Szolnok Megyei Néplap, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

XXVIII. évf. 58. sz., 1977. március 10. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János és Lázár György fogadta a csehszlovák külügyminisztert Közlemény a tárgyalásokról Nemcsak a véradás Egyik tiszakürti ismerő­söm mesélte: van már náluk szülői munkaközössége az ál­lami fiúnevelő intézetnek is. Olyan közösség, amelyik na­gyon sokat dolgozik a gyer­mekekért. A Vöröskereszt aktívái vállalták ezt a fel­adatot. A fiúk rendszeresen „hazajárnak” a munkaközös­ség tagjaihoz, az asszonyok meglátogatják a kórházban fekvő beteg gyermeket, ott vannak ballagáskor a kollé­gista kamasz mellett. Együtt örülnek velük egy sikeres feleletnek, együtt igyekez­nek megoldani a - pályavá­lasztás gondját. Vagyis meg­próbálják pótolni számukra azt. amit a természetes, az „édes szüleik” megtagadtak tőlük: a szeretetet, a csalá­di otthon szerető együvé tar­tozásának érzését. Miért ju­tott ez eszembe? Mert a megyében javában tart az a több hónapig tartó prog­ramsorozat, amelynek célja méltóképpen előkészíteni a Vöröskereszt V. kongresszu­sát. Ha azt halljuk Vöröske­reszt, önkéntelenül is elő­ször a véradás jut eszünkbe. Azután a tömegszervezet lel­kes aktívái által szervezett elsősegélynyújtó tanfolya­mokra. egészségügyi felvilá­gosító előadásokra gondol­hatunk. Csakhogy a Vörös­­kereszt tevékenységi köre — mint azt előbbi példám is bizonyítja —, már jócs­kán túlnőtte e hagyományos kereteket. Amikor 1973 tavaszán a Vöröskereszt IV. kongresszu­sa ülésezett, számtalanszor megfogalmazták, plenáris ülésen éppúgy, mint a szek­ciókban — orvosok, védő­nők, gyári munkások, téesz­­tagok, kereskedők, hisz akti­vistáik az élet minden terü­letén ott vannak —, hogy erősíteni kell a Vöröskereszt tömegszervezeti jellegét, hogy nagyobb részt kell vállalni a társadalompolitikai feladatok megoldásában, az emberi se­gítőkészség, az önzetlenség, a szocialista együttélés sza­bályainak, társadalmunk hu­manista jellegének érvénye­sítésében. És most elérke­zett az idő, hogy a négy év­vel ezelőtt született elha­tározás teljesítéséről számot adjanak. A Vöröskeresztnek a megyében levő több mint 42 ezer tagja, az országban a több százezer taggal együtt számot vet önként vállalt megbízatása teljesítésével. A tettek egyenként nem világrengetőek, de mint ahogy sok milliárd cseppből lesz a patak, a patakból a folyó, úgy tevődik össze sok­sok millió apró tettből a szervezet nagy értékű tevé­kenysége. Tavaly például 200 öregek napját, nyugdíjas ta­lálkozót szerveztek a megyé­ben, és igyekeztek könnyí­teni az öregség terhén. Meny­nyi türelem, magyarázó szó kellett, amíg létrejöttek Kar­cagon és Jászapátiban az el­ső, cigányokból álló Vörös­­kereszt csoportok, amelyek nem kevesebbre vállalkoz­tak, mint hogy segítenek társaiknak, hogy állandó munkát vállaljanak. Van más példa is: több száz aktíva járja rendszeresen a tanyá­kat, a külterületi házakat, hogy ha ott veszélyeztetett gyermeket, öreget találnak, felhívják rájuk a tanácsok figyelmét, javaslatot tegye­nek gondozásukra. És vajon hány és hány fiatal mamá­nak tanították már meg a vöröskeresztesek a csecse­mőgondozás, nevelés apróbb­­nagyobb tudnivalóit! Igaz tehát a megállapítás, amely napjainkban" egyre többször hangzik el külön­böző fórumokon: a Vörös­­kereszt megtalálta a megye politikai, társadalmi életében a maga helyét, szerepét, ten­nivalóit. V. V. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak tegnap hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisz­tert. A szívélyes, baráti talál­kozókon Jelen volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Barity Miklós, a Magyar Népköz­­társaság prágai nagykövete, valamint dr. Václav Mora­­vec, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövete. ACZÉL GYÖRGY LÁTOGATÁSA Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese tegnap látogatást tett a Hon­védelmi Minisztériumban, ahol Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter és a minisztérium más veze­tői fogadták. A vendéget Czinege Lajos tájékoztatta a Magyar Nép­hadsereg helyzetéről, felada­tairól. A látogatás alkalmá­ból Aczél György aktívaérte­kezleten találkozott a Hon­védelmi Minisztérium vezető beosztású tisztjeivel, és tájé­koztatást adott időszerű ide­ológiai, politikai kérdésekről. BÍRÓ JÓZSEF MOSZKVÁBAN Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter tegnap Moszkvában tárgyalást foly­tatott Nyikolaj Sz. Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel a két ország kétol­dalú kereskedelmi kapcsola­tainak helyzetéről, az ezzel, összefüggő aktuális kérdések­ről és az együttműködés to­vábbi fejlesztésének lehetősé­geiről. Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki. A két külügyminiszter tárgyalásain áttekintették országaik kap­csolatainak fejlődését és vé­leménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete Bohuslav Chnoupeknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszte­rének magyarországi látoga­tása alkalmából tegnap ba­ráti találkozót rendezett a nagykövetségen. Részt vett a baráti találkozón Púja Fri­gyes külügyminiszter is. ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR ÚTTÖRŐK SZÖVETSÉGÉNEK • ORSZÁGOS TANÁCSA Tegnap ülést tartott a Ma­gyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Jelen volt Hanga Má­ria, oktatási miniszterhelyet­tes és dr. Csanádi Árpád, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese. Szűcs lstvánné főtitkár elő­terjesztésében megvitatták a gyermekszervezet tevékeny­ségének néhány időszerű kér­dését, az úttörőmozgalom to­vábbfejlesztésének tapaszta­latait. Tárgyaltak a gyermekszer­­vezet sport-, turisztikai és tá­borozási tevékenységéről va­lamint az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban való részvételéről is. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban az idén 12 100 autóbuszt gyártanak, ebből több mint tízezret exportált. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A gyár szé­kesfehérvári gyáregysége az idén hatezer autóbuszt ké­szít. Termékeik 80 százaléka exportra kerül. A szocialista országokon kívül egyre jelentősebbb megrendelések érkez­nek tőkés országokból is. VÖDRÖK A SPORTCSARNOKBAN 3. oldal HAJDAN MOCSARAS VIDÉK VOLT Virágzó téesz egy vietnami faluban 4. oldal THURTUR-NAGY TÜR­­MEZÖTÚR A 600. jubileum előtt KÉT ESTE A FŐVÁROSBAN Az Athéni Timon a Víg­színházban is siker 5. oldal A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben először a hagyma, majd a borsó és a cukorrépa került a földbe. Eddig hagymából 80, borsóból 335, cukorrépából pedig 250 hektárt vetettek be. Képünkön: borsóvetés Fotó: N. Zs. Megkezdődött a tavaszi nagyüzem a földeken Vetik az árpát, a borsót és a lucernát Március 1-e óta meteo­­lógiai tavasz van, s ehhez a váltáshoz — úgy tűnik — a természet is igazodik. A ta­vasz első hónapjának nyitá­nya jól Indult, a kezdeti vi­haros szelek lecsendesedtek, kellően megszikkasztották a talajt, jó feltételeket terem­tettek a koratavaszi munkák indításához. Szolnok megyé­ben a lehetőségeiket jól ki­használják a mezőgazdasági nagyüzemek. A belvízfoltos területek kivételével meg­kezdődött a _teljes tavaszi nagyüzem a földeken. 'A téli időszakban gondo­san kijavított erő- és mun­kagépekkel végzik a talaj­munkákat. vetik a koratava­szi növények magjait. Az új­­szászi Szabadság Tsz-ben például néhány nap alatt be­fejezték a tavaszi árpa veté­sét. Tiszaföldvár és Mező­hék közös gazdaságai­ban vetik a borsót. A tiszafüredi járásban a ta­vaszi árpa és a borsó mellett a lucerna vetéséhez is hoz­záláttak. A nagyüzemek ta­vaszi munkájának rajtja azt tanúsítja, hogy a gazdaságok nagy erőfeszítéseket tesznek az országos átlagnál maga­sabb termelési előirányzatok elérésére érdekében. A megye több mint 130 ezer hektár őszi vetése — kevés kivétellel — kitűnően telelt át, erőteljesen fejlődik a növényzet, egyenletes zöld színben pompáznak a nagy búzatáblák. •A szakemberek jól tudják, hogy a kedvező áttelelés nem az egyedüli eszköze a jó termésnek, szük­ség van a vetések erősítésé­re is. A jó terméskilátásokat azzal is megalapozzák, hogy repülőgéppel, illetve földi gé­pekkel az őszi búza 70' szá­zalékán elvégezték a téli fejtrágyázást. A munkál ezekben a napokban is foly­tatják, a cél az, hogy a ve­tés nagy része részesüljön a tápanyagpótlásból. A megye szántóterületé­nek csaknem 41 száza­lékán 144 500 hektáron iparszerű rendszerben termelik a különböző nö­vényi kultúrákat. A rendelkezésre álló fejlet­tebb technológiát igyekeznek mindenütt jól kihasználni, és a vetőmagvak Is minden nagyüzem rendelkezésére állnak. Zöldségféléket — a kor­mányprogramnak ’ megfele­lően — nagyobb területen termelnek megyénkben, mint 3—4 évvel ezelőtt. Az újabb 12,4 százalékos terü­letnövekedés azt jelenti, hogy a megye zöldségtermő területe megközelíti a 6 ezer hektárt. A nagyobb terület­re több palánta is szüksé­ges. A jászsági, a tiszazugi és a Szolnok környéki kerté­szetek melegágyaiban töme­gesen növelik a paprika, pa­radicsom, dohány és más ■kertészeti kultúrák palántáit. Serény munka folyik a ti­szafüredi Hámán Kató Tsz és a tiszaszőllősi Petőfi Tsz zöldségtermesztési együtt­működésének területén. A két gazdaság közös erővel, a tavalyi 116 hektárral szem­ben az idén 183 hektárra nö­velte a kertészeti7 termelést. Az egyszerű társulás össze­vont 13,500 Négyzetméteres fólia sátrai alatt 'szépen zöl­déinek a palánták. A szak­szerűen kezelt zsenge palán­tákból 6 ezer négyzetméte­ren primőrféléket termelnek. Ez azt jelenti, hogy május végén már piacra szállít érett paradicsomot és papri­kát a kertészet. A szabad­földi kertészetük is ontja majd a termést a konzerv­gyáraknak, illetve a piacra, hiszen a termelő bázist olyan helyen alakították ki, ahol a növényzet egésze ön­tözhető. A jászapáti Vélemi Ter­melőszövetkezetben is megkezdődött a fólia alatti palántanevelés, itt többek között 55 hektár dohányültetvényhez állítják elő a palántákat. A Tisza­­menti gazdaságokat érzéke­­n.yer érinti a folyó áradása, az a körülmény, hogy jól termő ártéri területek is víz alá kerültek. Az objektív kö­rülmények az eredeti terme­lési terv módosítására, „át­ütemezésére” késztették az üzemeket. A víz levonulása után a mentetlen területek­re rövid tenyészidejű növé­nyeket vetnek. Tanácskozás Tiszaföldváron 11 héki Táncsics nyerte az öntözési versenyt KÁBELSODRÓ KOOPERÁCIÓBAN Csaknem tizenöt éve már, hogy a tiszafüredi ipari szö­vetkezet kooperációs partne­re a Diósgyőri Gépgyárnak. A DIGÉP a KGST-n belül a kábelsodrógép-gyártás „pro­filgazdája", a füredi szövet­kezet a kábelsodró gépekhez gyárt leadóállványokat. A kooperációs kapcsolat mérté­kére jellemző: tavaly a szö­vetkezet össz-termelésének 60 százalékát tette ki a leadó­állvány gyártása, több mint 26 millió forint értékű alkat­rész készült Tiszafüreden. Ebben az évben öt kábel­­sodró-típus gyártása kezdő­dik. Az idei feladatok telje­sítésében nagy segítséget nyújt az a három nagy telje­sítményű, automata-félauto­mata esztergagép, amelyet a közelmúltban szállítottak Di­ósgyőrből Tiszafüredre. EGY MONDATBAN — Erhard Krack, az NDK fővárosa Berlin főpolgármes­tere küldöttség élén tegnap délelőtt Budapestre érkezett a ma megnyíló berlini napok eseményeire. Tegnap délelőtt Tiszaföld­váron, a Lenin Termelőszö­vetkezet székházában öntö­zési tanácskozást tartottak a megye mezőgazdasági és víz­ügyi szakemberei. Megvitat­ták, hogyan tud lépést tar­tani az öntözés a mezőgaz­daságban __ végbemenő mű­szaki és technikai fejlődéssel. A megnyitó után dr. Szabó Béla, a „vendéglátó” tsz termelési elnökhelyettese tartott előadást az öntözés szervezésének néhány kér­déséről. Elmondta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a termelés további fo­kozását nagyon nehéz meg­valósítani az öntözés mun­ka- és üzemszervezésének javítása nélkül. A növény­­termesztésben a nagyüzemi termelési módszerekhez iga­zodnia kell az öntözésnek is, ennek azonban több aka­dálya van: nincsenek olyan elfogadható és alkalmazható üzemszervezési modellek, amelyeket a termelőszövet­kezetek fel tudnák hasz1 nálni. Egyes mezőgazdasági üzemek még egy-két éves tapasztalat után se tudják hogy a növényeket hogyan kell vetni a különböző ön­tözőberendezések működte­tése szempontjából. Pálhidy Csaba, a Középti­­szavidéki Vízügyi Igazgató­ság vízHasznosítási osztályá­nak vezetője az öntözésfej­lesztés helyi lehetőségeiről és problémáiról beszélt.- Az előadások után vita kö­vetkezett, majd kihirdették az 1976. évi öntözési verseny eredményeit. Eszerint a me­gyei verseny első helyezett­je a hékf Táncsics, a máso­dik a rákóczifalvi—szajoli Egyesült Rákóczi, a harma­dik a jászladányi Egyetértés, negyedik pedig a tiszaföld­vári Lenin Termelőszövetke­zet lett.

Next

/
Thumbnails
Contents