Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. április 15. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. április 13.-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Bizottság is­mételten megerősítette, hogy a közel-keleti válságot poli­tikai eszközökkel, minden érdekelt fél bevonásával, át­fogóan kell rendezni. Ennek feltétele, hogy vonják visz- sza az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt vala­mennyi arab területről, biz­tosítsák a palesztin nép tör­vényes nemzeti jogait, bele­értve az önálló palesztin ál­lam alapításának jogát is, és garantálják a térség min­den államának függetlensé­gét, biztonságát. A Központi Bizottság nagyra értékeli a Szovjetunió legújabb javas­latait, amelyek jól szolgál­ják a politikai rendezés elő­mozdítását. Ázsia biztonságának egyik fontos feltétele, hogy meg­szűnjön a feszültség a Ko­reai-félszigeten. Ehhez az szükséges, hogy mielőbb ki­vonják a Dél-Koreában ál­lomásozó amerikai haderőt, és megvalósuljon a két ország­rész egyesítése. A Központi Bizottság kifejezte pártunk és népünk szolidaritását mindazokkal a konstruktív kezdeményezésekkel és erő­feszítésekkel, amelyeket _ a Koreai Munkapárt, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kormánya, a koreai nép hazája békés és demok­ratikus alapon történő egye­sítése érdekében tesz. 4.a Központi Bizottság ki­fejezte a Magyar Szocialista Munkáspárt szolidaritását a A haladó világ közös ün­nepre készül: 60 esztendeje, hogy a munkásosztály lenini pártjának vezetésével győ­zött a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom. A XX. század e korszakalkotó ese­ménye történelmi fordulat az emberiség életében. Elő­ször aratott teljes győzelmet a proletárforradalom. Meg­kezdődött a kapitalizmusból a szocializmusba vezető át­menet korszaka. A föld te­rületének egyhatodán mun­kások, parasztok, értelmisé­giek megkezdték az új tár­sadalmi rendszer építését, a ma sikeresen dolgoznak a kommunizmus megvalósítá­sán. Az évfordulón köszönt­jük a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a szocialista eszmék és célok élharcosát, a kommunizmust építő test­véri szovjet népet. 1«A Szovjetunió, az első szocialista állam, a történe­lemben példátlan életerőről és alkotóképességről tett ta­núbizonyságot. A soknem­zetiségű Szovjetunió népei győztek a rájuk kényszerí- tett háborúkban, az ellenük összefogott kapitalista világ­gal szemben megvédték for­radalmi vívmányaikat. A Szovjetunió dicső fegyveres erői a második világháború­ban döntő részt vállaltak a világuralomra, a népek leigá­zására törő fasizmus meg­semmisítésében. A Szovjetunióban folyó építőmunka nagy eredmé­nyei igazolták a szocializ­mus fölényét a kizsákmá­nyoláson alapuló tőkés rend­szer felett. A Szovjetunió né­pei gyorsan, felszámolták a cárizmustól örökölt évszáza­dos elmaradottságot, korsze- - rű szocialista nagyipart és mezőgazdaságot, virágzó kul­túrát teremtettek. A szovjet társadalom létrehozta az al­kotó munka kibontakozásá­nak, a személyiség szabad fejlődésének feltételeit. 2.a Szovjetunió léte, meg­erősödése volt a legfőbb tá­masza annak a nemzetközi forradalmi folyamatnak, amelynek eredményeként lét­chilei hazafiakkal, a fasiszta diktatúra ellen küzdő más latin-amerikai népekkel. Tá­mogatja törekvéseiket, hogy felszámolják országaikban az imperialista befolyást, ki­vívják hazájuk politikai és gazdasági függetlenségét. A magyar kommunisták, az egész magyar nép örömmel üdvözölte, hogy a haladó erők világméretű fellépésé­nek eredményeként vissza­nyerte szabadságát Luis Cor- valán elvtárs, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára. 5.A Központi Bizottság jó­váhagyta a szocialista or­szágok testvérpártjai ideoló­giai és külügyi titkárainak szófiai értekezletén részt vett magyar küldöttség tevékeny­ségét. Megállapította, hogy pártjaink ideológiai együtt­működése eredményesen fej­lődik és szélesedik, mind ha­tékonyabbá válik. Űj len­dületet ad az együttes mun­kának az az elhatározás, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójáról közösen emlé­kezünk mág. A Magyar Szocialista Mun­káspárt aktívan segíti a szó­fiai tanácskozáson megha­tározott sokrétű közös prog­ram megvalósítását. A test­vérpártok ideológiai együtt­működésének továbbfejlesz­tése hozzájárul a nemzet­közi kommunista mozgalom egységének erősítéséhez, a szocializmus eszméjének to­vábbi térhódításához, az imperializmus elleni harc si­keréhez. re jött és megszilárdult a szo­cialista