Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

1977. április 7. SZOLNOK- MEGYEI NÉPLAP 3 BOGARASI KITÖRÉS Megkondnlt a vészharang TÍC7ülflift Tiszasas, Ti- llOtdltUI l9 szaug és Cserkeszőlő úgy üli körül a tiszazugi homokhátságot* akár a család a dúsan terí­tett asztalt. A községek ka­réján belül a tanyák már a szőlőkben, a gyümölcsösök­ben fogantak. A vertvályog falu házak nagycsaládjai ad­ták évszázadokon át a föld­műveléshez a napszámosokat, az uraságoknak a cselédet. Homok-, Muszály-, öreg-, Tüzes-, Villogó-, Kisasszony- és Bogarasszőlő, a tanyák ne­vei emlékeztetnek a régi keresztelőkre. Közülük Bo­garas a legtekintélyesebb, Titulusa is zárt külterület. A tanyavilágban amolyan rit­ka menlevélként jelzi: az ezredforduló után is szá­molnak a településsel. Tiszakürtről, az anyaköz­ségből szalad Bogarasnak az út. A határban az aszfalt mólója hirtelen véget ér, hó- moktengerbe merül. Nem messze gémeskút gyomrából motor szipákolja a vizet, a vályúra már csak ritkán hajtanak jószágot. Amott görnyedt hátú kunyhóban már csak a sóhajok tartják a lelket. Két fa között, a kifeszített kötélen a fehér­neműket pókhasúra dagaszt­ja a szél. A ház mellett né­hány szárnyas tollászkodik. A sík vidéken, drótkerítés mögött. A gumik porfelhőt köszö­rülnék az égre, habókosan nagyokat döccen a kocsi. Az­után folyóvá szűkül a homok­tenger, egymásra hunyorgó két sor ház a part. A porták között szőlők, gyümölcsösök uszályai. A permetező szu- szogását messziről" idehallani, csendes a környék. Az élel­miszer bolt már háromkor bezárt, a kocsmát pedig csak négykor nyitják. A művelő­dési otthon előterében rács­csal kerített a fiók-postahi­vatal. Négy lépés hosszá­ban, három keresztben. A vaskályha mellett kannában aprófa, az ablaknál mérleg, az asztal fölött pedig kézi­kapcsolású telefonközpont, ernyedt kábelekkel. Gyufa­skatulyából ragasztott pira­mis egy üveglapon, fiókjai­ban ajánlott és expressz fel­iratú ragvények. A fiók-posta helyettes ve­zetője Mészáros Pálné: „Azért vagyok vezető he­lyettes, mert a postánál nem az számít, hogy hányán dol­goznak, hanem, hogy milyen tanfolyamot végzett az em­ber. Hiába dolgozom egye­dül, majd csak nyáron, ha a vezetőit elvégeztem, akkor neveznek ki s emelik a fize­tésem. .. Azelőtt a szőlőben dol­goztam, mint mindenki itt a környéken. Tavaly a szüreti kampány két hónapjára hívtak be a pincegazdaságba adminisz­trátornak. Egyszer oda jöt­tek, megkérdezték elvállal­nám-e a postát, mert hogy a „Megkérdezték elvállalnám-e a postát.. régi hivatalvezető elment. Idevalósit kerestek, hogy vé­get érjen a jövés-menés... A munka ugyanolyan mint egy nagyobb postán, befize­tés, csekk, csomag, levél, távirat és telefon. Amikor bejelentkeztem, „halló Ti- szakürt Bogaras vagyok”, gyakran megviccelnek, kér­dezik, kis bogaras vagy nagy? A szeszgyárhoz az is­kolához meg a bolthoz kö­töttek be telefont, ennyi a tanyavilágnak a kapcsolata a külvilággal. Még szerencse, hogy meghívás nincs! Tudja ez olyan, hogy ide kérnek valakit a posta készülékhez, de hát én nem mehetek a címre, kézbesítőm sincs. Leg­feljebb megkérhetnék vala­kit, hogy szóljanak már mondjuk a Muszályszőlőbe. Éjszakára a szeszgyárba kapcsolom a vonalat, az éj­jeli őrhöz mehetnek segítség­ért, ha bármi is történik... Aztán itt van még a taka­rék. Rossz év volt a tavalyi, most kevesebb a könyvek­ben a pénz. A gyönge sző­lőtermés — itt minden a szőlő — inkább vitt, mint­sem hozott... Ja, ketten át­vitték a könyvüket Tisza- kürtre, gondolom azért, mert új embernek jöttem, nem bíztak bennem. Melyik nap mennyit, úgy általában 30 levelet adnak fel az ország minden részé­be. Itt tanultam újra Ma­gyarország földrajzát, olyan helységneveket, amilyeneket *még sohasem hallottam. So­kan itt hagyták a tanyavilá­got, mentek mindenfelé sze­rencsét próbálni, mert hogy itt bezárul az élet. Mentek az iparba is, vitte őket a tü­relmetlenség. Egy kezemen meg tudom számolni a fia­talokat, pedig mindenkit is­merek a környéken. Nem is emlékszem, mikor tartottak a szőlőkben utoljára esküvőt, talán egy éve, de abban sem vagyok biztos. Mind több az öreg, máskülönben semmi sem változik, az egyik nap megy a másik után. A múlt­kor gondolkodtam otthon, hogy Cserkeszőlő csak 15 kilométer kerékpárral s én még csak egyszer menterp át Cserkére. Mások meg száz kilométereket autóznak, hogy megfürödhessenek... Naponta három-négy tá­viratot is feladnak. Névnap, születésnap, haláleset, ke­resztelő, s olvastam olyat is amiben csak annyi volt: „Jól vagyok...” A látogatást is táviratban beszélik meg. Aztán jönnek a gyerekek, a kocsikkal végigporozzák az utat. Megnézik az öregeket és mennek tovább, újra csen­des lesz a porta... Ma már megszokott. az aptó, négy busz jár be a téeskből, a földekre viszik az embereket. Nem is olyan régen még a lakodalomba fogadott kocsit is megcsodáltuk. .. Féltem a tanyát, mert azért valami jó is maradt a régi világból. Mindenkinek van a másikhoz két jó sza­va, ha csak annyi is: „Ho­gyan telik a nap?”, még cél­talanul is jó megállni az ut­cán. Bent a városban meg­hallom még azok sem emel­nek kalapot, akik ismerik egymást. Valamelyik nap láttam a televízióban egy da­rabot, hogyan könyörgik egymástól a részvétet. Itt a tanyán meglepetést egy nap sem hoz, öreg korára a sző­lő is összetöri az embert, mégis más mint Kürtön vagy a városban. A fiatalok tud­ják ezt igazán, akik vissza­járva azt mondják, a jó szó manapság nagy kincs”... || f QCC7Hlll|lela*ía*'0^a a **£ dOO£Uliy fémlemezzel borított ajtót. Az előtér lám­pája a nyertes lottószámokat világítja meg. Szemben az udvarban, a kocsma zöld aj­taja mögött poharak csörren- nek. Megjöttek a férfiak a munkából. A konyhákban készül a vacsora, a rádió népdalokat rezegtek.. A népszámlálás óta a sző­lős tanyavilág lakosságának 30 százaléka elvándorolt. Néhányan azt mondták meg- kondult a vészharang Boga­ras és környéke fölött. (Folytatjuk) Mélykúti Attila Mintegy 100 millió forintos költséggel központi telephelyet épít a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet. Az új épületben a szabászat, a varroda, a szociális létesítmények és irodák kapnak helyet Kísérletek a rugalmas munkaidő bevezetésére Szabadalmak a KGST országokból A szocialista országok kö­zötti licenckereskedelemben Magyarország a legtöbb gyártási eljárást a Szovjet­uniótól és az NDK-tól vásá­rolta. A TESCO .közreműkö­désével meghonosítjuk az új szovjet galvánelemgyártá­si módszert, amellyel nem­csak a termelékenység, ha­nem a termékek minősége is lényegesen javul. A hazai öntvénytisztítás fejlesztésé­ben ugyancsak szovjet licenc alapján kerül sor egy új tisztító-eljárásra, amelyhez korszerű automata berende­zést is szállítanak a szovjet partnerek. A műtrágyák felhasználásáról Tegnap a veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézetben ülést tartott a Veszprémi Akadémiai Bizottság növény- termesztési munkabizottsága. Az ülésen többek között azt hangsúlyozták, hogy mező- gazdasági üzemeinknek az idén a tavalyi 1.4 millió ton­na műtrágya hatóanyagnál 300 ezer tonnával többet kell felhasználniok, hogy elérjék az éves tervben meghatáro­zott 8 százalékos termelésnö­vekedést. Ezzel összefüggés­ben szóltak arról az évek óta megoldatlan gondról is, hogy például a nitrogén műtrágyák hatóanyagának — a szaksze­rűtlen tárolás és felhaszná­lás miatt — csak a fele ér­vényesül a növényi hozamok­ban. A terv teljesítése meg­követeli, hogy ezt a veszte­séget gondosabb munkával, szakszerű irányítással még az idén számottevően mérsé­keljük. Egyes magyar vállalatok, — főként tervező — és kuta­tó intézetek külföldi példák­hoz hasonlóan úgynevezett rugalmas munkaidővel kísér­leteznek, amelynek lényege, hogy a dolgozók vagy azok­nak egy csoportja — termé­szetesen a törvényes munka­időt betartva — a szokásostól eltérő idő­beosztásban, a feladatok­hoz jobban alkalmazkod­va végzik munkájukat. Így előfordulhat, hogy a dol­gozó a szokásosnál előbb kez­di, s ugyanannyival előbb fe­jezi be a munkaidőt, az is lehetséges, hogy ha a munka megkívánja, tíz órát dolgo­zik, máskor pedig csak ha­tot, sőt munkaidejét meg is szakíthatja. A lényeg az, hogy heti vagy több heti át­lagban a munkaidőt munká­val kitöltse. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban az MTI munka­társának elmondták, a Mun­ka Törvénykönyve nem tiltja a rugalmas munkaidő alkal­mazását, a kollektív szerző­dés kidolgozásakor dönthe­tik el a vállalatok, hogy ilyen módszert kívánnak-e alkalmazni. Körülbelül- 40—50-re tehe­tő azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a rugalmas mun­kaidővel kísérleteznek. A többi között ezt a módszert alkalmazzák a Szombathelyi Tervező Vállalatnál, az Olaj­tervnél. az Általános Épület- tervező Vállalatnál, a Pécs— Baranya megyei Beruházó, a Pécs—Baranya megyei Ter­vező Vállalatnál, az Aluterv- nél, a Vasért központjában, a Kőbányai Gyógyszerárugyár- ban. A jelek szerint azonban egyes fizikai munkahelyeken is lehetséges, sőt kívánatos ennek bevezetése. Elsőként a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárban alkalmazták fizikai dolgozók körében. Mivel eddig ' lényegében szórványos kísérletekről volt szó, a tapasztalatokból kö­vetkeztetéseket levonni még nem lehet. Annyi minden­esetre bizonyos, hogy ahol a munka menetének megfele­lően alkalmazzák a rugalmas munkaidőt, ott jó eredmé­nyeket hoz. Ezeken a helye­ken szinte teljesen megszűnt a rajzra, segédeszközökre anyagra várakozásból fakadó kieső idő. s nyugodtabb, ki­egyensúlyozottabb lett a munka, javult a munkahe­lyi légkör, mivel például a gyerekes anyák sokhelyütt jobban összhangba tudták hozni a bölcsőde, óvoda nyi­tásának idejével, és más dol­gozók is úgy választhatták meg munkaidejüket, hogy személyes elintéznivalóikat munkaidőn kívül végezhes­sék el. Az eddigi kezdeményezése­ket figyelembe véve a Mun­kaügyi Minisztérium és az ágazati minisztériumok most tüzetesebben vizsgálják majd a rugalmas munkaidő elő­nyeit és hátrányait. Az ága­zati minisztériumok tájéko­zódtak, hogy mely vállalatok készek olyan kísérletekre, amelyeknek tanulmányozása támpontot adhat a módszer életképességéről. Március 31-ig jelentkez­hettek azok a vállalatik, amelyek készek e kísér­letre. Körülbelül 50 vállalat és in­tézmény jelentkezett, közü­lük 20—25-öt választanak majd ki a minisztériumok, ahol figyelemmel kísérik a rugalmas munkaidő különbö­ző formáinak hatásait, ezek­nek a vállalatoknak, intéz­ményeknek módszerbeli se­gítséget is nyújtanak, és kö­rülbelül egy év múlva érté­kelik a tapasztalatokat. Zöldséghelyzet a szomszédos megyékben Március 16-án a televízió riportfilmje vezette be azt a vi­tát, amelyet országszerte folytatnak a napilapok. A zöldség- és gyümölcstermesztésről szóló cikkek arra ösztönzik a ter­melőket a Duna—Tisza közén, a Tiszántúlon és a Kisalföldön, hogy több legyen a zöldség, a főzelékféle, a gyümölcs, — hogy termelőnek, kereskedőnek, fogyasztónak több öröme teljék e fontos közélelmezési cikkben. Lapunk március 24-én közölte Váncsa Jenő MÉM miniszterhelyettes nyilatkozatát a témáról. Mostani cikkünk arról szól, hogy mit írnak erről az újságok Békés, Heves és Csongrád megyében? Nagyobb területen többet A Heves megyei Népújság írja: „Növelik a zöldségtermelő területet Heves megyében. Közös gazdaságaink az idén már 6 ezer 500 hektáron ter­melnek zöldségféléket, csak­nem 800 hektárral nagyobb területen, mint tavaly. Növe­kedett a kiskertek zöldség- termő területe is, ezt bizo­nyítja, hogy háromszor any- nyi vetőmagot vásároltak, mint tavaly ilyenkor. Az egyes zöldségfélék kö­zül az idén több mint hatvan százalékkal nagyobb terüle­ten termelnek hagymát, to­vábbá paradicsomot és pap­rikát, mint 1976-ban. A megnövekedett területről több termést kívánnak beta­karítani üzemeink. Erre utal­nak a tervek. Tavaly 6 ezer 173 vagon nyers zöldséget termeltek Heves megyében. 1977-ben 9 ezer' 166 vagon nyers zöldségre számítanak. Ennek csaknem 30 százaléka Heves megye piacainak ellá­tására kerül. A többit kon­zervipari célra termelik a gazdaságok, a Hatvani Kon­zervgyárnak, amely feldol­gozva a tőkés országokba ex­portálja a termékeket.” n szakértelemről A Szegeden megjelenő Dél- magyarország szakemberek írásait közli. Legutóbb Bor- thaiser Antal, a szegedi Üj Élet Termelőszövetkezet fő­kertésze írt a zöldségről, gyü­mölcsről, Szakértelemmel címmel. Ebből idézünk: „Jól szervezett központi intézkedések sora segíti most a zöldségtermesztés körének bővítését. Akik nem rendel­keznek még elegendő tapasz­talattal, azoknak szeretném elmondani a mihályteleki nagyüzemi és háztáji kerté­szet példáira támaszkodva, hogy a szakértelem megsok­szorozhatja a befektetett energia hasznát. A mi szö­vetkezetünk abban a szeren­csés helyzetben volt és van, hogy hagyományos zöldség- termelő területen alakult. A szakértelem az 1700-as évek­től datálhatóan generációról generációra hagyományozó- dott, és közben mindig gya­rapodott. Bár a város köze­lében alakult ki ez a körzet, nem a városellátást szolgáf- ta, inkább ipari feldolgozás­ra alkalmas növényeket — dohányt és fűszerpaprikát — termelt, és későbbi éveit is az ipar és a nagykereskede­lem határozta meg. A Kertészeti Egyetem zöld­ségtermesztési tanszéke So­mos András akadémikus ré­vén személyes kapcsolatot tartott a mihálytelekiekkel. Ez a kapcsolat állandó to­vábbképzést, az újabb isme­retek igen gyors áramlását jelentette. A termelőszövet­kezet maga szervezte később az előadásokat és tapasztalat- cseréket, törekvését mindig tömeges érdeklődés kísérte. A háztáji és a nagyüzem kö­zött a szövetkezet fennállása óta teljes volt az összhang.” Felvásárlás gyorsabban A Békés megyei Népújság egy tavalyi bírálat nyomán vizsgálódott a mezőkovácshá­zi járásban. Ott 1976-ban sok döcögés, bizonytalankodás volt a felvásárlásban. Ezt ír­ja Seres Sándor: „Egy biztos: sok éves, visz- szatérő jelenség a termelők panasza az átvevőkre. Válo­gatnak az áruban, nem ve­szik át, alacsony árakat kí­nálnak és így tovább. Persze azóta történt egy és más az országban, és így Mezőko- vácsháza környékén is. Töb­bek között érvényt szereztek annak a határozatnak, hogy minden megtermelt, fogyasz­tásra és feldolgozásra alkal­mas terméket fel kell vásá­rolni. Jelentős előrelépés az is, hogy megnyílt Mezőkovács- házán a vetőmagbolt, ahol a szakcsoport tagjai, valamint a kisárutermelők vetőmagot és palántát vásárolhatnak. Beszerezhetik a ' megfelelő műtrágyákat és növényvédő­szereket kisebb-nagyobb cso­magolásban. A szaküzletben minden héten kétórás ingye­nes szaktanácsadást tartanak az érdeklődőknek. A nagy­községi tanács az utóbbi idő­ben sokat tett a zöldség- gyümölcsellátás javításáért. Szakigazgatási szervei elle­nőrizték, összehangolták a tennivalókat. A végrehajtó bizottság együttes intézkedési tervet fogadott el, amely meghatározta a gazdasági egységek feladatait.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents