Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXVIII. évf. 91. sí„ 1977. április 20. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fl dél-jemeni küldöttség programja Koszorúzás, látogatás a Beloiannisz gyárban és Székesfehérvárott A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége, Abdel Fattah Iszmailnak a Nemzeti Front . Egyesített Politikai Szervezet Központi Bizottsá­ga főtitkárának vezetésével tegnap megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Púja Frigyes külügyminisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke, Garái Róbert külügyminiszterhe­lyettes és Oláh István altá­bornagy, a Magyar Néphad­sereg vezérkari főnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes. A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság párt- és (Folytatás a 2. oldalon.) A DATE karcagi kutató intézetének laboratóriumában kísér­letek folynak a növények fehérjetartalmának befolyásolásá­ra. Képünkön a vizsgálat desztillációs részét végzi Balogh Katalin MOZDONYFÜTTY Riportsorozatunk második részének címe: Állandó készültségben 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4. oldal Gépek a Szovjetunióba, Irakba Túlteljesítette első negyed­éves termelési tervét a jász­berényi Aprítógépgyár. El­készítették az év első három hónapjára programozott ter­mékeket, amelyeknek több­ségét exportálták- így befe­jezték az Irakba szállítandó kénfogadó-állomás berende­zéseinek gyártását, s a hoz­zájuk tartozó törőgépeket is kiszállították. Hetente indul­tak a gyárból vagonrakomá­nyok az elmúlt hónapokban a Szovjetunióba, csőgyárak részére hengerművi-berende- zéseket szállított a jászbe­rényi üzem. Fékszerelvények hazai piacra 161 vizsgázott a SZIM karcagi kollektívája Magyarországon napjaink­ban négy üzemben, a Kismo­tor és Gépgyárban, a SZIM székesfehérvári, kecskeméti és karcagi gyárában készíte­nek közúti járművekhez fék­szerelvényeket. Felvetődik a kérdés: nem lett volna jobb új gyár építésével a féksze­relvények gyártását egy kéz­be összpontosítani? A vá­lasz: — noha sok közgazda- sági tényező ellentmond en­nek — nem. Napjainkban a szűk építési kapacitások s a jónéhány késedelmes beru­házás miatt nem célszerű egy új üzem építése, akkor amikor ezt a munkát a már meglévők is el tudják vé­gezni. Erre példa a SZIM karcagi gyára. Nagy sorozatban Tavaly kezdődött el itt ezeknek a termékeknek a nullszéria gyártása. Ma már nagy sorozatban készítenek négy féle típust a fékszerel­vényekből s ez azt jelenti, jól vizsgázott a gyár műszaki és munkáskollektívája. Hálóterveket készítettek a gyártás előkészítéséhez, eze­ken követték a feladatok alakulását. Űj gépeket vásá­roltak, mintegy 3 millió fo­rintért, automata esztergákat s egyéb kiszolgáló berende­zéseket. A tervek szerint ta­valy az utolsó negyedévben 2,4 millió forint értékű fék­szerelvényt kellett volna gyártaniuk. Az első lépések a vártnál jobban sikerültek, így tavaly 3,7 millió forint értékű készült el ebből a termékből. Idejében beállí­tották sorozatgyártáshoz az új masinákat s bebizonyoso­dott, hogy a technológusok alapos előkészítő munkája nem volt hiábavaló- Nagy eredmény ez, s egyben az el­ső erőpróba is a fiatal mű­szakiaknak. Újabb gépeket szereznek be A gépvásárlás és a gyár­tásbővítése nem fejeződött be. Az idén — a tervek sze­rint — 18 millió forint érté­kű fékszerelvényt készítenek s újabb gépeket szereznek be, főként hazai piacról, szo­cialista országokból. Az . el­ső negyedév eredménye — a terv 18 százalékos túlteljesí­tése — szerint ez az eszten­dő még sikeresebb lesz mint a tavalyi. Ebben az évben tehát 18 millió forint értékűt gyárta- relvény készül el, 1978-ban már harminc, s a tervidőszak utolsó évében pedig 90—100 miliő forint értékűt gyárta­nak ebből a termékből. To­vább bővítik a fékszerelvény típusok számát, s vele a gép­parkot. Mintegy 38 millió fo­rintot használnak fel 1980-ig gépek vásárlására, 10 milliót pedig a műhelycsarnok s a raktár épületek bővítésére. Gépesítéssel, üzemszervezéssel Ki a fékek felhasználója? Elsősorban az IKARUS, de ezeket a gépelemeket építik be-a Rába Művek teherau­tóiba s szép számmal vásá­rol ebből a termékből az Autóker is. A SZIM karcagi gyára úgy kapcsolódott a gépjármű programhoz, hogy termékei­nek listájáról nem került le egy sem. Gépesítéssel, üzem- szervezéssel — s nem lét­számbővítéssel — növelték teljesítményüket- Továbbra is készít a gyár a SZIM köz­ponti üzemeinek szerszám­gép alkatrészeket — késtar­tókat, szegnyergeket, gyárt rezgőollókat, amelyek a ta­valyi BNV-n szép sikert arattak. Bizonyítja ezt az is, hogy az idén harmincat ren­deltek ebből a gépből, ame­lyet a gyár fiatal műszaki kollektívája fejlesztett ki. Erejükből, tudásukból a mindennapi feladatok mel­let arra is futja, hogy a rez­gőollókat — amelyek után várhatóan nő a kereslet — korszerűsítsék. A Tisza Cipőgyár mezőtúr gyárában mintegy ezer pár gyer­mek félcipő készül egy műszak alatt. Képünkön Nagy Béla egy új thermofoglaló gépen a felsőrészeket ragasztja - MG ­HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP KB KÜLDÖTTSÉGE amely Győri Imrének, a KB titkárának vezetésével részt vett a Nyugat-berlini Szocia­lista Egységpárt április 15— 17 között tartott V. kongresz- szusán. FIATALOK A MEZŐGAZDASÁGÉRT Hat európai szocialista or­szág ifjúsági szövetségének küldöttei tanácskoztak ked­den az ifjúsági szövetségek­nek a mezőgazdaság techni­kai fejlesztésével összefüggő feladatairól. A kőbányai vá­sárvárosban Pásztor Gabriel­la, a KISZ KB titkára nyitot­ta meg a nemzetközi ifjúsági szemináriumot. ' Dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes szólt mezőgazdaságunk fia­tal dolgozóinak tevékeny­ségéről és vázolta az ifjúsági törvény végrehajtásának eredményeit. A tanácskozáson a testvér- szervezetek képviselő; szin­tén beszámoltak országuk mezőgazdaságban v/ dolgozó fiataljainak életéről, köve­tésre méltó kezdeményezései­ről. A részvevők ma látogatást tesznek Hajdú megyében. Föl­keresnek több mezőgazdasági termelőszövetkezetet, s talál­koznak fiatal szakemberek­kel. SAVANYÚ TALAJOK JAVÍTÁSA A Péti Nitrogénműveknél a hármas műtrágyagyártás során jelentős mennyiségű, tiszta kalciumkarbonát, vagy. is mész képződik, amely ki­válóan alkalmas a savanyú talajok javítására, valamint kiegészítő trágyázásra. A könnyen kezelhető és kiszór­ható mésszel megrakva na­ponta indítanak egy-egy irányvonatot Zala, Somogy, Nógrád megye és a Nagykun­ság mezőgazdasági üzemei számára. A tervek szerint áp­rilis végéig összesen 65 ezer tonna nagytisztaságú meszet ad át a Péti Nitrogénművek a mezőgazdaságnak. TERELŐÚT A MÁTRÁBAN Súlyos gondokat okozott a csapadékos időjárás a Mátrá­ban. A hegyvidéken áthaladó 25-ös főútvonal Parádsasvár és a galyatetői útelágazás kö­zött erősen megrongálódott. A károk miatt elzárták a for­galom elől a parádsasvár— galyatetői elágazó közötti út­szakaszt. A Mátrában közle­kedők valószínűleg hosszabb ideig kényszerülnek elkerülni az említett útvonalat. Aki Budapest felől Gyöngyösön át Párádra igyekszik, annak Mátraháza elkerülésével a ja­vasolt útvonal: Kápolna— Verpelét—Szirok—Recsk felé. SPORTRUHÁK EXPORTRA A győri Kötöttkesztyűgyár a növekvő igényekkel lépést tartva évről évre nagyobb mennyiségben állít elő judó- és karate ruhát. A sportruhcik gyártását két évvel ezelőtt kezdték meg 1500 darabbal, s az idén már 42 000 hagyja el a gépsorokat. Ezeket a ruhá­kat edzéshez használják a sportolók. A termékek zömét a tőkés, piacon értékesítik, de a győri gyár már Kuwaitba is szállít belőlük. EGY MONDATBAN * — A Svéd Baloldali Párt (kommunisták) meghívására dr. Berecz Jánosnak, a KB külügyi osztálya vezetőjének vezetésével tegnap Stock­holmba utazott az MSZMP pártmunkás-küldöttsége. — Tegnap Budapesten a Néphadsereg Tiszti Klubjá­nak nyári helyiségében meg­kezdődött a szocialista orszá­gok írószövetségei vezetőinek 14. találkozója. — Tucatnyi műszerállást helyeznek el a kutatók ezek­ben a napokban a Balatonon, amelyek a vízállást, a szél irányát és sebességét, vala­mint a párolgást