világrendszer, új len­dületet kapott a nemzetközi munkásmozgalom, megkezdő­dött és végbement a gyar­mati rendszer széthullása. A Szovjetunió hatévtizedes tör­ténelmi útja, a világrend- szerré vált szocialista társa­dalom, százmilliókat győzött meg arról, hogy az emberi­ség jövője a szocializmus, amely mélyen humanista tár­sadalom, biztosítja a népek felemelkedését, valamennyi dolgozó érdekeit szolgálva megvalósítja a legszélesebb értelemben vett szabadság- jogokat. A szovjet államnak törté­nelmi érdeme, hogy létének első pillanatától kezdve kö­vetkezetesen harcolt a bé­kéért, védelmezte a föld min­den népének alapvető érde­két, és ma is ez áll nem­zetközi tevékenységének kö­zéppontjában. A Szovjetunió állhatatos küzdelme a béke megszilár­dításáért, döntő hozzájáru­lást jelentett a nemzetközi helyzet enyhüléséhez, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséhez, ahhoz, hogy az emberiség számára reális céllá vált egy új vi­lágháború megakadályozása. 3* A magyar munkások és parasztok mély rokonszenv- vel üdvözölték a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom győzelmét, és 1919-ben elsőként követték példáját, kikiáltották a Magyar Ta­nácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság vér- befojlása és a ' negyedszáza­dos fasiszta uralom után a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeként né­pünk előtt ismét megnyílt a társadalmi haladás, a nem­zeti felemelkedés útja. A forradalmi harcokban meg­edződött magyar munkás- osztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal és a társadalom más haladó erői­vel — kivívta a hatalmat, győzelemre vitte a szocialis­ta forradalmat hazánkban. A szocializmus építésének nagy munkájában segítőkész, őszinte barátként és kipró­bált küzdőtársként mindig magunk mellett tudtuk a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet államot, a szovjet népet. A megbont­hatatlan magyar—szovjet barátság kiállta az idő pró­báját, és szüntelenül tovább erősödik. 4. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága örömmel állapítja meg, hogy a magyar munkásosz­tály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, egész népünk a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségé­hez méltóan készül az évfor­duló megünneplésére. A cse­peli dolgozók által kezdemé­nyezett és széles körben ki­bontakozott munkaverseny- mozgalom kifejezi népünk szocialista hazafiságát, inter­nacionalizmusát, a szovjet nép történelmi harcának és eredményeinek elismerését. A Központi Bizottság fel­hívja a kommunistákat. a pártonkívüli hazafiakat, dol­gozó népünket: tettekkel já­ruljanak hozzá, hogy a szo­cialista építőmunka újabb sikereivel köszöntsük a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulóját. A Központi Bizottság átte­kintette a gazdasági építő­munka időszerű kérdéseit, megvitatta az 1977. évi nép- gazdasági terv teljesítésének első negyedévi tapasztalatait. 1* \z 1976. évi gazdálkodás végleges adatai alapján meg­állapította, hogy a népgazda­ság fejlődése fő tendenciái­ban megfelelt gazdaságpoli­tikai törekvéseinknek, alap­vetően a kijelölt irányban haladt. A gazdasági növeke­dés azonban a vártnál ki­sebb lett. A nemzeti jövede­lem elosztása ugyanakkor igazodott a terv céljaihoz és a lehetőségekhez. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás — a terme­lési eredményekkel és az egyensúlyi követelmények betartásával összhangban nö­vekedett. A tervezettnek megfelelően javult a külke­reskedelmi mérleg egyenlege. Figyelembe véve a múlt évi gazdálkodás eredményeit, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az idei terv gazdaságpolitikai céljait, fő előirányzatait ma­radéktalanul teljesítsük. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ez évben megközelítően el­érjük az V. ötéves terv első két évére tervezett fejlődést. Ehhez a feltételek adottak. 2. Az első negyedév tapasz­talatai alapján a Központi Bizottság megállapította, hogy az 1977. évi népgazda­sági terv végrehajtása meg­felelően indult, az eddigi eredmények biztatóak, a munka jó irányban halad. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a terv kidolgo­zása az előző évekhez képest korábban, gyorsabban és szervezettebben történt. A vállalati tervekben a nép- gazdasági célok megfelelően érvényesülnek. A vállalatok nagyobb figyelmet fordíta­nak a műszaki színvonal emelésére, a termelés gazda­ságosságának és a termékek minőségének javítására, a termékszerkezet korszerűsíté­sére, a fokozottabb anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés tö­kéletesítésére. Arra töreked­nek, hogy javuló színvonalon elégítsék ki a hazai igénye­ket, és teljesítsék exportfel­adataikat. Mindez a gazda­ságirányító és gazdálkodó szervek, valamint a dolgozó kollektívák összehangolt munkájáról tanúskodik. ■*• Az év első negyedében meggyorsult a termelés nö­vekedése: az ipari termelés 5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos idő­szakában. A termelékenység gyorsabban emelkedett, to­vábbra is meghaladja a ter­melés növekedését. Az építő­ipar termelése 10 százalék­kal nőtt. Az év első három hónapjában több lakást épí­tettek és adtak át, mint az előző esztendő azonos idő­szakában. A mezőgazdasági üzemek termelési előirányzatai alap­vetően Összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A mezőgazdaság dolgozói a tavaszi munkákat rendben, szervezetten végzik. A ter­vezettnél nagyobb területen vetett őszi kalászosok jelen­legi állapota kedvező. Zöld­ségfélékből és burgonyából a tavalyinál nagyobb mennyi­ségre kötöttek termelési szer­ződést. Az állattenyésztés fej­lődése a tervezettnek megfe­lel. lehetővé teszi a lakosság kiegyensúlyozott húsellátá­sát. és az exportfeladatok tel­jesítését. A vasúti és a közúti szál­lítás a tervezettnek megfe­lelően alakult, az áruszállí­tási igényeket a korábbinál jobb ütemben elégítették ki. Az előző évinél szervezet­tebb és élénkebb a külkeres­kedelmi tevékenység. A for­galom növekedett; mind a kivitel, mind a behozatal lé­nyegesen nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszaká­ban. ^■A lakosság pénzbevétele a terv előirányzataival össz­hangban alakult. A munka­bérek átlagosan 6 százalék­kal nőttek. A termelő vál­lalatoknál a nyereségrészese­dés — a prémiumokkal, ju­talmakkal és más évközi ki­fizetésekkel együtt .— orszá­gos átlagban 22 napi bérrel egyenlő. A termelőszövetke­zeti dolgozók első negyedévi jövedelme mintegy 5 száza­lékkal növekedett. Az első negyedévben ki­egyensúlyozott volt az áru­ellátás. Javult az áruk vá­lasztéka és minősége, a for­galom növekedett, némileg meghaladta a tervezettet. A fogyasztói árszínvonal a terv előirányzatai szerint alakult. 5. a Központi Bizottság az első negyedévi tapasztala­tok alapján megállapította, hogy az 1977. évi terv gaz­daságpolitikai céljai, fő irányzatai helyesek, elérhe­tők. Az idei népgazdasági terv előirányzatainak maradékta­lan megvalósításához moz­gósítani kell erőinket, hogy a munka hatékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvonal, tovább javuljon a népgazdaság egyensúlya, tervszerűen ala­kuljon a külkereskedelmi for­galom, és elérjük az élet- színvonal emelésére kitű­zött célokat. Fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdasá­gos termelési szerkezet to­vábbi fejlesztéséért, a beru­házások tervszerű megvaló­sításáért. Jelentősen javítani kell az üzem- és munkaszer­vezést, a munkaerő-gazdál­kodást, nagy figyelmet for­dítva a belső tartalékok fel­tárására. A feladatok meg­követelik az anyaggal, ener­giával, munkaerővel és pénz­zel való még ésszerűbb ta­karékosságot, és azt, hogy a tudomány hazai és nemzet­közi eredményeit fokozottab­ban állítsuk a gazdasági fej- - lődés szolgálatába. Gondoskodni kell arról, hogy a növekvő termeléssel összhangban valósuljanak meg az előirányzott életszín­vonal-politikai célok, a la­kosság áruellátása továbbra is kiegyensúlyozott legyen, a fogyasztói árszínvonal a ter­vezett keretek között ma­radjon. 6. Az 1977. évi népgazdasági terv társadalmi fogadtatása jó volt, dolgozó népünk meg­értette a feladatokat, és cse­lekvőén támogatja azok vég­rehajtását. A pártszerveze­tek, a kommunisták meggyő­ző, irányító, szervező mun­kájukkal erősítették a gaz­daságpolitikai célok eléré­séhez szükséges szemléleti és cselekvési egységet. A ter­vek ismertetése és végrehaj­tása érdekében eredményes munkát végeztek a szak- szervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak, a sajtó, a rádió és a televízió. A társadalmi aktivitást - nagyszerűen kifejezi a cse­peli dolgozók kezdeménye­zése alapján a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re kibontakozott és orszá­gos méretűvé szélesedett munkaverseny-mozgalom, amely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kezdeményezést, és elhatározta, hogy a_ legkivá­lóbb vállalatok, szövetkeze­tek és szocialista brigádok munkáját jubileumi zászló és oklevél adományozásával is­meri el. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy a kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a ter­vek megvalósítását. Felkéri a tömegszervezeteket, a tár­sadalmi szerveket, felhívja egész dolgozó népünket, hogy öntudatos, fegyelmezett mun­kával járuljanak hozzá gaz­dasági feladataink sikeres teljesítéséhez. A Központi Bizottság ér­tékelte az 1961 és 1975 kö­zötti időszak 15 éves lakás- építési tervének végrehajtá­sát. Megállapította, hogy a terv legfőbb célja teljesült, az előirányzott egymillió új lakásnál kereken ötvenezer­rel több épült. A lakáshely­zetben fordulat következett be, az elmúlt másfél évti­zedben az ország lakosságá­nak egyharmada költözött korszerű, új otthonba. Ez pártunk, kormányunk, né­pünk közös munkájának ki­emelkedő eredményei. ■•Az ország lakásállománya 1976 elejére elérte a 3 mil­lió 500 ezret. A lakások mi­nősége és felszereltsége ja­vult. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem 40 százalékra, a kettő és kettőnél több szobás lakások aránya pedig 37 szá­zalékról 68 százalékra emel­kedett. Enyhült a zsúfoltság: a 100 lakásra jutó személyek száma 351-ről 310-re, a 100 szobára jutó személyeké pe­dig 250-ről 170-re mérséklő­dött. Mindez jelentősen ja­vította a lakosság életkörül­ményeit. A házgyári hálózat létre­hozásával kialakultak a tö­meges lakásépítés feltételei. Modern, iparszerű technoló­giával jelenleg évi 50 ezer, a hagyományos építési módo­kat is felhasználva összesen 90 ezer új otthon épül fel. Az évente átadott lakások száma az 1960-as évek elejé­hez képest megkétszerező­dött, s ezzel hazánkban a la­kásépítés üteme elérte az európai országok átlagát. A növekvő lakásépítést szolgáló ipari háttér is fej­lődött. Új cement-, épületke­rámiai, tégla- és cserépipari, betonelem- és üveggyárakat helyeztek üzembe. Fokozó­dott az épületasztalos és la­katosipar termelése, a kü­lönböző szerelvények gyártá­sa. Bővült a mélyépítőipar, valamint a szak- és szere­lőipar termelése is. Az új lakótelepeken a ke­reskedelmi és szolgáltató egységek, az óvodák, a böl­csődék, az iskolák, a műve­lődési központok és az orvo­si rendelők gyakran késés­sel, de komplex módon épül­tek meg. A tömeges méretű lakásépítés kedvezően vál­toztatta meg városaink, fal- vaink arculatát; városrész nagyságú új lakótelepek jöt­tek létre. 2.A Központi Bizottság és a kormány 1970. évi határo­zata továbbfejlesztette a la­káselosztást és lakbérrend­szert. Nőtt a tanácsok szere­pe a lakásgazdálkodásban, erősödött az elosztás társa­dalmi ellenőrzése. A közvé­lemény megértéssel fogadta, hogy a lakáskérdés megoldá­sából a lakosság anyagi ere­jéhez mérten vegye ki a ré­szét. Társadalompolitikai cél­jainkkal egyezően a IV. öt­éves terv időszakában újabb intézkedésekre került sor a munkáslakás-építés kiemelt támogatására, a három- és többgyermekes családok so- ronkívüli lakáshoz juttatá­sára. 3-A Központi Bizottság megvitatta az új, távlati la­kásépítési program kidolgo­zásának irányelveit. A még ki nem elégített indokolt igé­nyeket, az önálló lakásra jogosultak növekvő számát, a lakások. fenntartásának és korszerűsítésének féladatait számbavéve, a Központi Bi­zottság továbbra is fontos társadalompolitikai kérdés­nek tartja a lakáshelyzet fo­lyamatos javítását az állam és a lakosság együttes erőfe­szítésével. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot, és felhívta a Minisztertaná­csot, hogy figyelembe véve az elmúlt 15 év tapasztala­tait, a jelenlegi lakáshelyze­tet és a párt XI. kongresz- szusán elfogadott program- nyilatkozatot, dolgozzanak ki új távlati lakásépítési tervet az 1976—1990 közötti idő­szakra. A javaslatot jóváha­gyás végett terjesszék a Köz­ponti Bizottság elé. * * * A Központi Bizottság a to­vábbiakban szervezeti és sze­mélyi kérdéseket tárgyalt, és döntéseket hozott: — Sándor József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB iroda vezetőjét saját kérésére, érdemei elismerésé­vel felmentette osztályvezetői tisztségéből és nyugállomány­ba helyezte; — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját • felmentette a Népszabadság főszerkesztőjének tisztségé­ből, kinevezte osztályvezető­vé, és megbízta a KB iroda vezetésével; — Nemes Dezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját felmentette a Politikai Főis­kola rektori tisztségéből és kinevezte a Népszabadság főszerkesztőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektor­helyettesét rektorrá nevez­te ki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents