A szakemberek a férőhely feltöltésen túl az elmúlt időszakban azért törekedtek az intenzív létszám- növelésre, hogy most elkezdhessék a kemény kezű selejtezést. Az idén a tavalyinál 15 százalékkal magasabb, 2100 literes átlaghozamot terveznek, de a „robbantás” csak eztán következik. A létszám tartása mellett évi 25 százalékos selejtezésre nyílik lehetőségük, s ezzel, illetve a következményként jelentkező esztendőkénti 300 literes ho„emeletekre” jutni. Csakhogy elfeledik: ezeket az emeleteket először meg kellett építeni. A lakosság névleges jövedelme 1960 és 1975 között 118.5 milliárdról 311,5 milliárd forintra nőtt. Csupán tallózva a kövér kalászokat ringató földön: több, mint egymillió család költözhetett új otthonba másfél évtized alatt; közeledik a két alapvető osztály, a munkásság és a parasztság életszínvonala; bevezették a gyermekgondozási segélyt, tavaly összesen 287 ezren éltek vele, s számukra 3,5 milliárd forintot fizettek ki; az 1975. évi II. törvény egységesítette a nyugdíjrendszert; tizenöt év alatt hétszer emelték a családi pótlékot. Kötegnyi boríték Bizonyára mindenkinek az a legfontosabb boríték, amelyben a fizetését kapja. Ehhez azonban még kötegnyi más borítékot is mellékel a társadalom — vagy mondjuk úgy: teszünk hozzá magunk —, amikben ott rejlik köznapjaink ezerféle alkotóeleme. A tömegközlekedés bővülő eszköztára éppúgy, mint' a kedvezményes tüzelőutalvány, az üdülő a vízparton vagy a hegyek között, a gyermeknek napközben otthont adó óvoda, az üzemi étkezde sokat szidott ebédje, a munkaruha, a védőétel és ital... Belátjuk, nem látjuk be, ez is az életszínvonalunkhoz tartozik. Amit akkor hinnénk el igazán, ha — hiányoznának. ron vetették el, a borsó pedig 100 hektáron került a földbe. A lucernatelepítést és a tavaszi árpa vetését viszont nem tudták elkezdeni. Meglepő, — a szakemberek kutatják az okát — hogy a közelmúltban 200 hektár búzavetés került víz alá, kétszer annyi, mint a kora tavaszi nagy belvizek idején. zamnöveléssel 1980-ra elérik a 3000 literes tej termelési átlagot. Ez viszont csak az érem egyik oldala. Ugyanis a szarvasmarha és a juhtenyésztés takarmányozásának javítása érdekében már 1965- ben hozzáláttak az 1500 hektár ősgyep talajjavításához, felújításához. Akkoriban 420 hektáron öntözőrendszert építettek, a tehenek itatásához 25 kilométer vízvezetéket fektettek le, beszerezték a villanypásztorokat. Miért pont a legelőre alapozzák egyebek közt a tehenek takarmányozását is? Azért, mert számításaik szerint egy napi 16 liter tejet adó állat szinte minden tápláléka megtalálható a lelegelt és a más formában elfogyasztott fűben. Arról nem is beszélve, hogy így 1,50—2,50 forinttal olcsóbban állítható elő egy liter tej, mintha szántóföldi növényeket ennének a tehenek. További 80 filléres költségcsökkenést jelent a legeltetés, nem véletlen tehát, hogy a jászboldogházi Aranykalász Tsz 2 ezer darab szarvasmarhájából ezer így jut takarmányhoz. S ebből is látszik, hogy a termelőszövetkezetnek határozott megvalósuló terve van a boldoguláshoz. > B. A. Negyedévi gyorsmérleg a kohó- és gépiparban A MEZŐGAZDASÁG NEHÉZIPARA így boldogul Boldogháza
