Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-02 / 78. szám
1977. április 2: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Emlékezés Komor Imrere Hetvenöt éves volna, ha élhetne, ha szervezetét nem tette volna idő előtt tönkre a foytonos küzdelem, ha szívét nem kezdi ki a sok súlyos megpróbáltatás. És ha tudjuk, mennyire szeretett élni, korántsem frázis: a mozgalom szolgálata, a harcos életfelfogás nem ellentétes az élet szépségeinek, változatos értékeinek igenlésével. Sőt. Fontos beszélni Komor Imre életszereiéiről, hogy az élet megbecsülendő, éppen ezért mindenkinek kijáró erkölcsi, szellemi és anyagi javait miként értékelte. Előremutató vonás volt ez szemléletben olyan korban, amely előbb csak a kiváltságosoknak szolgált a földi javakkal, később pedig, amikor már adott volna, még igen kevés volt a szétosztható. Nem kevésbé fontos vonása volt nagy általános műveltsége, amelyet szinte bravúros módon tudott a választott ügy szolgálatába állítani. E hajlamokat, vonzódásokat ismerve, nem különös, hogy bár meglepően sokfajta poszton és megbízásban tevékenykedett, indíttatása és élete vissza-vissza-; térő periódusai az újságíráshoz kötötték: a szerkesztői asztalnál különösen jól érezte magát. Mindössze 16 éves, amikor bekapcsolódik a háborúellé- nes diákmozgalomba, és egyik alapító tagja lesz a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe emigrál, majd illegálisan hazatér. Pécsett, Baranyában szervezi az ifjúmunkásokat és szerkeszti a ítlMSZ lapját, az Ifjú Pro- letár-t Aztán Moszkvában részt vesz a Komintern végrehajtó bizottsága ülésein, amikor hazatér, letartóztatják, súlyos börtönbüntetésre ítélik, amelynek teljes letöltésétől a fogolycsere menti meg. Több évig külföldi pártmunkát végez, majd Moszkvában dolgozik tudományos és publicisztikai vonalon. A harmincas évek elején egy német nyelvű napilap főszerkesztője, később a KMP Központi Bizottsága tagjaként különböző országokban, s illegálisan Magyar- országon is pártmegbízatásokat lát el. A törvénysértések idején, a súlyos megpróbáltatások évei következnek, mígnem jóval a felszabadulás után hazatérhet és bekapcsolódhat a kommunista sajtómunkába. A Népszavánál, a Szabad Népnél, végül a Magyar Nemzetnél tölt be vezető munkakört, szerkeszti a Társadalmi Szemlét. A nyugdíjas kor hozhatta volna meg a szemlélődést és. kielégülést egy tisztultabb világban, ám ezt a békés öregséget nem érhette meg, 1966-ban meghalt. Hatvannégy éves volt. (K. S.) Magyar filmhetek külföldön Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából április 4—15. között Moszkvában és a Szovjetunió több városában — közöttük Le- ningrádban és Szocsiban — rendeznek magyar filmhetet, s ünnepi filmbemutatót tartanak az NDK-ban, Berlinben és Erfurtban, valamint Varsóban. A Szovjetunióban a magyar filmhét rendezvényein Fejér Tamás, a Királylány zsámolya és Lugossy László, Azonosítás című filmjei mellett a többi között bemutatják a Kísértet Lublón, az öreg, a Zongora a levegőben és a Labirintus című magyar filmalkotásokat. A magyar filmhét rendezvényeire háromtagú filmművész delegáció utazik a Szovjetunióba. A berlini és erfurti ünnepi filmbemutatón, valamint az április 4-i varsói díszelőadáson Lugossy László Azonosítás című filmjét vetítik.' Egészségünk őrei Beszélgetés a KÖJÁL karcagi főorvosával ¥ Uj tantervek szerint A szakmunkásképző intézetekben a közismereti tárgyakat már ez év szeptemberétől az új tantervek szerint tanítják a pedagógusok, s a jövő év szeptemberében megkezdődik az általános és középiskolai új tantervek bevezetése is. Hogy a pedagógusok idején felkészülhessenek a dokumentumok gyakorlati feldolgozására, az elkövetkező hónapok, illetve az 1977—78-as tanév továbbképzési programjainak középpontjában az új tantervek megismertetése áll. Tavasszal az általános iskolák, a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák, valamint a szakmunkásképzők igazgatói és szakmai munkaközösségi vezetői megyei szervezésű továbbképző tanfolyamokon vesznek részt. A tanfolyamokhoz az Országos Pedagógiai Intézet rendelkezésre bocsátja az új dokumentumokat és a különböző írásos segédanyagokat. Bekapcsolódik a pedagógusok továbbképzésébe az iskolarádió és az iskolatelevízió is. Az iskolarádió 30, egyenként 30 perces adásban igyekszik megismertetni az új tantervek lelényegesebb pontjaival és gondolataival a gyakorló pedagógusokat. E műsorokat a rádió három szakaszban sugározza. Az első öt adásra a tavaszi szünetben kerül sor. Ezek a bevezető jellegű adások — a megújult katedraműsor keretében — az új tantervek legáltalánosabb jellemzőivel foglalkoznak. Az Oktatási Minisztérium mind a harminc adást meg- nószalagon sokszorosíttatja, és a sorozatokat — magnetofonkészülékkel együtt — átadja a továbbképzési intézeteknek. Onnan a tantestületek, a szakmai munkaközösségek, a pedagógusok azokat kikölcsönözhetik. A televízió a „Pedagógusok fóruma” adásain, önálló rovatban rendszeresen foglalkozik az új tantervekkel. I négyezredik Az idén végez a Szovjetunióban a négyezredik magyar ösztöndíjas diák. Az 1976—77. évi tanévben 252 magyar ösztöndíjas kezdte meg tanulmányait a Szovjetunió egyetemein, főként azokon a szakokon, amelyekből hazánkban nincs képzés. Ezúttal is nagy érdeklődés nyilvánult meg a repülőmérnöki, a mérnök-közgazdász és a higiénikus orvosi szak iránt. Az elsőévesekkel együtt az idei tanévben 1300 magyar fiatal tanul a szovjet egyetemeken. Az életszínvonal emelkedésével megszűntek a nyomorból, a rossz életkörülményekből adódó betegségek, viszont a rohamos iparosodásnak, a technika fejlődésének „melléktermékeként” újabb veszélyek leselkednek az emberi szervezetre. A vegyszerek és a gázok ártalmai, a víz és a levegő szeny- nyezettsége mellett azonban nem kevés gondot okoz a hanyagul végzett emberi munka sem. A KÖJÁL szakemberei naponta találkoznak „egészségünk ellenségeivel”, leküzdésük sok erőfeszítést igényel. — A közegészségügyi és járványügyi állomásoknak egy város életében mindenhez köze van. Éppen ez okozza a munka nehézségét — mondja dr. Jakschitz Sándor, a KÖJÁL karcagi vezető főorvosa. — Négy területet vizsgálunk: az iskola-, a munka- és a településegészségüggyel, valamint a járványos betegségek megelőzésével foglalkozunk. — Milyen az iskolaegészségügy helyzete? — Kivétel nélkül mindenhol gond a tantermek megvilágítása. Reméljük azonban, hogy hamarosan megoldjuk ezt a problémát. A TITÄSZ szakembereinek tanácsadásával a vállalat egyik szocialista brigádja minden iskola egy tantermét korszerű fénycsövekkel szereli fel, ezek alapján majd a többi foglalkoztatóterem is korszerű megvilágítást kap. A legnagyobb gond az, hogy elavultak, régiek az iskoláink. Kicsik az udvarok, a gyerekeknek kevés helyük van a játékra, a mozgásra, bár valamelyest enyhítettünk ezen a gondon, amikor megtiltottuk az iskola területén a pedagóguslakások építését. — Milyen a gyerekek étkeztetése? Nincs differenciált, az életkornak megfelelő étkeztetés. A tanács egy 1500 adagos konyha megépítését tervezi, ami megfelelő körülményeket teremt majd ezen a területen. — Karcag mezőgazdasági jellegű település volt, az ipar csak nemrégiben követelt helyet magának a városban. Az egészségügy szempontjából ennek milyen jelentősége van? — örvendetes, hogy több gyár, vállalat létesített itt gyáregységeket. Az ipartelepítés ilyen módja nem minden esetben teremt a munkavállalóknak megfelelő körülményeket, Karcagon azonban egyre kedvezőbb a helyzet. Majdnem mindenütt korszerű szociális létesítmény áll a dolgozók rendelkezésére. Rendszeresen ellenőrizzük, hogyan látják el a dolgozókat munkaruhával, védőfelszereléssel, vizsgáljuk az üzemi konyhákat. — Munkájuknak fontos része a járványos betegségek megelőzése. — Az előző évekhez viszonyítva 1976-ban felére csökkent Karcagon a járványos megbetegedések száma. A legnagyobb veszélyt a vendéglátóipari egységek, az élelmiszert előállító tej-, hús- és tésztaüzemek, a vágóhíd okozhatják, ha munkásaik nem tartják be a higiénia követleményeit. Ezért hetente járunk ellenőrizni ezekre a helyekre. — Egy városban fontos követelmény a rendezettség, a tisztaság. — Ebből a szempontból Karcagon is lenne mit tenni. A városgazdálkodási vállalat azonban munkaerőgondokkal küzd, amit csak az úttisztítás gépesítésével tudna ellensúlyozni, viszont a rossz utakon a gépek nem tudnak közlekedni. Ennek ellenére a városgazdálkodási vállalat már három éve rendelt egy félpormentes úttisztítógépet, amit a mai napig sem szállított le a Mercur. Egyébként volt olyan időszak, amikor szakember híján a meglévő utcaseprőgépet sem tudták üzemeltetni. Nincs megoldva a szemétszállítás sem. Ebből adódnak a városszéli „szeméttelepek”, ahol a papír- hulladékoktól az elhullott állatok teteméig mindent megtalálhatunk. — Karcagon az emberek nagy többsége foglalkozik állattartással. Az állatok számát az udvar nagyságától, a lakóház helyétől függően tanácsrendelet szabályozza. Érkeznek-e bejelentések szabálysértésekről? — Az új állattartási törvény életbe lépésével megszaporodtak a bejelentések. 1978-ig a tanács türelmi időt adott a megengedettnél több állat tartására. Ez azonban nem jelenti a higiéniai követelmények enyhítését. A betegségek megelőzése ugyanolyan fontos, mint a gyógyítása. A KÖJÁL orvosai, ellenőrei azért dolgoznak, hogy a növekedés, a városiasodás folyamata az egészségügyben is sima legyen. a város és lakói minél hamarabb, minél kevesebb veszély közepette illeszkedjenek be a fejlettebb életformába. Török Erzsébet Több mint százan tanulnak hegedülni a szolnoki zeneiskolában. Képünkön Vakhal Erika és Bozsó Gyula ismerkednek a kamarazenével. A Vili. szolnoki kulturális hetek elé n kultúra, a tudomány, a sport ünnepnapjai olnap, az alföldi pedagóguskórusok találkozójával ünnepélyesen megnyitják a VIII. szolnoki kulturális heteket. A rendezvénysorozat neve többszörösen is megtévesztő, de ezúttal ennek csak örülhetünk. A „hetek” ugyanis hónapokat jelentenek — a nyári tárlat június 29-én nyit — s a kultúra hetei tulajdonképpen a tudomány és a sport hónapjai is. A rangos kulturális rendezvények mellett — Ady-est, Koba- yashi Ken-Ichiro hangversenye, katonai főiskolák fesztiválja, országos néptáncfesztivál, Chiovini Ferenc kiállítása, a Pécsi Balett vendégjátéka, — jelentős tudományos eseményeknek, sportversenyeknek is házigazdája lesz a megyeszékhely. A sportcsarnokban az ifjúsági ökölvívó bajnokság és a Tisza Kupa nemzetközi férfi kosárlabda torna küzdelmeit bonyolítják le, a Holt-Tiszán pedig négy nemzet kajak- és kenuversenyzői állnak rajthoz. Fokozott érdeklődésre tarthatnak számot a szovjet kultúra és tudomány napjai, a műszaki hetek rendezvényei, majd a Magyar Földrajzi Társaság 30. vándorgyűlése is. Az egyre szépülő megye- székhely kultúrában is évről évre gazdagodik. A város megbecsüli szellemi értékeit, ugyanakkor jól érvényesül az a tendencia, hogy ha kell, külső segítséggel is mindjobban bekapcsolódjék szocialista kultúránk országos ára- mába. A fesztiválok, a jelentős tudományos tanácskozások eddig is mindig ú. pezsdülést hoztak a Tiszt partjára, s hisszük így les2 ez a továbbiakban is. Ebbó: is következik, hogy a megye- székhelyen sorra kerülő reprezentatív rendezvények nem lokális események, mert a megye egészére kisugárzó hatásuk van. Ügy véljük, a2 országos néptáncfesztivál, a szimfonikus zenekarok és katonai főiskolák fesztiválja például termékenyítőén hat a megye öntevékeny művészeti mozgalmára — ahogy a jelentős sportrendezvények a sportéletre. A realitásokkal számolni kell! Lehetőségeink nem engedik meg, hogy minden városunkban, minden járási székhelyen rendszeressé tegyük az országos érdeklődésre is számot tartó kulturális és tudományos rendezvényeket. De napjainkra a távolságok a megyén belül egy-két óra utazásra rövidültek, ezért úgy véljük, a nemesítő, szórakozást adó rendezvények nemcsak a szolnoki közönségé lehetnek, hanem a megye egészének érdeklődőié. Szolnok szeretettel várja vendégeit — s a közel három hónapig tartó program jó szórakozást ígér. Tiszai Lajos MARXISTA ELMÉLETI KISENCIKLOPÉDIA Elmélet és gyakorlat Egysége — jut eszünkbe a már-már közhelyszerű megfogalmazás. Azonban gyakori ismételgetése, oda nem illő alkalmazása sem változtat ezen a feladaton, amellyel megújuló körülmények között, megkerülhetetlenül számot kell vetni. Mi az elmélet? A tudományos kutatás rendezett — rendszerezett eredménye, objektív összefüggések tudatigondolati tükröződése. Sorolhatnánk eszközeit és módszereit — a kísérletezést, a megfigyelést, az adatok elemzését és szintézisét. Említhetnénk kritériumait — állításai nem mondhatnak ellent a valóságnak: meg kell felelniük annak, tükrözniük kell azt; nem tartalmazhat belső ellentmondást; az egyszer már felvett kiinduló tételek és az ebből levezetett állítások között logikai összhangnak — megfelelésnek — kell lennie. A marxista-leninista filozófia szemszögéből azonban az elméletnek „többet” kell tudnia. És itt bukkan fel a gyakorlat. Az elmélet hitelességének és létjogosultságának valóságos próbaköve — megvalósulása. A megvalósulás a valóság átalakítását' jelenti. A marxista-leninista pozíció ennyiben radikális szakítást jelentett a polgári tudomány és a filozófia megelőző elmélet-felfogásaival: bemutatta, hogy a „tiszta-valóságidegen, spekulatív-elméleti és filozófiai rendszerek létrejötte maga is egy fejlődési fok volt az emberiség történetében. Ahhoz a korai állapothoz képest, amikor az elméleti tudás nem a fogalmak logikailag felépített rendszereként létezett, és nem is volt képes a valóság hű reprodukálására. Ez áz „elméleti tudás” — gondoljunk akár a mágiára (a vadász- vagy harci cselekmények előzetes lejátszás útján történő „bebiztosítására”), avagy a Föld-központú világképre — az emberek hétköznapi élettevékenységéből közvetlenül fakadt, abba beleolvadt. S bár nem alkotott logikai rendszert, vagy éppenséggel fonák módon tükrözte a valóságot: mégiscsak lehetővé tette bizonyos történeti határokon belül az emberek eligazodását környezetükben. Napjaink tudományának a sajátossága éppen az, hogy nem az emberek közvetlenhétköznapi eligazítását szolgálja. Jóllehet éppen általuk vált lehetővé a valóság minden eddiginél mélyebb megismerése, s ezáltal az emberi élet nagyfokú tehermentesítése és komfortossá válása. Vagyis az elméleti tudomány eltávolodott a hétköznapi is- meretszínttől és gyakorlattól — éppen ennek tökéletesítése és zökkenőmentessé tétele érdekében. Ne felejtsük el tehát: a marxizmus szemszögéből egy elmélet „tisztaságának” vitatása nem azt jelenti, hogy rajta a hétköznapi gyakorlattól való távolságát kérjük számon. E távolság szükségszerű. A feladat azoknak a közvetítőknek a megtalálása — vagyis a gyakorlat — amelyeknek segítségével az elméleti tudás visszahatol a hétköznapi életbe. Az elmélet valóságközlése e közvetítők felmutatásán és kidolgozásán múlik, hitelessége pedig azon, hogy meny- nyibin képes céljaink és értékeink függvényében megváltoztatni az emberek életét. Az elmélet ezért nem egyszerűen a valóság visszatükröződése, hanem annak része. Egysége a gyakorlattal azt jelenti, hogy képes az emberi életviszonyok alakulásának előrejelzésére, irányítására és megváltoztatására. P. Zs.
