Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

1977. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 rotációs geptol az ofszetnyomásig Készülődés a béke és barátság hónapra Kapcsolatok 127 országgal A magyar békemozgalom idei programjáról Huszonöt éves a Szolnoki Nyomda Vállalat Huszonöt éves találkozóra gyülekeznek az idén azok a gimnáziumi osztályok, ame­lyeknek az államosított Szol­noki Nyomda készítette első termékeként a ballagási meg­hívót. Negyedszázada annak, hogy a Nyomdaipari Egyesü­lés átadta a magyar állam­nak az épületeket, a gépeket, s a dolgozók állami vállalat munkásai lettek. A háború alatt alaposan megrongáló­dott a nyomda, sok-sok mun­kába került, míg rendbe hoz­ták. Betű sem volt elegendő s gép is alig akadt néhány. Géppark — ma már csak le­gyint az ember, „pedig mi­csoda nagy dolog volt”, mondják az idősebb nyom­dászok. Egy kerekes vágógép, kettő gyors, ugyanannyi ame­rikai és kettő Viktória típu­sú sajtó. Negyvenötén dolgoztak ab­ban az esztendőben, amelytől a Szolnoki Nyomda Vállalat éveit számlálják. Üzemi la­pokat nyomtak, s az akkori gépeken készült a mai Nép­lap elődje, a Nép Lapja is. De többségében meghívókat, hivatali papírokat, tájékozta­tókat készítettek, vállalatok­nak, gyáraknak, intézmé­nyeknek. Az első esztendők­ben száz tonnányi papírt for­gattak meg a hengerek kö­zött. Melegben, ólomgőzös le­vegőben dolgoztak a szedők, a mettőrök, a gépmesterek. Történelmi dokumentum a vállalat életében: itt készí­tették 1956. november 3-án csütörtökön az MSZMP köz­ponti lapját, a Szabad Népet. Tíz évvel ezelőtt jobb ro­tációs gépet kapott a nyomda, s ezzel a legnagyobb megren­delő, a megyei lap és az üze­mi újságok készítésének problémái enyhültek. A kar­cagi üzemben új padozatot kapott a szedő- és a gépte­rem. Négy gépet kicseréltek, 1964-ben pedig új ebédlőt és öltözőt adtak át. Százával le­hetne sorolni azokat a törté­neteket, amelyek géptörésről, üzemzavarról, leállásokról szólnak, azokról a percekről, órákról, amikor megizzadtak éjszaka a nyomdászok, de reggel az újság az olvasók kezében volt. öt éve kezdődött el a mai 1. számú üzem építése. A Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói ek­kor kezdték az üzemcsarnok, az irodaház és a szociális épület alapozását. Hatvan­­millió forintba került az új létesítmény. Az építők, a be­ruházók és a vállalat dolgo­zói derekasan munkálkodtak, s 1976. április 9-én a Saphir típusú tekercsnyomó ofszet gépen elkészült az első pró­baszám. Világos, tágas ter­mekbe költöztek a szedők, el­szívóberendezéseket szereltek fel — nem kísért már a régi ólomgőz — s automatagépek egész sora állt munkába. Ilyen körülmények között már természetes, hogy az ebédlőben fogyasztják el a reggelit. Korszerű öltöző, für­dő várja munka után a nyomdászokat. Az új gépekkel alaposan megváltozott a vállalat ter­mékszerkezete is. öt világvá­rosról színes térképeket ké­szítettek, politikai kiadvá­nyok, művészeti katalógusok, a Ludas Matyi évkönyv bo­rítólapja, s a Kossuth Könyv­kiadó politikai füzetei dicsé­rik a szolnoki nyomdászok munkáját. Tavaly már há­romszázhuszonnégyen dolgoz­tak a vállalatnál. Az idei ter­veikben a termelési érték 50 millió forint, s 1022 tonna pa­pírra nyomtatnak betűt. Időközben nem hanyagol­ták el a régi — ma 2-es szá­mú — üzemet sem. Űj helyi­ségeket alakítottak ki, s meg­tisztították, átfestették az öreg falakat. A külső burko­lat még igen-igen csúnya, felújítása az idei év feladata. A mai jubileumi ünnepsé­gen tíz dolgozót köszöntenek negyedszázados törzsgárda tagsága alkalmából, ök tízen még emlékeznek a betűhi­ányra, de a mai szedők alig­ha. A vállalatnál huszonnégy esztendő az átlagéletkor, — megfiatalodtak. Az utánpót­lás biztosítéka a hatvan ipa­ri tanuló, akik a szedéstől a könyvkötésig, a montírozás­­tól a gépkezelésig megtanul­ják a szakma csínját-bínját. Fontos feladat vár rájuk. A közeljövőben több könyvet Is készít a huszonöt éves Szol­noki Nyomda Vállalat. H. J. Nem maradnak parlagon Belvíz-, árvízsújtotta földek Az utóbbi napokban ugyan nem panaszkod. hatunk az egyre tavaszia­­sabb időjárásra, de nem­régiben még a szinte vég nélkül zuhogó eső keserí­tette meg életünket. Ala­posan megduzzadtak a folyók, a patakok és a szántóföldeket borító bel­víz terjedéséről szóló tu­dósítások is naponta kaptak helyet a hírek­ben. Bár a védekezés dandárján már túl va­gyunk, a veszély nem múlt el teljesen. Szolnok megyében jelen­leg mintegy 15 ezer hektár, a mezőgazdaságilag művelt terület 3 százaléka van víz alatt. Az elöntött 9 ezer hek­tár árterületből 2 ezer 100 hektáron található vetés, s ez különösen a kőtelki, a tószegi, a tiszasülyi és a ti­­szaroffi határban gazdálko­dó üzemeket sújtja. A bel­víz 6 ezer hektáron akadá­lyozza a munkát, ebből 1200 hektáron, legtöbb Jászla­­dány és Karcag térségében van, pusztítja a víz a már sarjadó növényeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeken a földeken az idén már semmi se terem. Hiszen a belvíz levezetése és az árhullámok levonulása után a területek 85—90 szá­zaléka ismét hasznosítható. A rövid tenyészidejű kukorica, a napraforgó, a szudáni fű, a silókukorica, és a takar­mánynövények vetése még nem késett el, de termelhet­nek itt konzervgyári és ét­kezési zöldborsót, káposzta­­féléket, valamint uborkát is. A vetőmagtermeltető válla­lat most méri fel az igé­nyeket, s minden remény megvan rá, hogy zökkenő­­mentes lesz az ellátás. Ter­mészetesen ilyenkor nem­csak az előbbiekre kell gon­dolni, hiszen az elöntött földek egy része, mintegy 4 ezer 500 hektár, ártéri gye­pes terület. Itt a víz levonu­lása után a műtrágyázás va­lamint a gyepápolás mellett a legeltetést szolgáló beren­dezések: kutak, hodályok, egyéb felszerelések fertőtle­nítése, rendbetétele a leg­fontosabb feladat. Jónéhány gazdaság pél­dája arra enged következtet­ni, hogy az üzemek tudják, mit kell cselekedniük. A ti­szaroffi Aranykalász Tsz már megrendelte a víztől visszahódított föld vetőmag­ját, a tószegi Petőfi Tsz el­készítette a tavaszi munkák „átszabott” kampánytervét. A nagyrévi Tiszazug Ter­melőszövetkezetben hozzá­láttak a palántaneveléshez, ugyanis a „visszaszerzett” táblákon paprikát, paradi­csomot és káposztaféléket fognak termelni. A hasonló elhatározásra jutott üzemek most módosítják a feldolgo­zó és a felvásárló vállalatok­kal kötött szerződéseiket. A vízügyi szervek előké­szítették a nyári gátak meg­erősítésének programját, amely a Tiszasüly, Kőtelek, Tószeg, Vezseny vonalra ter­jed ki. A többi helyen a nyári gát koronamagassága csak az engedélyezettig emelkedhet s ez azt jelenti, hogy a legmélyebben fekvő védetlen területeket a szán­tóföldi művelésből ki kell vonni. Hasznosításukra már­is akad jó pálda: a tiszaroí­­fiak kezdeményezése, akik azokra a táblákra, melye­ken a termelés eredménye végképp bizonytalan, közép­távú programjuk alapján, évente 50—60 hektár erdőt telepítenek. Sokrétű programot bonyolít le ebben az esztendőben a magyar békemozgalom. Az Országos Béketanács munka­tervében - amint az MTI tudósítóját tájékoztatták - fon­tos feladatként szerepel a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójáról való méltó megemlékezés: ba­rátsági gyűlésekkel és más politikai demonstrációkkal, Ezek a tervek jól illeszkednek a békeerök januárban Moszkvában megtartott vilúgfórumán elfogadott program­ba, a nemzetközi békemozgalom idei feladatai köze. Békemozgalmunk jelenleg a világ 127 országában tevé­kenykedő békeszerető, hala­dó erőkkel áll együttműkö­désben, s az idén továbbfej­leszti nemzetközi kapcsola­tait. Az OBT keresi a párbe­széd lehetőségét minden olyan mozgalommal, szerve­zettel és csoportosulással, amely a nemzetközi béke­mozgalom előtt álló fő kér­désekben hajlandó az együtt­működésre. Az ilyen törek­vések, ezek a kapcsolatok a nemzetközi kérdésekben elő­segítik a közös állásfoglalást és népünk alkotó munkájá­nak megismertetését, tekin­télyének növekedését. Ott lesznek küldötteink a nem­zetközi békemozgalom idei legnagyobb szabású esemé­nyén, a békeépítők varsói vi­lágközgyűlésén, amelyre várhatóan májusban kerül sor, ezer külföldi meghívott részvételével, és azzal a cél­lal, hogy minden fontos po­litikai kérdésben kidolgoz­zák a . Béke-Világtanács ál­láspontját és akciótervét. Elsősorban arról lesz szó, hogy a béke elkötelezett hí­vei miként tudnak minél szé­lesebb körben hozzájárulni egy világméretű párbeszéd­hez: az anyhülés megszilárdí­tásának,* a leszerelés elő­mozdításának, a béke bizto­sításának fontos, közérdekű kérdéseiről. A részvevők kö­zött a békeharcosokkal együtt jelen lesznek nemzet­közi — kormányközi és nem kormányközi — szervezetek küldöttei, parlamenti képvi­selők, tudósok, a nevelés és kultúra művelői, újságírók, egyházi személyiségek, szak­­szervezetek és nőbizottságok, ifjúsági és diákszervezetek küldöttei. Ezen a tavaszon rendezi meg május 9 és június 9. között az Országos Béketa­nács — a Hazafias Népfront­tal, a társadalmi és tömeg­szervezetekkel, mozgalmak­kal együtt működve — a bé­ke és barátság hónapot. Ezt az eseménysorozatot az OBT ünnepi ülése vezeti majd be. A hónap kiemelkedő rendez­vénye lesz az a tudományos konferencia, amelyet „írók, művészek az európai béke és biztonság alapokmányának valóra váltásáért” címmel rendeznek. Hagyományos célja lesz a hónapnak a fasizmus fölött aratott törté­nelmi jelentőségű győzelem méltatása, a Szovjetunió kö­vetkezetes békepolitikájá­nak, a szocialista közösség népei barátságának széles körű megismertetése, tovább­mélyítése, s ráirányítják a közvélemény figyelmét a ha­ladó erők egységes fellépésé­nek jelentőségére. A béke­építők varsói világközgyűlé­sén részt vevő delegáció a tervek szerint Kőbányán, a Csajkovszkij-parkban ren­dezendő nagygyűlésen szá­mol majd be a nemzetközi eseményről, a világtalálko­zó állásfoglalásairól; a kül­döttek részt vesznek a béke és barátsági hónap üzemi, munkahelyi és lakóterületi gyűlésein is. Az ifjúsági nyári táborok­ban az OBT — a KISZ-szel együttműködve — a béke­mozgalom időszerű politikai teendőiről filmvetítésekkel, kiállításokkal egybekötött előadásokat, vitákat szervez. Az OBT szeptemberben or­szágos békekonferenciát ren­dez a nemzetközi békemoz­galom soron lévő feladatai­ról, decemberben ifjúsági bé­kekonferenciát hív össze, amelyen a fiatalok békére, hazafiságra és internaciona­lizmusra nevelésének tapasz­talatait összegezik. A víz minőségének védelmére Szennyvíztisztító művek épülnek Március: ÚJÍTÁSI HÓNAP A jászberényi Hűtőgép­gyár, amely az idén ünnep­li fennállásának 25. évfor­dulóját sajátos módon kö­szöntötte több' száz női dol­gozóját a nemzetközi nőnap alkalmából: márciust a nők újítási hónapjának nyilvá­nították. Felhívták a dolgo­zó nők figyelmét, hogy ve­gyenek részt az újítómozga­lomban, ötleteikkel, ésszerű javaslataikkal segítsék a technológiai színvonal emelé­sét, a munkafolyamatok tö­kéletesítését. A nők által be­nyújtott ésszerűsítéseket a vállalat újítási és szabadal­­mazási osztálya értékeli, és a gazdaságilag hasznos üze­­mileg alkalmazható újítások szerzőit díjazza. A vállalat vezetői azt re­mélik, hogy a nők újítási hó­napja is hasonló sikerrel zá­rul, mint a múlt év októ­berében meghirdetett álta­lános újítási hónap. Ekkor ugyanis 128 olyan ötlet, ész­­szerűsítés került naplózásra, amelyeket a műszakiak, fi­zikai dolgozók a hatéko­nyabb munka érdekében nyújtottak be. A szép szá­mú újítások közül 36 került bevezetésre. Az egyik „szennyes” fo­­lyónk a Zagyva, vízminősé­gének intenzív védelmére ki­emelt feladatot kapott a Kö­­zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság környezet és vízmi­nőségvédelmi osztálya. Kü­lönösen a nyári időszakban alacsony vízhozamú folyóban az elmúlt években gyakran annyira megnőtt a szennye­ző szervesanyag, hogy a hal­állomány pusztulásához is vezetett. A veszélyes méretű szennyezések megelőzésére máris több irányú intézke­déseket tettek. A Középti­­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság együttműködési megál­lapodást kötött a Középdu­­navölgyi Vízügyi Igazgató­sággal, a hatáskörükbe tar­tozó folyószakaszokon közö­sen végzik a rendszeres el­lenőrző méréseket, s veszély esetén jelzéseket adnak, mozgósítják a védelmi erő­ket. Kiépítették a kapcsolatot a Mátra vidéki cukorgyárakkal is, mivel ez a két üzem a feldolgozási idényben temér­dek szennyvizet bocsájt ki. A megállapodás szerint a két gyár alacsony vízállás esetén nem a Zagyvába, hanem a szennyvíztárolóba ereszti a vizet és csak kisebb adagok­ban engedi le a folyóba. A jászberényi Hűtőgépgyár, amely elsősorban mérgező nehézfémsókkal fertőzi az élővilágot, az idén speciális szennyvíztisztítómű építését kezdi meg. Az V. ötéves tervben elkészül Jászberény város szennyvíztisztító rend­szere hi, így tovább javul a környezetvédelem a Zagyva völgyében. A vízminőségvé­delem eszközállományát egyébként a vízügyi igazga­tóság tovább bővítette, fran­cia gyártmányú műanyag­merülő falat vásárolt. A mo­dern védelmi eszköz olaj­szennyeződés esetén gyorsan bevethető és nagy hatékony­sággal üzemeltethető. A Szolnoki Mezőgép Vállalat tószegi gyárában 1977-ben 1300 kukoricabetakaritó adapter készül. 1978-ra a termelés tovább növekszik 4000 adaptert szállítanak majd az NDK-ba. Képünkön: rakják a gépeket a vasúti szállítókocsira B. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents