Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

1977. április 2: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Emlékezés Komor Imrere Hetvenöt éves volna, ha élhetne, ha szervezetét nem tette volna idő előtt tönkre a foytonos küzdelem, ha szí­vét nem kezdi ki a sok sú­lyos megpróbáltatás. És ha tudjuk, mennyire szeretett élni, korántsem frázis: a mozgalom szolgálata, a har­cos életfelfogás nem ellenté­tes az élet szépségeinek, vál­tozatos értékeinek igenlésé­vel. Sőt. Fontos beszélni Komor Imre életszereiéiről, hogy az élet megbecsülendő, éppen ezért mindenkinek ki­járó erkölcsi, szellemi és anyagi javait miként érté­kelte. Előremutató vonás volt ez szemléletben olyan kor­ban, amely előbb csak a ki­váltságosoknak szolgált a földi javakkal, később pedig, amikor már adott volna, még igen kevés volt a szétoszt­ható. Nem kevésbé fontos voná­sa volt nagy általános mű­veltsége, amelyet szinte bra­vúros módon tudott a vá­lasztott ügy szolgálatába ál­lítani. E hajlamokat, vonzó­dásokat ismerve, nem külö­nös, hogy bár meglepően sokfajta poszton és megbí­zásban tevékenykedett, indít­tatása és élete vissza-vissza-; térő periódusai az újság­íráshoz kötötték: a szerkesz­tői asztalnál különösen jól érezte magát. Mindössze 16 éves, amikor bekapcsolódik a háborúellé- nes diákmozgalomba, és egyik alapító tagja lesz a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának. A Tanácsköz­társaság megdöntése után Bécsbe emigrál, majd illegá­lisan hazatér. Pécsett, Bara­nyában szervezi az ifjú­munkásokat és szerkeszti a ítlMSZ lapját, az Ifjú Pro- letár-t Aztán Moszkvában részt vesz a Komintern vég­rehajtó bizottsága ülésein, amikor hazatér, letartóztat­ják, súlyos börtönbüntetésre ítélik, amelynek teljes letöl­tésétől a fogolycsere menti meg. Több évig külföldi pártmunkát végez, majd Moszkvában dolgozik tudo­mányos és publicisztikai vo­nalon. A harmincas évek elején egy német nyelvű na­pilap főszerkesztője, később a KMP Központi Bizottsága tagjaként különböző orszá­gokban, s illegálisan Magyar- országon is pártmegbízatá­sokat lát el. A törvénysérté­sek idején, a súlyos meg­próbáltatások évei következ­nek, mígnem jóval a felsza­badulás után hazatérhet és bekapcsolódhat a kommunis­ta sajtómunkába. A Népsza­vánál, a Szabad Népnél, vé­gül a Magyar Nemzetnél tölt be vezető munkakört, szer­keszti a Társadalmi Szemlét. A nyugdíjas kor hozhatta volna meg a szemlélődést és. kielégülést egy tisztultabb világban, ám ezt a békés öregséget nem érhette meg, 1966-ban meghalt. Hatvan­négy éves volt. (K. S.) Magyar filmhetek külföldön Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából április 4—15. között Moszk­vában és a Szovjetunió több városában — közöttük Le- ningrádban és Szocsiban — rendeznek magyar filmhe­tet, s ünnepi filmbemutatót tartanak az NDK-ban, Ber­linben és Erfurtban, vala­mint Varsóban. A Szovjetunióban a ma­gyar filmhét rendezvényein Fejér Tamás, a Királylány zsámolya és Lugossy László, Azonosítás című filmjei mel­lett a többi között bemutat­ják a Kísértet Lublón, az öreg, a Zongora a levegőben és a Labirintus című magyar filmalkotásokat. A magyar filmhét rendezvényeire há­romtagú filmművész delegá­ció utazik a Szovjetunióba. A berlini és erfurti ünne­pi filmbemutatón, valamint az április 4-i varsói díszelőadá­son Lugossy László Azonosí­tás című filmjét vetítik.' Egészségünk őrei Beszélgetés a KÖJÁL karcagi főorvosával ¥ Uj tantervek szerint A szakmunkásképző inté­zetekben a közismereti tár­gyakat már ez év szeptembe­rétől az új tantervek szerint tanítják a pedagógusok, s a jövő év szeptemberében meg­kezdődik az általános és kö­zépiskolai új tantervek be­vezetése is. Hogy a pedagó­gusok idején felkészülhesse­nek a dokumentumok gya­korlati feldolgozására, az el­következő hónapok, illetve az 1977—78-as tanév tovább­képzési programjainak kö­zéppontjában az új tanter­vek megismertetése áll. Ta­vasszal az általános iskolák, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképzők igazgatói és szakmai munkaközösségi vezetői megyei szervezésű továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. A tanfolya­mokhoz az Országos Peda­gógiai Intézet rendelkezésre bocsátja az új dokumentu­mokat és a különböző írásos segédanyagokat. Bekapcsolódik a pedagógu­sok továbbképzésébe az is­kolarádió és az iskolateleví­zió is. Az iskolarádió 30, egyenként 30 perces adásban igyekszik megismertetni az új tantervek lelényegesebb pontjaival és gondolataival a gyakorló pedagógusokat. E műsorokat a rádió három szakaszban sugározza. Az el­ső öt adásra a tavaszi szü­netben kerül sor. Ezek a bevezető jellegű adások — a megújult ka­tedraműsor keretében — az új tantervek legáltalánosabb jellemzőivel foglalkoznak. Az Oktatási Minisztérium mind a harminc adást meg- nószalagon sokszorosíttatja, és a sorozatokat — magneto­fonkészülékkel együtt — át­adja a továbbképzési intéze­teknek. Onnan a tantestüle­tek, a szakmai munkaközös­ségek, a pedagógusok azokat kikölcsönözhetik. A televízió a „Pedagógusok fóruma” adásain, önálló ro­vatban rendszeresen foglal­kozik az új tantervekkel. I négyezredik Az idén végez a Szovjetunió­ban a négyezredik magyar ösztöndíjas diák. Az 1976—77. évi tanévben 252 magyar ösztöndíjas kezdte meg tanul­mányait a Szovjetunió egye­temein, főként azokon a sza­kokon, amelyekből hazánk­ban nincs képzés. Ezúttal is nagy érdeklődés nyilvánult meg a repülőmérnöki, a mér­nök-közgazdász és a higiéni­kus orvosi szak iránt. Az el­sőévesekkel együtt az idei tanévben 1300 magyar fiatal tanul a szovjet egyeteme­ken. Az életszínvonal emelke­désével megszűntek a nyo­morból, a rossz életkörülmé­nyekből adódó betegségek, viszont a rohamos iparoso­dásnak, a technika fejlődé­sének „melléktermékeként” újabb veszélyek leselkednek az emberi szervezetre. A vegyszerek és a gázok ártal­mai, a víz és a levegő szeny- nyezettsége mellett azonban nem kevés gondot okoz a hanyagul végzett emberi munka sem. A KÖJÁL szak­emberei naponta találkoznak „egészségünk ellenségeivel”, leküzdésük sok erőfeszítést igényel. — A közegészségügyi és járványügyi állomásoknak egy város életében minden­hez köze van. Éppen ez okozza a munka nehézségét — mondja dr. Jakschitz Sándor, a KÖJÁL karcagi vezető főorvosa. — Négy te­rületet vizsgálunk: az isko­la-, a munka- és a település­egészségüggyel, valamint a járványos betegségek meg­előzésével foglalkozunk. — Milyen az iskolaegész­ségügy helyzete? — Kivétel nélkül minden­hol gond a tantermek meg­világítása. Reméljük azon­ban, hogy hamarosan meg­oldjuk ezt a problémát. A TITÄSZ szakembereinek ta­nácsadásával a vállalat egyik szocialista brigádja minden iskola egy tantermét korsze­rű fénycsövekkel szereli fel, ezek alapján majd a többi foglalkoztatóterem is kor­szerű megvilágítást kap. A legnagyobb gond az, hogy el­avultak, régiek az iskoláink. Kicsik az udvarok, a gyere­keknek kevés helyük van a játékra, a mozgásra, bár va­lamelyest enyhítettünk ezen a gondon, amikor megtiltot­tuk az iskola területén a pe­dagóguslakások építését. — Milyen a gyerekek ét­keztetése? Nincs differenciált, az életkornak megfelelő étkez­tetés. A tanács egy 1500 ada­gos konyha megépítését ter­vezi, ami megfelelő körül­ményeket teremt majd ezen a területen. — Karcag mezőgazdasági jellegű település volt, az ipar csak nemrégiben köve­telt helyet magának a vá­rosban. Az egészségügy szem­pontjából ennek milyen je­lentősége van? — örvendetes, hogy több gyár, vállalat létesített itt gyáregységeket. Az ipartele­pítés ilyen módja nem min­den esetben teremt a mun­kavállalóknak megfelelő kö­rülményeket, Karcagon azon­ban egyre kedvezőbb a hely­zet. Majdnem mindenütt kor­szerű szociális létesítmény áll a dolgozók rendelkezésé­re. Rendszeresen ellenőriz­zük, hogyan látják el a dol­gozókat munkaruhával, vé­dőfelszereléssel, vizsgáljuk az üzemi konyhákat. — Munkájuknak fontos része a járványos betegsé­gek megelőzése. — Az előző évekhez vi­szonyítva 1976-ban felére csökkent Karcagon a járvá­nyos megbetegedések száma. A legnagyobb veszélyt a vendéglátóipari egységek, az élelmiszert előállító tej-, hús- és tésztaüzemek, a vá­góhíd okozhatják, ha mun­kásaik nem tartják be a hi­giénia követleményeit. Ezért hetente járunk ellenőrizni ezekre a helyekre. — Egy városban fontos követelmény a rendezettség, a tisztaság. — Ebből a szempontból Karcagon is lenne mit tenni. A városgazdálkodási vállalat azonban munkaerőgondok­kal küzd, amit csak az út­tisztítás gépesítésével tudna ellensúlyozni, viszont a rossz utakon a gépek nem tudnak közlekedni. Ennek ellenére a városgazdálkodási vállalat már három éve rendelt egy félpormentes úttisztítógépet, amit a mai napig sem szállí­tott le a Mercur. Egyébként volt olyan időszak, amikor szakember híján a meglévő utcaseprőgépet sem tudták üzemeltetni. Nincs megoldva a szemétszállítás sem. Ebből adódnak a városszéli „sze­méttelepek”, ahol a papír- hulladékoktól az elhullott ál­latok teteméig mindent meg­találhatunk. — Karcagon az emberek nagy többsége foglalkozik állattartással. Az állatok számát az udvar nagyságá­tól, a lakóház helyétől füg­gően tanácsrendelet szabá­lyozza. Érkeznek-e bejelen­tések szabálysértésekről? — Az új állattartási tör­vény életbe lépésével meg­szaporodtak a bejelentések. 1978-ig a tanács türelmi időt adott a megengedettnél több állat tartására. Ez azonban nem jelenti a higiéniai köve­telmények enyhítését. A betegségek megelőzése ugyanolyan fontos, mint a gyógyítása. A KÖJÁL orvo­sai, ellenőrei azért dolgoz­nak, hogy a növekedés, a vá­rosiasodás folyamata az egészségügyben is sima le­gyen. a város és lakói minél hamarabb, minél kevesebb veszély közepette illeszkedje­nek be a fejlettebb életfor­mába. Török Erzsébet Több mint százan tanulnak hegedülni a szolnoki zeneiskolában. Képünkön Vakhal Erika és Bozsó Gyula ismerkednek a kamarazenével. A Vili. szolnoki kulturális hetek elé n kultúra, a tudomány, a sport ünnepnapjai olnap, az alföldi peda­góguskórusok találko­zójával ünnepélyesen megnyitják a VIII. szolnoki kulturális heteket. A rendezvénysorozat neve többszörösen is megtévesztő, de ezúttal ennek csak örül­hetünk. A „hetek” ugyanis hónapokat jelentenek — a nyári tárlat június 29-én nyit — s a kultúra hetei tu­lajdonképpen a tudomány és a sport hónapjai is. A ran­gos kulturális rendezvények mellett — Ady-est, Koba- yashi Ken-Ichiro hangverse­nye, katonai főiskolák fesz­tiválja, országos néptánc­fesztivál, Chiovini Ferenc ki­állítása, a Pécsi Balett ven­dégjátéka, — jelentős tudo­mányos eseményeknek, sportversenyeknek is házi­gazdája lesz a megyeszék­hely. A sportcsarnokban az ifjúsági ökölvívó bajnokság és a Tisza Kupa nemzetközi férfi kosárlabda torna küz­delmeit bonyolítják le, a Holt-Tiszán pedig négy nem­zet kajak- és kenuverseny­zői állnak rajthoz. Fokozott érdeklődésre tart­hatnak számot a szovjet kul­túra és tudomány napjai, a műszaki hetek rendezvényei, majd a Magyar Földrajzi Társaság 30. vándorgyűlé­se is. Az egyre szépülő megye- székhely kultúrában is évről évre gazdagodik. A város megbecsüli szellemi értékeit, ugyanakkor jól érvényesül az a tendencia, hogy ha kell, külső segítséggel is mindjob­ban bekapcsolódjék szocialis­ta kultúránk országos ára- mába. A fesztiválok, a je­lentős tudományos tanácsko­zások eddig is mindig ú. pezsdülést hoztak a Tiszt partjára, s hisszük így les2 ez a továbbiakban is. Ebbó: is következik, hogy a megye- székhelyen sorra kerülő rep­rezentatív rendezvények nem lokális események, mert a megye egészére kisugárzó ha­tásuk van. Ügy véljük, a2 országos néptáncfesztivál, a szimfonikus zenekarok és katonai főiskolák fesztiválja például termékenyítőén hat a megye öntevékeny művé­szeti mozgalmára — ahogy a jelentős sportrendezvények a sportéletre. A realitásokkal számolni kell! Lehetőségeink nem engedik meg, hogy minden városunkban, minden járá­si székhelyen rendszeressé tegyük az országos érdeklő­désre is számot tartó kultu­rális és tudományos rendez­vényeket. De napjainkra a távolságok a megyén belül egy-két óra utazásra rövi­dültek, ezért úgy véljük, a nemesítő, szórakozást adó rendezvények nemcsak a szolnoki közönségé lehetnek, hanem a megye egészének érdeklődőié. Szolnok szeretettel várja vendégeit — s a közel három hónapig tartó program jó szórakozást ígér. Tiszai Lajos MARXISTA ELMÉLETI KISENCIKLOPÉDIA Elmélet és gyakorlat Egysége — jut eszünkbe a már-már közhelyszerű meg­fogalmazás. Azonban gyako­ri ismételgetése, oda nem illő alkalmazása sem változtat ezen a feladaton, amellyel megújuló körülmények kö­zött, megkerülhetetlenül szá­mot kell vetni. Mi az elmélet? A tudomá­nyos kutatás rendezett — rendszerezett eredménye, ob­jektív összefüggések tudati­gondolati tükröződése. Sorol­hatnánk eszközeit és mód­szereit — a kísérletezést, a megfigyelést, az adatok elem­zését és szintézisét. Említ­hetnénk kritériumait — állí­tásai nem mondhatnak ellent a valóságnak: meg kell felel­niük annak, tükrözniük kell azt; nem tartalmazhat belső ellentmondást; az egyszer már felvett kiinduló tételek és az ebből levezetett állítások kö­zött logikai összhangnak — megfelelésnek — kell len­nie. A marxista-leninista filo­zófia szemszögéből azonban az elméletnek „többet” kell tudnia. És itt bukkan fel a gyakorlat. Az elmélet hitelességének és létjogosultságának való­ságos próbaköve — megvaló­sulása. A megvalósulás a va­lóság átalakítását' jelenti. A marxista-leninista pozíció ennyiben radikális szakítást jelentett a polgári tudomány és a filozófia megelőző el­mélet-felfogásaival: bemu­tatta, hogy a „tiszta-való­ságidegen, spekulatív-elmé­leti és filozófiai rendszerek létrejötte maga is egy fejlő­dési fok volt az emberiség történetében. Ahhoz a korai állapothoz képest, amikor az elméleti tudás nem a fogal­mak logikailag felépített rendszereként létezett, és nem is volt képes a valóság hű reprodukálására. Ez áz „elméleti tudás” — gondol­junk akár a mágiára (a va­dász- vagy harci cselekmé­nyek előzetes lejátszás útján történő „bebiztosítására”), avagy a Föld-központú világ­képre — az emberek hétköz­napi élettevékenységéből közvetlenül fakadt, abba be­leolvadt. S bár nem alkotott logikai rendszert, vagy ép­penséggel fonák módon tük­rözte a valóságot: mégiscsak lehetővé tette bizonyos törté­neti határokon belül az em­berek eligazodását környeze­tükben. Napjaink tudományának a sajátossága éppen az, hogy nem az emberek közvetlen­hétköznapi eligazítását szol­gálja. Jóllehet éppen általuk vált lehetővé a valóság min­den eddiginél mélyebb meg­ismerése, s ezáltal az emberi élet nagyfokú tehermentesí­tése és komfortossá válása. Vagyis az elméleti tudomány eltávolodott a hétköznapi is- meretszínttől és gyakorlattól — éppen ennek tökéletesítése és zökkenőmentessé tétele érdekében. Ne felejtsük el te­hát: a marxizmus szemszögé­ből egy elmélet „tisztaságá­nak” vitatása nem azt jelen­ti, hogy rajta a hétköznapi gyakorlattól való távolságát kérjük számon. E távolság szükségszerű. A feladat azok­nak a közvetítőknek a meg­találása — vagyis a gyakor­lat — amelyeknek segítségé­vel az elméleti tudás vissza­hatol a hétköznapi életbe. Az elmélet valóságközlése e közvetítők felmutatásán és kidolgozásán múlik, hiteles­sége pedig azon, hogy meny- nyibin képes céljaink és ér­tékeink függvényében meg­változtatni az emberek éle­tét. Az elmélet ezért nem egyszerűen a valóság vissza­tükröződése, hanem annak része. Egysége a gyakorlat­tal azt jelenti, hogy képes az emberi életviszonyok alaku­lásának előrejelzésére, irá­nyítására és megváltoztatásá­ra. P. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents