Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-26 / 96. szám
XXVIII. evf. 96. SI., 1977. április 26, kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ISMERJE MEG VÁLLALATÁT A való élet s nem a képzelet bocsátotta s bocsátja szárnyra azokat az anekdótikus történeteket, melyek a külhonban járó magyar turista némely furcsa kalandját örökítik meg. így annak a „csodálatos” cipőnek a megvásárlását Itália egyik szépséges városában, amelyről később kiderült, hogy Magyar- országon készült. A cipő persze helyettesíthető sok mással, kötöttáruval, kempingcikkel például, a csattanó ugyanaz: lám, mit tudunk mi gyártani! Tényleg, mit tudunk, mármint arról, szűkebb környezetünk hogyan vesz részt a társadalmi munkamegosztásban, miféle termékeket bocsát az áruk nemzetközi és belföldi forgatagába? Sokan vannak ugyanis, akik nemcsak külföldön, hanem itthon szintén rácsodálkoznak a holmin fityegő cédulácskára, mondván, jé, ez nálunk készült? Közelítsünk témánkhoz a másik oldalról. A több gyáregységre tagolódó textilipari cég szocialista brigádjai — ösztönös fölismeréseiket tudatosítva s érvényesítve — elhatározták, hogyha másként nem megy, akkor szabadságuk terhére, de kölcsönösen fölkeresik egymás munkahelyét. A fonó gyáregységek kis közösségei a rosttermelő telepeket, a fonókat a szövők s fordítva, a szövőket a kikészítők s így tovább. Természetes érdeklődésük szülte az ötletet, fölnevelni azonban már az érdekek nevelték; megtudni, hol hogyan dolgoznak, milyen gondjaik vannak, hogyan függ össze munkájuk, mi az, amiben segíthetnek egymásnak, ez fogalmazódott meg a szocialista brigádok kezdeményezésében. Ne tagadjuk, ne szépítsük: kivétel még az ilyen eset. Az általános, a jellemző az, hogy a szunyókáló kíváncsiság csupán ismeret-darabkákat szedeget fel, leginkább várható vagy megtörtént személyi változásokról, a nyereségrészesedés mértékéről, a másik gyáregységben végrehajtott órabér-emelésről. A nagy családként emlegetett vállalati közösség egészének munkájáról, e munka megfogható tárgyi és pénzbeli eredményeiről viszont az ismeret-csomagok valahogy a földön maradnak, senki nem hajol le értük. Talán azért, mert maga a vállalati szervezet és légkör sem kedvez ennek, esetleg azért is, mert nem keltették fel az egyéni érdeklődést. Üzemszociológiai vizsgálatokból leszűrt fontos tapasztalat, hogy emberek — s azok kisebb közösségei, az ún. kiscsoportok — csak azzal tudnak azonosulni, azt tekintik saját ügyüknek, amit jól ismernek. Szintén szociológiai elemzések tárták fel azt a meghökkentő tényt, hogy — a vizsgált üzemekben — a nagy tapasztalattá szakmunkásoknak is csupán 36 százaléka rendelkezett elfogadható ismeretekkel munkája és mások tevékenysége összefüggéseiről, a kezébe kerülő anyag, alkatrész, szerszám értékéről, a termelőberendezések vélt és tényleges korszerűségéről! Elgondolkoztató adat. Hiszen annyi minden történik a látóhatár tágítása, a világ megismerése érdekében, s ez nagyon jó. Nem ezek rovására, hanem ezek, s a másfajta ismeretszerzési források, így az országjáró kirándulások, múzeum- és színházlátogatások mellett lehetne, kellene hathatós erőfeszítéseket tenni a — vállalat, s munkája fölfedeztetésére. Ünnepi alkalmak kedvelt szónoki fordulata, hogy a mi vállalatunk nagy családja együtt sír és együtt nevet. Nem a szavak elkoptatottságával van bajunk, hanem éppen valódiságukkal, tények igazolta fedezetükkel. Hiszen miként sírnak vagy nevetnek ott együtt, ahol a túlnyomó többség azt sem tudja, a sírásnak vagy éppen a kacagásnak jött el az ideje? Az, hogy egy-egy vállalati közösség fölfogható nagy családként, megengedhető hasonlat. A hasonlat logikáját követve: a családot éppen az érzelmi és értelmi összetartozás teszi egységgé, a kölcsönös tisztelet, a jogok és a kötelességek ösz- szefüggése, mindenkire kiterjedő hatása. Ha tehát a gyári, vállalati kollektíva nagy családként, értelmi és érzelmi motívumoktól vezettetett közösségként akar élni, cselekedni, akkor első lépésként azzal kell e család minden tagjának tisztában lennie: kikből áll a szűkebb és tágabb rokonság, mit csinálnak ők, s mit várnak tőle. Azaz, elhagyva a hasonlatot, meg kell ismerni a vállalatot, a működés hogyanjait s miértjeit ahhoz, hogy a családomnak tarthassam a többieket, s a magamének azok dolgát. Az ilyesfajta kötelékek megfonása nehéz és lassú munka, türelem kell hozzá, de megéri, mert a fáradság kamatostól megtérül. MOZDONY FÜTTY Riportsorozatunk 7. része 3. oldal TUDOMÁNY-TECHNIKA Az állatvilág érdekességei . 4. oldal A KIRÁLYLÁNY ZSÁMOLYA Jegyzet az új magyar filmről BUDAPEST HULLÁMHOSSZÁN Az elmúlt hét műsoraiból 5. oldal flz állattenyésztés fejlesztéséért Jászdózsán a Tarnamenti Tsz tehenészeti telepén rövidesen elkészül a másfél millió forintos költséggel épülő szociális létesítmény. A Jászsági Építőipari Szövetkezet kivitelezésében épülő létesítmény hideg-meleg vizes fürdőből, mosdókból, öltözőkből áll. A telepen dolgozók szociális ellátását javítja a szépen berendezett pihenő-étkező helyiség, a jól felszerelt klubszoba is. Az épület á jövő hónap végén lesz kész. Átadás előtt áll — ugyancsak a tehenészeti telepen — a több mint félmillió forintos költséggel épülő 100 férőhelyes borjúnevelő. A korszerűen felszerelt önetetős, trágyakihúzós rendszerrel működő borjúnevelő építésével a tsz tehénállományát a tervidőszak végére a jelenlegi 250-ről '380-ra növelheti. ÉPÜL A HÚSFELDOLGOZÓ Még az idén átadják rendeltetésének a nyolc jászsági termelőszövetkezet. — az Egyesült Jászsági ÁFÉSZ és a Jászsági Állami Gazdaság 11 millió forintos, közös beruházással épülő szövetkezeti húsfeldolgozó üzemét. A jászberényi Kossuth Tsz építőbrigádjának kivitelezésében épüiő létesítmény évente 10 ezer sertés feldolgozásával segíti majd a Jászságban lakók ellátását. SZERKESZTŐK MEGBESZÉLÉSE A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésével összefüggő közös sajtófeladatokat beszéltek meg a megyei lapok főszerkesztőhelyettesei hétfőn, Budapesten. A központi sajtószolgálat által rendezett tanácskozáson részt vett Kőszegi Frigyes. az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és N. N. Jugov, az APN budapesti irodájának helyettes vezetője. INTERKER BÖRZE Több mint 1 milliárd forint értékű anyagot, gépet, műszert, alkatrészt, szerszámot, kötőelemet, festéket és vegyianyagot kínál megvételre 85 ipari nagyvállalat és szövetkezet az INTERKER hatodik börzéjén, amely hétfőn kezdődött az Építők Szak- szervezetének székházában. A május 6-ig tartó börzén minden eddiginél nagyobb a kínálat. Az elmúlt két év allatt megrendezett öt hasonló akcióban több mint fél milliárd forint értékű anyagot sikerült hasznosítani. A KISOSZ JUBILEUMI KÖZGYŰLÉSE A kiskereskedők országos szervezete hétfőn