mérik auto­matikusan a műszerek. Terű és a uerseny A riporter emigyen beszélgetett a gyár versQnyfelelő- sével: — Mondja, itt csak azt tudták fölajánlani, ami úgyis benne van a vállalati tervben? A kérdésfeltevés, a „csak” elgondolkoztatott. Nem egé­szen világos előttem, hogy megfogalmazója mire is akart kilyukadni. Arra-e, hogy az adott munkafeladathoz illen­dőnek tartana valamiféle extra többletet, vagy egyáltalán nem ért egyet a verseny „csak” tervhez szabott céljaival. Az egyik szocialista brigádvezetői tanácskozáson is szóba került a téma, amelyet némi egyszerűsítéssel így elevenít­hetünk fel: mire érdemes, mire kell ma fordítani az emberi áldozatkészség energiáit? Kiindulópont — ez vitán felül áll — az a helyzet, amely ma gazdaságunkat meghatározza. Aki a közelmúltban ki­adott KSH-jelentést némiképp figyelmesen átolvasta, különös közgazdasági alapismeretek híján is rájöhetett: ezidőtájt gazdasági folyamataink irányával elégedettek lehetünk, gon­dot okoz viszont a gazdasági fejlődés mértéke. Előirányza­tainktól, a legfontosabb területeken elmaradtunk 1976-ban a nemzeti jövedelem tervezett 5—5,5 százalékos növekedése helyett 3 százalékkal nőtt az ipari termelés 2, a mezőgaz­dasági 6—7 százalékkal elmaradt attól, amit vártunk. Ez az elmaradás becslések szerint mintegy 10 milliárd forint nem­zeti jövedelem kiesését jelentette — ennyivel kevesebb lett az elosztható érték. Ez természetesen azt hozta magával, hogy a reálbér jóval kisebb mértékben emelkedhetett, mint ahogy a terv előírta, kisebb lőtt a lakosság fogyasztása is. Nos, a kiindulópont a munka verseny mozgalom előtt nem lehet más, mint az önmagunknak csinált adósság meg­térítése — önmagunknak. Minden olyan vállalás, amely ezt szolgálja jó, s minden olyan, amely ebbe nem vág bele — rossz, szükségtelen, sőt káros. Igenám, de hogyan lehet az általános, egész társadalom előtt álló célt lebontani, egyes üzemre, emberre? Aligha kétséges: kevesen vitatnák ma azt, hogy a munkaverseny-mozgaomnak az új érték létre­hozását, a hatékonyság javulását kell elősegíteni. De hogy ez mikért legyen, hogyan lehet legcélszerűbben meghatározni a lendületesen kibontakozó verseny munkaprogramját — ebben még mindig akad bizonytalanság. Még sokszor előfordul, hogy például munkaversenyt hir­detnek a több termelésért. Az igazat megvallva: nem kizárt, hogy e cél is elfogadható — ha a több terméket várja, igényli a piac. Ám az esetek többségében sajnos nem vizsgálják meg a — „termelj többet, jobban élsz” kritikátlan hirdetői, hogy kell-e ez a többlet, vagy sem. És termelnek raktárra, elfek­vő, sőt elad,hatatlan készletet — emésztve emberi, anyagi erőforrást, időt. Ha már magától értetődik is. nem árt ismételten leszö­gezni: a munkaverseny céljainak a gazdasági megfontolá­sokhoz, a jó gazdasági tervekhez kell igazodniuk. Közudott, hogy a mai gazdasági fejlettségünk magas foglalkozatottság és gyenge termelékenység eredményeként jön létre. Terme­lékenységünk az iparilag fejlett országokénak legfeljebb a felét éri el: egy NSZK-beli, francia munkás, egységnyi idő alatt, kétszer olyan értéket hoz létre, mint magyar szak­társa. És a másik tapasztalat? Az, hogy pusztán állami intéz­kedésekkel nehéz e feladathalmazhoz nekilátni, valamennyi gondunkat, bajunkat megoldani. Ehhez valamennyiünk — munkaszerződésben kikötöttnél tudatosabb, egyetértőbb, tevé­kenyebb — részvétele kell. Például a munkaverseny, amely „csak” arra vállalkoz­hat, hogy föllelje az elveszett órák millióit, hozzájáruljon a több műszak megszervezéséhez, a termékszerkezet átala­kításához, segítse a népszerűtlen normakarbantartást, a szo­rosabb, feszesebb munkaszervezet kialakítását — a fegye­lem megjavítását. Mindössze „csak” ennyi. Bármily vonzónak is tűnik sok helyen — a látványos külön akciókra, a gazdasági fel­adatoktól elválasztott „munkaversenyre” nincs szükség. A munkaversenynek ma olyan tétje és rangja van, hogy nem igényli a látványos külsőségeket — az öncélú dekorációt.

Next

/
Thumbnails
Contents