Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1977. március 15. Szovjet—török tárgyalások kezdődtek Moszkvában Emlékgyliles Debrecenben Andrej Gromiko szovjet (az előtérben, balról) és Ihsan Caglayangil (jobb oldalt) török kül­ügyminiszter megkezdte moszkvai tárgyalásait. Moszkvában tegnap Andrej Gromiko szovjet és Ihsan Sabri Caglayangil török kül­ügyminiszter között tárgya­lások kezdődtek. Caglayangil — a szovjet kormány meghí­vására — vasárnap este ér­kezett hivatalos látogatásra Moszkvába. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben fogadta Ihsan Sabri Cagla­yangil török külügyminisz­tert, aki a szovjet kormány vendégeként hivatalos láto­gatást tesz a Szovjetunióban. Alekszej Koszigin megerő­sítette a Szovjetuniónak a Törökországgal különböző te­rületeken politikai, gazdasá­gi, tudományos-műszaki, kul­turális és egyéb területeken folytatott kölcsönösen előr nyös együttműködés további elmélyítését célzó elvi irány­vonalát. Megállapította, je­lenleg adva vannak a szük­séges előfeltételek ahhoz, hogy megszilárduljanak a jószomszédi kapcsolatok a Szovjetunió és Törökország között a két ország népeinek érdekében. Caglayangil nagy­ra értékelte a két ország közötti eredményes együtt­működést. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap ebé-Kommentárunk det adott török kollégája, Ihsan Sabri Caglayangil tisz­teletére aki vasárnap érke­zett Moszkvába hivatalos lá­togatásra. Az ebéden a két külügyminiszter pohárkö­szöntőt mondott. „A szomszédos Törökor­szághoz fűződő kapcsolataink állandó javítását célzó poli­­kánk nem konjunkturális je­lenség, hanem szilárd elvi­politikai irányvonalunk” — jelentette ki Andrej Gromi­ko, majd rámutatott: a Szov­jetunió a jövőben is ezt a politikát kívánja folytatni. A szovjet külügymiszter emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió, a szocialista szö­vetségeseivel együtt, számos fontos, a fegyverkezési haj­sza megfékezését, a leszere­lést célzó javaslatot terjesz­tett elő. „Reméljük, hogy Tö­rökország a maga részről építő módon járul majd hoz­zá e javaslatok megvalósítá­sához” — hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. A ciprusi helyzetre^ szólva Gromiko kijelentette:'„A ren­dezés útjait a ciprusi köztár­saság függetlenségének, szu­verenitásának, területi egy­ségének, el nem kötelezett politikájának feltétlen tisz-Leopárdfoltok Egymásnak adják a kilincset Washingtonban az NSZK vezető politikusai. Alig tért haza az Egyesült Államokból Brandt, a kormányon lévő szociáldemokrata párt elnöke, megérkezett a kabinetnek a kancellár után kétségtelenül legfontosabb embere, Genscher külügy­miniszter, majd — ugyancsak tegnap — Leber, a Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztere. Az már most biztosra vehető, hogy egyik miniszter megbeszélései sem merülnek ki a kölcsönös udvariasko­dásban. Az igazság az, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak egén ré­gen volt annyi viharfelhő, mint éppen most. A hűvös szakasz James Carter megválasztásának pillanatában kezdődött. Nyílt titok, 'hogy Schmidt bonni kancellár teljes egészében Ford újraválasztására „ját­szott” és — ami nagyobb baj — ezt nem is titkolta. Car­ter sem rejti véka alá, hogy a bonni kancellárnak erre „a szubjektív ellenérzésére” maga is hasonló érzelmek­kel válaszol. A politikában azonban természetesen nem az érzel­mek uralkodnak. Melyek azok a konkrét ellentétek, amelyek nehezítik a jelenlegi tárgyalásokat? Számos egyéb probléma mellett a legfőbb két vitatéma: 1. A brazíliai nukleáris létesítmények ügye. Egy korábbi megállapodás alapján az NSZK olyan berende­zéseket készül eladni Brazíliának, amelyek segítségével ez az ország atomfegyvereket is gyárthatna. Mivel Car­ter általában az atomfegyverek elterjedésének ellenző­je, ráadásul egyes jelek szerint lazítani kíván a brazil diktatúra és Washington szerinte „túl szoros” kapcso­latain, a Fehér Ház többször is megpróbálta megaka­dályozni a nyugatnémet szállításokat. Bonn a lépés mö­gött nemcsak politikai, hanem gazdasági motívumokat is gyanít; magyarul: az amerikai atomipar konkurren­­ciaaggályait. 