Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-27 / 97. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 97. sz., 1977. április 27. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÉTNAPOS PROGRAM A MEGYÉBEN Sarlós István látogatása Szolnokon n Tiszamenti Vegyiművekben szocialista brigádvezetökkel találkozott A kénsavgyártás „titkait" magyarázza a TVM-ben Sarlós Istvánnak és Andrikó Miklósnak a vállalat igazgatója, Szimonidesz Lajos Tegnap reggel érkezett Szolnokra Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, akit Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titkára fogadott, Sarlós István két napot tölt a megyében, s látogatásának első programja­ként' a metgyei pártbizottságon meghallgatta Andrikó Mik­lós tájékoztatóját a megye politikai, gazdasági és társadal­mi helyzetéről, valamint az idei esztendő legfontosabb fel­adatairól. A tájékoztatón részt vet­tek: dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, a me­gyei pártbizottság titkárai, valamint a Hazafias Nép­front megyei bizottságának, a társadalmi és tömegszerve­zetek képviselői, a városi pártbizottság és a tanács ve­zetői. Az alapos, tárgyilagos, a gondokat is feltáró tájé­koztatóban az átlagosnál jobb eredményekről és ten­denciákról hallott Sarlós István, s amint elmondta, Szolnok megyében értik és jól gyakorolják a párt poli­tikáját, legyen szó a gazda­sági életről vagy az ideoló­giai, kulturális munkáról. Városnézés, séta a Tiszaligetben Ezt követően városnézésen vett részt a vendég. Megte­kintette az épülő vízmüvet, Szolnok új, modern lakóte­lepeit, a vasútállomást és a Jubileumi teret. Felkereste a Centrum Áruházat is, ahol érdeklődött az áruválaszték iránt, s figyelemmel vizsgál- gatta megyénk termékeit, például a martfűi cipőket és a jászberényi hűtőszekrénye­ket. Ezután vendéglátóival sétát tett a Tiszaligetben, ahol megnézte a sportcsarno­kot is. Ebéd után Andrikó Mik­lós társaságában a Tisza- menti Vegyiműveket kereste fel Sarlós István. Szolnok megye egyik legnagyobb ipari létesítményében az üzemi pártbizottság titkára, Bognár László és Szimonidesz Lajos igazgató és az üzem társadal­mi szervezeteinek vezetői fo­gadják a kedves vendéget. Az üzem vezetőivel folyta­tott közvetlen hangulatú' be­szélgetésen elsősorban a ter­melési eredményekre, a ha­tékonyságra és a gondokra volt kíváncsi Sarlós István. Szimonidesz Lajos ízelítőt adott a gyár történetéből, a fejlődés egyes állomásait ele­mezte, s részletesen beszélt fontos és kiváló termékeik­ről, ugyanakkor az alap- anyaghiányról is. A vendégek megtekintet­ték a kétezer dolgozót fog­lalkoztató gyárat. Sarlós Ist­ván kérdéseire az igazgató elmondta, hogy a TVM-ben száz diplomás, 450 érettségi­zett dolgozik, s a fizikai dol­gozók fele szakmunkás. Szó­ba került az NDK-beli Rod,- leben, s az ottani vegyi­üzem, amellyel a Tiszamenti Vegyiműveknek igen jó kap­csolata van, és ahol nagyon sok fiatal magyar munkás dolgozik, akik azután itthon hasznosítják az NDK-ban tanultakat. A kénsav- és a műtrágya- . gyártás láttán Sarlós István a balesetveszélyről és a kör­nyezetvédelemről érdeklő­dött, s kapott mindkét eset­ben megnyugtató választ. Délután a gyár politikai aktíváival és szocialista bri­gádvezetőivel találkozott Sarlós István. Kiss Ferenc, a TVM szakszervezeti titká­ra beszámolt a .szocialista brigádmozgalom ered,ményei- ről, a megnövekedett újítási kedvről, s arról, hogy a szol­noki gyár dolgozói is csatla­koztak a csepeliek verseny- felhívásához. A beszámolót követő szinte családias han­gulatú beszélgetésen a jelen­levő szocialista brigádveze­tők számos kérdést intéztek Sarlós Istvánhoz. így pél­dául terítékre került a TVM sok fiatalját is érintő la­kásgond; a cigánykérdés; a nők szerepe a vezetésben és jó néhány külpolitikai téma. A legnagyobb szenvedéllyel azonban Kiss Antalné, beru­házási csoportvezető kérdé­sére keresték a választ: mit jelent szocialista mód,on élni? fl szocialista brigádok munkája vonzerő Sarlós István egészen egy­szerű, a hétköznapi életből vett példái nagy tetszést arattak, és segítettek meg- foghatóbbá, emberközelibbé tenni ezt a kérdést. A ne­gatív jelenségek ellen fel kell lépni — mondotta Sar­lós István —, s ha ma még nem is lehet egészen megha­tározni a szocialista módon élés összes ismérvét, arra tö­rekedni kell, hogy önmaga képességeihez, lehetőségeihez mérten mindenki a legtöb­bet adja a társadalomnak. A szocialista brigádok hármas jelszava akkor lesz igazán értékes, ha túlnő a szocialis­ta brigádokon, vagyis eljut és meghonosodik azok között is, akik nem tagjai ezeknek a közösségeknek. A szocia­lista brigádok példája, mun­kája olyan vonzerő, hogy hatására még nagyon sokan kövessék Magyarországon a másfélmillió szocialista bri­gádtagot. Közéletiségre min­denki alkalmas, csak alkal­massá kell rá tenni — hang­súlyozta Sarlós István. Az agitációnk tehát nemcsak a másfélmillió szocialista bri­gádtagra kell, hogy hasson, hanem az egész magyar nép­re. Este Sarlós István a Ság- vári Endre Megyei Művelő­dési Központban részt vett a hétvégi fellépésére készülő Tisza Táncegyüttes és a pá­vakor jelmezes főpróbáján. Ezzel véget ért a keddi prog­ram. A Hazafias Népfront főtit­kára ma a Nagykunságba látogat. Körmendi Lajos Fotó: T. Katona László MOZDONYFÜTTY Riportsorozatunk nyolcadik részének címe: Ószolnok megmarad 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL JOGSZABÁLY SZERINT 4. oldal ÚJ AUTÓBUSZ­PÁLYAUDVAR ÉPÜL Jászberény helyi közlekedéséről nyilatkozott a Vo^án 7. számú Vállalat igazgatója 5. oldal Összehívták Szolnok megye Tanácsát A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ápri­lis 29-én, pénteken délelőtt 9 órára összehívta Szolnok megye Tanácsának ülését. A tanácsülés helye a városi ta­nács tanácsterme. Napirenden szerepel az if­júsági törvény végrehajtásá­ról és az ifjjísági parlamen­tek tapasztalatairól, az ifjú­ságpolitika további feladatai­ról szóló jelentés megvitatá­sa. Szó lesz a megye 1976. évi összevont és központi költségvetéséről, valamint fejlesztési tervének teljesí­téséről. Javaslat hangzik el a területfejlesztési verseny tavalyi eredménye alapján a verseny díjak odaítélésére. EREDMÉNYES ESZTENDŐK Ismét kiváló a Tisza Cipőgyár Sikersorozatot könyvelhet el magának a Tisza Cipőgyár kollektívája az utóbbi évek­ben. A negyedik ötéves terv ideje alatt kétszer Kiváló Vállalat címet, kétszer mi­nisztériumi dicséretet kapott jó- munkájáért. Tavaly, a középtávú tervben elért eredményeiért elnyerte a Mi­nisztertanács és a SZOT el­nökségének vörös zászlaját. A jó eredmények megala­pozták az ötödik ötéves terv első esztendejét is. A cipő­gyár 1976-ban 683 ezer pár lábbelivel többet termelt, mint az előző évben. Az iparág szovjet exportja tel­jesítéséért év végén 265 ezer pár túlteljesítést vállaltak. A tőkés exportot 456 ezer pár cipővel növelték — mi­közben 15,1 százalékos ter­melékenységjavulást értek el. A hazai cipőgyárak között a Tisza termékeire érkezett a legkevesebb vásárlói rekla­máció. A Tisza Cipőgyár kollek­tívája mindezt sok áldozat­tal, többletmunkával és a korábbinál gondosabb gaz­dálkodással érte el. Közben arra is jutott erejükből, hogy ezerhatszáz dolgozójuk ré­szére hozzáfogjanak egy kor­szerű szociális létesítmény építéséhez. A munkáslakás- akciót kereken 3 millió fo­rinttal támogatták. Ennek is köszönhető, hogy tavaly 94 cipőgyári család költözött kényelmes, új otthonba. Me­zőtúron ötven kisgyerek ré­szére óvodát, Cserkeszőlőn pedig hétvégi pihenőt épí­tettek. A sok jó eredmény elisme­réseként a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a könnyűipari Minisztéri­um Kiváló Vállalat okleve­let és címet ítélt meg a mart­fűieknek. Az ünnepi nagygyűlést tegnap délután tartották a helyi művelődési központban. A kitüntetést dr. Bakos Zsigmond könnyűipari mi­niszterhelyettes hozta el Martfűre. A gyári ünnepsé­gen ott volt Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, valamint a kun- szentmártoni járási és a me­zőtúri városi pártbizottság képviselői. A megyei testü­letek nevében dr. Bereczki Lajos megyei tanácselnök­helyettes vett részt az ün­nepségen. Szabó Attila, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kárának ünnepi beszéd,e után dr. Bakos Zsigmond minisz­terhelyettes a következő sza­vakkal adta át a kitüntetést: — Örülünk, hogy nem sza­kadt meg a Tisza Cipőgyár eredménysorozata. Megkö­szönjük a kollektíva nehéz, sok áldozattal teli munkáját. Reméljük, hogy az ötödik ötéves terv további idősza­kában is állják a próbákat, hasonló szorgalommal és si­kerekkel dolgoznak. Az ünnepségen tizenkilen­cen a Könnyűipar Kiváló 'Dolgozója kitüntetést kap­ták. öt szocialista brigád a vállalat kiváló brigádja, négy műhely a szocialista munka műhelye kitüntetést kapta. A nagygyűléssel nem ért véget Martfűn a jó munka elismerése. Május elsején, a martfűi majálison mintegy másfél millió forint jutal­mát, a különböző kitünteté­seket kapnak a legjobb bri­gádok, valamint a műhelyek dolgozói. S. J: Az ünnepség alatt javában dolgozott a második műszak. Képünkön a 252-es, sportcipőkét készítő futószalag tűzö- déje látható Fotó: Martin ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL AZ NDK NÉPI KAMARÁJÁNAK KÜLDÖTTSÉGE Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve kedden reggel elutazott hazánkból az NDK népi kamarájának Horst Sin- dermann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizott­ságának tagja, a népi kama­ra elnöke vezette küldöttsége. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnöke, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István kü­lügyminiszter-helyettes és az országgyűlés több tisztség- viselője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. ANKÉT AZ IPARFEJLESZTÉSRŐL Szolnok megye hosszútávú iparfejlesztéséről tanácskoz­tak tegnap a KÖTIVIZ1G- nél Szolnokon. Az ankét egyik előadója Farkas Sán­dor, a megyei tanács ipari osztályának helyettes vezető­je a fejlesztés lehetséges vál­tozatairól beszélt, míg Tóth András a KÖTIVIZ1G osz­tályvezető helyettese a víz- gazdálkodás jövőjét ecsetelte. KITÜNTETTÉK aTTRzLr vállalatot A Szolnok megyei Tanács ÉPSZER Vállalatát mjjy^zlg- ri dicséretben részesítették az elmúlt évben végzett, munka .iának elismeréseként A megtisztelő elismerést Jenái László, a megyei tanács épí tésú közlekedési és vízügyi osztályának vezetője adta át a vállalat kollektívájának. A szocialista brigádok el­határozták, hogy az idén is nagy erőfeszítéseket tesznek a tervek teljesítése érdeké ben. Vállalták, hogy a csepe­li munkásak felhívásához csatlakozva a tiszaföldvári százszemélyes gyakorló óvo­dát és a' karcagi -száz ágyas szociális otthont a tervezett nél csaknem fél évvel koráb­ban, ez év december 20-ig át adják rendeltetésének. J ÚJ KORRÓZIÓVÉDELEM A TVM-BEN Üj korrózióvédelmi eljárás magyarországi alkalmazására fogott össze a veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézet és a moszkvai Karpov-ról el­nevezett Fizikai Kémiai Ku­tató Intézet. Az új műszer az elektrokémiai korrózió véde­lem körébe tartozik, de ép­pen ellentétes előjelű, mjjit az ismert, már nálunk is al­kalmazott katódos módszer. A lényege az, hogy nem gá­tolja a korróziós folyamatot, hanem éppen az elektromos beavatkozással meggyorsítja annak sebességét, ily módon passzíválja a fémeket. Vég- sősoron a gyors oxidálódás során olyan védőréteg alakul ki, amely már ellenáll a to­vábbi károsító hatásnak. A Karpov Intézet és a Neviki szakemberei már közösen ki­jelölték a Tiszamenti Vegyi­műveknél azokat a tartály óriásokat, amelyekben elő­ször alkalmazzák a korrózió­védelem új módszereit. A BALATONVIDÉK FEJLESZTÉSÉÉRT Az V. ötéves tervben elő­térbe kerül a Balaton víztisz- taságának védelme és a part­vidék közmű-fejlesztése — jelentették be kedden a ba­latoni tárcaközi bizottság ba- latonföldvári sajtótájékozta­tóján. Szappanos Géza, a bi­zottság titkárságának vezető­je és Völgyi János létesít­ményi főmérnök tájékoztató­jában elmondotta, hogy 1980- ig — a különféle tárcák for­rásaiból — 10.5 milliárd fo­rintot költenek a Balaton-vi- dék fejlesztésére. A központi fejlesztési alapból 711 millió forintot kap az üdülővidék. A legnagyobb összeget a tó vízgazdálkodásának javításá­ra és védelmére, közlekedési beruházásokra és a közmű- vesiítésii gondok enyhítésére fordítják. A tó vizének sza­bályozására, az ívóvízellátás­ra, a sürgető szennyvíztisztí­tási és elvezetési gondok megoldására és partrendezés­re 2.5 milliárd forintot köl­tenek.

Next

/
Thumbnails
Contents