a Béke Szállóban tartotta 10. közgyűlését, — amelyen egyben megemlékeztek a KISOSZ megalakulásának 30. évfordulójáról. A jubileumi közgyűlésen dr. Gyürki Rudolf, a KISOSZ elnöke beszámolójában elmondotta hogy jelenleg országosan csaknem 11 ezer magánkereskedő tevékenykedik. közülük 3600-an Budapesten. Mellettük mintegy 5 ezer segítő családtag és több mint 1500 alkalmazott dolgozik. SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS ESZTERGOMBAN Nagyszabású ünnepséget rendeztek tegnap az esztergomi fiatalok a nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap alkalmából . Tóth István, az esztergomi városi KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte a résztvevőket. Ezután Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke mondott beszédet. A nagygyűlés után az eszKádár János és Losonczi Pál fogadta Horst Sindermannt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a népi kamara elnökét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap, a Központi Bizottság székházában fogadta Horst Sindermannt, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, az NDK népi kamarájának elnökét, a népi kamara hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón résztvett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak tegnap a Parlament Munkácsy termében fogadta az NDK népi kamarája Horst Sindermann vezette küldöttségét. A szívélyes baráti légkörű megbeszélésen résztvett Inokai János, az országgyűlés alelnöke. A találkozón jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. Az NDK népi kamarájának küldöttsége szombaton a Parlamentben találkozott az országgyűlés bizottságainak tisztségviselőivel. (MTI) A Szovjetunióból Magyarországra Épül a hétszázötven kilovoltos távvezeték Gigantikus, fantasztikus, egyedülálló - mondják róla, s noha a jelzők itt-ott nem helytállóak, akkor is elámul az ember, ha meglátja a 750 kilovoltos távvezeték egy-egy oszlopát. Ritkaság az ilyen az egész földkerekségen. Magyar- országon is 400 kilovoltos vezeték volt eddig a legnagyobb. A Szovjetunióban már üzemel a 750-esből is egy szakasz, s találunk még ebből a „méretből” az amerikai földrészen is. Az „egyedülálló” szó. tehát nem fedi a valóságot, az viszont igaz, hogy hatalmas acélszerkezetű oszlopokra felfüggesztett vezetékeken érkezik az energia a Szovjetunióból hazánkba. A délukrajnai elektromos hálózathoz kapcsolódik ez a „létesítmény”. Vinyicáról indul, s egy Zapad nevű állomáson keresztül érkezik az országhatárhoz, Barabás községnél lépi át, s irány Albertirsa, a fogadóállomás. Amíg addig elér, szántóföld, erdő, út, vasút, folyó — s az építők tudják legjobban: bonyodalom — keresztezi út-- ját. Mielőtt erről szólnánk tergomi fiatalok és a körükbe látogatott hazánkban táruló új-guineai és szudáni fiatalok adtak műsort. FILMDELEGÁCIÓ Hétfőn magyar filmművészeti delegáció utazott az NSZK-ba, oberhauseni nemzetközi rövidfilmfesztiválra. A nemzetközi filmélet e rangos seregszemléjén hat magyar filmalkotás képviseli a magyar színeket. A fesztiválon külön műsorban vetítik a moszkvai film- főiskolán végzett művészek diplomafilmjeiből összeállított sorozatot, amelyben helyet kapott Mészáros Márta „Mindennapi történet" és Czigány Tamás „Mosolygó öregek’’ című filmje is. Az április 30-ig tartó fesztiválprogram keretében külön retrospektív vetítést is tartanak a 25 éves Pannónia stúdió filmjeiből. Ezen tizenegy rendezőnk 14 alkotását mutatják be a közönségnek. érdemes elmondani mit is tud, s mire jó ez a vezeték? Elöljáróban csak annyit, teljesítménye nagyobb, mint a százhalombattai erőműé. Az ország energiaszükségletének egynegyedét biztosítja majd. De nemcsak Magyarország a vezetékeken érkező energia felhasználója. Albert- irsáról „utazik” az áram a dunántúli 400 kilovoltos hálózaton keresztül Győrbe, onnan Bratislavába, vagy Gödre, azután Lévára. (A magyarországi és a csehszlovákiai területeken is ezekben a hónapokban építik az úgynevezett alvezetékeket.) Északi szomszédunktól „megy” tovább az energia Lengyelországba, s az NDK- ba, de a „vételezők” között lesz majd Bulgária is. A 750 kilovoltos távvezeték tehát egy hatalmas erőművet helyettesít. Költségeit — mintegy 1,1 milliárd forintot — közösen viselik a felhasználók. 42 méteres oszlopok A méreteiről: 687 oszlop tartja, illetve feszíti a vezetékeket. Ezek a monstrumok előregyártott betontömbökön állnak, amelyek egy részét Szolnokon készítik, a BVM helyi gyárában. Összesen 15 ezer köbméter betont használnak fel az -alapozáshoz, az oszlopok készítéséhez pedig 11 ezer tonna horganyzott acélt — a mostoha időjárási viszonyokat is kibírja rozs- dásodás nélkül. Egy tartóoszlop átlagos magassága 42 méter, de néhol eléri az 50 métert is. A terepviszonyoknak megfelelően távolságuk egymástól 500 métertől 5 kilométerig változik. Az acél- szerkezeteket a Dunai Vasmű készíti el, a 31 milliméter átmérőjű vezetékeket — összsúlyuk a 6600 tonnát is meghaladja — pedig a December 4. Drótművek és a Magyar Kábelművek gyártja majd. A-z oszlopokat elemenként szállítják a helyszínre, ott összeszerelik, csörlőkkel felállítják. Ennek a módszerét Szolnok megyében kísérletezték ki, még tavaly. Kérdés, miért kell az áramot ilyen magas oszlopokon szállítani? S miért 750 kilovoltos feszültséggel ? 0 Tiszát Nagykörűnél keresztezi Az utóbbira a válasz: ilyen energiát szállítani csak ekkora feszültséggel gazdaságos. Viszont éppen ez a feszültség veszélyezteti a földön járó embereket, ha a vezeték közel van a talajhoz. A szakértők alapos biztonsági előírások kidolgozása után tervezték a magasságot. A legmelegebb időben is — amikor a vezetékek megnyúlnak — távolságuk a földtől több mint 10 méter. Alattuk tehát bátran el lehet menni, ott-tartózkodni viszont hosz- szabb ideig nem tanácsos, mert a térben levő elektromos töltések az egészségre károsak. Jobbra, balra a „nyomvonaltól” lakóépületek se lehetnek — az építés során ezért több tanyát, üdülőházat le kellett bontani. Ahol tudtak, kikerülték a lakótelepüléseket. A Hortobágy és a Berettyó- csatornán át lép Szolnok megyebe a vezeték. A Tiszát Nagykörű és Tiszabő között keresztezi, a 4-es műutat pedig Ceglédbercelnél, s így ér Albertirsára. A fogadóállomás óriás transzformátorát a Ganz Villamossági Művek készíti. Az alapokat az oszlopokhoz Szolnok megyében mindenütt elhelyezték már. s elkészültek rekordidő alatt az Országos Villamostávvezeték Vállalat ceglédi irodái öltözői és fürdői. A munkásokat autóbuszokon szállítják az építkezésekhez, jelenleg Szabolcs-Szatmár megyében, ott állítják ugyanis mostanában az acélszerkezeteket. Előreláthatólag májusban már a Szolnok megyeiek is gyönyörködhetnek az utak mentén, s a földeken kiemelkedő oszlopok nem mindennapi látványában. H. J.