2. A Leopárd-páncélos ügye. Minden más témát messze megelőzve ez áll majd Leber és Brown hadügy­miniszter tárgyalásainak középpontjában. A dolog lé­nyege: Bonn szerint az amerikaiak megszegtek egy olyan megállapodást, amelynek értelmében a két ország ipa­ra közösen kísérletezi ki a NATO szabvány-páncélosát. Washington állítólag egyszerűen nem küldte el az ame­rikai XM—1 dokumentációját, a nyugatnémet Leopárd elküldött adatait viszont felhasználta és egyoldalúan a saját tankját kiáltotta ki győztesnek. Természetesen ez sem csupán katonai és politikai, hanem gazdasági küzdelem is. A döntéssel az NSZK iparát sok millió dolláros veszteség érte! Nem utolsó­sorban ezért ütköztek ki a nyugatnémet—amerikai viszony „leopárdfoltjai”... (Telefotó - KS) teleiben tartása alapján kell keresni”. Caglayangil válaszbeszé­dében megelégedéssel szólt a szovjet—török kapcsolatok­nak az utóbbi években ta­pasztalt fejlődéséről, hang­súlyozva, hogy a török fél további lehetőségeket lát e kapcsolatok bővítésére. „Büszkék lehetünk arra, hogy a szovjet—török határ a béke, az együttműködés, a barátság határa lett” — mondotta. A török külügyminiszter a továbbiakban kifejtette: „or­szága támogat minden, az ál­talános és teljes leszerelés irányába mutató kezdemé­nyezést”. (Folytatás az 1. oldalról) léseknek, a népfront fejlet­tebb formáinak adja át a helyét. Tevékenysége azonban így is történelmi jelen­tőségű. A létrejöttét elő­segítő eszmék tovább él­tek, s közvéleményt for­máló erővé váltak. Olyarf történelmi folyamatot indítottak el, amelyet fel­tartóztatni többé nem lehe­tett. Tapasztalataira és ered­ményeire támaszkodva jöhet­tek létre a népfrontmozga­lom elvileg, politikailag és szervezetileg is határozot­tabb, hatásosabb formái. Ezt tanúsítja a Népszava 1941-es karácsonyi száma, a Törté­nelmi Emlékbizottság, majd 1944-ben, a német megszál­lás idején a demokratikus pártokat egyesítő politikai szövetség: a Magyar Front. Mindez együttesen veze­tett el oda, hogy 1944. december 3-án Szegeden, az ország első felszaba­dult nagyvárosában lét­rejöhetett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Lengyel küldöttség Prágában Tegnap délelőtt lengyel küldöttség érkezett Prágába Kazimierz Olszevski minisz­terelnök-helyettes vezetésé­vel, hogy részt vegyen a csehszlovák—lengyel gazda­sági és műszaki-tudományos együittműködésd bizottság 18. ülésszakán. Francia községtanácsi választások Baloldali előretörés A baloldal térnyerését hoz­ta a francia községtanácsi vá­lasztások vasárnap lebonyo­lított első fordulója: pártjai növelték szavazati arányukat a hat évvei ezelőtt lebonyo­lított előző községtanácsi vá­lasztásokhoz képest és együt­tesen már vasárnap huszon­hét 30 ezer lakoson felüli vá­rost hódítottak meg és csak hármat vesztettek el. A többségi választási rend­szer értelmében az első for­dulóban csak a szavazatok abszolút többségét megszer­ző jelöltlista győzhet. Ahol az egyik listának sem sike­rült, jövő vasárnap újra az urnák elé szólítják a válasz­tókat. Ekkor már a relatív többség is elegendő a győze­lemhez. A most kialakult helyzet azt ígéri, hogy jövő vasárnap a baloldal újabb jelentős poziciókat hódít majd meg a helyi közigaz­gatásban. Az AFP számítógépes ösz­­szesítése —• amely csak a ten­denciát jelzi — a nagyváro­sokban 52 százalékos többsé­get jelzett a baloldal listái számára, vidéken a baloldal szavazati aránya valamivel kevesebb volt. Az első for­dulóban a választók 72,2 szá­zaléka járult az urnák elé és a betöltésre való 475 ezer tanácsosi hely közül 65 ezer sorsa dőlt el. Bár Poniatows-Front, amely meghirdet- ■ te az ország újjáépíté­sének, az új társadalmi rend megteremtésének, a nemzet haladó erői ösz­­szefogásának program­ját. Ez tette lehetővé, hogy nem sokkal később, 1944. decem­ber 21—22-én itt Debrecen­ben megalakulhatott az ideig­lenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány, s népünk a történelmi fejlő­dés útjára léphetett. — A népfrontmozgalom a Márciusi Front megalakulá­sának 40 esztendeje óta óriá­si utat járt meg. Napjaink­ban annak a nemzeti egység­nek a megtestesítője, amely a szocializmus építésére, a béke védelmére tömöríti or­szágunk állampolgárait, né­pünk fiait. Nagy felelősség­­érzettel, áldozatkészséggel és alkotó kedvvel segíti és szol­gálja a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját, a fejlett szocialista társadalom felépítését, a béke és a tár­sadalmi haladás ügyét itt­hon és az egész világon — hangoztatta befejezésül Kál­lai Gyula. Ezután dr. Kónya István, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora mondott ünnepi beszédet. — A népemlékezet — mon­dotta — a történelem mozgá­sának nagy kiugrópontjait — akár ragyogó csúcsokat, akár szédítő mélységeket fejeznek ki —, megőrzi: erőt meríteni, tanulságokat levonni nyúl vissza hozzájuk rendszeresen. A nagyszerű csúcsok között tartjuk számon 1848. március 15-ét. Ami akkor történt, arról az azóta eltelt több mint egy évszázad alatt év­ről évre megemlékeztünk, s azok á fiatal értelmiségek, akik 1937-ben a népfront­mozgalmat elindították, va­lóban az első március igazi szellemében cselekedtek. A beszéd elhangzása után a debreceni egyetem fiatal­jai megkoszorúzták az aulá­ban levő Kossuth-mellszob­­rot. Ezután Pintér István tör­ténész „A KMP és a Már­ciusi Front” címmel, Féja Géza író pedig „A haladó értelmiség és a Márciusi Front” címmel tartott elő­adást. Kállai Gyula zárszava után az Intemacionálé hangjaival fejeződött be a debreceni emlékgyűlés. Hatvanegy ország kiállítói a Lipcsei Nemzetközi Vásáron Erich Honecker megtekintette a magyar pavilont ki belügymiszter éjjel egy­kor adott összesítése szerint az 1976. évi járási választá­sokhoz képest valamelyest csökkent a baloldalra adott szavazatok száma (egy-két tizedszázalékról lehet szó), az a tény, hogy pártjai a leg­több helyen közös listával indultak, lehetővé tette a baloldal választási lendüle­tének megőrzését és pociziói­­nak megszilárdítását. A választási eredményeket kommentálva Georges Mar­chais, az FKP főtitkára rámu­tatott, hogy a baloldal érez­hető haladást ért el. Általá­ban megőrizte azokat a köz­ségeket és városokat, ame­lyek eddig is irányítása alatt állottak. A választásoknak két nagy tanulsága van — mondotta az FKP főtitkára. Az ered­mények tükrözik azt a mély­reható elégedetlenséget, amely az országban a kor­mányzat és a jobboldal gaz­dasági és szociális politiká­jával szemben tapasztalható. Másrészt a választók világo­san helyeslésükről biztosít­­tották a baloldal egységét és a június 28-i határozatot, amelynek értelmében a kö­zös programot aláíró három párt már a szavazás első for­dulójában közös listával in­dul. A hagyományos lipcsei vásár magyar pavilonjában dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitká­rát, aki más állami- és pártvezetők kíséretében megtekintette a kiállítást. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok széles körű fej­lesztése és a tudományos­műszaki haladás jegyében nyitotta meg kapuit vasár­nap reggel az idei tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásár, amelyet megtekintettek az NDK párt- és állami veze­tői, élükön Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizott­ságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Erich Honecker megtekin­tette a magyar kiállítás egy részét is — a műszeripari, elektronikai és elektrotech­nikai bemutatót —, ahol dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Szűrős Má­tyás hazánk berlini nagykö­vete fogadta. Erich Honecker megelége­déssel állapította meg, hogy az NDK—magyar gazdasági együttműködés jól fejlődik. Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar— NDK gazdasági és tudomá-Tízmillió rubel értékű _____ szovjet segítség Nyolc nap után élő asszony a romok alatt Romániai földrengés Románia szerte folytatódik a földrengés okozta romok eltakarítása. Bukarestben több százezer ember — fér­fiak és nők, úttörők, diákok és egyetemisták — dolgoz­nak a lakások, járdák és utak takarításán, Bukarest földrengés előtti arculatának visszaállításán. A Szovjetunió további se­gítséget nyújt a földrengés sújtotta román népnek —je­lentette vasárnap a TASZSZ hírügynökség. A földrengés okozta károk felszámolásának segítésére a Szovjetunió egy nagypa­neles házgyárat ajándékozott Romániának. Az üzem éven­te 70—80 ezer négyzetméter alapterületű lakás felépítését teszi lehetővé. A Szovjetunió ezzel együtt összesen több mint tízmillió rubel értékben építőanyago­kat, teherautókat, traktoro­kat, bulldózereket, mentő­autókat és egyéb berendezé­seket ajándékoz a román népnek: * * * Nyolc nappal a katasztro­fális erejű romániai földren­gés után szombaton Buka­restben egy élő asszonyra bukkantak a romok alatt. Az 58 éves Elena Enake étlen­­szomjan több mint egy hétig feküdt a romok alatt. A mentőbrigádok a köz­pontban lévő Sahia-utca egyik rombadőlt épületének omladékáit »takarították el,~ amikor a még élő asszonyra rátaláltak. Elena Enake tu­datánál volt, családja iránt kérdezősködött és vizet kért. A legszükségesebb segély­­nyújtás után az asszonyt kórházba szállították, (Telefotó - KS) nyos-műszaki együttműkö­dési bizottság NDK tagoza­tának elnöke és dr. Bíró Jó­zsef véleménycserét folytat­tak a két ország gazdasági kapcsolatainak eredményei­ről és távlatairól. A vásáron 340 000 négy­zetméter területen 61 ország 9000 kiállítója mutatja be termékeit. Űj kiállító Mo­­zambik, Irán, a Fülöp-szige­­ték és az Arab Emirátusok Államszövetsége. A megnyitásra Lipcsébe érkezett Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter is, aki a kiállítás megtekintésén túl egy sor megbeszélést foly­tatott és folytat az NDK gazdasági életének vezető személyiségeivel, köztük Horst Solle külkereskedelmi miniszterrel. A magyar részvételnek megkülönböztetett hangsúlyt ad, hogy árubemutatónk ju­bileumi jellegű: a magyar gazdaság először 30 éve, 1947- ben jelentkezett a lipcsei vásáron. Az NDK — a Szov­jetunió után — Magyaror­szág második legnagyobb gazdasági partnere, a lipcsei vásár magyar anyaga ezt a széles körű együttműködést és a fejlődés lendületét hi­vatott kifejezni. 35 külkeres­kedelmi vállalatunk 3870 négyzetméter fedett és sza­bad területen 185 termelő üzem termékeit állítja ki. A vásáron résztvesz a KGST minden tagországa. A Szovjetunió — a legna­gyobb külföldi kiállítóként — a Nagy Október 60. évfor­dulója jegyében jelentkezett. A szovjet gazdaság dina­mizmusának mutatója, hogy a szovjet kiállításon mintegy 4000 teljesen új termék sze­repel. Az árumintavásárral egy­­időben megkezdődött Lip­csében a hagyományos nem­zetközi könyvvásár is.

Next

/
Thumbnails
Contents